Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
1982. május 13., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A szigetre halak érkeztek Ketreces haltar fás a keresztúri bányatóban A belül levegővel töltött, kékre és pirosra festett bójákat sakktáblaszerűen helyezték el a parton, alumínium csövekkel összekötő t- ték, s a tutajhoz hasonlító alkotmányt szép lassan vízre tolták. Hogy miért került két mesterséges sziget a he- jőkeresztúri termelőszövetkezet bányatavára, azt csak a lekor lehetett sejteni, amikor a vázak közé hálók ke- í-ültek. Már csak egy fóliával bélelt csúszda kellett ahhoz, hogy a halászattal ellentétes módon, a halak nem ki-, hanem a tóba bekerüljenek. Igaz, szétszéledni bajosan tudnának, hiszen hálók őrzik azt a szűk területet, ahol pár hónapon keresztül fejlődhetnek. Keserű tapasztalatok A Hej ómen ti Termelőszövetkezet az elmúlt évben kezdett kísérletezni a haltartás új, intenzív formájával, ügyedül ez a módszer teszi lehetővé a bányatavak, s mély vizű állóvizek hasznosítását, mert így a lehalászás nem jelent gondot, hiszen a hálóban őrzött halakat egyszerűen kiemelik. Kis Tóth László, a gazdaság főagronó- musa: — Hogy finoman fogalmazzak, ez a módszer az elmúlt évben nem hozott sikert. Annál több olyan tapasztalatot, amelyet nem szabad számításon kívül hagyni. Ügy tűnik, a tanulópénz, ameddig megtanuljuk a ketreces haltartást, meglehetősen borsos lesz. De nem adjuk fel, tovább próbálkozunk, mert ebben az új módszerben nagy lehetőség van. Szirmai Zoltán, a bányaüzem vezetője, aki egyben a ketreces haltartásért is felelős: — Szivárványos pisztrángot kezdtünk tenyészteni, és sokáig úgy tűnt, sikerrel. A meleg nyár azonban felborította reményeinket. A tó felső rétege felmelegedett any- nyira, hogy három méteren belül tizenkét fok lett a különbség, s a pisztráng ezt nem szereti. Mivel ragadozó hal, mohó. Ahogy beszórtuk a táplálékot, rögtön felúszott a mélyből, s a hirtelen hő- mérsékletvállozást nem bírta. Sok hal pusztult így el. A szállításnál hasonló keserű tapasztalatokat szereztek. A halakat egyéb eszköz híján vödörrel emelték lei a konténerből, s úgy juttatták ketrecekbe. A sérülések megelőzésére vezették be idén a csúszdát, s ugyanakkor a teherautókat is felszerelték pxigénpalackokkal, mert a pisztráng igényli a friss, levegős vizet. Jóval kevesebb is volt az elhullás, de ez nem változtat azon a tényen, hogy nyáron a halakat a tó felmelegedése ismét veszélyeztetni 'fogja. Keverőlapátok Szirmai Zoltán a fejét rázta: — Már nem. Megrendeltük, s a közeljövőben meg is érkezik a levegőztető berendezés. amely a ketrecek közvetlen környékén képes a víz hőmérsékletéi kiegyenlíteni. Lényegében két lapátkerékről van szó. amelyeket elektromos motor hajt. s így állandóan keverni tudja a vizet. Kis Tóth László: — A ketreces haltartás nem olcsó technológia. Maga a sziget, amelyen hal ketrecet helyeztünk el, 240 ezer forintba kerül. ’•’s nálunk már két ilyen van A levegőztető berendezés sem olcsó, s drága a táp is A Szarvasról hozott piszt- lángtáp egy mázsája kétezer forintba kerül, ami megkérdőjelezi a hal tartását, még a lehető legjobb szakmai munka mellett is. Csak azért említem mindezeket, mert gazdaságosságilag ez az intenzív technológia ma még kiforratlan. A szövetkezetnek magának, és haltartási társulás gesztorgazdaságának, a geléji szövetkezetnek kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a költségek csökkenthetők, de ugyanakkor az árbevétel növelhető. Pontyok, nyáron Á háziasszonyok tudják, nyáron mennyire