Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-14 / 111. szám
1982. május 14., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdaságosabb termeíésfejíesztés Szakis Iliiéi, nagy beruházások Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezesügyi miniszterhelyettessel Centrifugakeretek A miskolci műanyagfeldolgozó üzemben fröccsöntő gépen készülnek a centrifugakeretek. A gépnél: Gáli Ilona. Fotó: Laczó József Az energiagazdálkodás Nemcsak költséggazdálkodás A múlt esztendőt a kedvezőtlen kilátások ellenére is jó eredménnyel zárta o mezőgazdaság. Ennek a ténynek az ismeretében az idei lehetőségekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi, miniszterhelyettessel. A közelmúlt világigázdasá- f>.i eseményei is megerősítették a népgazdaság egységeinél azt a meggyőződést, hogy az energiagazdálkodás nem nélkülözheti sem a központi, sem a vállalati tervezést, egyszóval a gazdálkodás olyan eszközeit, amelyek az ellátás biztonságát, gazdaságosságát, ugyanakkor az energiatakarékosságot, pontosabban az energiagazdálkodást szolgálják. ' Nem forintban Greisiger Miklóssal, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet Miskolci Energiagazdálkodási Körzet vezetőjével a közelmúlt és napjaink energiagazdálkodási módjairól, feladatairól -beszélgettünk. — Az 1973 előtti időkben elsősorban a villamosenergiatermelést és -felhasználást tartották jobban kézben a vállalatok és a felügyelet is. Ennek jelentősége ma sem csökkent, ugyanakkor megnőtt a folyékony energiahordozók szerepe. Az energiapolitika fő iránya ezéi-t az, hogy az elkövetkező években folyamatosan és állandóan mérsékeljük a népgazdaság tüzelőanyag-felhasználásának — ezen belül különösen a szénhidrogén- és a kokszfogyasztás — növekedési ütemét. — „Valódi energiagazdálkodásról” nem is beszélhetünk, ha a megtakarítást csak forintban, értékben mérjük, hiszen az szoros összefüggésben van a termeléssel, a fajlagos energiafelhasználás vizsgálatával, illetve a natu- ráliákban mérhető megtakarítással. A költséggazdálkodás ugyan nagymértékben és mind jobban függ az energiatakarékosságtól, az energiagazdálkodástól, de azzal mégsem aznrso« A program célja Ismeretes, hogy a gazdasági bizottság a VI. ötéves tervvel Összehangolt energiagazdálkodási akcióprogramot dolgozott és tűzött célul az 1981 —85-ös évekre. Az energiagazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban megkezdődött és kibontakozott takarékossági folyamat úgy fejlődjön, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a tüzelőanyag-, illetve energiafelhasználás 10 százalékkal csökkenjen. A tavalyi év e tekintetben viszonylag sikeresnek mondható, hiszen a nemzeti jövedelem szerény mértékű emelkedése mellett az energiafelhasználás 0,7 százalékkal mérséklődött. Ha ezt az értéket, illetve az ezzel arányos fel- használást Borsodra vetítjük, akkor sem kell szégyenkeznünk — csak itt több a feladat —, hiszen a kohászat, a vegyipar, stb. felhasználása miatt Borsod megye az ország energiafelhasználásának 18—20 százalékát veszi igénybe. Az energiagazdálkodási célkitűzések teljesítésének és az eddig elért eredményeknek eszközei: a termelési szerkezet kedvezőbb energiaigényességének alakítása, a nagyobb fogyasztóknál az a tény, hogy egyre központibb, súly- pontibb kérdéssé vált az energiatakarékosság; az, hogy a korábbinál szélesebb körű akció indult az energiafelhasználó berendezések korszerűsítésében, s hogy a lakosság is aktívabban működött közr< az energiatakarékosságban. 