Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 6 1982. június 19., szombat A vízi szállítás helyzete és lehetőségei Észak-Magyarországon Világszerte reneszán- @ szát éli a vízi szállítás. Erre késztetnek az energiagondok és a gazdaságosság követelményei. A történelemből, a szak- irodalomból ismeretes, hogy a vízi szállítás mindig is fontos szerepet töltött be gazdaságunk fejlődésében. Erről, valamint a jelenlegi helyzetről, a lehetőségekről kérdeztük Vezse Sándort, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóiát. — A folyóvölgyek ősidőktől szolgálják az emberiséget. Milyen adatok állnak rendelkezésre a hajózás kezdeteiről, fejlődéséről a Tisza és a Bodrog folyókon? — Ha csak a legfontosabb tényeket vesszük sorba — válaszolta az igazgató —, akkor elmondhatjuk,' hogy a Tiszán és a Bodrogon hajózás már az Árpádok idejében is volt, ló- vontatású dereglyékkel. Hadicélokat szolgáló naszádokra vonatkozó adataink a Tisza-völgy törökök által meg nem szállott területéről már a XVI. századból is vannak. I. Ferdinánd király 1550-ben Bártfán (ma Bardejov) készíttetett a Bécsből odarendelt hajóépítő mesterekkel harminc naszádot. A XVII. századtól fokozatosan erősödő Habsburg-hatalom mind nagyobb figyelemmel fordult a vizek felé, hiszen a közlekedés megjavításához elsőrendű hadi érdekek fűződtek. 1613-ban Alaghy Menyhért főispán hajózási jogot kért a királytól a Harcsa folyó Alsóberecki—Tokaj közötti szakaszára. Az első tiszai gőzhajó 1833 nyarán indult el Szegedről Vaskapu felé Széchenyi Istvánnal. Szegedről a Fel- ső-Tiszára 1846. július 18- án indították el az első gőzhajót. Ez a hajó 1846. július 22-én érkezett Tisza- bercelre. Innen visszafordult és Tokajban kötött ki. 1847- ben ugyancsak Szegedről indulva már Tiszaújlakig jutott el a gőzhajó. Tokajban a hajóépítés a Tiszán úsztatott szálfenyőből száz évvel ezelőtt kezdődött el. Tokaji hajóácsok már hat- van-hetven évvel ezelőtt száz-kétszáz tonnás fauszályokat is készítettek. — Hazai viszonyaink között jelenleg mire alkalmas a vízi közlekedés? — A vízi közlekedés alkalmas elsősorban tömegáruk szállítására, néldául kavics, szén. érc. gabonafélék, nagyméretű darabáruk. Hazai viszonyaink között a belvízi közlekedés főleg a nagv folyókon, a tavakon, a főcsatornákon bonyolítható le. A Tisza vízrendszerében kiépített víziúthálózat áll rendelkezésre Titel—Csongrád. Kisköre— Dombrád közötti szakaszon, ■ Maroson, a Körösökön, a GoboftoszáNitó tSlgyfoMSzáij a XVt-XVII. századból Bodrogon és a Keleti-főcsa- tomán összesen 694 kilométer hosszúságban. Nem kellően kiépített a Tisza Csongrád—Kisköre, / illetve Dombrád—Záhony közötti szakaszon összesen 186 kilométer hosszban. A jól összehangolt vízi szállítás feltételezi a megfelelő közúti, vasúti csatlakozások, átrakóhelyek, kikötők kialakítását, üzemeltetését, valamint az év nagy részét felölelő hajózási idényt, illetve a korszerű járműparkot. A javuló természeti és technikai feltételek azonban nem biztos, hogy a szállítás növekedéséhez vezetnek. Példaként megemlíthető, hogy 1938-ban lényegesen rosszabb víziút-vi- szonyok és gyengébb hajópark mellett 450 ezer tonna árut szállítottak. A folyószabályozási és a járműpark fejlesztése ellenére is 1978-ban Tokaj—Tiszafüred közötti szakaszon