Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

VTL^G PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI Hogyan készülnek, mivel pályáznak? Esiu-iunMB \T !W<57.MP BORSOD-ABAÜ.T-ZFlVH’LfiN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 110. szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök, 1983. május 13. Ülésezett a Magyar Nők Országos Tanácsa a Majyar Októberben országos nőkonferencia ' Szerdán a Parlamentben ülésezett a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa. Berecz Já­nos, az MSZMP KB osztály- vezetője előadást tartott az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Többek köfcött el-, mondta: a hidegháborús fe­szültség ellenére optimisták •vagyunk. A nemzetközi élet­ben a magyar nép, a szocia­lizmus ügyének érdekeit képviseljük. Nagy megbecsü­lés és tisztelet övezi népünk képviselőinek nemzetközi te­vékenységét, akik méltóan képviselik pártunk, kormá­nyunk politikáját, a béke megvédéséért szállnak síkra. Az ülésen felszólalók el­mondták: bíznak abban, hogy a világháború elkerül­hető, meggyőződéssel támo­gatják pártunk és kormá­nyunk békepolitikáját. Ezután a nőtanács tagjai békefelhívásban fejezték ki aggodalmukat a világ sorsá­ért. Ebben többek között hangsúlyozták, hogy a fegy­verkezésre szánt összegelvet a világ számos országában pusztító éhség, betegség, nyomor, írástudatlanság le­küzdésére kell felhasználni. Oszlassák fel a katonai töm­böket és szövetségeket, foly­tassák a fegyverkezés csök­kentésére vonatkozó tárgya­lásokat. Minden erőnkkel, sajátos eszközeinkkel támo­gatjuk a Magyar Népköztár­saság kormányának követke­zetes békepolitikáját — foly­tatódik a felhívás, amelyet eljuttatnak az Országos Bé­ketanácshoz és a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövet­séghez. « Az ülésen Duschek Lajos- né, az MNOT elnöke előter­jesztette a nőtanács elnök­ségének javaslatát: ez év ok­tóber 30—31-éré hívják ösz- sze a III. országos nőkonfe­renciát. Az elfogadott javas­lat szerint a tanácskozáson számoljanak be a II. orszá­gos nőkonferencia óta vég­zett nő- és családpolitikai munkájukról, az MSZMP KB 1970. évi nőpolitikái határo­zatának, illetve az előző nő­konferencia programjainak megvalósulásáról. Washingtonból hazautazott Mar[ai József amerikai tárgyalásai Marjai József, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, egyesült államokbeli látoga­tása során Washingtonban kétoldalú és nemzetközi gaz­dasági kérdésekről tárgyalt Malcolm Baldrige kereske­delmi miniszterrel, aki foga­dást adott Marjai József tisz­teletére. Marjai József eszmecserét folytatott Lawrence S. Eagle- burger külügyminiszter-he­lyettessel. Marjai József tár­gyalt R. T. McNamar ^pénz­ügy miniszter-helyettessel és felkereste dr. L. Leshert, az Egyesült Államok kereske­delmi kamarájának elnökét. Találkozott az amerikai tör­vényhozás több tagjával, pénzintézeti és iparvállalati vezetőkkel. Látogatást tett A. W. Clausen-nél, a Világbank elnökénél, valamint J. De Larosiere-nél, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójá­nál. Marjai József befejezte tárgyalásait az Egyesült Ál­lamokban. A Minisztertanács elnökhelyettese az utóbbi na­pokban Washingtonban és New Yorkban folytatott meg­beszéléseket az amerikai kor­mány és törvényhozás sze­mélyiségeivel, ipari és keres­kedelmi