Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-07 / 105. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. május 7., péntek Népköltészet és filozófia Vízikapu A pataki várba annak idején a vizikapun mentek be a folyón érkezők. A képen látható kapu mögötti területen sok évig tartó munkával bontják ki a várfalat, hogy egykori, eredeti állapotába állítsák vissza. Két évad között Az Akadémiai Kiadó gondozásában most jelent meg a Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok című tanulmánykötet Kriza Ildikó szerkesztésében. A XIX. század szellemi' életében megannyi új irányzat alakult ki, kapott erőre és vált a modern tudományos megközelítés alapjává. A folklór iránti érdeklődés is ebben a korban teljesedett ki, lett tudományosan körvonalazottá, rendszeressé. Kriza János ebben az eszmevilágban mindenekelőtt a folklór területén alkotott maradandót. Költői, filozófusi, tudomány- szervezői, püspöki tevékenysége ma már eltörpül a'mel- lett, amit a népköltészet felfedezéséért tett. A halálának centenáriumán, 1975- ben rendezett tanácskozás — amelynek anyagát a most megjelent kötet tartalmazza — alkalmat és keretet adott ahhoz, hogy munkásságát és korának eszme- áramlatait újabb szempontokból megközelítve, jobban megismerjük. Kriza Jánosa modern folklórkutatás előfutáraként, gyűjtőtársai segítségével, Erdély addig ismeretlen népköltészeti kincsét tárta föl. A mesék, balladák, dalok jobb megismerésén azóta is kutatók sora fáradozott. Tudatosult, hogy a népköltészet iránti érdeklődés társadalmi, politikai, kulturális kérdéssé« lett az aDSZolutizmus és a dualizmus korában. Az egybegyűj- tött tanulmányok — amelyeknek szerzői között Or- iutay Gyulát, Kovács Ágnest, Borbáth Károlyt, Kriza Ildikót, Németh G. Bélát, Zsigmond Gábort, Tátrai Zsuzsannát, Kovács Lajost, Filep Antalt találjuk egyrészt, másrészt a kortársi eszmeáramlatokat taglaló írások szerzői között Voigt ‘Vilmost, Olosz Katalint. T. Erdélyi Ilonát, Pócs Évát, Sándor Istvánt, Lengyel Dénesi, Kiss Józsefet, András- falvy Bertalant. Borsai Ilonát. Katona Imrét — különböző oldalakról közelítik meg ezeket a jelenségeket és adnak választ a múlt szár Azt az alapvető munkajogi szabályt nqindenki ismeri, hogy akinek két munkaviszonya között 5 évnél hosszabb időszak telik el, korábban megszerzett éveit csak akkor' tudja beszámíttatni a nyugdíj megállapításánál, ha a megszakítás után újabb 5 évet szerez. Az ötvenedik életévét betöltött nőnél (55 éves férfinál) már nincs probléma, mert 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt (az 55.. illetve 60. évét), és megszerzi a nyugdíját. Na, de mi legyen a negyvenes éveikben járó nőkkel? Ahhoz, hogy „leszázalékolják” őket, egészségromlásuknak el kell érnie a 67 százalékot. Nagyon sokan vannak, akiknél ezt az egészségkárosodást nem állapítják meg, mégis úgy érzik, nem tudnak tovább dolgozni. Az ő nyugdíjuknak a megmentését szolgálja az „elismerési” díj fizetésének lehetősége. Ez nem valamiféle önbiztosítási forma. Ennek fizetésével nem lehet szolgálati éveket szerezni. Csak arra való, hogy amíg zad szellemi mozgalmai iránt érdeklődők kérdéseire. A kötetben megtalálható Kriza János önéletrajza, műveinek válogatott bibliográfiája, valamint a helységnevek jegyzéke. * A világnézet kora címmel adta közre a kiadó Kiss Endre kötetét, amely Nietzsche abszolutumokat relati- vizáló századelői hatását elemzi. A szerző az 1918— 19 előtti magyarországi Nietzsche-hatástörténetet dolgozza fel monografikus módon. A századeleji Nietz- sche-fogadtatás két, élesen elváló táborra osztotta a szellemi és társadalmi mozgalmakat. A progresszió — Ady és Lukács, Fülöp és a nyugatosok, Szabó Ervin és Diner-Dénes József, hogy csak a legjelentősebbeket említsük — a fennálló társadalmi. politikai és szellemi „abszolutumok” elleni harcban Nietzsche-átértékelő, a hagyományokat nemcsak univerzálisan megkérdőjelező, de az azokat életben tartó motívumokat is megvilágító filozófiájának jegyében találtak egymásra. A másik oldalon — az „abszolutumokat” védők soraiban — volt többek között Tisza István, Prohászka Ottokár, Herczeg Ferenc, Hornyánszky Gyula. A világháború előtti Nietz- sche-hatástörténet a magyar progresszió gondolatrendszerének egyik meghatározójává lett, elindító hatása azonban később a forradalmak korában is bőségesen kimutatható. Az „abszolutumok” relativizálásának teljes folyamatát és jelentősebb szereplőit Kiss Endre monográfiája bemutatja a kor más nagy törekvéseiben is, mint például a vallás kérdéseiben, a költői nyelv és látásmód megújulásában, vagy a szociológiai irányzatokban. Mindezen tényezők feltárásával A világnézet kora értékes hozzájárulás a magyar századelő, az úgynevezett „második reform- nemzedék” eszmetörténeti megértéséhez. valaki fizeti, munkaviszonyában nem kezdődik el a megszakítás. (Mintegy elismerik a már megszerzett éveket.) Ha valaki például 48 éves koráig 30 év szolgálati időt szerzett, és ekkor abbahagyja a munkát végleg, 55 éves koráig (amíg nyugdíjjogosult lesz) 7 év a megszaki- •tási ideje. Ha 48 éves korában (legalább 50 éves koráig) elkezdi fizetni az elismerési díjat, nem szerez újabb 2 esztendő szolgálati időt. Továbbra is csak a 30 év szolgálat után állapítják meg nyugdíját, de ezt a 30 évet megmentette, (ötvenéves kortól, mint már erről szó volt, már nem következhet be az 5 évet meghaladó elévülési idő.) De ha az öt éven belül (netán az ötvenedik életéve után) akár csak egy hetet dolgozik is valahol az ilyen helyzetben levő asszony, az ötéves időszak ettől kezdve számít, tehát nem kell elismerési díjat fizetnie. Még a próbaidőre vállalt munkaviszony is számít ebből a szempontból. A közelmúltban tartotta hagyományos évi műsoregyeztető tervtárgyalását az Országos Filharmónia Borsod megyei Kirendeltsége. A tanácskozás fő témája az 1982/ 83-as hangversenyévad programja volt. A megbeszélésen részt vett Lakatos Éva, az Országos Filharmónia igazgatója, az intézmény dramaturgiai és rendezési osztályának • munkatársai, megjelentek Miskolc és Borsod megye zenei és koncertrendező intézményeinek vezetői, munkatársai. Az egész napos tanácskozás első felében Miskolc leendő programjait vitatták meg az érdekeltek. A közismerten változatos zenei élettel rendelkező megye- székhelyen a tervek szerint tovább folytatódnak a bevált koncertsorozatok. A Miskolci Szimfonikus Zenekar fellépései mellett, neves hazai és külföldi zenekarok, szólisták, karmesterek vendégszereplései gazdagítják a zeneipari és az egyetemi bérlet előadásait. Többek között egy opera keresztmetszetét valamint Shakespeare: Rómeó és Júlia című drámájának legkülönfélébb zenei változatait követhetik nyomon a népszerű bérlet jövő évi tulajdonosai: de a kamaramuzsika barátai is találnak majd kedvükre való választékot. A kamarabérlet egyébként új helyszínnel gazdagodik, a tervek szerint ugyanis két koncertet az avasi műemléktemplomban rendeznek. Hasonlóan izgalmas program várja a megye három másik városában is a zeneszerető közönséget. Az elkövetkező évadban Kazincbarcikán és Leninvörosban ötöt, Özdon négy előadást tervez a filharmónia. Az 1981/82-es évad tapasztalatairól szólva, javuló tendenciákról számolhattak be a szakemberek. Özdon például igen szép számú közönség előtt zajlott valamennyi hangverseny, s az eladott bérletek is valódi látogatókat jelentenek. Ugyancsak emelkedett a látogatottság Kazincbarcikán, ahol az évad legsikeresebb hangversenyének a János passió előadása bizonyult. Egy teltházas koncertet kivéve mérsékeltebb látogatottság jellemezte Lenin- város programjait, bár az is igaz, hogy a korábbi évadokhoz viszonyítva itt is fejlődésről beszélhetünk; a város muzsikusai, koncertszervezői nagyon sokat tesznek a kiegyensúlyozott zenei atmoszféra megteremtéséért. Az általános iskolásoknak, szakmunkástanulóknak és középiskolásoknak szervezett hangversenyek továbbra is érdekes, változatos programmal igyekszenek részt vállalni az ifjúság iskolán kívüli zenei neveléséből. A programok összeállításakor nemcsak a tantervhez, az ötnapos munkarendhez kellett igazodni, hanem a bejáró diákok magas részvételi arányához és az oktatási idő — iskolánként változó — struktúrájához. A megyei szakemberek örömmel számoltak be a korábbi évad sikereiről. Mint elmondották, mindenütt szeretettel fogadták a Miskolci Szimfonikus Zenekart, annak szólistáit, s nagy népszerűségnek örvend az Egressy Béni Zeneiskola énekkara is. A tervtárgyaláson javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan, hogyan lehetne egy-egy, önálló koncertrende zési lehetőséggel nem rendelkező falut, községet bekapcsolni a megyei zenei életbe, s az érdeklődőknek lehetőséget biztosítani a magas színvonalú, kulturált zenehallgatásra. D. Szabó Ede A Selmeci Műemlékkönyvtár muzeális vedettseget elvez, a selmeci Bányászati és Erdészeti AkadémianaK szinte hiánytalanul megmaradt könyvtári állományát tartalmazza az 1735 es 1918 közötti időszakból. A közel 45 ezres állomány háromnegyed része a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában található. Az igen becses és értékes állománynak kijáró védelem és gondoskodás szellemében, a korszerű állományvédelemnek megfelelő, különálló múzeumtermet alakítottak ki a gyűjtemény részére. Itt, a 132 négyzet- méter alapterületű, külső behatásoktól elszigetelt, légkondicionált teremben tekinthető meg a gyűjtemény mintegy hét és fél ezer egysége. A fentiekből bizonyára kiderül, hogy az egyetemi könyvtár selmeci termének ajtaját csak megkülönböztetett alkalmakkor nyitják meg tanácskozás számára. A minap ezt tették. Ám ennek az összejövetelnek egyáltalán ’ nem „muzeális” témája volt: Miskolc város közművelődési intézményeinek vezetőit, képviselőit látták itt vendégül, adtak az egyetem illetékesei tájékoztatást arról, milyen a kulturális, közművelődési élet náluk, mely területeken látják a még jobb kapcsolatok kialakításának lehetőségét a városi intézményekkel. — Ideje lenne már, hogy egyszer s mindenkorra elfelejtődjék az „egyetem kontra város” gondolkodás; hogy megszűnjenek az ebből fakadó megnyilatkozások — mondotta, már a több órás tájékozódás és beszélgetés vége felé dr. Zsi- dai József, az NME Központi Könyvtárának az igazgatója. S a jelenlevők ebben teljesen egyetértettek, hiszen mindenki számára kiderülhetett, szó sincs arról, hogy (esetünkben a közművelődés területén) az egyetemiek bezárkózásra, „elfüggönyözésre” törekednének ; ugyanezt tanúsították a városi intézmények képviselőinek mondottai is. Igen alapos, minden lényeges momentumot megvilágító tájékoztatóban vázolta fel az egyetemen folyó közművelődési tevékenységet dr. Gribovszky Lászlóné, a közművelődési bizottság titkára. Amiből kiindultak a tevékenységrendszer kialakításában, az ebben az egyszerű megállapításban fogalmazható meg: „Az egyetem nem csak munkaerőt termel”... „Nekünk — mondotta a közművelődési Ebben az évben eisó alkalommal került sor szlovák est megrendezésére Oz- don. Május 5-én a Kun Béia Művelődési Házban vendégszerepeit csehszlovákiai Rimavan folklóregyüttés a rimaszombati járásból érkezett. Az 1970-ben megalakult népi tánccsoport az NDK-ban, Lengyelországban több alkalommal járt; hazánkban először mutatták be a Kárpátok emberének népdalait és táncait. Az észak-csehszlovákiai falvak lakosainak táncában fellelhetők azok a motívumok. amelyek a magyar csárdástól az angol és bécsi keringőre. valamint a polbizottság titkára — az a feladatunk, hogy sajátos eszközeinkkel elősegítsük a majdan szakmai, értelmiségi pályára kerülők jó munkavégzését ; az értelmiségi magatartás kialakításában kell szerepet vállalnunk. Ehhez természetesen szükségünk van az egyetemi oktatók aktív közreműködésére is. A közművelődési munka ugyanis nem lehet eáVenlő a bizottság tevékenységével, s nem lehet egyenlő csak a kulturális rendezvényekkel sem.” Felszínes gondolkodással el lehetne jutni oda, hogy az egyetemi ifjúság egységes, tehát nincs szükség differenciált kulturális kínálatra, közművelődési munkára. Ez azonban koránt sincs így — hallottuk —, az érettségi megléte, a szakérdeklődés, a mikroklíma azonossága mellett is rendkívül széles skálán mozognak az érdeklődési körök, a művelődési szokások. Mindezek figyelembevételével kell megtervezni és megszervezni a közművelődési tevékenységet. Eredmények és gondok, sikerek és megtorpanások között folyik ez a munka. Mi most néhány olyan momentumot ragadunk ki, amely az előremutató, biztató jelenségek körébe sorolható. Ezek teljes összhangban vannak azzal a szándékkal, hogy az értelmiségi magatartás kialakulásához kell hozzájárulnia a közművelődési tevékenységnek. Megszervezték a közművelődési speciális kollégiumokat, mik nagy népszerűségnek örvendenek; az érdeklődő hallgatók évről évre részt vesznek az országos szervezésű téli közművelődési gyakorlatokon, s a nyári üzemi gyakorlatok során is bőven nyílik lehetőségük az „emberi tényezők megismerésére”; ötven és száz között mozog azoknak a száma, akik bekapcsolódnak az egyetemisták a közművelődésért mozgalomba, nagy szerepet vállalnak a fizikai dolgozók • gyermekeinek felkészítésében. Az egyetemi közművelődési munkamegosztásból jól kiveszik részüket a stabilizálódott nagy klubok, a fellendülés korszakában van az öntevékeny csoportok működése. Ez utóbbiak szívesen és lelkesen mutatkoznának meg a város és a megye művelődési intézményeiben is — ugyanakkor a különböző kulturális rendezvényeken, a könyvtár pedig közművelődési anyagával szívesen nyit kaput a város lakói előtt. Csak élni kell a kölcsönösen hasznos lehetőségekkel. káxa emlékeztetik *a tréfás, vidám hangulatú népi játékok bemutatásával. A szlovákiai síkságon kialakult települések hagyományait elevenítették fel A barangolások Gömörben című pattogós ritmusú táncok, melyekkel nagy sikert arattak az ózdiak körében. A zsúfolásig megtelt színházteremben nagy tapssal köszöntötték a táncosokat..A rendezvény szervezői neve- ben Boda István, a városi tanács ’ művelődési osztályának vezetője virágkosarat nyújtott át a vendégek vezetőjének. — barta — f$7 {fllioi ihippící” riíi iiftms ui) Ténagy József IS tavi lolklóreofite vendegszereplcse /