nehéz pontyot beszerezni. A szövetkezetben ezért döntöttek úgy, hogy az egyik szigetük ketreceiben pontyot fognak tartani, amelyeket a nyári hónapokban halásznak le. Szirmai Zoltán,: — Már meg is kaptuk delejről azokat a hetven dekagrammos pontyokat, amelyeket a ketrecekben hizlalunk tovább. Harminchat mázsát vásároltunk, s számításaink szerint további két tonnával növekedhet a súlyuk. A pisztrángtenyésztést is új alapokra helyezték. Mivel a tápot túl drágának találták, a vágóhidak mellék- termékeit akarják felfőzés, darálás után a halakkal feletetni. Az engedélyt megkapták; így a költségeket sikerül visszaszorítani. A pisztráng — bár keresett, s jól eladható hal — meglehetősen drága is. A szilvásváradi kelte(Folytatás az 1. oldalról) A pavilon belsejében a hengermű, a nemesacél-hengermű, a csavar- és húzottáru, a kovácsoló és a szerszám- és hiánycikkgyártó gyáregységek termékeit állítják ki. itt szerepelnek majd — többek között — a hengerelt rúd-, kör,- négyzet-, hatszög- és la- posacéiokból összeállított kompozíciók, a húzott, a hántolt, csiszolt termékek, az újdonságnak számító, négylap- tövú Geo-csavar, a Volvo mellsőtengelyének alapanyaga és a precíziós öntvények. Az MTESZ kazincbarcikai intéző bizottsága szervezésében tegnap délelőtt, Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban nyitották meg a III. kazincbarcikai műszaki-gazdasági napokat. Anyag- és energiatakarékosság, hulladékhasznosítás, munka- és üzemszervezés, minőség, • hatékonyság, belső tartalékok feltárása és hasznosítása ... — megannyi aktuális témában kínálnak jobb eligazodást, tájékozódást az érdeklődők számára a rendezvényen elhangzó előadások. A képességek és készségek mozgósítását, a fellelhető tartalékok feltárását, valamennyiünk javait gyarapító munkálkodásról szólt megnyitójában Szénégető Józse1 a Kazincbarcikai városi Párt bizottság titkára, aki a párt bizottság nevében köszöntötte a résztvevőket. Szólt arról, hogy a városban levő vállalatok, szövetkezetek, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is. eredményesen gazdálkodnak. A legfontosabb feladatokban, mint például az új követelményekhez tőből kétéves korokban vásároljuk a kétnyaras ivadékokat, kilogrammonként kétszáz forintért Ebből a meny- nyiségből .három kilogramm halhúst állíthatunk elő, amelynek ára háromszáz forint. De, ha a takarmány árát. s egyéb költségeket is beleszámoljuk, altkor nincs nyereségünk a pisztrángon. Miért érdemes? Adódik a kérdés: akkor miért érdemes a ketreces haltartással foglalkozni? A fő-* agronómus: — Altkora veszteséget az ágazat nem okozhat, hogy a szövetkezet/ gazdálkodásának egészét veszélyeztetné. Nekünk erre a tartásformára szükségünk van. A bányánkat üzemeltetjük, amelynek termelése évről évre területet rabol el a növénytermesztéstől. Éppen ezért magas földadót kellene fizetnünk. Akitorát, mint amennyi a bánya éves jövedelme. De a bánya jövedelmére szükségünk van. És, ha a bányatavat hallal hasznosítani tudjuk, úgy, hogy hektáronként két mázsa halat eladunk, akkor nem kell az adót befizetnünk. Ilyen mennyiségű halat csak intenzív, ketreces termeléssel tudunk előállítani. Ezért ennek az ágazatnak, még, ha keveset ráfize«- tünlc is, a gazdaságban jövője van. És ugyanakkor reménykedhetünk abban, hogy a halellátás végre javulni fog. — kármán — A szabadtéri kiállítóterületen a csavargyár, a gépgyártó és -szerelő, a kovácsoló, a hengermű, a nemesacél-hengermű, a szerszám- és hiánycikkgyártó és az öntöde gyáregységek termékeit láthatják az érdeklődők. A különféle, nagyméretű termékkompozíciókat állítják majd ki. A vásár ideje alatt a Lenin Kohászati Művek — a szokásoknak megfelelően — információs szolgálatot is működtet, ahol az érdeklődők felvilágosítást, tájékoztatást kapnak az üzletkötési lehetőségekkel kapcsolatban. való alkalmazkodásban, a hatékony, az energiakímélő gazdálkodásban, a termék- szerkezet korszerűsítésében jelentős előrelépés következett be. A körültekintő, elemző munka révén számottevő eredmények születtek az anyag- és energiatakarékosságban. Utalt rá. hogy a tudományos szervezetek magas szintű szakmai, vezetői potenciáljuk révén fontos részei a gazdaságpolitikai, gazdasági céljaink megvalósításának. A városi pártbizottság — a gazdaságpolitikai feladatokra hozott határozataiból következően — figyelemmel kíséri e szervezetek tevékenységét. amelyeknek munkájára a növekvő aktivitás a iellemző. A városban több mint félezer taglétszámmal, hét tudományos egyesület működik az MTESZ városi intéző bizottságának irányításával. Az ipari üzemekben, intézményekben tevékenykedő szakemberek munkáját hivatott segíteni ez a rendezvény is, amelyen tudományos értékű, a termelésben. a mindennapok munkájában hasznosítható előadások hangzanak el. lazioctafei iQszaki-gazdasági «ápol Készülnek a bányász diszegyenruhák a MÉRUSZ 16. számú részlegében. Felvételünk előterében Fülöp Ella, mögötte Kucsma lózsefné látható — ök a legjobb dolgozók a varrodában. „Szerencse fel, szerencse le / Hyen a bányász élete.” A Bányászhimnusz akkordjai betöltik a zsúfolt termet A nők és a férfiak feszes vi- gyázzban állnak, átszellemült arccal hallgatják a. számúltra olyannyira kedves dallamokat, raj tűit bányász díszegyenruha feszül. Az egyforma fekete öltönyök és kosztümök, a sokféle díszítések, a meg-megcsillanó kitüntetésele látványa felemelő érzés. * / Feljegyzésekből tudjuk: a magyarországi bányászoknak a XIV. századtól van dísz- egyenruhájuk. A viselet Nagybánya bányaváros ci- meres pecsétjében maradt fenn az utókorra. A díszegyenruha fehér zubbonyból, vitézkötés es piros nadrágból, zöld sapkából állt, magasszárú fekete bőrcsizma tartozott hozzá. Később, német hatásra, honosodott meg hazánkban a ma is használatos egyhangú fekete szín. — A nehézipari miniszter 1978 decemberében adta lei legújabb utasítását a bányász díszegyenruháról — mondja Kaminszky László, a Borsodi Szénbányák Vállalat osztályvezető-helyettese. — A szabályzat intézkedik a bányász díszegyenruha adományozásáról, viseléséről, vásárlásáról, valamint részletesen leírja a külalakját, a hozzá szükséges kellékeket. — Vegyüli sorra ezeket a rendelkezéseket. — Valamennyi borsodi bányász jogosult a bányász díszegyenruha viselésére, amennyiben legalább ötéves munkaviszonnyal rendelkezik. Ebből következik, hogy nyugdíjasok is hordhatják. Jogosultak a viselésére a vájártanulók, a vállalat főiskolai és egyetemi ösztöndíjasai, a zenekarok és az énekkarok tagjai, a tűzoltók, a polgári védelem aktivistái. Ezeket a személyeket, közösségeket, szervezeteket már szinte kivétel nélkül elláttuk bányász díszegyenruhá- val. A tulajdonos a vállalat vezérigazgatója által aláírt és lebélyegzett igazolvánnyal igazolja, hogy jogosult a díszegyenruha viselésére. Fontos kitétel: a díszegyen- ruha csak miniszteri engedéllyel vihető ki és viselhető külföldön. — A díszegyenruha vételárát, hozzávetőlegesen 2900 forintot, szénbányavállala- tunk tizenkét hónapi kamatmente részletfizetésre előlegezi meg a dolgozójának. A szakmunkástanulók, a zenekarok és az énekkarok tagjai ingyen jutottak a díszegyenruhához. Vásárláskor legtöbb dolgozónk kedvezményt kap; 30 százalék jár például a Vállalat Kiváló Brigádja tagjának és 70 százalék az Állami Díjjal kitüntetettnek. Attól, aki magatartásával rontja a szakma tekintélyét, nem tartja be a szocialista erkölcs szabályait, be kell vonni az igazolványt, s az illetőnek vissza kell fizetnie a munkáltatótól öt éven belül kapott mindennemű kedvezményt, továbbá a ruha árából fennálló tartozást. * A bányász díszegyenruhákat a Méretes Ruházati Szövetkezet 16. számú részlegében varrják. A mindössze 7 tagú kollektíva vezetője Nagy József: — A kezdet nehéz volt, de most már ( örülünk, hogy minket bízták meg a feladattal. Az ebből származó bevétel ugyanis döntően hozzájárult az elmúlt évi kimagasló termelési eredményeinkhez, melynek alapján az első helyen végeztünk aszövetkezet férfirészlegeinek rangsorában. Eddig több, mint 900 bányász díszegyenruhát varrtunk, s csak elvétve akadt reklamáció. A munkabrigád vezetője Kucsma Józsefné, a helyettese Fülöp Ella. Ök itt a legrégebbi és a legjobb varrónők. — Megkérném, írja le a bányász díszegyenruhát. — A női kosztüm kabátja és a férfiöltöny zakója szinte teljesen megegyezik: egysoros gombolásé, kihajtós fazonú, a gallért, a zsebeket bársony borítja. A galléron és az ujjak felső részén levő zsinórozott bársony mezőn egy-egy bányászjelvény található. Ugyancsak a vállon elkerekített formára szabott, zsinórozott bársony díszpánt- keret látható, alá függőrojtok vannak befogva. Az ujjak alján bársony szalagpár, köztük apró aranyozott díszgombok. A begomboláshoz három nagyobb aranyozott díszgomb szolgál. A kosztüm szoknyája és az öltöny nadrágja nem különösebben érdekes, a varráshoz felhasznált alapanyag azonban egyedi. A sapkát nem mi varrjuk, a szabályzat szerint: bársonyból készül, telhajtott oldalszéle zsinórral díszített, bal oldalán bányászjelvény,' az eleje és a háta végén három-három díszgomb kétsorosán van felvarrva, ezekre átlósan aranyzsinórt fűznek. * Mit jelent a bányász díszegyenruha a viselőjének? A kérdésre egy idős vájár ezt feleli: — A nagyapám, az apám, a fivéreim emlékét. Mindannyian hűséges, jóravaló bányászok voltak. Magam is az ö nyomdokaikba léptem, s már a harmincötödik évet szolgálom ugyanannál az aknánál. Ha felöltöm magamra a díszegyenruhámat, valamilyen megmagyarázhatatlan melegség árad szét bennem, szívemet a bányásztársadalomhoz való tartozás jóérzése hatja át. .Büszkén viselem, hiszen a múltat idézi fel bennem, a mát példázza számomra, s előrevetíti a jövő- met. Vagyis nekem az életemet jelenti ez a szénfekete öltöny. Kolaj László Krémeslapok Mezőkövesdről '.z elmúlt évben korszerűsítette cukrászüzemét a Mezőkövesd és /idéke Áfész. Az üzem termékei iránt Mezőkövesden és az átész társközségeiben mindig nagy a kereslet. Képünkön az üzem egyik női dolgozója látható krémeslapok sütése közben. Fotó: Kovács Mátyás , novai a itiezpazáasáqi kisgfwáiasztéx A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet kooperációs megállapodást kötött az NSZK-beli Solo céggel, kisebb teljesítményű egy lóerős rotációs kapák gyártására. A motoros kapa főként műanyagból készülő alkatrészeinek a felét és a motort az NSZK-beli rég szállítja. Ugyanezzel a cégsei együttműködve gvártanak két keréken gördülő motora« háztáji permetezőket, továbbá komposztkészítő — a ház körüli zöldhulladékot megdaráló — gépeket is. A háromféle kisgépből az év vaséig húszmillió forint értékű tételt szállítanak az NSZK-ba, s mindegyikből jut a haza! vásárlóknak is. í: *