vállalatok, valamint nagy amerikai bankok veze­tőivel. Látogatást tett a szö­vetségi bankrendszer (Fede­ral Reserve System) vezetői­nél. Mind a szenátus, mind a képviselőház külügyi bizott­ságát meglátogatta. Külön ta­lálkozott R. Dole szenátorral, a szenátus pénzügyi és ke­reskedelmi bizottságának el­nökével. Alexander Haig külügymi­niszterrel a világpolitika, vi­lággazdaság és a magyar— amerikai kapcsolatok legfon­tosabb és időszerű kérdései­ről tárgyalt. Marjai Józsefet Washing­tonból elutazása előtt fogad­ta George Bush, az Ameri­kai Egyesült Államok alel- nölle. A miniszterelnök-he­lyettes találkozott az ameri­kai sajtó képviselőivel. New Yorkban eszmecserét folyta­tott a Fortune Magazin szer­kesztő bizottságával. Marjai József május 12-én hazautazott Magyarországra. rgifsl éri a májusi esi Az utóbbi napok csapa­dékos, meleg időjárását me­gyénk sok mezőgazdasági nagyüzemében fogadták örömmel. Különösen azok­ban a gazdaságokban, ahol a sokáig elhúzódó, rendkívül hideg időjárás ellenére a ku­koricát is sikerült idejében elvetni. Megyénk néhány termelőszövetkezetének táb­láin ugyan még most is ket­tőzött ütemben, a szomszé­dos gazdaságok gépeit is se­gítségül híva vetik a kuko­ricát, de a többi növény szá­mára a májusi esők és a felmelegedés ott is valóságos aranyat ér. A sajópüspöki határban tegnap a főnövény, a bur­gonya második vegyszerezé­sét végezték már. Hári Já­nos, a Sajóvölgye Tsz főag- isonómusa: — Az esőzések után, a me­leg hatására minden kultú­ránk szinte szemlátomást fej­lődik, úgy tűnik, mintha „húznák” a növényeket. Szé­pek, erősek 300 hektáron az őszi búzák, s a „hegyeken” már kezd szárba szökkenni a 140 hektár őszi ároa ve­tés. Sorol már az esők előtt elvetett 140 hektár kukori­ca, 180 hektáron a burgo­nya, s 36 hektáron szépen ki­keltek a helybe vetett korai káposztafélék. Hernádnémetiben, a Her- nádvölgye Tsz-ben is azt mondják: hektáronként má­zsákat jelent, hogy az eső­zések előtt sikerült elvetni 1100 hektáron a kukoricát. A mai napon már a 330 hek­tárnyi tervezett vetésterü­leten a silókukorica is mag­ágyban lesz. A bő csapadék és a meleg hatására a kalá­szosok, a napraforgó, sőt, a cukorrépa is, szépen fejlő­dik, pedig az utóbbit, por­verés miatt másodszorra kel­lett elvetni. Hernádnémeti- ben néhány nap múlva — az utóbbi napokban szemláto­mást növekvő — lucernák el­ső kaszálását is megkezdik. A megyaszói Aranykalász Tsz-ben is elégedettek a szakemberek valamennyi nö­vényük májusi „ígéretével”. A gyomirtás után. a most már kedvező időjárás hatá­sára nagyon szép az 1180 hektárnyi őszi búza és az 500 hektár tavaszi árpa. Szé­pen sorol a 70 hektár cukor­répa és az esőzések előtt el­vetett, 446 hektárnyi kukori­ca, amelynek vetésterületét a tervezettnél több, mint 10 százalékkal növelték. Borsodi vállalatok a tavaszi BNV-n ÖNV-díjra pályázik a Diósgyőri Gépgyár korszerüsitett körhagyós sajtolója, ismertebb nevén: excenierprése. Május 19-én nyitja kapuit és nyolc napig áll majd az érdek­lődők rendelkezésére a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javak idei sereg­szemléje iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés; több mint 1100 külföldi cég és csak­nem 900 hazai vállalat jelezte a részvételét. A kiállítók között ezúttal is ott lesznek megyénk iparának reprezentánsai, hozzá­járulva ezzel termékeik jobb ér­tékesítéséhez, esetleg új üzleti kapcsolatok létesítéséhez. Meg­kérdeztünk néhány borsodi vál­lalatot: hogyan készülnek, mi­lyen gyártmányokkal pályáznak a tavaszi BNV-n? * A Diósgyőri Gépgyár első­sorban a műszaki fejlesztés legújabb eredményeit mutat­ja be, melyek keresztmetsze­tét adják a korszerűsödő gyártmányszerkezetnek. A le­mezalakító gépek gazdag vá­lasztékban láthatók majd a vásáron. E gépekre jellemző, hogy mintegy egymásra épül­nek, átfogják a lemezalakítót si munkafolyamatok egész skáláját. A BNV-dijra is fel­terjesztett hidraulikus billenő- késes lemezolló 10 milliméter vastag és legfeljebb 3050 mil­liméter hosszú táblalemezek előrajzolással, vagy ütközte­téssel történő vágására szol­gál. Mivel a gépet motorikus kés- hézagállítóval, élvilágítóval, numerikus vezérlésű mellső ütköztető berendezéssel is el­látták, a. vágás rendkívül pon­tos, és rövid időt igényel. Az ugyancsak BNV-dijra pályá­zó körhagyós sajtóiét, ismer­tebb nevén: excenterprést. fő­leg kis üzemekben alkalmaz­ik tják sikeresen lemezcsikok- bol váló alkatrészek kivágá­sára, sajtolásái’a és hajlitá- sára. Hajszálvékony vörösréz hu­zalok húzását, lágyítását és felcsévélését teszi lehetővé a bemutatásra kerülő huzal­gyártó gépsor. A kontakt lá­gyítóval, egyenáramú tiriszto- ros szabályozóval felszerelt gépeket KGST-szakosodás ke­retében fejlesztették ki és BNV-dijra nevezték. Ugyan­csak a szocialista országok együttműködése keretében hozták létre a vörösréz huza­lok összecsapására szolgáló gépet, amely teljesen zárt ki­alakítású, ebből következően kevésbé zajos. Sodrógépsort is bemutat a gépgyár a vásáron. A gépen 1—3 milliméter át­mérőjű alumínium, vagy más alapanyagú elemi szálakból készülnek sodratok. Fényké­pes tablókkal illusztrálva mutatják be az egyszer hasz­nálható injekciós tűk gyártá­sára kifejlesztett gépsort, amelynek hazai bevezetésé­vel mentesül népgazdaságunk az importtól. * Fennállásának 70. évfor­dulóját ünnepli az idén a De­cember 4. Drótmüvek mun­káskollektívája, melynek az év során 2,3 milliárd forint értéket kell megtermelnie. Az Összes termelés egynegyedét szállítja külföldre a drótmű­vek, s az export egyre jelen­tősebb helyet foglal el a mun­ka egészében. A vállalat az eltelt évtizedek során mindig törekedett új gyártmányok kialakítására, gyakorlati al­kalmazására, s elsősorban en­nek köszönhető a külföldi ér­tékesítés növekedése. A drót­gyár a tavaszi vásáron is be­mutat egy új, korszerű ter­méket, a stabilizált betonfe­szítő pászmát. A kiállítandó gyártmányok nagyobb része azonban régebbi keletű, ha­gyományos: a Sodronykötél, a nagy szilárdságú csupasz és horganyzott acélhuzal, az acélalumínium kábel, a be­tonacél huzal, a hegesztett betonacél háló, az öntvény- tisztító drótszemcse. Ismét kiállítják a 24-es pavilonban a gyár szolgálati szabadalmát, a Korai néven ismert és ta­valy BNV-dijjal kitüntetett korrózióálló kábelt, amelyet a világ számos országában be­jegyeztek védettségre. Az új gyártmányt, a már említett stabilizált betonfeszí­tő pászmát az építőipar hasz­nálhatja előnyösen. A termék importot vált ki, eddig ugyan­is nem gyártották hazánkban. A pászma hét nagy szilárdsá­gú acélszálból áll, s a vasbe­tonszerkezetekben a vasalást helyettesíti, például hidak, felüljárók építésénél. A gyárt­mány nagy előnye, hogy be­tonozás előtt hatalmas erővel megfeszíthető, stabilizálható. Kifejlesztése egyébként a ha- zai autópálya-építési prog­ramhoz kapcsolódik. A drót­művekben az elmúlt év de­cemberétől gyártják üzemsze­rűen a stabilizált betonfeszítő pászmát, s az idén 2800 ton­nát készítenek belőle. Az éves gyártókapacitás ennél azon­ban jóval nagyobb, kereken 5000 tonna. * A vályús tömbsínével ta­valy vásári nagydíjat nyert Lenin Kohászati Művek az idén is a 24-es pavilonban es az azt övező szabadtéri kiál­lítási területen mutatja be termékeit. Mái- a hét elejétől Budapesten dolgozik az LKM vásári stábja, hogy a nyitásra 'rendben és készen legyenek az idei látnivalók. (Folytatás a 3. oldalon) A huszonkettedik Ma este 6 órakor Miskolcon, a Rónai Sán­dor Művelődési Központ színháztermében ün- N nepélyes keretek között nyitják meg a 22. mis­kolci' tévéfesztiváít. 1964 óta — oz 1974-es | esztendő kihagyásával — nyárelőnk vissza- 1 visszatérő és mind tartalmasabbá váló, gaz­dagodó, ugyanakkor mind nagyobb tekintélyű művészeti eseménye a miskolci fesztivál. Mint isméi etes, 1976 óta a MAFILM és a televízió különváltan rendezi meg a fesztiválokat, a pá­ros év a televízióé. E fesztiválokon a MAFILM Közművelődési Stúdióinak, valamint a Pannó­nia Filmstúdió animációs részlegének filmjei szerepelnek a páratlan években, a párosok­ban, mint az idén is, a Magyar Televízió min­den osztálya, kivéve a kifejezetten dramatikus alkotásokat. Az idén minden eddigit megha­ladó érdeklődéssel fordultak a televíziós alko­tók a miskolci fesztivál felé és az intézmény­nek tizennyolc alkotó részlege küldte el mun­káit, amelyek közül az előzsüri a jelentkezőknek szinte csak töredékét engedhette át — elsősor­ban időkorlátok miatt. így is valami huszon­nyolc órányi .időt vesz igénybe a hatvannál több versenymű bemutatása, ami már ma este köz­vetlenül a nyitóünnepség után megkezdődik és a jövő héten kedden az éjszakai órákig tart. össztelevíziós fesztivált kívánnak rendezni az idén is. Ez alatt az értendő, hogy a televízió mind több alkotója és alkotó csoportja feltá­rulkozhasson, másrészt, hogy a már kész mű­vek versenyben való összemérésén kívül mind több mód nyíljék a tévéalkotók és a közönség találkozására, közvetlen tapasztalatok szerzé­sére, a visszajelzések észlelésére. Ezt a célt szolgálják azok a különböző kihelyezett ren­dezvények — közönségtalálkozók, szakmar be­mutatók, egyéb közvetlen gondolatcserék —, amelyeket Miskolcon és szerte a megyében rendeznek, mintegy negyven helyen. De ezt a célt szolgálják a majálisszerű, hétvégi. rendez­vények, a gyermekszórakoztatások, amelyeknek célja összességében, hogy o néző aktívan ve­gyen reszt a fesztiválon, ismerkedjék meg sze­mélyesen is azokkal, akiket, vagy akiknek a műveit rendszeresen látja a képernyőn, s aäott esetben tanácsaival, vagy éppen bíráló észre­vételeivel segítse azok további munkáját. A verseny és az ürmepi találkozók mellett igen fontos vonulata a fesztiválnak a szakmai tanácskozások sora, ami minden bizonnyal az elkövetkező alkotó időszakok munkájára hat majd ki. így lesz a 22. miskolci tévéfesztival ünnepi alkalom és munkatalálkozás egy idő­ben. Miskolc közönsége szeretettel és érdeklődés­sel várta mindig a fesztiválokat. Most is. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom