Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. május 26., szerda Építészek (művészek) közgyűlése után Az ünnepi könyvhét jegyében „A béke életet jelent” Társadalom és építésze A tömegkommunikációs eszközök az elmúlt években számtalan kritikával illették az építés végtermékeit, az építményeket. Az épületek nem mindegyike építészeti alkotás. Az építésznek azokat a lehetőségeket (anyagokat, szerkezeteket, műszaki megoldásokat, burkolatokat) kell alkalmaznia, amit a társadalom egésze, hazánk ipara nyújtani képes, felhasználni enged. Az építészet humán telítettségű tevékenység — állítják az építészek —, míg a megrendelői és végrehajtó, üzemeltető szervezetek programban megfogalmazott igényei a létesítményekkel szemben e tényezőre nem mindig, vagy nem a kívánatos mértékben biztosítanak lehetőséget, figyelmet. Az építészek úgy vélik, hogy ők ne hozzanak beruházói döntéseket, de fordítva is kérik, a célnak legmegfelelőbb szerkezetet ne a beruházó és kivitelező határozza meg számukra. A Magyar ;-Építőmű- vészek Szövetségének.'/ ;.; -fft ‘ amely az elmúlt napibban1, tartotta meg soron következő közgyűlését — feladata, hogy tagjai szakmai továbbfejlődését biztosítsa és figyelemmel kísérje, a szakma gyakorlás-képesítés, díjszabás és bérezés kérdéseiben véleményt nyilvánítson, végül az építészettel összefüggő kérdésekben a döntések előkészítését segítse, véleményezze. Az elmúlt húsz év alatt megvalósított 1 millió 600 ezer új lakás elkészítésében, a családok jobb lakáskörülményei kialakításában az építészek munkája is megjelenik. A települések további .fejlesztése, a meglevő lakásállomány korszerűsítése igényli az építészek sokoldalú, komplex alkotó magatartását, aktivitását. A folyamatban egyre nagyobb szerepe van és kell hogy legyen az építészet-építés minősége javításának is. Ahhoz, hogy az építészeti tervezés a társadalom és a kormányzat által is kívánt kezdeményező helyzetbe kerüljön és hatását már a beruházások előkészítésének területére és az építészi szándékok megsegítésére is kiterjessze, szükséges a tervezés szervezeti rendjét továbbfejleszteni. Ennek keretében kívánatos elérni, hogy az építésztervező koncepcionális munkája során meghatározó szerepet tölthessen be. Az építészetet az építészektől lebet elsődlegesen elvárni és nem azoktól a szervezetektől, amelyben munkájukat kifejtik. Az építészeti kultúra terjedése hozzásegít a céllal kitöltött, értelmes aktív élethez és elősegíti a környezethez, városhoz, néphez, hazához kötődés tudatát. Az építészeti kritika, az oktatás, az elméleti kutatá- spk és a gyakorlat szorosabb kapcsolata és továbbfejlesztése, a munkahelyek építészete, az építésiparosítás kulturáltabbá tétele, a környezetvédelem (az építészeti környezet) szemléletének tágítása. a sport és szabad idő kulturált lehetőségeinek megteremtése, a szakmagyakorlás színvonalának emelése, a tájékoztató-informatív és vizuális kultúra fokozottabb elterjedése megannvi lehetőség. Szükség van, volna az utcák-terek feliratainak, kirakat- és portálszekrényeinek ízlésesebb megjelenésének feltételeit is biztosítani. Az építészeit az emberi dolgok értői, így munkájukra, tapasztalatukra nagyobb mértékben támaszkod- vp a hatáp'tsgm jnarádhatj/ét.í ■Ez fátóbbjUUffpl', »;■ közgyűlés vitájában a "hozzászólók! tettek említést. Szóba kerültek természetesen az építészeti hivatás belső, de a tárt sadalomhoz kapcsolódó problémái is. A jó tervezést a jobbítás szándéka, a tudatos beavatkozás igényessége, a fejlesztés szemlélete vezérli. A lakókörnyezet építészeti nívóját napjainkban nemcsak az építészek, hanem valamennyi közremuKödő együttesen határozza meg. Ebben a folyamatban a közvetlenebb alkotói kapcsolatok a minőség javítása érdekében hathatnak. A közgyűlés vitájában felszólaló Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter elemzése és a munka továbbvitelét szolgáló javaslatai irányt mutató ajánlásnak is tekinthetők voltak. Ügy tűnt, hogy a közgyűlés alapján elkerülhetetlen a MÉSZ alapszabályának felülvizsgálata, a célok jó meghatározása a korszerűsítés igényével. A felszólalók egyike megfogalmazta azt is, mit mondjanak az építészek unokáiknak munkájukról, tevékenységükről. A közgyűlés ötpontos határozati javaslatot fogadott el. amely keretként ötvözi mindazt, amit a kétnapos tanácskozás hozzászólói és a magyar építészet ügye napjainkban e hivatástól vár. Az elkövetkező hetekben sor kerül az országos vezetőség és elnökség megválasztása után a helyi, területi csoportok munkájának értékelésére és vezetőinek megválasztására is. Dr. Horváth Béla Eszak-maoyarországi fotóművészeti szemle Borsod, Heves és Nógrád megyék amatőr és hivatásos fotósai részére ezúttal XII. alkalommal írták ki az észak-magyarországi fotóművészeti szemle pályázatát. A Miskolc városi Művelődési Központ és a Miskolci Fotóklub írta ki a pályázatot, amelyre az elmúlt két évben készült, kiállításokon még nem bemutatott alkotásaikat küldhetik be a fotósok. Pályázni 5 fekete-fehér egyedi papírképpel, sorozattal vagy 5 színes diapozitívvel lehet, amelyet 5x5-ös keretben kell beküldeni. A képekhez két példányban nevezési lapokat kell mellékelni. A pályaműveket két kategóriában díjazzák; színes és papírkép, illetve színes diapozitív kategóriában. A pályaműveket június 1-ig kell eljuttatni a Miskolc városi Művelődési Központ címére. (Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőház, Miskolc, Győri kapu 27. Pf.: 318.) A szemle nyilvános zsűrizése június 5-én lesz, a kiállítás július 5-én nyílik. író—olvasó találkozók 1 szocial sta tűrnek feszliváijúak Harminckét író vendége lesz az ünnepi könyvhét Borsod megyei és Miskolc városi rendezvényeinek. Igen sok író—olvasó találkozón vesznek részt a megyében élő. dolgozó alkotók is, akik közül ezúttal Serfőző Simont említenénk, aki Bogácson találkozik olvasóival, valamint Bárczy Jánost, aki többek között a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárában beszél írói munkásságáról. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóünnepségét május 28-án, délelőtt 11 órakor tartják Sárospatakon, a Rákóczi-várban. Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg az egyhetes rendezvénysorozatot, majd a 20 éves Napjaink ünnepi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. A szerkesztőséget Czalió Gábor és Soós Zoltán képviselik majd. Ugyancsak pén tökén: lesz az ünnepi könyvhét Miskolc városi eseményeinek megnyitása is —- , a népkerti könyvtéren. Ifit • fs a Napjaink műsorát láthatják, hallhatják maja az érdeklődők. A könyv tér dedikáló íróvendégei Fekete Gyula és Serfőző Simon lesznek. A megnyitó napjának eseményeihez tartozik még, hogy délután 5 órai kezdettel a megyei könyvtárban rendeznek találkozót Fekete Gyula részvételével, aki szombaton, május 29-én Patakon találkozik olvasóival. A teljes, igen gazdag programot nincs módunkban a maga aprólékosságával ismertetni, hiszen gyakorlatilag már az elmúlt szombaton sor kertit találkozókra. beszélgetésekre. Könyvtárakban, művelődési házakban és iskolákban is rendeztek találkozókat. S ahogyan a hivatalos ünnepi könyvhetet megelőzően megkezdődtek • a találkozók, úgy le sem zárulnak június 4-gyel. Az ilyentájt megnövekedett igényéknek ugyanis csak így, a programokat széthúzva tudnak eleget lenni az írók és a rendezők. Az idei program érdekessége egyébként, hogy nemcsak író—olvasó találkozókra, szerzői estekre kerül sor, hanem, megnövekedett számban szerkesztőségi beszélgetésekre is. A Napjaink fennállásának 20. évét, ünnepli ebben az esztendőben, így több találkozót is szerveztek velük. De szerkesztőségi esten mutatkoznak be a Matyóföld szerzői, s igen érdekesnek ígérkezik a Látóhatár szerkesztőségének „vendégeskedése” is:, májusiSl-én Miskolcon, a József Attila Könyvtárban. Ugyancsak szerkesztőségi „estet Járt. a Mozgó Világ;" pontosabban erre a beszélgetésre már sor is került május 24- én Leninvárosban. Az országosan ismert és a megyében dolgozó írók kollektív bemutatkozásai mellett érdekesnek ígérkezik a szabolcsi írócsoport június 2-re tervezett miskolci estje, amelyet a Miskolci Galériában tartanak meg. A könyvbarátok minden bizonnyal ezúttal is számítanak a hagyományos könyvtérre. Ezúttal a Népkertben állítják fel. S miként már szokás; ezúttal is gazdag szórakoztató programról is gondoskodnak a rendezők. A már hagyománnyá lett tavaszi országos akcióhoz kapcsolódva a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc Városi Bizottsága, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza és a Borsod me- •gyei Moziüzemi Vállalat a béke és barátság hónapja keretében az idén is megrendezte megyénkben a szocialista filmek fesztiválját. A megnyitó május 6-án Miskolcon volt, a zárásra pedig 24- én este Hollóházán, q Porcelángyár éttermében került sor. A Hollóházi Porcelángyár igazgatója, ’Jóth Ferenc köszöntötte a záróünnepségen megjelent közönséget, elsősorban a gyár dolgozóit, majd Kövér Árpád, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága propaganda és művelődés- ügyi osztályának vezetője tekintett vissza a szocialista filmek fesztiváljának eseményei re. , Bevezetőjében Kövér Árpád a béke és barátság hónapja fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy az utóbbi időszakokban a háború vészé, lyei • növekedtek és ez egyben a béke vágyát is növelte: új rangot kapott a békemozgalom, a békéért való küzdés, a háborús hangok erősödésével a békemozgalom is felerősödött. Visszatekintett a békemozgalom fejlődésére, kiemelve, hogy eljött annak reneszánsza, majd vázolta feladatainkat a béke megőrzésében. Arra intett, hogy a világon a béke erői vannak túlsúlyban és ezek az erők sokat tehetnek. A Szovjetunió külpolitikájának alapja a bélre, a Szovjetunió ereje pedig döntő. A szocialista országokkal együtt mi, magyarok is sokat tehetünk a béke érdekében és kell is tenni, mert a béke életet jelent, ugyanakkor védelme erőfeszítéseket követel. Beszélt a béke megőrzésére tett Kövér Árpád kiemelte, hogy a béke és barátság hónapjának rendezvényeihez szervesen kapcsolódik és eredményétől elválaszthatatlan a szocialista filmek fesztiválja, amelynek célja, hogy a filmművészet nyelvén szóljon a béke lehetőségeiről, <t béke mellett, művészeti átfogalmazásban mutassa meg az igazságot, a valóságot. Részletesen visszatekintett a május 6-a óta tartó programra, külön méltatta a kiemelt bemutatókat, rendezvényeket. azok sikerét, társadalmi hasznát; szólt a további tizenöt helyen tartott ünnepi programról és a nemzetiségi teleDülések bemutatóiról és a megye vezető szervei nevében megköszönte a szervezőknek, irányítóknak a munkáját, amelynek eredményeként. eddig még nem véglegesített adatqk szerint, mintegy huszonötezren vettek részt a szocialista filmek fesztiválja különböző rendezvényein. E gondolattal zárta be a sorozatot, majd a résztvevőknek levetítették a Sörgyári capriccio című csehszlovák filmet. * A jól sikerült sorozat és az ünnepi zárás után tartott filmbemutató sajnos nem mondható a sorozat egészéhez méltóan sikeresnek. Bo- humil Hrabal regénye nyomán rendezte Jiri Menzel, a nálunk is jól ismert csehszlovák rendező-színész a Sörgyári capricciot, amely kitűnő film, azonban a vetítésre teljesen alkalmatlan — sötétíthetetlen ét hangosít- hatatlan — étteremben értékeinek javát vesztette, a film jó ízeiből alig lehetett érzékelni valamit. Kár volt ebben a helyiségben vetíteni. Szeretnénk, ha a jelen Lidas-majáiis - Ludassá 1945 májusában jelent meg a Ludas Matyi. Az első számban Gábor Andor Nevess, magyar! címmel írt cikket. Ez lesz a jelszava a 37. születésnap alkalmából rendezett első Ludas-majálisnak a Heves megyei Ludas községben. És hogy ne csak a rendezője, helyszíne legyen Ludas, a szombati programban lúdterelő versenyt is rendeznek. Szombaton 15 órától a lap munkatársai válaszolnak a1 Ludas Fórumhoz érkezett kérdésekre. A Borsod megyei olvasók kérdéseit is várják a szerkesztőség budapesti címére. A színes program a Heves megyei népi együttesek fellépésével folytatódik, majd 17 órától a szabadtéri színpadon tarka műsor szórakoztatja a részvevőket. Este a detki művelődési házban a Hallgassunk kabarét! műsorszámai és mezőbál zárják a napot. Vasárnap délelőtt 10 órától tréfás vetélkedők, nótaműsorok, egyéb majálisi szórakozások jelentkeznek. Itt osztják ki a Döbrögi-díjakat is. A majálist Árkus József, a Televízió Parabola-műsorának írója és műsorvezetője, a Népszabadság Egy nap című rovatának szerzője, mellesleg a Ludas Matyi főszerkesztője nyitja meg és ott lesz a népszerű lap teljes gárdája. G. T. F. nemzetközi lépésekről, hazánknak a nemzetközi békemozgalomban betöltött szerepéről és feladatairól. voltak sem pusztán ennek a vetítésnek alapján ítélnék meg Menzel filmjét. (bin) Történelem, irodalom Könyvheti Akadémiai-kiadványok Az Alcadémiai Kiadó az idei ünnepi könyvhétre adja közre a tavaly útjára indított Magyarország történeti kronológiája című, négykötetes sorozatának harmadik és negyedik kötetét. A Benda Kálmán főszerkesztői irányításával készült tudományos sorozat első kötete a kezdetektől 1526-ig, a második 1526-tól 1848-ig fogja át hazánk történetének kronológiáját. A most megjelent két kötet közül a harmadik 1848-tól 1944-ig közöl adatokat. Az első címszó 1848. március 15-e, amikor Pesten győz a forradalom, az utolsó oldalakon pedig 1944 decemberének debreceni eseményeit, az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészületeit, a demokratikus pártok alakulását találjuk. Ez az eseménysor folytatódik a negyedik kötetben, amely 1944. december 21-gyel, az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni első ülésével kezdődik és 2970. végéig követi nyomon hazánk történetének fontosabb dátumait, eseményeit. Az utolsó kötetet gazdag függelék egészíti ki, amelyekben a magyar államfők, erdélyi fejedelmek, nádorok, erdélyi vajdák, udvarispánok, ország bírák, erdélyi főkormányzók, miniszterelnökök és esztergomi érsekek felsorolását találjuk, majd többféle mutató segít a négy kötetben való könnyebb eligazodásban. A négykötetes mű a történeti élet egészének átfogására törekedett a politikai és katonai eseményeken túllépve a demográfiai, gazdasági, társadalmi é.s kulturális fejlődés dátum szerint megfogható eseményeit, jelenségeit is tartalmazza. A négy kötet megjelenése immár az államalapítás előtti időktől 1970-ig segíti tájékozódásunkat. A magyar irodalom története 1945—2975. ugyancsak négykötetes vállalkozása aa Akadémiai Kiadónak. A mast közreadott negyedik kötet címe és tartalma: A határon túli magyar irodalom és a csehszlovákiai, jugoszláviai, kárpát-ukrajnai és romániai magyar irodalmat mutatja be az ott működő irodalomtörténészek segítségével. Szerb Antal közel ötven évvel ezelőtt már külön tárgyalta * az altkor „utódállamok"-nak nevezett területeken élő magyar írók munkásságát, amely a hazai irodalmi élettől elkülönülten él és fejlődik. Ennek áttekintését adja e kötet, sőt még másat.. egészen újat is: elsőként ad vázlatos áttekintést, a nyugati országokban élő magyar írókról és munkásságukról. Róluk mindeddig sem itthon, sem külföldön nem készült irodalomtörténeti igényű összefoglalás. Értesítjük t Vevőinket, hogy május 26-tól csehszlovák ajlówrl tartook 50-60 százalékos engeduanyel, amíg a készlel Ml Cfm: SIALA-SZOVKER Vállalat (Raktár) Hernád utca 2. Sajó-part. I
