Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

1982. május 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Csehszlovákba ünnepe a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ma, május 9-én ün­nepük a felszabadulás 37. évfordulóját. Visszapillantva a fel- szabadulás óta megtett útra, minden téren rendkívül nagy fejlődésről adhatnak számot Csehszlovákia népei. Azóta, hogy az 1945-ös felszabadulást követően, 1948 februárjában a nép vette át a hatalmat, s hozzálátott a fejlett szocializmus építéséhez, a már akkor is jelentős ipari termelés 11-szeresére, ezen belül a gép­ipari termelés 28-szorosára nőtt. Csehszlovákia egy főre eső ipari termelése ma a világátlag négyszerese, acélipara pedig — Japán és Belgium mellett — a világranglista 2—3. helyén áll. Különösen szembetűnő Szlovákia fejlődése, előre lépése. Az össznemzeti jö­vedelemnek 1948-ban 19,2 százalékát, az utóbbi években közel 30 százalékát adta, miközben az összberuházások 33,5 százaléká­ban részesült. A mai világ komor politikai és gazdasági helyzetében Csehszlo­vákia igyekszik megfelelni a kor parancsának. Napirendre tűzte az ország gazdasági irányításának korszerűsítését. Ennek jegyében fordul Csehszlovákia az eddiginél nagyobb érdeklődéssel a KGST- országok, köztük Magyarországgal való kooperáció feló. * (Északi szomszédaink, jó barátaink nagy ünnepe alkalmából kö­zöljük kassai testvérlapunk, a Vychodoslovenské Noviny összeállí­tását, amely a megyénkkel szomszédos, s szoros baráti, elvtársi kapcsolatban álló Kelet-szlovákiai Kerület életébe nyújt olvasóink­nak bepillantást.) Bártfa, a cipők városa A gyógyvizéről, szanatóriu­mairól nevezetes Bártfa (Bar- dejov) városa, s benne első­sorban az utóbbi esztendők­ben gyönyörűen restaurált óváros Kelet-Szlovákia ide­genforgalmának egyik gyöngyszeme. A múltban szinte csak fürdőjéről és tör­ténelmi nevezetességeiről is­mert városka a felszabadulás óta jelentős ipari létesítmé­nyekkel is gazdagodott. Leg­jelentősebb üzeme a közel 5800 dolgozót foglalkoztató „JAS” cipőgyár, amelynek minőségi termékei külföldön is igen keresettek. Az elmúlt évben 8 millió 954 ezer pár cipőt készítettek a lábbeli­gyártás bártfai mesterei. Az idei terv már 9 millió 150 ezer pár, az előző évek­nél is jobb minőségű, s ol­csóbban, gazdaságosabban előállított cipő. A növekvő hazai és exportigények jobb kielégítése érdekében növelik a divatújdonságok, a luxus­cipők százalékarányát. Az exportpiacokon a Szov­jetunió a bártfai cipők legna­gyobb vásárlója. Az idén vár­hatóan 4,7 millió pár cipőt exportálnak a Szovjetunióba, s mintegy 50 millió koronás exportra számítanak a dollár- piacokon is. Az állalegészsépsv índós professzora Még egyéves sem volt a Kassai Állatorvosi Főiskola, amikor dr. Ján Rosocha fiatal asszisztensként dolgozni kez­dett a mezőgazdasági haszon­állatok bakteriológiájával és higiéniájával foglalkozó in­tézetben. A már hatvanas éveiben járó, világszerte is­mert tudós professzor ma is szeretettel emlékezik vissza 1950-re, amikor mestere, So­kol professzor mellett meg­kezdte különböző, az állat- egészségügyei szolgáló tudo­mányos kutatásait. Kutatómunkáját kezdettől fogva egy cél vezérelte: meg­teremteni az új, nagyüzemi körülmények között az állat­egészségügy legoptimálisabb módszereit. Csehszlovákiában az ötvenes években került sor a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésére, s a nagy­üzemi állattartás új, ismeret­len feladatok elé állította az állatorvosokat. Kutatásaival, az állategészségügy, a gyó­gyászat, a tartáskörülmények