Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

J n , -a FŐÁG PROLETÁRJAI, EGYL50UETEK1 XXXVIII. évfolyam, 10(1. szám Ara: 1,80 Ft Szombat. 1982. május 8. ,-T------­....................................... ■■■---------------------------------------------------------- ----­A * 1W5ZMP BORKOT>-ABAflJ-ZFMFLeN MBGTET BIZOTTSÁGÁNAK LATJA Megkezdődött a béke- és barátsági hónap Tanácskozás a Parlamentben A béke- és barátsági hónap megnyitásaként a Parlamentben ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A megnyitó beszédei Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartotta. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 37. évfor­dulója alkalmából pénteken a Parlament Vadász-termé­ben együttes ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak elnöksége. A tanácsko­zás egyben megnyitó esemé­nye volt a béke- és barátsá­gi hónap programjának, a magyar békemozgalom ha­gyományos, országos méretű eseménysorozatának. Az ülést — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára — ,Kállai Gyula, a HNF OT, s az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Kiemelte: ha­zánk és népűnk elsőrendű érdeke a békepolitika, amely alapja és talpköve a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi tevékenységének. Ám a legjobb politika sikeréhez is elengedhetetlenül szükség van a tömegek támogatásá­ra és cselekvő részvételére. A megújulás útjait és for­máit kereső magyar béke­mozgalom — magáénak érez­ve! ezt a politikát — igyek­szik feltárni azokat a lehe­tőségeket, amelyek hazánk minden állampolgárának el­méjéhez és szívéhez szólva kifejezhetik népünk békevá­gyát és tennialcarását. Ezt követőéin Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketa­nács főtitkára tájékoztatta a résztvevőket a békemozga­lom helyzetéről, valamint a béke- és barátsági hónap gazdag eseménysorozatáról. — Május 9-re, a győze­lem napjára, az európai bé­ke kezdetére emlékezve szól­ni kell e történelmi jelen­tőségű évforduló jelenünket is meghatározó következ­ményeiről — mondotta elöl­járóban. — Elsősorban ar­ról, hogy a fasizmus felett aratott győzelem eredmé­nyeként olyan nemzetközi viszonyok jöttek létre Euró­pában és a világon, amelyek között a népek sorsukról szabadon dönthettek. E fel­tételek tették lehetővé, hogy megteremtődjék a szocialista világrendszer, amely létre­jötte óta a béke megóvásá­nak, az enyhülési folyamat érvényesülésének, kiteljese­désének legfontosabb záloga. Az elmúlt évtizedekben Eu­rópában kialakult a béke mégőrzésének intézmény- rendszere, s ennek keretei között válhattak valóra az enyhülés oly sok reményt keltő eredményei. Ugyanakkor az Egyesült Államok vezető körei a fegy­verkezés fokozására, katonai erőfölényre törekednek, s ez a politika elsősorban Európa biztonságát veszélyezteti, mert a kialakult erőegyen­súly megbontását célozza, s a mi kontinensünket teszi egy nukleáris összecsapás le­hetséges célpontjává. Ebben a helyzetben külö­nösen időszerű a második világháborús tűzfészek fel­számolásának történelmi ta­nulságaira figyelni. Az 1945- ös győzelmet széles körű összefogás tette lehetővé. Az összefogás gondolata azt je­lenti, hogy napjainkban rendkívül nagy szükség van a tömegek mozgósítására, a béke védelmének ügye nem lehet csak a kormányok, a pártok felelőssége. Olyan demokratikus mozgalmak létrejötte, megerősödése vál­hat tehát e küzdelem lendí­tőerejévé, amilyenek a má­sodik világháború időszaká­nak népfrontmozgalmai is voltak. Ezután a nemzetközi élet­nek azokról a jelenségeiről szólt, amelyek a békeszerető milliók törekvéseit erősítik. Kiemelte a Szovjetunió bé­kepolitikájának jelentőségét. Jelentős hatásuk van a tár­sadalom legkülönbözőbb ré­tegeit összefogó, mindinkább szélesedő nyugat-európai bé­kemozgalmaknak is, s külö­nösei fontos, hogy az Egye­sült Államokban is mind szélesebb tömegek ismerik fel a háborús veszélyt, fog­lalnak állást a nukleáris fegyverkezés ellen. Sarkadi Nagy Barna az ülésen ismertette azt az üze­netet, amelyet az ENSZ-küz- gyűlés júniusban kezdődő második leszerelési üléssza­kához kíván intézni az Or­szágos Béketanács, tolmácsol­va hazánk békeszerető köz­véleményének állásfoglalását. Az ülésen felszólalt a bé­ke- és barátsági hónap alkal­mából hazánkban tartózko­dó szovjet küldöttség veze­tője, Vlagyimir Kavanov professzor, a Szovjet Békebi­zottság elnökhelyettese is. Issziráásl ünnepség Budapesten A hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 37. évfordu­lója alkalmából pénteken ko­szorúzás! ünnepséget rendez­tek Budapesten, a Szabadság téri Szovjet hősi emlékmű­nél. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az Or­szágos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné elnök és Sarkadi Nagy Barna■ főtitkár helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Koszorút helyezett el az em­lékmű talapzatán a Szovjet Békebizottság hazánkban tar­tózkodó küldöttsége, Vlagyi- mir Kavanov professzor, el­nökhelyettes vezetésével. El­helyezték a hála virágait a Magyarország felszabadításá­ban részt vett szovjet veterá­nok Budapesten tartózkodó küldöttségének képviselői is. A 'VOigy melyen; Rcpáshutón, a Bükk közepén fekvő településen ma 640-en laknak. A faluban iskola, óvoda, egy erdészeti és egy varróüzem van. Ellentétben más kisközségekkel, az itteni fiatalok nem vándorolnak el. Ügy tartják, aki itt születik, itt is hal meg. Hogy élnek rpa a répáshutai, ak? Mi változott az eltelt évek alatt, mi az, amit oz itt élők leginkább tiszteletben tarta­nak? Erről szól képes riportunk az 5. oldalon. Lassan befejeződnek a tavaszi munkák Ültetik a palántákat A hűvös, száraz tavasz furcsa ellentmondásba ker­gette megyénk mezőgazda- sági üzemeit. A jól szerve­zett munka eredményeként, ugyanis optimális időben, a lehető legjobb magágyba vet­hették a tavaszi növényeket. A kevés csapadék megköny- nyítetfce a feladatok elvég­zését, s így üzemeink az el­múlt évekhez képest jelen­tős előnyt szereztek. Viszont a hűvös idő makacsul kitar­tott, így a kultúrák későb­ben keltek ki, s fejlődésük­ben megtorpantak. Négy ter­melőszövetkezetünkben ér­deklődtünk a még hátralevő feladatokról. Bükkábrány, Béke Terme­lőszövetkezet, Lukács István ágazatvezetö: — Két nappal ezelőtt fe­jeztük be a kukorica veté­sét, jelenleg a 350 hektáros tavaszi árpaterület vegysze­rezése a legnagyobb feladat. Csapadék nagyon kellene, hiszen eső nélkül ezek a nö­vényvédő szerek nem fejtik ki hatásukat Idén először a háztájikban új, jó árbevéte­lű növény *ermesztésével próbálkozunk. Tökmagot aka­runk termeszteni, amelyet valutáért az NSZK-ba ex­portálunk. A magot egy át­alakított vetőgép segítségé­vel helyrevetjük, tenyészide- je alatt többször megkapál­ják tagjaink, majd termését egy dohányssáritó berende­zés segítségével szárítjuk ki. A napokban kezdjük meg a 23 hektáron termesztett do­hány palántáinak kiültebését. A hejökeresztúri Hejö- mentí. Termelőszövetkezetben egy másik kertészeti növény­nek, a dinnyének palántázá­sa jelenti a legnagyobb fel­adatot. Idén egy 33 ezer fo­rintért vásárolt gép segítsé­gével, a szántóföldi terület felén, hét hektáron fólia alatt termesztik a növényt. A szövetkezetben nemcsak a hozamok növekedését várják az új módszertől, hanem hogy a környezeti lehűlé­sektől jobban védett kultú­ra két-három héttel előbb érik be a szokásosnál. így a mázsánként! ezerötszáz fo­rintos többletköltséget a négyezer forinttal nagyobb jövedelem bőven fedezni fogja. Az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben a ké­sei kitavaszodás okozza a legtöbb gondot: Koncz Ist­ván, növénytermesztési fő­ága zatvezető: — A tavaszi vetésekkel 50 hektár silókukorica kivételé­vel túl vagyunk. Viszont a hűvös időjárás legalább két­hetes késést okozott, a nö­vények fejlődése eléggé visz- szafogott. Ha a májusi ara­nyat érő esők beköszöntőnek, akkor a kultúrák még képe­sek a lemaradást behozni. A kalászosok növényvédelmét repülővel szintén elvégez­tük. Az állattenyésztésben csak most tudjuk kihajtani az állatokat a legelőre. Saj­nos a jó tápanyagellátás el­lenére még az intenzív gye­pek is vontatottan fejlődtek, s csalt az utóbbi napok ja­vuló időjárásának köszön­hető, hogy a tehenek, s nö­vendékállatok hozzászoktatá- sát a legeltetéshez megkezd­hettük. Számolva egy eset­leges aszályos nyárra, meg­kezdtük a „zöld futószalag” vetését. Ez a kifejezés olyan egymás után beérő növé­nyek sorrendjét jelenti; amely a legelő kiégése ese­tén is mindig el tudják lát­ni állományunkat zöldta­karmánnyal. Ezért vetünk napraforgót szudánifüvei, vagy borsóval. A priigyi Tiszamente Ter­melőszövetkezetben tegnap kezdték meg a gazdaság egyik legfontosabb növényé­nek, a dohánynak kiülteté­sét. Hegedűs Károly iöagro- nömus: — Mintegy másfél kilo­gramm magot vetettünk el a 4800 négyzetméteres fólia­sátrak alá. Sajnos, szinte vé- .gig fűtenünlc kellett, a pa­lánták „edzését”, szoktatását a külső hőmérséklethez szel­lőztetéssel csak a napokban kezdtük el. Idén egy töké­letesített módszerrel, vízzel vetettük el a magokat. mi A hejökeresztúri Hejömenti Termelőszövetkezetben megkezdték a dinnye palántázását. Idén egy új módszer segítségével, három héttel szeretnék előbbre hozni az érést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom