Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
1982. május 30., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A betonozok között három adatközlő: id. Lenkey László, Várfalvi István és Várfalvi Lajos. kivíEtaiit az eri? Kezdjük a vízzel..' 1 @ Annál is inkább, mert ott jártunk napján is esett. De míg a csendesen hulló májusi záport mindenki dicsérte — idős Lenkey Lászlóné olyat is mondott, hogy többet ér ezer forintnál — a másik vízzel, az innivalóval már más a helyzet1. Megfigyelés (ami bizony csalóka): Ott, a felső falu végén, a nyomóskutat, a vízvezetéket látva, joggal gondolná az ember: milyen jó az imolaiaknak. Holott minden ember, akivel csak beszéltem, a vízzel kezdte... a panaszkodást. — Uram! Ez az ország egyik legjobb vize volt. Valódi kristályvíz! (A vegyesbolt előtti csoportosulásból valaki.) — Nézze ezeket az olajfoltokat a víz tetején. Ha felfőzzük, még csúnyább. (Várfalvi István, 72 éves.) — A csövet, amit. leraktak, az volt olajos. Attól ilyen a víz... (Soltész István.) — Elrontották ezt a vizet. A forrásnál, amikor körülásták a víztartály környékét, kiszedték az ott levő sódert. Aztán, amikor visz- szatemették, már ment oda nyirok, agyag, talajvíz. (Gál Bertalan.) — Rossz a víz? Nekünk a falu alsó végén egyáltalán nincs! Ide a felsővégre járunk ivóvízért. (Egy, vedrét félig megtöltve cipelő idős asszony.) — Azt is írja már bele, hogy egy éve húzódik ennek az egész vízvezetéknek a felújítása. Az árokásó traktor most is itt van, de már egy hete nem dolgozik vele senki. (Gál Barna.) — Többeken be szeretnénk vinni a vizet a portára, a lakásba. Nem engedélyezik, mondván, hogy kicsi a kapacitás ... (Gál Bertalanná.) — Ez csak mese! Három községet eltartana ez a víz- mennyiség. Azelőtt több ezer jószág volt itt (most csak a töredéke), mégis elég volt. (Gál Barna.) A sorok száma is mutat!mía: ja, a vízpanasz kiapadhatatlan. De beszéljünk másról is ... 2. Megfigyelés: A vegyesbolt parányi alapterületű. Az italbolt úgyszintén. Mindkettő magánházban található. — Ott megy az iskolánk tönkre. Évek óta üres, hiszen a gyerekek Ragályba járnak. Hát nem lenne jó üzletnek? A tanács, az áfész mégsem tud megegyezni ... (Osváth Gyuláné boltvezető.) 3. Megfigyelés: Az iskola valóban pusztul. A tetőzete hiányos, sok helyen omlik a vakolat. Az udvaron, a kertben mindent benőtt a gyom. Szinte tragikomikus az iskola falán a tábla: Tiszta udvar, rendes ház, — Nézze ezeket a lakóházakat! Némelyiken a cserép százéves. Mégis, mintha új lenne. Azelőtt volt a faluban két kisebb cserépgyár. Én mondom magának, itt érdemes lenne újra cserépgyárat csinálni. Olyan itt az agyag és annyi van belőle!.., (Várfalvi Lajos italboltvezető.) Kétségtelen, az iparból régebben több kijutott a falunak. Sőt... „Imolái őskohó. I960, szeptember 12-i lelet. X—XII. századbeli vasolvasztó. A kemenceméret: magassága 97 cm, átmérője a toroknál 12,7 cm, az alsó nyílásnál 23 cm. Ez a vasolvasztó kemence a legrégebbi magyar vaskohászati emlék.” (A lelet és felirata a miskolci Kohászati Múzeumban található.) Ma viszont... 4. Megfigyelés: Maszek combi gépkocsi lassan, dudálva haladt a főutcán. A tetőtartója tele zöldséggel. — Íme, megjött az áru a mezőgazdasági faluba! Azelőtt 2000 juh, 200 szarvas- marha volt itt, és 65 vagon gabona megtermett. Most meg maszektól kapjuk a zöldséget. Hát nem furcsa? (VárA panaszok „forrása” falvi Lajos szavai között nem kis önirónia bújkál.) — Naponta közel 300 liter tejet vásárolok fel. Jelenleg 17 tejhordóm van. Ügy 40— 42 tehén lehet a faluban. (Gál Bertalanná tejcsarnokos.) — A szarvasmarhatartó gazdák mindegyike túl van az 50 éven ... (idős Lenkey László). — Fiatalok? Alig vagyunk. Szórakozóhely? A srácoknak esetleg ott a kocsma, npkünk még annyi se jut. Kéthóna- ponként esetleg bál, vagy disco, de annak engedélyeztetése is körülményes. (Gál Mária ápolónő, kinek júliusban lesz a lakodalma. A fiatal párt már Barcikán lakás várja.) — Á, nem vagyunk már háromszázan! Százhatva n-száz- hetven lélek most a falu lakossága. Ebből is sokan odavannak. Azt írja fel, hogy ebből a 170 főből 39-en 70 éven felüliek vagyunk. (L. Osváth Lajos. 73 éves.) — Orvosi rendelés? Kéthetente egyszer, hétfőn jön az orvos. (Lenkey Györgyné.) — Itt a fél falu Osváth, míg a másik fele Lenkey... (Osváth László, 72 éves.) — Én budapesti vagyok, de mivel szív- és tüdőasztmám van, itt vettem házat. Pesten 13-féle gyógyszert szedtem, itt viszont egyet sem. Az én gyógyszerem az itteni csodálatos levegő. (Soltész István, aki sokakkal ellentétben nem távozott, hanem jött.) — Elhanyagolják ezt a falut, pedig üdülőteleppé kellene fejleszteni, hiszen a környéke. a levegője, s mostanáig a vize is párját ritkító. Egyébként én szeretek itt lakni, nem is vágyunk másfelé ... csak hát az irritáló, hogy nekünk még egy pár zokniért is utaznunk kell... (Lenkey Györgyné.) — Tessék nézni ezt az utat! Tavasszal csinálták. De hogy, előbb kifoldozták volna! Láthatja, mindenütt áll rajta a víz. (L. Osváth Lajos.) (Ugyanő): — Megmondom én. mi itt a baj! Nincs a községnek vezetője, ezért nem törődik velünk senki. — Lassan már csak magam leszek aktív munkás, öregszik a falu, aki meg még bírja, megy városra. (Gál Bertalan motorfűrészes.) — Imola? Kivándorolt innen az erő! Mi, vének, már mit tudunk csinálni? Tudja, mennyire fáj nekem, amikor látom, évről évre a műveletlen imolai. határt. Száz vagon széna is ott megy ki he-, gyesre (Értendő alatta: nem kaszálja Senki, a fű felmagzik, elvénül.) (Osváth József, szintén túl a 70-en.) — Kié a határ? Az erdő az erdészeté, a többi meg a szendrői gazdaságé, igaz, hogy most már Bábolna, egy rész meg a múcsonyi tsz-é. (Várfalvi Lajos.) — Mielőtt megírja a cikket. a füzet tartalmát (a jegyzettömbömet értette alatta) nagy rostán, aztán sűrű szitán előbb rostálja meg. (Osváth Gyuláné boltvezető figyelmeztetése, kérése.) „Amíg világ a világ, addig Imola Imola marad. Meggyőződésem. hogy a település soha nem lesz elhagyott falu, nem fog elnéptelenedni.” (Részlet dr. Lenkey Dezső kéziratban található községtörténetéből.) Annak érdekében, hogy dr. Lenkey Dezső állítása, óhaja — ami nyilván minden imolainak is vágya — megvalósuljon. az újságíró annyit tehet, segíthet: hogy nem rostál. (Válasz és biztatás Os- váthnénak, az imolaiaknak.) Hajdú Imre Fotó: Fojtán László A zöldség gépkocsin érkezik, a fiatal - ugyancsak gépkocsin - megy A sok 70 éven felüli közül egy: Gál Barna Érdekek és különbségek Az elmúlt hónapokban az irányító pártszervekhez érkezett információs jelentésekben ismételten és sokadszor jelezték: számos helyen erőteljesebb lépéseket kellene tenni az ösztönzőbb és differenciáltabb bérrendszer bevezetéséért. Jobban meg kellene fizetni azt, aki kiemelkedő,-minőségi munkát végez, nagyobb különbséget kellene tenni a jó, a közepesen és a gyengébben dolgozók között. Ezek a vélemények ismételten jelzik, hogy a dolgozók többsége egyre inkább egyetért pártunk XII. kongresszusán is megfogalmazott törekvésekkel: „A keresetek nagyobb különbségeiben is tükröződjék a végzett munka”. Az információs jelentések és egyéb tapasztalatok is jelzik, hogy napjainkban nemcsak a dolgozók egy részénél, hanem egyes gazdasági vezetők gondolkodásában is még működnek azok a „fékek”, amelyek régi tudati beidegződések, kényelmesség, a konfliktusoktól való félelem, vagy egyéb okok miatt idegenkednek az eddiginél erőteljesebb differenciálástól. Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a közelmúltban megyénkben tett látogatásán, a pártszékházban tartott aktíván elmondott beszédében is hangsúlyozta: „A vitákban — például a differenciált bérezés bevezetése körül — emberek napi érdekei csapnak össze. Ezekben a kérdésekben dönteni sokszor gyötrelmes dolog, de vállalni kell és vállalkozni kell rá, mert a szocializmus jobbításának egyik fontos eszköze.” A pénzt differenciáltan elosztani nehéz, és természetesen korszerűbb, színvonalasabb és bátrabb vezetesi stílust követel. Viszont az is igaz, hogy e téren a tömeg- politikai munkában is vannak még bőven tennivalók. Az eddigi eredmények nyilvánvalóak: gazdasági propagandánk az elmúlt években rövid idő alatt el tudott fogadtatni olyan fogalmakat, mint a nyereség és az érdek. Egyre többen vannak, akik értik és a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a — régebben a gazdasági és politikai szótárból is kiirtott — fogalmakat. Emellett tudatformáló munkánk egyik gyengesége, hogy tájékoztatásunk túlzottan leszűkít a konkrét gazdasági folyamatokra. Nem fordít elég figyelmet azokra az eszmei, tudati maradványokra, régi beidegződésekre, amelyek közvetett módon befolyásolják gazdálkodásunkat. Kísért még az „egyenlősdinek” az a felfogása, amely távol áll a munka szerinti elosztás szocialista elvétől. A jól végzett munkában való nagyobb, személyes érdekeltség egyik eszköze eredményesebb gazdálkodásunknak. Gondjaink azt is jelzik, hogy a pártszervek tömegpolitikai, tudatformáló tevékenységének a jövőben még inkább feladata az érdekeltség és tudatosság nagyobb összhangja megteremtésének a segítése. (Petra) Az idén elkészül Á Patyolat új telephelye A Miskolci Patyolat Vállalat új központi bázisüzemének építése befejezéséhez közeledik. Hol tartanak a munkálatokkal, mikor kezdi meg az új telephely működését? Erről győződött meg az elmúlt napokban a Miskolc városi Pártbizottság szolgáltatóipari bizottsága, kihelyezett vb-ülésén. A végrehajtó bizottság a helyszíni bejárás során megtekintette az új telephelyet, s meghallgatta Zsámba Albert, a Miskolci Patyolat Vállalat igazgatójának tájékoztatóját. A vállalat új központi bázisüzemének megépítése 224 millió 605 ezer forintba kerül Maga az épület már elkészült, jelenleg az épület- gépészeti, szakipai'i munkákat végzi a BAÉV. Befejeződött a közmű- és útépítés a terület keleti oldalán, a nyugati oldalon lefektették a csapadékvíz-csatornát. A munkát egyébként a. Miskolci Mélyépítő Vállalat végzi. A hűtővízellátáshoz eeynapi 1640 köbméter kapacitású kutat fúrnak, amelynek kivitelezője a megyei vízművek. Az üzemrészhez önálló gáztüzelésű kazántelep, szociális épület és több garázs tartozik. A vállalat már megkötötte o szerződést a technológiai berendezések szállítására; n gépek egy része már a telephelyein van. Megérkeztek a holland kazánok, s július elején megkezdik a munka megkönnyítését szolgáló korszerű Domini és BÖWE vegytisztító gépek szerelését is. — Az új telephely megvalósulásával, bizonyára bővül a Patyolat szolgáltatási köre is... — A vegytisztításnál teljes egészében új szolgáltatás bevezetését biztosíthatjuk — válaszolta Zsámba Albert igazgató. — A perklóretilén- ben nem tisztítható textíliák, a kíméletes vegytisztítást igénylő darabok, valamint a nemes szőrmék tisztítását fluórklóros oldószerben végezzük. — Mennyivel nő az új üzem teljesítménye? — A vegytisztítási kapacitás műszakonként ötven tétellel nő, a jelenleginél 15 százalékkal több ruhaneműt tudunk mosni: összesen 9 tonnái naponta. A lényegesen modernebb, korszerűbb technológia egyébként lehetővé teszi az anyag- és energiatakarékosabb üzemeltetést is. A Miskolci Patyolat Vállalat új telephelyén ez év októberében megkezdik a próbaüzemelést, az üzembe helyezést decemberre tervezik befejezni. (mm)