a szállítás 210 ezer tonnára esett vissza. A vízi zállításnál adott a szállítási pálya, amelyet ha ma kellene megépíteni, az 60—70 milliárd forintba kerülne. Adott ezenkívül olyan hajópark, amelyel az 1938. évit lényegesen meghaladó áruszállítást lehetne biztosítani, csak a meglévő lehetőségeket kellene jobban kihasználni. — Szőkébb hazánkat, Észak-Magyarországot tekintve, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? — A vízi úthoz közvetlenül kapcsolható a Szolnoki Cukorgyár, a Tiszai Vegyi Kombinát, a tarcali. valamint az erdőbényeiv, kőbányák, a bodrogkeresztúri építőkő, a felső szakaszon termelt haszonfák, folyami homok és homokos kavics szállítások. Ezeket az áruféleségeket vagy a termelés helyén, vagy ahhoz igen közel lehet génekkel hajóba rakni. A kiürítés is jól gépesíthető. ▲ berakodóh*tyek közúti csatlakozása Sárospatakon, Cigándon, Kenézlőn, Tokajban, Takta- kenézen, Tiszapalkonyán,' Tiszák eszi ben, Ároktőn és Poroszlón adottak. Vasúti csatlakozási j lehetőség Tokajban, Tiszalökön, Tiszapalkonyán, Poroszlón alakítható ki. Az alsó mederszakaszokon a kirakás ván- doroltatható markoló-kotrókkal közúti hidakhöz, kompokhoz csatlakozóan szintén megszervezhető. Az idén például a folyami homok- és kavicskotrás, illetve annak vízi úton való szállítása élénkült meg. A kavicskotró vállalat 400—500 ezer tonna anyag kitermelését és elszállítását tervezi. A spontán jellegű kezdeményezéseken kívül célszerű lenne a környező, valamint a távolabbi megyék Borsodból igényelt anyag- féleségeit áttekinteni, majd azokra több szakaszos szállítási programot kialakítani. A már említett anyagokon kívül még a kohósalakot lehetne számításba venni. Jelenlegi ismereteink szerint hazai viszonylatban 2,5—3,0 millió tonna áruféleség vízi útra terelése elképzelhető és gazdaságos. Amennyiben a Tiszát bekapcsolnák a nemzetközi víziút-hálózatba és megépülne a Duna—Tisza-csa- torna is, ennek a mennyiségnek a megduplázásával lehetne számolni. Mindenesetre a jelenlegi reális lehetőségeink kihasználása is hagy könnyítést jelenthetne a közúti és vasúti szállításban azon túl, hogy a költségmegtakarítás a 2.5— 3.0 millió tonna áru vízi útra történő átirányításával 100 millió forintokban lenne kifejezhető. Épnek az igen kedvező gazdasági lehetőségnek a kihasználását — mondotta befejezésül az igazgató — előreláthatóan csak sokoldalú gazdasági társaság útján lehet biztosítani. e. j. _ Vereség Kapás Dezső Vereség című játékát a napokban kezdik forgatni a Magyar Televíziónál, Várkonyi Gábor rendezésében. A történet 1954-ben játszódik, szereplői egy kollektív kiránduláson vesznek részt, amikor az idilli hangulatot feldúlja a rádióhír: a magyar' csapat vesztett, s ez a társaságban is roppant feszültségeket vált ki. LABODA KÁLMÁN: II parasztház Perc Adorján jő passzban volt, elégedett a „leosztással”. Ezekkel a kártyából kölcsönzött kifejezésekkel jellemezte helyzetét barátainak, ismerőseinek, és általában mindenkinek, aki a közelébe került. Akkoriban futott a televízióban a „Vigyázz, a kutya harap!” című tizennyolc részes kalandfilm-sorozat, amelyben ő játszotta a rettenthetetlen főhőst, de egyébként is sok filmszerep sorjázott már mögötte. Azonkívül a budapesti Nagy Színház tagjaként szinte minden darabban foglalkoztatták. Díjakat is mondhatott már magáénak, így valóban neves színésznek számított a szakmában, és még ötvennyolc évesen is jóképű, koránál sokkal kevesebbet mutató férfinak. Érthető, ha mindezt tudta, viselte, emlegette, és amint egy szusszanásnyi ideje adódott, sütkérezett elért sikereinek a fényében. Egyik alkalommal vidéki fellépésről autózott vissza a fővárosba, társaságában éppen ügyeletes szeretőjével, Pintér Karolával. A szereplés ugyan még előző este lezajlott, de az éjszakát a városka szállodájában töltötték kellemesen, másnap délelőttre halasztva a visszautazást. Percnek aznap csak délután volt elfoglaltsága a Rádióban. így nem kellett nagyon sietniük. Kora tavaszi kirándulási idő, földszagú, vérpezsdítő, a színész fütyörészett vezetés közben. — Mit szólsz a tegnap estéhez? — kérdezte meg csak úgy mellékesen Karolától. — Szétszedtek, mi? ZELEI MAGDA: Ám/aság Napjaimat vezetgetik madárlábnyi csöpp kis kezek ... Te nekem életet adtál. Én csak világra szültelek. Kozma István felvétele Köszallitas ma Nézi a parasztház a világot. Tornácának ívein át nézi. Az ívek szabályosak, mint a szemüregek csont-bolthajtásoi. Nézi az öreg parosztliáz a világot. Mint egy görög szobor. Kellenek-e szemek ezekbe a szemgödrökbe? — Nem kellenek. Nem, mert az ókori görög szobrok tudják a világot. Nem kell kívülről magukba hozni. Bennük van. Ezért van arcukon átderengő mosoly. Nézem az öreg parasztházat. Nézi a parasztház az időt. Hol a tél hideg, sápadt fényével arcán, kicsit zárkózotton; hol pedig a perzselő nap sugaraiban, önfeledten, mindenki számára tártan. Mindig homéroszi mosollyal. Tóth-Máthé Miklós — Óriási sikered volt. Egy öregasszony mellett ültem, aki egéfjz idő alatt ff szemét töröl gétte. — Mit csinált? Hiszen vidám műsort adtam! — Na és? Vannak, akik könnyeznek a nevetéstől. Percet nem elégítette ki a válasz. Sírt vagy nevetett az öregasszony? Egyszerre mind a kettőt? Ja- nus-maszkot viselt? — Karolám, rosszul figyelted meg. Ne haragudj, de már megint felületes voltál. — Te ültél mellette, vagy én? — Jó, te ültél mellette, de ez még nem jelent semmit. Magam is tisztában vagyok a műsorom hatásmechanizmusával. Lehet, az öregasszony megtörülte egyszer, esetleg kötszer a szemét.y belement valami bogár, vagy a por, büdös kis kultúrház, nekem is kaparta a torkom, de mi az. hogy egész idő alatt törül- gette? Hát mi voltam én neki? A frontról harmincöt év után hazatért fia, vagy mi?! — Dórikám, ne hergeld magad ... ! Csak nem fogunk ilyen semmiségen veszekedni. — Neked ez semmiség? Egy vénasszony picsog a legjobb poénjeimen, és neki ez semmiség! — Kiforgatod a szavaimat. Mondtam, hogy a nevetéstől töröl gett e a szemét ... Olyan nehéz ezt megérteni ? — Szóval még nehéz felfogású is vagyok? Ez a véleményed az ország legismertebb színészéről?! — Dórikám, ne vidd túlzásba! Az egyik legismertebb .. — Nem az egyik, senkivel sem osztozkodom! Nem llátad. milyen csodá'attal bámultak rám? Legszívesebben a vállukra kaptak volna, hogy végieügessenek velem a városon! — Jól van. csodálatos vagy. De kinek akarsz most bizonvítahi? Nekem nem szükséges, én méghajlok a nagyságod előtt. . ’. Leborulok lefekszem .. Egy falucskán robogtak keresztül. Perc Adorján a főtéren hirtelen leállította a