új módszereinek megteremté­sével több, mint három évti­zedes munkálkodása során felbecsülhetetlen szolgálato­kat tett, s tesz napjainkban is a tudós professzor. A főiskolán hallgatóinak nemcsak az állatorvosi tudo­mány elméletét oktatja, ha­nem gyakorlatával is megis­merteti őket. A nagyüzemi ál­lattartó telepek állategészség­ügyi, higiéniai problémáit, teendőit jól ismerő több, mint kétezer állatorvost adott mél­áz ország mezőgazdaságának a főiskola. A fiatal állat­egészségügyi szakemberek is­mereteik nagy részét Rosocha professzornak köszönhetik. Volt hallgatói közül jó néhá- nyan docensként, professzor­ként tanítanak ma már a fő­iskolán. Rosocha professzor állat­egészségügyi kutatómunkájá­nak eredményeit nemcsak Csehszlovákiában, hanem vi­lágszerte ismerik, nagyra ér­tékelik és hasznosítják a gya­korlatban. 1970 óta tagja, s két éve titkára az állatorvosok nemzetközi higiéniai szövetsé­gének, amelynek negyedik kongresszusát ez év szeptem­berében tartják a Magas-Tát­rában. A szarvasmarha-, a sertés- és juhtartás különböző higiéniai kérdéséivel, az e té­ren elért legújabb kutatási eredményekkel foglalkoznak majd ezen a kongresszuson az állategészségügy nemzet­közi hírű szaktekintélyei. A tudós professzor nevére szinte naponta érkezik a világ minden részéből posta De nemcsak most, a nemzetközi kongresszus előkészületeivel kapcsolatban, hanem már hosszú évek óta levelezői és személyes kapcsolatokat tart fenn számos ország egyete­meivel, főiskoláival, állat­egészségügyi kutatóintézetei­vel. Sok országban, köztük Magyarországon is járt tanul­mányúton, sok helyen adta át gazdag tapasztalatait, kutatá­sainak eredményeit, amelye­kért mái- számos, magas nem­zetközi elismerésben, kitünte­tésben is részesült. így töb­bek között kitüntették a Bu­dapesti Állatorvosi Egyetem dr. Marok József-emlékérem- mel. Kitüntetésekben része­sült a Szovjetunióban és az egyesült államokbeli jgeorgiai egyetemen is. A kutatómunkában és a főiskolai oktatásban szerzett kimagasló érdemeinek elis­meréséül számos magas hazai állami kitüntetésben részesült. Legutóbb a Kelet-szlovákiai Kerület fejlesztéséért végzett több évtizedes munkásságát jutalmazták magas párt- és állami kitüntetéssel. Beáta Hybácková Restaurálják a betléri kastélyt Nemcsak a keleti ország­rész, hanem egész Szlovákia egyik legnagyobb múzeum­együttese az évente sok tíz­ezer külföldi látogatót — köztük a legtöbb magyaror­szági turistát — fogadó krasznshorkai vár, az otta- nf mauzóleum és a néhány kilométerre levő gyönyörű betléri kastély. Csupán a kastélynak és a falai között elhelyezett múzeumi rész­legeknek több, mint 130 ezer látogatója volt az el­múlt évijen. Tízezernél is több értékes, csodálatos szép­ségű műtárgy szerepel a kastélymúzeum leltárában. Nemcsak képtára, fegyver­múzeuma, kerámiagyűjtemé­nye, ezüstkincsei, egyedül­álló óragyűjteménye, hanem 15 ezer kötetes, rendkívül ritka, régi nyomtatványokat őrző könyvtára is vonzza a látogatókat. A betléri kastélyt az idén és jövőre még nyitva talál­ják az érdeklődők tízezrei, de 1984-től — a tervek sze­rint — mintegy két évig zárva lesz a sok műkincset bemutató műemlék. Meg­kezdődtek ugyanis az utol­jára, mintegy száz esztende­je restaurált kastély teljes felújításának előkészületei. A felújítási tervek szerint niintegy 30 millió koronás költséggel fogják újjávará­zsolni a 15. században ala­pozott kastély épületét és teljes berendezését. A munkálatokat rendkívü­li gondossággal készítik elő. A tervek elkészítését példá­ul hidrogeológiai és statikai vizsgálatok, mérések is meg­előzték. Archeológusok, építé­szek, történészek, a legjobb restaurátorok vesznek részt ebben a gondos előkészítő munkában, amelyre azért is van szükség, mert a teljes felújításra igen rövid időt, csupán két esztendőt szán­nak. Szovjet segítséggel Folyamatos acélöntőmül a Kelet-szlovákiai Vasműben Az országrész iparának óriása,, egész Csehszlovákia kohászatának legnagyobb kombinátja, a Kelet-szlová­kiai Vasmű egy új, korszerű berendezéssel, üzemrésszel, a gazdaságosságot és a mi­nőséget nagymértékben ja­vító folyamatos acélöntömű- vel gazdagodott a közel­múltban. Ez év április 28- án kezdte meg a termelést Csehszlovákia kohászatának ez az utóbbi időkben egyik legjelentősebb beruházása, amelynek megvalósítása nagy technikai felkészültséget igé­nyelt. Az. építés, a hatalmas, kor­szerű berendezések szerelé­se, az elmúlt év novembe­rétől folyó hidegüzemi, majd az üzemelés megkez­dése előtti melegüzemi pró­bák során rendkívüli helyt­állásról, szakmai tudásról adtak tanúbizonyságot a ko­hászat itt dolgozó munkásai, szakemberei, mérnökei. An­nak ellenére, hogy ez Cseh­szlovákia első ilyen korsze­rű, lapos bugákat öntő fo­lyamatos acélön.tőműve, a kassai acélgyártók már nem „újoncai” a folyamatos acél­öntésnek. Szakmai ismereteiket a leg­kiválóbb tan ítóm materektől szerezték. A próbaüzemelé­sek megkezdése előtt a Szov­jetunióban volt alkalmuk megismerkedni a gyakorlat­ban is a szakma minden részletével. De ezen túlme­nően, most az új mű üze­melésének kezdetén is segí­tik munkájukat a szovjet szakemberek. Mert nemcsak a folyamatos, acélöntőmű ter­vei készültek a Szovjetunió­ban, nemcsak a több, mint hatezer tonnányi rendkívül értékes technológiai beren­dezés érkezett az Uraiból, a szverdlovszki gépgyárból, ha­nem a beruházás kivitelezé­sét, majd beindítását is segí­tette 11 kiváló szovjet szak­ember. A tervezés főmérnöke, a szovjet szakértők vezetője, V. V. Golov, alá az elmúlt év novembere óta tartózkodik Kassán, s azóta szinte ott él az acélműben, maga mondja, hogy már másnap otthon érezte magát. Es ez nem­csak annak köszönhető, hogy a szláv nyelveken beszélők gyorsan megértik egymás szavait, hanem elsősorban a baráti légkörnek, az emberi, elvtársi kapcsolatoknak. V. V. Golov és szakértő társai már több folyamatos acélöntőmű megvalósításánál működtek közre. Több ha­sonló beruházáson dolgoztak a Szovjetunióban, de jártak az NDK-ban és Jugoszláviá­ban is. Kassai munkájuk, it­teni megbízatásuk volt a leg­felel ősségiéi je.sebb, mert új, legkorszerűbb folyamatos acélöntő berendezést kellett sikeresen munkába állítani­uk. És most, a beindult ter­melés első sikeres napjai­ban örömmel mondja, hogy ez a nagy munka nem is bi­zonyult olyan kemény dió­nak, mert a Kelet-szlovákiai Vasmű .kohászainak, acél­gyártóinak nagyszerű kol­lektívájával öröm volt együtt dolgozni, könnyű volt meg­oldani a legnehezebb felada­tokat is. Csehszlovákiában a tüze­lőanyag- és nyersanyaghely­zet megoldásának kulcsa a lehető legszigorúbb takaré­kosság a nyersanyaggal, a tüzelőanyaggal és energiával. E népgazdasági törekvések megvalósulását segíti az új folyamatos acélöntőmű is. Amellett, hogy rendkívül nagy termelékenységgel te­szi lehetővé az eddiginél jobb minőségű acéltermékek gyártását, nagy megtakarí­tásokat is jelent a kohászat' számára. A hasonló mennyi­ségű hagyományos módon öntött acélnál 10—15 száza­lékkal több hengerelt áru készülhet a folyamatosan, la­pos bugákba öntött acélbóL És minden tonnányi új mód­szerrel öntött acélnál 125— 142 kiló érc, nyersanyag és jelentős mennyiségű energia, tüzel őan vág megtakarítására is lehetőség nyílik. E. Mikit* (Fotó: Robert Bercnhaut) Áz ifjúsági bányászbrigád A lubeniki magnezitbánya föld alatti munkahelyein jó barátságban együtt dolgozó két fiatal bányász, Milan Si- tár és Jaroszlav Sykora ötlete volt, hogy ifjúsági brigádot alakítanak. Fiatal koruk elle­nére már nem voltak újoncok a szakmában, sok mesterfo­gást sajátítottak el a bánya idősebb mestereitől, és szak­mai ismereteikhez párosult munkabírásuk, fiatalos lendü­letük. lelkesedésük is. — Hogy hogyan, s miként született meg, állt össze a bri­gád? Pontosan már nem is igen emlékeznek rá. Annyi biztos, hogy sokáig keresték, válogatták a társakat. Három mai brigádtagot, Michalecel, Turist és Feketét sokáig kel­lett rábeszélni, hogy a felszí-' ni munkahelyet felváltsák a bánya mélyével, a nehezebb munkával. Azóta még egyi­kük sem bánta meg, hogy kötélnek állt, mert a föld mélyében végzett nehéz mun­kát gyorsan megszokták, meg­szerették. Ami pedig a kere­setet illeti, abban is megta­lálták számításukat. Arra pontosan emlékeznek, hogy sokáig válogatták a bri­gádtagokat, mert a legjobb munkásokból akarták össze­kovácsolni az ifjúsági kollek­tívát. Nagy nyereség volt számukra, amikor Milan Du­rant, a kiváló, fiatal elővájárt is megnyerték az ügynek. 1979 vége felé ment híre a lubeniki magnezitművek stu- denai bányájában, hogy a két régebbi mellett, egy újabb ifjúsági brigád is küzd a szo­cialista cím elnyeréséért. — Munkájuk már a kezdet kezdetén kiváló volt — me­séli Andrej Heidecker, az üzem igazgatója —, de telje­sítményük, a munka verseny­ben elért eredményük még csak a régebben működő bri- gádok árnyékában állt. Igaz, biztatni már akkor sem kel­lett őket. öli igyekeztek a leg­jobban kihasználni a teljes munkaidőt, megbirkóztak a föld alatti munka sok várat­lan nehézségével. Nemegyszer előfordult, hogy gépeik, a ka­parógép, a szállítószalag egy- egy nagyobb meghibásodása­kor. önként, a hétvégeket, a vasárnapot is a karbantartók­kal, szerelőkkel együtt dol­gozták végig, hpgy hétfőn is­mét felszínre küldhessék a normában előirt tonnákat. Teljesítményük lépésről lé­pésre közelítette a legjobb brigádokét 1981 . elején már látszott hogy versenyben vannak az első helyek egyikéért. És ez újabb lendületet adott a Mi­lan Sitár vezette ifjúsági bri­gádnak. Március végére be­érett jó munkájuk, lelkesedé­sük gyümölcse. A hónap utol­só műszakja után mindenki nekik gratulált, az 5 vállukat veregette. Üzemi rekordot ja­vított, egy hónap alatt 7036 tonna magnezitásványt kül­dött felszínre a brigád. Eny- nyit még egyetlen ilyen kol­lektívának sem sikerült ter­melnie. Igaz, nem sokáig „élt” ez a rekord. Pont szabadságon voltak, amikor Frantisek Pu- halla brigádja néhány száz tonnával túlszárnyalta re­kordjukat. — Alikor megfogadtuk — meséli Milan Sitár —, hogy visszaszerezzük az elsőséget. Tudtuk, hogy ehhez nemcsak az kell. hogy ráhajtsunk, meg­feszüljünk. hanem még jobb m u nka móds zereket. fogásokat kell keresnünk. A gépek ki­használásában is sejtettünk még tartalékokat. És persze a munkaidőben is akadtak ki­használatlan percek. Hétről hétre nőtt a brigád teljesítménye. Októberben már 'a hónap közepén bizto­sak voltak abban, hogy sike­rül elérni az új üzemi rekor­dot. Kiderült, hogy nem is akármilyen rekordot! Sokan el sem hitték, de igaznak bi­zonyult. hogy 9336 tonna ás­ványt küldtek a felszínre. Éves tervüket több mint 60 nappal a határidő előtt sike­rült teljesíteniük. Ján Pallai Bily

Next

/
Oldalképek
Tartalom