Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. május 25., kedd üezínkise érteit mikéi kiliiyyitiiiiiszier Hétfőn Budapesten megkezdődtek a magyar-mexikói külügyminisz- téri megbeszélések. A magyar tárgyalódelegációt Púja Frigyes (jobbról a második), a mexikóit Jorge Castaneda (balról a máso. dik) vezeti. Vasárnap hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügymi­nisztere. A Ferihegyi repülő­téren vendéglátója. Púja Frigyes külügyminiszter fo­gadta. Ott volt Alfonso Herrera Salcedo, Mexikó ma­gyarországi nagykövete. Jorge Castaneda hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes és Jorge Castaneda között. Áttekintették a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit, a magyar—mexikói kapcsolatok eddigi eredmé­nyeit, az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A megbeszélésen jelen volt Alfonso Herrera Salce­do, Mexikó magyarországi nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanácsel­nöke hétfőn, a Parlamentben fogadta Jorge Castanedát. A megbeszéléseken áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kapcsolatainak alakulását, va­lamint az előtérben álló nemzetközi kérdéseket. A ta­lálkozókon jelen volt Púja Frigyes. Hétfőn este Púja Frigyes a Külügyminisztérium ven­dégházában díszvacsorát adott Jorge Castaneda tiszteletére. Kitintetések a lepi! renir-iÉapitánvsápn Tegnap délután Miskolcon, m megyei rendőr-főkapitány­ságon . ünnepség keretében adták át a kitüntetéseket és jutalmakat azoknak, akik eredményesen segítették a megyei közlekedésbiztonsági tanács munkáját, részben mint az elnökség tagjai, rész­ben pedig a szakbizottságok tagjaiként. Az ünnepségen ár. Túrós András rendőr ezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetője, az MK.BT elnöke adta át a kitüntetéseket. KPM-dicséretben és jutalom­ban részesült Sarlai Péterrié megyei úttörőelnök. Bozsik Sándor, a TIT megyei titká­ra a Haza Szolgálatáért ér­demérem ezüst fokozata ki­tüntetésben részesült. Berecz Tibornak, a 3-as számú Vo­lán forgalomvezetőjének az OKBT díszplakettjét adták át. H Magyar fali Bank láiékoztaíója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁJUS 25-TÖL Devizanem Vételi Közép árt. 100 egységre Ft-ban Eladási Angol font 6202,99 6209,2« 6215*41 Ausztrál dollár 3648,51 3652,16 3650,81 Belga frank 79,05 79,13 79,21 Dán korona 440,26 440,70 441,14 Francia trank 575, üö 576,16 576,74 Hollandi forint 1343,10 1344,44 1345,78 Japán yen (1000) 145,62 145,77 145,92 Kanadai dollár 2779,14 7781,92 2784,70 Kuwaiti dinár 12090,81 12102,91 12115,01 Norvég korona 580,78 581,36 581,94 NSZK márka 1493,50 1494,99 1496,48 Olasz líra (1000) 26,87 26,90 26,93 Osztrák schilling 211,80 212,01 ,212,22 Portugál escudo 49,13 49,18 49,23 Spanyol peseta 33,64 , 33,67 33,70 Svájci frank 1761,87 1763,63 2765,39 Svéd korona 596,31 596,91 597,51 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3446,38 3449.83 3453,28 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁJUS 25-TÖL Vásárolható Vételi tartási Pénznem legmagasabb árf. 100 egységre Ft-ban bankjegy-címletek Angol font 50 6022,92 6395,48 Ausztrál dollá: 50 3542,60 3761,72 Belga frank 5000 76,76 81,50 Dán korona 1000 427,48 453,92 Finn márka 100 746,43 792,61 Francia frank 500 058,88 593,44 Görög drachma 500 54,91 58,31 Hollandi forint 1000 1304,11 1384,77 Japán ven (1000) 10000 141,40 150,14 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2698,46 2865,38 Kuwaiti dinár 10 11739,82 12466,00 Norvég korona 1000 563,92 598,80 NSZK márka 1000 1450,14 1539,84 Olasz líra 0000) 50000 26,09 27,71 Osztrák schilling 1000 205,65 218,37 Portugál escudo 5000 47,70 50,66 Spanyol peseta 5000 32,6G 34,68 Svájci frank 1000 1710,72 1816,54 Svéd korona 100 579,00 614,82 Török lírai 1000 23,39 24.83 USA dollár 100 3346,34 3503,32 Brezsnyev üdvözlete Afrika napion Leonyid Brezsnyev, áz SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke május 25., Afrika fejszabadulásának napja alkalmából hétfőn üd­vözletben köszöntötte a kon­tinens államait és népeit. Leonyid Brezsnyev- üdvöz­letében hangsúlyozza: nap­jainkban, amikor megnöve­kedett a háborús veszély, egyetlen kontinens, így Af­rika népei sem érezhetik ma­gukat biztonságban. Egyre erőteljesebbekké válnak az arra irányuló próbálkozások, hogy szembeállítsák egymás­sal az afrikai országokat. A Szovjetunió véleménye sze­rint az afrikai országoknak és népeknek joguk van ar­ra, hogy mindenfajta külső beavatkozás nélkül, önállóan határozzák meg fejlődésük útját, és a választásnak ezt a szabadságát mindenkinek tiszteletben kell tartania. A Szovjetunió üdvözli azokat a lépéseket, amelye­ket az afrikai országok az Afrikai Egységszervezetben, az ENSZ-ben és más nem­zetközi fórumokon a béke és a népek közötti együttműkö­dés javára tesznek. TASZSZ-avilatkezat a falttal! válságról Anglia a légierő, a hadi­tengerészet egységei és de- szantalakulatok bevetésével nagyszabású támadást haj­tott végre a Falkland- (Mal­vin-) szigetek ellen — mutat rá vasárnap közzétett nyi­latkozatában a TASZSZ szovjet hírügynökség. Ahhoz nem fér kétség, hogy a Falk­land- (Malvin-) szigetek kö­rül kialakult helyzetért a felelősség Angliát terheli, mert éveken keresztül ma­kacsul szembehelyezkedett azoknak az ENSZ-határoza- toknak a teljesítésével, ame­lyek a szigetek dekoloniali- záJására és a szuverenitást illetően Argentínával támadt vita békés úton történő ren­dezésére szólítottak íeL A Falkland- (Malvin-) szi­getekre történt angol fegy­veres behatolás veszélyezteti a nemzetközi békét és biz­tonságot, ellentétes az ENSZ alapokmányával, a nemzet­közi jog legalapvetőbb nor­máival. Mindezekért azokat az or­szágokat — mindenekelőtt az Egyesült Államokat — is fe­lelősség terheli, amelyek ma­gukévá tették az angol állás­pontot, nyíltan London olda­lára álltak, és ezzel gyakor­latilag a konfliktus katonai eszközökkel való megoldásá­ra ösztönözték Nagy-Britan- niát. A Szovjetunióban meg vannak győződve arról, hogy bármennyire eltérőek is a konfliktus lényegével kapcso­latos álláspontok, a felek kö­zötti vitás kérdéseket békés úton, a tárgyalóasztal mel­lett kell rendezni. A leg­hosszabb tárgyalások is job­bak, mint akár egy rövid háború. * Margaret Thatcher eluta­sította II. János Pál pápa tűzszüneti felhívását. A brit miniszterelnök világosan ér­tésre adta, hogy katonai győzelmet kíván a Falklan- don — még mielőtt bárkivel is tárgyain a. Azt is értésre adta, hogy csak olyan tűz­szünetben volna érdekelt, amely együtt jár az argentin erők kivonásával a sziget­csoportról. . Lengyel iiítézleiiések Lengyelországban a posta június 1-től felemeli több la­kossági szolgáltatás diját. Pénzátutalásnál a kezelési költség 50—70 százalékkal emelkedik. Ha például valaki 1000 és 5000 zloty közötti ősz- szeget utaltat át, az eddigi 20 helyett 35 zloty kezelési költ­séget fizet. Fülkéből telefo­nálni az eddigi egy zloty he­lyett két zlotyért lehet majd. Száz százalékkal emelkedik a táviratok díjszabása is. Mind­ezek az intézkedések, amelye­ket a közületiek számára már korábban életbe léptettek, a belföldi forgalomra vonatkoz­nak. Az eddigi 9000-ről 12 000 zlotyra emelkedik a lakás- telefon beszerelésének ára. Nem változik egyelőre a ma­gánlevelek, csomagok és más küldemények díjszabása, en­nek