15 milliárd forint i Az akcióprogram részletezi a szervezési intézkedésekkel megvalósuló energiamegtakarításokat. az energiafelhasználó berendezéseket korszerűsítő beruházásokat, az energiaigényes technológiák korszerűsítését, stb. Ezekre jó megyei példa egyebek között a kohászati üzemek fú- vőszéi hőmérsékletének növelése, a BÉM zsugorítömű rekonstrukciója. Országos szinten e program többek között előírja, hogy meg kell építeni egy 1 millió tonna évi kapacitású krakkói óüzemet, fejleszteni kell a gázgazdálkodást és folytatni mintegy 260 kilométer vonalhossz bekapcsolásával a vasút villamosítását, stb. Nyitott szemmel járunk valamennyien, így nyilvánvaló, hogy a termelés növekedésével arányosan hazánk energiafelhasználását elsősorban barnaszénnel, kisebb mértékben földgázzal, és atomenergiával lehet kielégíteni. Az olaj ugyanis olyan kincs, amit ma már fűtésre megengedhetetlen pazarlás fordítani, hiszen az abból előállítható, úgynevezett, fehéráruik lényegesen nagyobb értéket kép- viseinelk. A vállalatok, üzemek az energiagazdálkodási program fejlesztési feladatainak megvalósítására — elsősorban az egyedileg kiemelt feladatokhoz— 15 milliárd forintot vehetnek igénybe. Ennek az összegnél? mintegy fele állami támogatás, a fennmaradó összeget saját forrásból, illetve bankhitelből kell finanszírozni. Felesleges lenne hangsúlyozni, hogy az energiagazdálkodás terén sok a tartalék. A mezőgazdaságban például a hulladékok hasznosítása; a kukorica nedves tárolása csupán a VI. ötéves tervben előreláthatóan 370 ezer tonna olaj kiváltását teszi lehetővé. A határidők, felelősök Az ipar, a háztartások megtakarítási lehetőségei ugyancsak számottevőek. Főként, ha arra gondolunk, hogy a szoros értelemben vett energiagazdálkodást ez ideig csak ott folytattak, ahol az energiaköltség a termelési költség számottevő eleme volt. A VI. ötéves tervidőszakra szóló energiagazdálkodási program határidőket és felelőseket is felsorol. Megvalósításának ez is garanciája. De alighanem * z is, hogy valamennyien jól tudjuk: energiahordozókban szegény ország vagyunk, így az ezzel való takarékosság létkérdésünk. Buciiért Miklós — A mezőgazdasági nagyüzemek 1981-ben 4,5 milliárd forinttal több nyereséget értek el a tervezettnél. Mire ad lehetőséget ez a többlet- nyereség?,Vagy, ismerve például a hneltörlesztések meggyorsítását, a hitelkeretek szűkülését, lehet-e egyáltalán szabadon felhasználható többletnyereségről beszélni? — Ennél a 4,5 milliárdnál hangsúlyozni kell, hogy — az adózás rendszeréből következően — a költségvetés bevételei is a tervezettet lényegesen meghaladó mértékben emelkedtek. Az előzetes adatok szerint az adótöbblet, a következő évek hitel- törlesztéseinek előrehozása, a forgóalap-feltöltési kötelezettség, a tervezettnél kevesebb amortizáció és a nyereségrészesedési többlet miatt a beruházási vásárlóerő a tervezettet alig haladja meg, különösen, ha azzal is számolnunk kell, hogy hitelfelvételre — a múlt évhez képest — lényegesen szerényebb mértékben nyílik lehetőség. — A mezőgazdasági nagyüzemek egyliarmadában az eredmény a korábbival azonos szinten maradt, illetve az alá csökkent. Az állami gazdaságok nyereségének 30 százaléka a négy mezőgazdasági kombinátban képződött. Az ágazat keretein belül van-e valamilyen lehetőség átcsoportosításra? — A jövedelemnek a szabályozórendszeren kívüli eszközökkel történő átcsoportosítására nincs szükség! A nagyobb nyereséggel záró gazdaságoknál ugyanis dinamikusabban nőtt az adó összege is. Hasonló hatást váltott ki a hiteltörlesztések előrehozatala, hiszen a bank azoknál a gazdaságoknál „gyorsította” a lejáratot, ahol a magasabb jövedelemből több „szabad” fejlesztési forrás képződött... Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsony jövedelmű és kedvezőtlen adottságú nagyüzemek helyzetének javításához szükséges pénzügyi forrást az ágazatnak Önerőből kellett megteremtenie, az energiahordozók árához nyújtott dotáció megszüntetésével és a tejprémium mértékének 20 százalékos csökkentésével teremtették elő a szükséges összeget. Ezzel tekintélyes összegű, eddig eredménynövelő forrást csoportosíthattunk át az átlagosnál jobb gazdaságoktól az alacsonyabb jövedelműek javára. Ha ezeken túl még bármilyen indokkal hozzányúlnánk a gazdaságok jövedelméhez, akkor az már a hatékonyság növelését, a tervezett termelés fejlesztését akadályozná. — A mezőgazdasági üzemek a szűkös beruházási lehetőségekre panaszkodnak, ugyanakkor a mezőgazdasági beruházások a tervezett szintnél rendre magasabbak. Vajon ennek az ellentmondásnak nem az-e az oka, hogy A Miskolci Vas- és Fémipari Szövetkezet az elimúlt évet 14,1 millió forint nyereséggel zárta, amely 3,1 millió forinttal haladta meg a tervezett értéket. A gazdasági eredménynek a vártnál kedvezőbb alakulásában meghatározó jelentősége volt az export ütemes növekedésének. A legjelentősebb munkát az iráni Isfaháni városban véti mezőgazdasági beruházások szerkezete nem a terv szerint alakul? Hogy az üzemek elsősorban és érthetően a gyorsan megtérülő beruházásokra (például kiegészítő tevékenység), és nem az alapvető, de kisebb nyereséget hozó tevékenységekre koncentrálnak? — Ami a panaszkodást illeti, nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági üzemek egyharmadának alig van fejlesztési forrása, és a minimális vagy teljesen hiányzó, úgynevezett sajáterő miatt nem tudnak hitelt felvenni. Ami a többieket illeti, népgazdasági okok miatt maga a felvehető hitelkeret is szűkös. A mezőgazdasági beruházások szerkezetét tekintve csak az építési beruházások térnek el a tervezettől. Igaz, ezek adják az összes beruházások egyhar- madát. De ez az elmozdulás sem ellentétes a népgazdasági tervben megfogalmazottakkal. Például a gazdaságok a tervezettnél több szarvasmarha- és sertésférőhely építéséhez fogtak. Jelentős mértékben túlteljesítették a baromfiférőhely-be- ruházások időarányos tervét és a tárolóterekkel kapcsolatos beruházási igény is több a tervezettnél. — Szűkös hitelkeret, túlteljesített beruházások! Honnan a pénz? — Persze, egyetlen gazdaság sem építkezett valamiféle „elásott kincsből”. Az általános pénzhiány melletti többletberuházásokat az tette lehetővé, hogy a mező- gazdasági üzemek 1981-ben kezdeményezett beruházásainál? nagy része megfelelt a konvertálható árualapokat bővítő hitelfeltételeknek, s így hozzájutottak az általuk igényelt pluszhitelhez. Ennek megfelelően az 1981-ben terven felül igénybe vett konvertálható hitelt a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az alaptevékenység fejlesztését elősegítő beruházásokhoz folyósította. Ugyancsak a tervezettet meghaladó mértékben vettek igénybe összegeket az energia-racionalizálási beruházásokhoz az e célra elkülönített keretből... A gép-, a meliorációs és az ültetvénytelepítési beruházások a tervezett szinten alakultak. Természetesen igaz az is, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységet is számottevő mértékben fejlesztették a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek azonban alacsony a beruházási igénye. éppen ez benne az egyik jelentős üzemi és nép- gazdasági előny. ■— Vajon a beruházások