Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
1982. május 12., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ‘Nem vette észté? r A hármas főút miskolci bevezető szakaszánál Hejő- csaba felöl meglepő kép tárul a járművezető szeme elé. áki az eligazító táblákat, az alattuk rögzített lámpákat figyeli. Végig, valamennyi táblát (a Futó' utcánál még a forgalom irányát jelző berendezést is) megrongálta egy elhaladó jármű, aminek nagyon magas volt a rakománya, a jármű vezetőjének pedig túlságosan alacsony lehetett a közlekedési kultúrája. Aki járművet vezet, tudja, hogy a legkisebb ág karcolását is észleli a vezető, mint ahogy a rongálónak is észlelni kellett az ütközéseket a táblákkal. A KPM Közúti Igazgatóságán megtudtuk: nem marad titokban a rongáló kiléte. nyomon vannak a kézrekerítésében. I (nagy) Diósgyőri reggel ' jgp | A Fórumon kérdezték A fogyasztói értiekvédeíemri! f Ä Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójának Fórumműsora legutóbb a fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozott: számos kérdés hangzott el a témával kapcsolatban. Közülük néhányra a megyei tanács vb kereskedelmi osztályától kaptunk választ. Milyen gyakran ellenőrzik Borsodban az élelmiszerboltokban a minőségrontást, súly csonkítást, árdrágítást? — A kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelete éves terv alapján végez, vizsgálatokat, 1981-ben,1769 esetben..., A .vizsgálatok mintegy, harminchét százalékát ,a panaszok jogossága miatt (657 eset) pénzbírsággal büntették, mintegy 700 ezer forint értékben. Ez 405 kereskedelmi dolgozót érintett, köztük öt esetben büntető feljelentést is tettek. A vizsgálatok, ellenőrzések tehát folyamatosak.' Miskolci hallgató érdeklődött a ■ piaci árakról; mely termékeknek van szabadára és honnan tudhatja meg a vásárló? — A piacokon minden termék szabadáras, kivételt a burgonya és a különféle termények képeznek, amelyek hatósági árral rendelkeznek. „Több boldvai vásárló” aláírással levél érkezett a Rádióhoz, amelyben a helyi 22. számú bolt pénztárgépének blokkadásáról, illetve nem adásáról érdeklődnek. Köteles-e a pénztáros blokkot adni ? — Kétféle elszámolású pénztárrrai dolgoznak a kereskedelemben. Az úgynevezett szoros elszámolású — ebben az esetben pénztári gép vagy összesítő dolgozik, ahol a blokk kötelező —, és a!, Szabadkasszás. elszámol ású, afiol nem kötelező blokkot adni. A boldvai 22. számú bolt az utóbbiak közé tartozik. Miskolci érdeklődő kérdezte,’hogy,. utánpótlás-betét • • nélküli eszközöket miért hoznak forgalomba, mint például az NDK gyártmányú száras felmosót? — Igyekeznek folyamatos utánpótlást biztosítani a kereskedelemben kapható eszközöknek. A kérdésben konkrétan említett felmosóhoz a Borsodi .Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 102. számú vas-edény szakboltjában kapható betét. Vásárlók ellenőrző mérlegét hiányolja egy miskolci érdeklődő. — ABC-áruházakban általában van vásárlók ellenőrző mérlege. Nem kötelező. Ha a vállalat biztosítja, akkor ellátja velük a boltjait. Nyugdíjas érdeklődő kérdezett az élelmiszer-vásárlásban időnként meglevő kedvezményekről, vásárokról. Különböző városokat említ — nem a megyében —, ahol ezek folyamatosak. Mi a helyzet a megyében? — Borsodi gyakorlat is, hogy különböző üzletekben kedvezményes vásárok vannak. Nem lehet előírni kötelezőként, de nagyon