Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1982. május 27., csütörtök Nézőtéri meditáció Négy hétvége, szexisen... Egy kocka a Szexis hétvégéből: Lino Ventura és Catherine Slaviat Aki a Szexis hétvége című, mától a premiermozik műsorára került olasz—francia filmtől — a cím után szabadon — valami „nagy szexet” vár, az csalódni fog. A film eredeti címe is az volt: Vasárnapi csábítók ... és valahogyan az az ember érzése a kétórás vetítés után, hogyv valahol a kettő között csordogál-íolydogál négy, egymástól távol eső, önálló életet élő filmtéma. Témács- ka. Sorrendben London (A várúr) ez első helyszín, ahol egy ősi birtok nagy hatalmú urának hétvégi elutazásakor sofőrje veszi át szerepét, s így imponál egy amerikai légikisasszonynak, a főko- momyik hathatós segítségével. Aztán megjelenik a szomszéd birtok úrnője: s ebből kellene valami mozgalmasságot csiholni a filmbe. Ez azonban nem sikerül. De itt még van remény: hátravan a következő három helyszín. A második Párizs: itt egy amerikai üzletember ki. tudná húzni a gazdasági i csávából a Querole-céget és vezetőjét. Ha megkapja a titkárnőt helyettesítő, csinos Christint... Az alku végül is nem jön létre, ám amíg idáig eljutunk — bennünk sem jön létre valami nagy feszültség, mintha valaki korábban megsúgta volna már, hogy mi is történik majd e filmben. A két első témát tehát különösebb izgalmak nélkül, azzal a megadással vészeljük át, hogy „ha már eljöttünk” ... Egyébként a második „kisíilmben” azt mondja az amerikai: „esőben két dolgot lehet csinálni... Ilyenkor én nem a mozit választom ...” ö tudja, de hát abban is van valami, hogy ez a Szexis hétvége című film annál azért jobb, mint ázni valahol az esőben. A harmadik filmtéma — hogy visszatérjünk a felsoroláshoz — Skippyről, egy súlyos személyiségzavarokkal küszködő, idegszanatóriumban levő férfiről (Gene Wilder jó alakításában) szól, aki egy diszkón megismerkedik egy asszonnyal, s egy együtt töltött hétvégén megszabadul „zavaraitól”. Leginkább e téma mondható a négy közül a legjobbnak, ötletben és színészi alakításokban is. A Szexis hétvégét az Armando notesza című, Dino Risi rendezte film zárja, a főszerepet Ugo Tógnazzi játssza. Ha nem is hatnak a nagy felfedezés örömével az ötletek, összességében ez mondható a legpergőbbnek a négy önálló film közül, ez kelti a legtöbb derűt. Aki szereti a mozis üldögélést, s nincs jobb' dolga, jó nevű színészeket, szép és vonzó színésznőket láthat a Szexis hétvége című, négy témájú filmben. (t. n. j.) Ma dé!után a képernyőn: Immár két évtizedes Federico Fellini világhírű filmje, a Nyolc és fél, amelyben az egyén és a művészet, az alkotó és a" társadalom viszonyát mutatja be egy filmrendező belső válságának ábrázolásával. E filmrendezőt Marcello Mastroianni alakítja, őt látjuk képünkön. A film magyarországi bemutaŐS fel tása óta újabb és újabb generációk nőnek lel íilmélve- zővé, bizonyára igen sokan most találkozhatnak először Fellini remekművével. A televízió ma délután 13.55-kor az első műsorban sugározza, elsősorban a középiskolások számára, de más generációk is bizonnyal szívesen tekintik meg. Megyei nivendékiiangverseny Mezőcsáioíi Megyei Kodály növendék- hangversenyt tartanak Me- zőcsáton a Borsod megyei Zeneoktatói Munkaközösség szervezésében május 29-én délután fél 3 órai kezdettel. Megnyitót dr. Heiszmann Géza, a Mezőcsáti nagyközségi Tanács elnöke, mond, majd a munkaközösség nyék- ládházi, izsófalyi, tardi, gönc- ruszkai, szerencsi, szendrői, miskolci, szirmabesenyői, szikszói, tarcali, hefnádnéme- ti, abaújszántói, kazincbarcikai, sajószentpéteri, tokaji, encsi és mezőcsáti növendékei . lépnek pódiumra. Kirándulók Jósvafőn Fotó: Laczó Jó'zsef Pécsi Nyári — öt helyszínen ■ Szépen magyarul — szépen emberül Szép szó e — csúnya szó’ Ötödik évadjára készül a Pécsi Nyári Színház. Korábbi státusához képest változást jelent, hogy az illetékes főhatóságok engedélyezésével önálló színházzá vált, és Szeged és Gyula után ez a harmadik önálló státusú és költségvetésű nyári színház vidéken. Szerepe, jellege, koncepciója nem változott. Műsorszerkezete csupán any- nyiban, hogy az idei nyáron népszerűbb, szélesebb tömegek érdeklődésére számot tartható programmal jelentkezik, illetve műsorában az idén először jelentkezik hivatalosan is a tiszta műfajú próza. Kiegészítő programjaiban iá követi a korábbi hagyományokat: a táncközpontú produkciók mellett ezúttal is helyet kap a bábművészet, a folklót, egy külföldi balettegyüttes és egy afrikai folklóregyüttes. Pécsi Nyári Színház június 30-án kezdi meg működését és az utolsó előadást augusztus 1-én tartja. Továbbra is öt helyszínen, sőt egy alkalomra egy hatodikon is tart rendezvényeket. A Szabadtéri Táncszínen kerül' bemutatásra a Kodály balettest, a franciaországi Rennes-i Táncszínház vendégműsora, itt lép fel a Guineái Folklóregyüttes, itt mutatják be a Bahcsiszeráji szökőkút című, hóromfelvonásos balettet, valamint a János vitéz című daljátékot. A Barbakán-bás- tyán két kamarabalett, a Lót leányai és az Énekek éneke, valamint Corneille Cinna című drámája kerül bemutatásra. A Csontváry-udvarbaU) látható a Bóbita ’82. című» bábest. A Tettyei romokon a Népszínház Táncegyüttese, a Mecsek Táncegyüttes bemutatói, a Felszállott a páva című népdalest és Kodály Szé- kélyfonója látható. Balett- 1 matinét A „rezek” címmel a Villányi szoborparkban tartanak több alkalommal. A már említett hatodik helyszín a Székesegyház, ahol július 20-án a Világzenekar hangversenyét tartják. Pécs várja az érdeklődőket. Jelenleg már több produkció próbatermi előkészületei folynak. A szavak azon fölül, hogy valamit jelentenek, szépek is vagy csúnyák is lehetnek. Kellemes vagy kellemetlen hangzásuk mellett természetesen jelentésük is belejátszik vélt vagy valóságos „szépség”-ük- be, amint a szószépségversenyek is bizonyítják. Néhány éve például ’ népszerű rejtvényújságunk szavazóversenyén a következők kerültek ki győztesen: szerelem, szeretet, béke, szabadság, szellő. édesanya, haza, szív, élet, csillag. Ügy nevezett idegen szó, mint láthatjuk, egy sincs köztük. Mindez arról jutott eszembe, hogy a rádióban mind többször figyeltem föl a „csúnya” szavakra. Félreértés ne essék: nem az irodalomban is djvatos „szókimondás” durva, . trágár vagy obszcén kifejezéseiről van. szó (még a rádió a legtartózkodóbb e téren, szemben a könyvekkel s a színpadokkal): a beszélők, legtöbbször az úgynevezett riportalanyok minősítik „csú- nyá”-nak egy-egy szavukat, kifejezésüket: „talán az én idegeim voltak felsparínolvif hogy ezt a csúnya szót használjam” — mindta kiváló ví- v4bajnoknőnk. Egy hasontó stílusértékű szót meg „ross! magyar szó”- nak minősített nem sokkal később az egyik irodalomtörténeti adás résztvevője: „Veres Péter igyekezett ötleteket, éc.ákat ad$i (bocsánat, ez egy rossz magyar szó)." A zenei műsorban viszont gyökeres magyar szót nyilvánított „csúnyá"-nak az előadó: „a zenéhez való viszony — hogy ezt a csúnya szót használjam — alapvetően megváltozott.” A könyvismertetés készítője pedig — bizonyára anélkül, hogy tudta volna — egy tájszót minősített csúnyának: „vagyis csúnya, de kifejező szóval: neki (az írónak) kell elsumákolnia a valódi adatokat”. Mindenesetre a felsorolt minősítések örvendetesen jelzik, hogy a nyelvérzék — pontosan vagy pontatlanul, de — működik. Hogy az. idegen felspannol s az éca nem nevezhet be szavaink szépségversenyébe, azt természetesnek találjuk. A nyelvújítási viszony (1805- bén alkották meg a vissza, viszont tövéből) nem hangzása, inkább használata, ei- koptatottsága. folytán válhatott visszatetszővé: a valamihez való viszony, viszonyulás agyonhasznált, elszürkült kifejezése az 50-es éveknek. A sumákot-1 használója is „kifejező”-nek mondta, s az is; de szerettem volna megkérdezni tőle, hogy mit érez rajta csúnyának. Mivel nem tehettem meg, próbálom kitalálni. A sumákot a végső soron hangutánzó sunyt.ik) ige családjába tartozik (amelybe sunyi szavunk is), s annyit jelÄt .sunyi módon, alattomosan viselkedik’. Kiíejéző- ereje éppen abból fakad, hogy nyelvünk eredeti alkotása, akárcsak a vele távoli atyafiságban levő suskus (.fondorlat’, ,nem tiszta ügy’, .titkolózás’). Annyiban is hasonlítanak, hogy a nyelvjárásokból őgyeledtek az irodalom nyelvébe, a sumákol a Dunántúlon, a Balaton körül annyit jelent: .féiig- meddig alszik’, .pislog’, .su- nyiskodik, alattomoskodik’; s él a sumák is ugyanitt .sunyi’, illetve .konokul hallgató’. .ostoba’ jelentésben. Nem csúnya szavak ezek, sőt — hangutánzó eredetük folytán — nagyon is kifejezők. Szerencsére hasonlóval nem eggyel gyarapodott s gyarapodik még most is irodalmi nyelvünk. i * Szilagyi Ferenc . ? Könyv Mik Jáeesré Kádár János életútját mutatja be az ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő jelentőségű alkotása: Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című kötete. A Magvető Kiadónál megjelent műben a szerző pártunk első titkárával beszélget, és ezekből a beszélgetésekből ki- , bontakozik Kádár János életrajza, és közben bepillanl■ hatunk a közelmúlt olyan történéseibe, melyeknek Ká■ dár János alkotó alakítója volt. Tehát a könyv nem a szokásos értelemben veit életrajz, hanem inkább vallomás, melynek során az életútlal kapcsolatos közéleti, történeti események, is előkerülnek. Megismerkedhetünk a könyvből Kádár János cselekedeteinél: mozgatórugóival, a párt, a nép szolgálatával. Élete példa a következetességre, higgadt bölcsességre, a felelős politikai vezető helytállására. Gyurkó László a műben híven rögzíti Kádár János vallomásál, de a maga módján — egyénien, esszéisztiku^an — kommentálja a hallottakat. A mű nem történelmi kulisszatitkokat akar feltárni, hanem epizódról .epizódra, a XX. századi magyar történelem elmúlt évtizedekben lezajlott eseményeinek megértéséhez ad segítséget.