mellett a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségi rendszere szavatolja-e a gazdaságos termelésfejlesztést? — Már csak azért sem lehet a beruházás a termelésfejlesztés kizárólagos eszköze, mert sok gazdaságnak ehhez nincs is pénze. Elkoptag< -.tél? a szövetkezet brigádjai, ahol acélszerkezeteket és toronyszerelő berendezéseket gyártottak. A körültekintő szervezést igénylő megbízatás teljesítése olyan tapasztalatokkal is szolgált, amelyeke* jól hasznosíthatnak a szerelők az idei feladatok végzése során. Mivel a gazdálkodó egység a gyártás folyamatának meggyorsítására revéttott dolog lenne most úgy általában a kihasználatlan tartalékol? emlegetése, de a különböző fejlettségi színvonalon álló, eltérő adottságú és jövedelmű mezőgazdasagi nagyüzemek között a termelésfejlesztést szolgáló gazdasági együttműködéseknek valóban olyan „telér”- je rejlik, amit vétek lenne kiaknázatlanul hagyni. Például amíg az alacsony jövedelmű gazdaságoknak általában kevés és elhasznált gépük van, amíg a termőföldet nem tudják időben és jól megművelni, s gondjaik vannak a rét- és legelőterületek, a meglevő állatférőhelyek hasznosításával is, addig az erős gazdaságokban a növénytermeies és az állattenyésztés további dinamikus fejlődését sok esetben a kellő termőterület hiánya akadályozza. Éppen ezért az együttműködés kibontakoztatása érdekében az erős nagyüzemek meghatározott célra tartalékalapjukat is átadhatják az alacsony jövedelmű gazdaságoknál?, és ennek fejében részesedhetnek gazdasági eredményeikből. Emellett az erős gazdaságok anyagi és szellemi kapacitásainak mozgósítása érdekében például a gyenge és erős gazdaságok együttműködése esetén éppen úgy elszámolható az árkiegészítés — meghatározott feltételek mellett — és a termelésiadókedvezmény, mintha a gyengébb adottságú gazdaság egymaga dolgozott volna. A közösen elért eredmény utáni adózás is az alacsonyabb jövedelmű üzem feltételei szerint történik. — Segíti-e a gazdaságos termelésfejlesztést a kistermelőkkel kiépített kapcsolat- rendszer bővítése? — Ez a „beruházásmeaites” termelésfejlesztésnei? egy másik formája. Ennek eredményeként jelentősen bővült azoknak a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeknek a köre, amelyek a háztáji gazdaságok által termelt és a nagyüzemen keresztül értékesített egyes mezőgazdasági termékek után árkiegészítést kapnak. A tejár-kiegészítést, a tejprémiumot, a vágómarhaár- kiegészitést a mezőgazdasági üzemek akkor is megkaphatják, ha állataikat szerződéses formában a kistermelők tartják ... Rugalmasabbá váltak a korábban állami támogatással létesített termelőberendezések hasznosítását előíró szabályok is. Egyes — nagyüzemi módon gazdaságosan nem használható — termelőkapacitásokat, mint például istállókat ültetvényeket a mezőgazdasági nagyüzemek akár bérbe is adhatnak. Végül, de nem utolsósorban lehetővé tettük, hogy a mezőgazdasági üzemi dolgozók az alaptevékenység keretében — külön megállapodás alapján — munkakörükbe nem tartozó munkákat is vállaljanak... Az ilyen és az ezekhez hasonló termelésbővítést ösztönző intézkedések kidolgozásával a továbbiakban is foglalkozunk. B. P. lenítő berendezést, vásárolt illetve helyezett üzembe, a fejlesztés további tőkés munkák határidőre, jó minőségben való teljesítését teszi lehetővé. Kisebb jelentőségű. de ugyancsak jövedelmező a szövetkezetnek a komplett kisüzemek szállítása és ösz- szeszerelése. Az elmúlt esztendőben kilenc szövetkezeti dolgozó végzett szerelési munkálatokat afrikai országokban. Eliférbei az export