sok boltban akcióheteket hirdetnek, engedményes vásárokat; ilyen például az Unió Áfész július 80-ig tartó tombolajegyes akciója a 16. számú ABC-ben. Balesetet szenvedett egy hallgató Miskolcon, a Szent- péteri kapui Zamat ABC előtti síkos úton. Bokatörés miatti kárigényét a Város- gondnokság elutasította, szerintük a bolt felelős a balesetért. Kihez fordulhat a panaszos jogorvoslatért? — A Zamat-bolt: előtti járdarész tisztán tartása a bolt feladata. A kérdező kárigényét a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat nem ismerte el, mert a bolt dolgozóinak nyilatkozata szerint a baleset nem a bolt előtt, hanem a közterületet képező lépcsőn történt. A panaszos polgári peres úton szerezhet érvényt állításának. —ke— Félmillió a brigádoktól Megyénk kereskedelmi, vendéglátóioari és pénzügyi dolgozói az elmúlt évben megközelítően 1500 munkabrigádban dolgoztak. Közülük összesen 1048 brigád érdemelte ki a szocialista címet, 11 324 taggal. A kommunista műszakokból. és rokkantak társadalmi megsegítésére irányuló felajánlásokból az elmúlt évben több mint egymillió forintot gyűjtöttek össze, ebből a miskolci gyermekrehabilitációs központ építésére megközelítően ötszázezer forintot fizettek be. A szocialista munkaversen.v-mozga- Iom kedvező eredményeket hozott a takarékszövetkezeteknél is. Betétállományuk 1981. december 31-én megközelítette az egymilliárd forintot, az éves betétnövekmény pedig 126,1 millió forint volt, 13.8 százalékkal több, mint 1980-ban. Bővítik a bírságolok körét Többször is bizonyítást nyert már: egyszeri, alkalmankénti akciókkal nem lehet tartósan megőrizni a város tisztaságát, ahhoz szükség volna a lokálpatrióták ragaszkodó magatartására, védő, óvó szeretetére. Azok, akik régen jártak Miskolcon és hosszú évek után idelátogatnak, érzékelik a változásokat, mi pedig, akik itt élünk, úgy érezzük, az elért eredmények elismerése mellett is, hogy lehetne még szebb, még tisztább az összkép, amit a nálunk megfordult idegen emlékként magával visz, illetve az a környezet, amelyben élünk. Vállalati, üzemi kollektívák fognak tavaszonként ásót, gereblyét, felfrissítik a parkokat, a játszóterek felszereléseit, megszépítik a portálokat. Akciókat szerveznek lakásszövetkezetek a népfronttal, a tanáccsal közösen, hogy a lakótelepeken ne a szél hordozza a szemetet. Korszerűsíti, fejleszti gépparkját a köztisztasági vállalat is. A mór szokásos tavaszi tisztasági akciók nyomán szinte alig maradnak zugok, mezsgyék, ahol még munkát találhatna egy rendet teremtő kedvű brigád, iskolás csapat, lakótelepi közösség. Munkahelyünk, lakásunk környéke, a szőkébb, vagy tágabb értelemben vett környezetünk megszépül és ahogy múlnak a hetek, fájdalommal látjuk, hogyan szürkül vissza szemetessé a park, a tér. A rendet megteremteni nem könnyű feladat, de megtartani talán még ennél is nehezebb. Mert jelenleg még kevesen gondolnak arra, hogy figyelmeztetni lehetne az utcai szemetelőket. De hát ki tegye, ki kezdje és vajon milyen eredmény várható ettől a kezdeményezéstől? A Városgondnokság vezetője, Varga Zoltán konkrét terveket tár fel, amelynek része az idei környezetvédelmi akció is. A tavalyi sikeres volt, így magától értetődő, hogy a folytatástól még többet remélnek. De mit is? — A városi tanács építési osztálya, a vb-hivatal, a rendőrkapitányság összehangolt programot készített, amiben helyet kapott az is, hogy bővítjük a bírságolási joggal rendelkezők számát és ezt a város tisztaságának érdekében határoztuk el. Az akció szervezői, résztvevői ugyanis valamennyien hisznek abban, hogy tovább javítható a város tisztasága. Az ellenőrző utak, szemlék útvonala, a körzetek határa a rendőrségi őrjáratok vonalához igazodik, ami megköny- nyíti a társadalmi munkában tevékenykedők dolgát. A csaknem egész éven át tartó akció ideje alatt ezek s r int nem lepődhet meg egyetlen szemetelő sem, ha mellé lép a bírságolási hatáskörrel felruházott tisztaságőr. — Ez nemcsak az akció idejére vonatkozik, hanem egész évre. Bevonjuk a munkába többek között a vendéglátóhelyek, idegenforgalmi' körzetek gazdáit, dolgozóit is. Nem közömbös sem a város, sem a vendéglátó-, vagy idegenforgalmi vállalatok számára, hogy milyen képet fest esztétikailag a környezet, ahol a város vendégei, vágy a városlakók szívesen tartózkodnak. Tulajdonképpen a forgalomra gyakorolt hatás sem lehet közömös az érintett vállalatok számára. A tisztasági, környezetvédelmi akció keretében végzett munka havonta megmérettetik, amikor elvégzik a jelenlőlapokra rótt tapasztalatok összesítését is. Ez segíthet abban, hogy időről időre az éppen legfontosabb feladatokra koncentrálja figyelmét a város környezetéért munkálkodók köre. Reméljük, futja majd erejükből arra is, hogy megfelelő aránytartással szorgalmazzák a vállalati, üzemi, bolti, üzleti feladatokat, a lakossági tennivalókat. Mert a tisztaságot teremtő és védő társadalmi munkára a tiszta Miskolc érdekében holnap is szükség lesz. ma is, Nagy József Az elmúlt évi munkával számot vető és az idei tennivalók, ról tanácskozó fórumokon általában tárgyilagosan beszéltünk nehézségeinkről: egyebek között arról, hogy hovatovább nem odázhatjuk el olyan problémák megoldását, amelyek nehéz teherként akadályozzák előrelépésünket. Napjaink mind sürgetőbb követelménye, hogy hatékonyabban dolgozzunk és természetesen ezzel együtt, ettől elválaszthatatlanul — eredményesebb politikai munkára van szükség. Vannak, akik úgy vélik, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben a munkahelyi demokrácia különböző fórumai is szűkülnek, korlátozottadban működnek; a termelés, a kereskedelem szigorúbb szabályozói ilyesféle hatással lesznek a politikai közéletre is. A gazdaságot és a politikát ily módon szembeállítani, szétválasztani nem lehet: a magasabb követelmények még inkább igénylik a tartalmasabb demokráciát, a dolgozók aktívabb részvételét, alkotó gondolkodását. Emellett a jó vezetésnek, a demokratikus (és a Jsommunista) vezetési stílusnak mindig is lényege volt a dolgozók véleményének igénylése; anélkül, hogy a vezetők egyszemélyi felelőssége, vagy a demokratikus centralizmus egysége és dialektikája megbomlott volna. Akik az ellenkezőjét gondolják, azok számára eddig is csak különböző formalitások esetenként-időnként zavaró halmazait jelentették a szocialista demokrácia munkahelyi fórumai: csak „levezetett, lejelentett, leírt” rendezvények voltak. Mun. kahelye válogatja, de a működés zavarai sokfélék lehetnek: előfordul, hogy a döntések előkészítése során a különböző — esetleg lényegesen eltérő — javaslatokat nem ismeri (nem ismerheti?!) meg a döntést hozó kollektíva. Egyrészt ez is oka lehet a gyakran előforduló passzivitásnak, közönynek, másrészt az is, hogy az előkészítés folyamán a kiscsoportok eszmecseréin sokan elmondjak véleményüket és annak megismétlésére — különböző okokból — egy nagyobb fórumon már nem vállalkoznak. Például az is előfordul, hogy egyesek — okkal-ok nélkül — tartanak a munkahelyi vezetőtől, vagy, éppen egy erőszakosabban vitatkozó és a döntésben valamiképpen érdekelt munkatárstól. Kisebb-nagyobb kellemetlenségektől óvják magukat: „ne szólj szám, nem fáj fejem” régen rossz beidegződésének jegyében, lemondanak a közösségben élő ember alapvető jogá. ról. Arról, hogy beleszóljon a személyét, is érintő közös dolgok alakításába. Pedig a demokratikus vita nálunk természetes dolog: a pártban, a különböző társadalmi és tömegszervezetekben is; csak még gyakorolni kell. Azt is valljuk, amit egy francia filozófus (Voltaire) kétszáz évvel ezelőtt írt: „Egy szóval sem értek egyet azzal, amit mond, de mindhalálig védem a jogát, hogy elmondhassa”. Ez ma is igaz, és az is, hogy mivel a vitának sokféle formája lehetséges, a párt a hangsúlyt a demokratikus és a pártszerü jelzőkre teszi. Nem folyhatnak öncélú viták, azokat a vitákat szorgalmazzuk, amelyek tartalmukkal elősegítik politikai és gazdasági céljaink megvalósítását és szellemükkel erősítik a szocialista demokráciát. A demokrácia kiteljesedése egy folyamat, amelynek jelenlegi szakasza több elhagyott állomáshoz képest sokkal előbbre van, de az esetenként felbukkanó félreértések és téves nézetek fékezőleg hatnak. Aki megsérti a demokratizmus írott és íratlan szabályait, aki presztízskérdést csinál abból, hogy az ő véleményét fogadják el, az egy ismerős (igaz, eltűnőben levő) típust képvisel; akit nehéz meggyőzni, mert nem hagyja magát. Lukács György a párbeszédről és a vitáról egy hely ütt ezt mondta: „... a beszélgetésben két lehetőség van: az egyik, hogy keress üli az igazságot és sikerül a beszélgetés, ha valamifajta oldalára az igazságnak sikerül rájönni. A másik, ami a legtöbb emberben megvan, hogy a beszélgetésben érvényesülni akar. És mihelyt érvényesülni akar, akkor cigány, útra megy az egész.” Az is igaz, hogy nem a citatológia, a tekintélyek túltengő idézgetése, hanem saját gyakorlatunk, mindennapi tapasztalataink próbáját kiállt meggyőző érvek jelentik a viták legfőbb „fegyverét”. A munkahelyi demokrácia áltál biztosított véleménycserék és viták nélkül nem lehet teljes az a cselekvési egység, amelyet pedig nap mint nap meg kell újítanunk, A szocialista demokráciának —, amely a párt és a tömegszervezetek mozgató ereje és éltető forrása — a nyíltan kimondott, őszinte vélemény az egyik alapja. Ezek fórumain még inkább vigyázni kell a demokrácia gyakorlatára, hiszen egyenjogú és egyenrangú választók és választottak részesei a közéletnek; a közös felelősségnek. Petra József „Energiatakarékos" törpetyók „Energiatakarékos” baromfifajtát nemesítettek ki a Sasad Tsz genetikusai. A Minavis elnevezésű Broiler- szülőpár anyaállata a tenyésztői munka eredményeként lényegesen kisebb súlyú a normális változatnál, u.ló- dai között azonban már nincsen különbség. Az állattartók nyeresége abból adódik,' hogy a törpetyúk kevesebb takarmányból is megél, tartása olcsóbb. A különleges, új baromfi az eddigi vizsgálatok szerint megközelítően tíz kilóval kevesebb takarmányt igényel, a felneveléshez és a tojástermeléshez, mint normál nagyságú társai. Legelésző juhok Ily,. \ I » % ' V t . • • • life