emelését későbbi időpont­ra tervezik. Egy másik intézkedés, ame­lyet szintén hétfőn jelentettek be, a magánautósok benzin­vásárlási lehetőségeit szabá­lyozza, tekintettel a közelgő üdülési idényre. A jelenleg érvényben levő rendszer sze­rint a rendszám utolsó szám­jegye határozza meg, hogy ki, milyen napokon tankolhat, havonta legfeljebb három al­kalommal. Június 1-től ezt a rendszert feloldják, ugyanak­kor a havonta vásárolható benzin mennyisége nem vál­tozik, tehát a 900 köbcentis vagy annál kisebb motorok­kal rendelkező gépkocsikba összesen 30, az annál nagyob­bakba havonta 45 liter üzem­anyagot szolgálnak ki. Korszeri!! táplálkozás (Folytatás az I. oldalról) üzem kunsági gomolya túró­jából és Göcsej sajtjából már 50—50 vagon a várható idei termelés. A miskolci üzem országosan keresett termékei, a „Gerv'ats"-félesé­gek és a „Daniel la” terme­lése a tavalyi 285 vagonról 350 vagonra növekszik. A sátoraljaújhelyi üzem pedig azzal büszkélkedhet, hogy az ejső negyedévben az ott ké­szülő, idén már több mint 120 vagonnyi trappista saj­tot minősítették országosan a legjobb sajtféleségnek. Es végül említsük meg a mai tej nap legfőbb célkitű­zését: a tejipar elsősorban nem új termékeire irányítja a figyelmet, hanem inkább a meglevő választék széle­sebb körökben való terjesz­tésére, jobb elosztására he­lyezi a hangsúlyt. Azaz ar­ra, hogy ne csak a városok­ban, az ABC-áruházakkal rendelkező nagyobb közsé­gekben, hanem a távoli, kis települések kis boltjaiban is állandó jelleggel ott legye­nek a különböző tejtermé­kek. Rendkívül üdvös célkitű­zés. Reméljük, hogy a tej­ipar „ünnepi” szándékával a kereskedelem célkitűzései is összhangban lesznek, és sok, a tejtermékek rendszeres árusításához szükséges hűtő- szekrénnyel, hűtővitrtnnel gyarapodnak a „peremvidé­kek” kis boltjai is. (P- sJ Emlékezés Utóra Ha élne, most lenne ki­lencven éves. Joszip Broz Tito 1892. május 25-én lá­tott napvilágot, mint a hor­vátországi Kumrovec falucs­ka 15 gyermekes kovács- mesterének hetedik gyerme­ke. Élete az igazi forradal­már életútja. Két évvel ez­előtti halálakor a legnagyobb tisztelettel emlékezett meg róla az egész világ. A teme­tésén részt vett államférfi­ak mély együttérzésüket fe­jezték ki. Titóra, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnökére mindenekelőtt úgy emlékezik a világ, mint a szocialista Jugoszlávia meg­teremtőjére. .Nevétől elvá­laszthatatlan a jugoszláv kom­munista mozgalom története, az ország népeinek a második világháború idején a fasiszta megszállók ellen vívott harca csakúgy, mint az új, szocia­lista Jugoszlávia megszületé­se és fejlődése. Tito és tevé­kenysége egybeforrt a béké­ért, az országok és népek nemzetközi együttműködésé­ért vívott küzdelemmel. Ala­pítója és egyik kiemelkedő vezetője volt az el nem kö­telezett államok összefogásá­nak, kiemelkedő szerepet töl­tött be a szervezet nemzetkö­zi szerepének és súlyának nö­velésében. A világ 1941-ben ismerte meg Tito nevét A jugoszláv népfelszabadító partizáncsa­patok az 6 parancsnoksága alatt szálltak szembe a fa­siszta erőkkel. Nehéz harc volt, sok áldozatot kívánt. Másfél millió jugoszláv ha­zafi, az ország lakosságának kilencede vesztette életiét a küzdelemben. 1944-ben a Ti­to vezette partizánhadsereg, a vele vállvetve küzdő szov­jet csapatokkal együtt győz­tesen vonult be a felszaba­dult fővárosba, Belgrádba. S miként a fegyveres harc­ban, kiemelkedő volt Tito szerepe a politikai életben, a' szocialista Jugoszlávia meg­teremtésében, Jugoszlávia né­peinek testvéri összefogásá­ban. Szilárd meggyőződése volt, hogy Jugoszlávia nem­zetei és nemzetiségei csak­is a szocialista együvé tar­tozásra, szolidaritásra és köl­csönösségre támaszkodva óv­hatják meg létüket és füg­getlenségüket, építhetik sza­badon és zavartalanul szo­cialista hazájukat. Arra ta­nította népét, hogy a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságot mint az egyenjogú nemzetek és nem­zetiségek közösségét óvja és építse. A forradalmi munkásosz­tály neveltje és kiemelkedő személyisége volt, a nemzeti felszabadulás és a szocialis­ta forradalom harcosa, a né­pek testvériségének szószóló­ja. Életművének része az a munka, amelyet Nehruval és Nasszerrel együtt az el nem kötelezett mozgalom megte­remtése érdekében folytatott. Nagy gondot fordított a minden szintű együttműkö­désre, az állami és pártközi kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tésére a szocialista orszá­gokkal, köztük hazánkkal. Jelentős szerepe volt a két baráti szomszédos ország, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság népeinek, pártjainak egyre bővülő együttműködésének létreho­zásában, fejlesztésében. Ab­ban, hogy politikai, gazda­sági, kulturális és egyéb kap­csolataink egyre gazdagabbá, tartalmasabbakká váljanak. Ti tónak a nyolc évvel ez­előtti budapesti baráti láto­gatása alkalmával kiadott közös közlemény megállapí­totta, hogy a jószomszédi viszony elmélyítése, Magyar- ország és Jugoszlávia együtt­működése megfelel a két szocialista ország és népe ér­dekeinek. A magyar nép mély tisz­telettel emlékezik meg a ba­ráti jugoszláv nép nagy veze­tőjéről, a szocialista Jugoszlá­via megteremtőjéről, a béke és a népek közötti barátság kiemelkedő harcosáról, a 90 éve született Joszip Broz Ti- tóróL Gáti István Á 'f »« P fi n ÜJ ff ■ kőzetei híres A SVÉD MUNKÁSPÁRT­KOMMUNISTÁK KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 17. és 23. között láto­gatást tett hazánkban a Svéd Munkáspárt-Kommunisták küldöttsége Alf Lövenborg- nak, a párt alelnökének, a Politikai Bizottság tagjának, a párt napilapja főszerkesztő­jének vezetésével. A vendé­geket fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Jakab Sándor, a KB tagja, a SZOT főtitkárhelyettese. A svéd pártküldöttség tanulmá­nyozta a szocializmus építé­sének magyarországi tapasz­talatait, a magyar szakszer­vezetek tevékenységét és sze­repét, a gazdaságirányítás kérdéseit és a tanácsok szere­pét MONGOL KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN F. L. Cerend ®n d ©g gal, a i Mongol Nép Forradalmi fárt KB tagjával, a KB épí­tésügyi osztálya vezetőjével az élén május 18—24. között mongol pártmunkás-küldött­ség tartózkodott hazánkban. A mongol pártmunkás-kül­döttséget fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, és Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter. FINN , PÉNZÜGYI DELEGÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Hivatalos látogatásra hét­főn hazánkba érkezett Ahti Pekkala finn miniszterelnök­helyettes, pénzügyminiszter. A Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Hetényi István pénzügyminiszter fogadta. Hétfő délután a Pénzügymi­nisztériumban megkezdődtek a tárgyalások. M irániak visszafoglalták. Kkorraisskafarí A ÍRNA iráni hírügynök­ség hétfőn délután gyorshír­ben jelentette, hogy az iráni erők 578 napos iraki meg­szállás után felszabadították Khorramshahr városát. A teheráni rádió hétfőn délelőtt adott először hírt arról, hogy az iráni csapatok benyomul­tak a városba. A legfrissebb iráni jelentés szerint az iráni fegyveres erők, az iszlám gárdisták és félkatonai népi erők visszafoglalták Kbor- ramshahrt a várost 1980. ok­tóber 16. óta megszállva tar­tó iraki csapatoktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom