Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
ÉSZAK-MAGYAROS«ZAG 4 1982. június 18., péntek íteresHem és az idegenforgalom helyzete az országgyűlés elét Becsei Lászlóné felszólalása Dr. Havasi Béla felszólalása Becsei Lászlóné, megyénk 12-es számú választókörzetének képviselője, a Borsod- nádasdi Lemezgyár betanított munkása felszólalásában többek között Űzd és környéke fejlődéséről beszélt, és megállapította: a nyilt településpolitika, a lakosok mind erőteljesebb bevonása saját ügyeik intézésébe, a lakóhelyi környezet szebbé és jobbá tétele jelentős mértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évek gazdasági helyzete, s az ezzel összefüggésben jelentkező termelési és értékesítési nehézségek nem okoztak pesszimizmust. A társadalmi juttatásoknak jelentős szerepe volt az elmúlt évben a jó munkához szükséges nyugodt légkör biztosításában, a város és környékének lakosait tenni- akarásra ösztönözte. — Megnyugtató volt az — mondotta —, hogy a VI. ötéves tervidőszakban is számolhatunk a lakossági ellátás elért színvonalának megtartásával, sőt a lakóterületeken ennek javulásával is. A két tervidőszak közötti átmenet jól előkészítetten, zökkenőmentesen történt, s az sem a működési költség- vetésben, sem a fejlesztési kérdésekben nem okozott törést a tanácsi munkában, a fejlesztési elképzelések valóra váltásában. f Juhár Zoltán bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A törvény nemcsak arra kötelezte a -belkereskedelmet, hogy a fogyasztókat ellássa megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, kulturált vásárlási körülményeket teremtsen és a maga eszközeivel is segítse elő a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakulását; járuljon hozzá az életkörülmények javításához. A XII. pártkongresszus által kijelölt célkitűzést, az áruellátás színvonalának ' megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. A termelőkkel és a külkereskede-' lemmel közösen végzett munkánk eredményeként az ellátás — gazdaságpolitikai céljainkkal megegyezően — ösz- szességében kiegyensúlyozott volt, ezekben az években szélesedett a választék, és valamennyire javultak a vásárlási körülmények. Az árukínálat lehetővé tette, hogy a lakosság pénz jövedelmét többségében igénye szerint költhesse el. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Bővült a tej- és tejtermékek, a háztartási munkát megkönnyítő, magas szinten feldolgozott élelmiszerek, a konzervek, a gyors- fagyasztott élelmiszerek, a bébiételek kínálata. Ruházati cikkekből általában kielégítjük az igényeket, de kifogásolható, hogy még mindig kevés a divatos ruházati termék, s nem ritkán az is előfordul, hogy az idősebbek nem találnak a boltokban koruknak megfelelő kényelmes cipőt, ruhát. Az eredmények mellett szólnunk kell gondjainkról is, a lakosság ugyanis gyakran A képviselő szólt Ózd város urbanizációs fejlődéséről, a kereskedelmi ellátás javulásáról, majd a következőket hangsúlyozta: — A VI. ötéves terv szerényebb céljai Ózdon nem jelentik azt, hogy a tenni- akarás is szerényebb lesz. Ez irányú működésünket a lakosság segítségével végezzük, az 1981. évi társadalmi munka alapján, eredményesen. Ózd város és környékének kohász és bányász dolgozói, akik évtizedek óta a munka nehezét végzik, a társadalom gondoskodását szorgalmas és jó munkával nyugtázzák. ♦ Több más képviselő felszólalása után Hetényi István pénzügyminiszter éjt a válaszadás jogával. Határozathozatal következett: az országgyűlés, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter számolt be a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. joggal teszí szóvá a meglevő hiányosságokat A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrészellátással kapcsolatos problémákról külön, kiemelten is szólt lévén, hogy ezek sok bosszúságot, esetenként többletkiadást pazarlást okoznak. — Miközben a vásárlók elismerik az élelmiszerek, egyes háztartási gépek, vegyi cikkek és más termékek minőségének javulását, okkal elégedetlenek egy sor fontos fogyasztási cikk minőségével. Ismert, hogy a VL ötéves népgazdasági terv két fő gazdaságpolitikai követelményt fogalmaz meg, a külgazdasági egyensúly javítását és az elért életszínvonal megőrzését. E két célt a terv egymással szoros kölcsönhatásban levőnek tekinti. A jövőt illetően meghatározó számunkra is a nemzetközi versenyképesség fokozása. Az áruellátás színvonalát csak ennek függvényében lehet tartam, javítani, csak így tudjuk a jövőbeni fejlődést megalapozni. A párt és a kormány gazdaságpolitikája azt a negyed- százada bevált gyakorlatot követi, hogy érdemes többet dolgozni, mert a megkeresett pénzt, igény szerint, el lehet költeni. Számolnunk kell azzal, hogy a vevők mind igényesebbek, jobban megnézik, mire költik pénzüket. Ezért is fontos, hogy gondoskodjunk a lakossági vásárlóerő tervszerű keretek között tartásáról és az ezzel összhangban álló árukínálatról. A kereskedelemnek a hagyományos értékesítési feladatain túlmenően a jövőben jóval tevékenyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt népgazdasági célok megvalósításában. A szelektív iparfejlesztés programját segítve a fogyasztási szövetkezetek saját termelésével együtt évente mintegy 15 milliárd forint értékű fogyasztási cikk termelését szerveztük meg a kisebb üzemekben és ipari szövetkezetekben. Importpolitikánkban az eddigieknél jobban össze kell hangolni az áruellátás és a külgazdaság érdekeit. Fejlesztjük — főként a szocialista országokkal — az állami és szövetkezeti választék határmenti és áruházak közötti cseréjét, a meglevőket új együttműködési formákkal gazdagítva Célunk, hogy a szocialista országokban gyártott, ott megjelenő korszerű termékeket hazánkban is meg lehessen vásárolni. A feladatok sorában a miniszter utalt arra, hogy a kereskedelemnek még aktívabb szerepet kell vállalnia az energiaprogram végrehajtásában. El kell viszont ismerni, hogy a jelenlegi kínálat még nem tereli elég gyorsan a fogyasztást a kívánatos irányba A kiskereskedelmi forgalom csaknem kétharmadát, a nagykereskedelmi értékesítés több mint 90 százai ékát az állami vállalatok bonyolítják le. Tevékenységük sokat fejlődött, korszerűsödött, szerepük meghatározó a lakosság ellátásában. Elismeréssel kell szólni a szövetkezeti kereskedelem fejlődéséről is, a falvak, a városok és Budapest ellátásában betöltött szerepéről és a kisgazdaságokat segítő kínálatáról, és a ma már korántsem csak kiegészítő jellegű termelő tevékenységrőL A kereskedelemnek fontos feladata a jövőben a vásárlási körülmények további javítása. Az épülő új lakótelepeken a lakáshoz jutás örömét teljessé kell tenni azzal, hogy a kereskedelmi létesítmények időben megépüljenek. E téren még sok a javítanivaló. A vásárlási körülményeket a nyitvatartási idő is befolyásolja. A kereskedelem a nyitvatartási alapvetően a lakosság igényei szerint határozta meg, ezért nem szűkítette a heti nyitvatartási időt. Szombaton például nem ügyeleti rendben, hanem lényegében a teljes hálózattal a vásárlók rendelkezésére állunk. Igaz, 1—2 órával rövidebb ideig, mint korábban, viszont az itt megtakarított idővel meghosszabbítottuk a csütörtöki és pénteki nyitvatartási. Az ötnapos munkahét előreláthatóan együtt jár a bevásárlási szokások változásával. Türelemre, jó propagandára, hatásos reklámra és sok új kezdeményezésre van szükség, hogy ez valóban bekövetkezzék. Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége. Segíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítélje meg társadalmi rendszerünket, hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyének erősödéséhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésében is. Ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát folytatunk. Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz^pészt kedvezményes . üdültetésben, és 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a köz- művelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabadnap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándulóhelyeket és az olcsóbb szálláshelyeket. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat baráti országokba. Továbbra is törekszünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az eddiginél tervszerűbben, jobban igazítva azt fogadóképességünkhöz: A tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebb, de szintén fejlődik. A turisták szívesen látott vendégek hazánkban. Kiegyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd közbiztonság és a hagyományos magyar vendégszeretet hozzájárul az országunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból és minél többen megismerkednének népünk életével, kultúránkkal és műemlékeinkkel. A belkereskedelmi törvény nyomán megerősödött a fogyasztók érdekvédelmének jogrendszere és az ellenőrzés szervezete. Rendeletek védik a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltják a vásárlók megtévesztését és megkárosítását. A törvény alapján szabályoztuk a fogyasztók panaszainak intézését. Abból indultunk ki, hogy az áru minőségéért akkor is az eladó felel, ha a termék hibája a gyártás, vagy a szállítások során keletkezett A panaszt ott kell orvosolni, ahol az árut megvásárolták, a költségeket viszont az viselje, áki a hibát elkövette. Ez évben alakult meg a Hazafias Népfront szervezésében a Fogyasztók Országos Tanácsa, a fogyasztói érdek- védelem társadalmi szervezete. A jelen ülésszakra való felkészülés során a tanács külön is felhívta a figyelmet a kisüzletekre és a fogyasztói érdekvédelem fontosságára. A miniszter végezetül szólt a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről. A kereskedelmi dolgozók sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szaknjai felkészültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Ezt még akkor is el kell ismerni, ha akadnak olyanok ebben a szakmában is, akik udvariatlanok, szakszerűtlenül szolgálnak ki, akiknek felkészültsége hiányos. Ezért a kereskedelmi dolgozók képzettségét. emberi magatartását, munkájuk minőségét tovább kell javítani. Az eltelt viszonylag rövid idő tapasztalatai bizonyítják, hogy a törvény jól szolgálta a fogyasztók érdekeit. Megtisztelő kötelességünk, hogy a jövőben még inkább eleget tegyünk annak a bizalomnak. várakozásnak, amely közérdekű munkánk iránt megnyilvánul. Kérem a tisztelt ország- gyűlést beszámolóm elfogadására. Dr. Havasi Béla, Borsod- Abaúj-Zemplén megyei képviselő felszólalásában a belkereskedelem és idegenforgalomról szóló 1978. évi 1. törvény végrehajtásának megyei tapasztalatait összegezte. Utalt arra. hogy a törvény alapvetően pozitív hatást gyakorolt a megye kereskedelmére és idegen- forgalmára, a szolgáltatások minőségére. Hangsúlyozta. hogy az eredmények mellett néhány területen az elmúlt években nem sikerült lényeges javulást elérni. Építőanyagokból nagy a hiánycikklista, sok a jogos minőségi kifogás a bőrlábbelik és a bútorok esetében, akadozik a tartós használati cikkek és a kisgépek alkatrészellátása, s még ma sem ritka a lakosság fogyasztói érdekeinek megsértése. Mindezek ellenére a kiskereskedelmi áruforgalom a törvényhozatal óta növekedett, s megyénkben ma már 10 százalékkal nagyobb alapterületen folytatnak kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet, mint az V. ötéves terv első esztendejében. A mennyiségi növekedés együtt járt a kereskedelmi hálózat korszerűségének, színvonalának emelkedésével. A későbbiekben titelt a tényre, amely szerint az egy főre jutó vásárlás megyénkben már hosszú idő óta 10— 15 százalékkal elmarad az országos átlagtól. Ehhez hozzájárulnak a megye hátrányos jövedelmi viszonyai, az aprófalvas településszerkezet, az eltartottak magas száma, s nem Ids mértékben a fogyasztói szokások is. — Fontosnak tartjuk — mondotta — az ipar és a kereskedelem szorosabb együttműködését, az összehangolt piackutatást és reklámot, az információ és tapasztalatcsere jobb megszervezését, a különböző, közös akciók mégalapozott előkészítését. Kedvező helyzetet teremtene, ha a nagykereskedelem szervezete rendelkezne olyan feltételekkel, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Burmába érkezett. A burmai főváros, Rangoon repülőterén a magyar államfőt és feleségét, valamint kíséretét U San Yu. a Burmai A Miskolci Akadémiai Bizottság a lapunk május 9-i számában meghirdetett 1982- es pályázati témák kiegészítéseként társadalomtudományi tárgykörből a következő témákat hirdeti meg: 1. Az ellenforradalom leverése és a párt- és állami szervek megszilárdítása Észak-Magyarországon; 2. A munkások politikai közgondolkodása; 3. Egy Észak-Magyaramely lehetővé tenné, hogy a heiyiipari termelésből és az importból esetenként lökésszerűen beérkező árutömeget. soron kívül fogadni tudják. Megyénkben ugyanis a nagykereskedelmi vállalatok raktárai kicsik, korszerűtlenek, nem teszik lehetővé az áruk minőségének maradéktalan megóvását és egyes esetekben a biztonságos vagyonvédelmet sem. Ezután elmondotta, hogy az ár és minőség összhangját az elmúlt évben széles körű vizsgálat keretében tekintették át. Közel 830 ezer terméket és szolgáltatást vizsgáltak meg az ellenőrzések során. Megállapítható, hogy mind a termelés, mind a forgalmazás területén adódnak hiányosságok. Itt kell szólnunk arról a kialakult és beidegző- dött helytelen szemléletről, amely a hiányosságokba való beletörődésben nyilvánul meg. Nem lehet elfogadni a sorozatos tévedéseket a vevő terhére a számlázásnál, mérésnél. Azon a vállalati magatartáson is változtatni kell, amely eltűri a minőségileg hibás termék, áru első osztályú áron történő értékesítését. A termelő és forgalmazó szférában az egymásra mutogatást, a problémák takargatását sem tűrhetjük tovább. Azzal aztán végképp nem érthetünk egyet, hogy az érdekelt vállalati vezetők jelentős hányada elfogadja az ellenőrzések során a magyarázkodást, a hibákat igyekeznek a vállalaton kívüli okokkal magyarázni, s a fogyasztók megkárosítóival szemben nem járnak el kellő szigorral. * Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cser- venka Ferencné — befejeződött. Pénteken a belkereskedelmi miniszter beszámolója feletti vitával folytatódik az ülésszak. Unió Szocialista Köztársaság elnöke és felesége, az államtanács tagjai •— közöttük U Maung Kha miniszterelnök —, a kormány tagjai és a diplomáciai képviseletek vezetői köszöntötték. országon élt kiemelkedő tudományos egyéniség életpályája és életművének tudományos elemzése. Benyújtási határidő: 1982. október 29. A feltételek megegyeznek a többi Dályázatbeliekkel. Felvilágosítást nyújt a MAB szervező titkára: Miskolc- Egyetem város, telefon: 13- \ 691/10-53 as mellék. Dr. Zambó János a MAB elnöke Juhár Zoltán beszéde I Losonczi Pál Burmában BORSOD/ BLMIVäLLAIA' Kirándulásra, nyaralásra ALUFÓLIA KAPHATÓ A VASBOLTUNKBAN (Miskolc, Ady Endre u. 16. szóm alatt) BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT / \ A MAB kiegészítő pályázati lehívása