Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-21 / 117. szám
1982. május 21., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A nemzetközi szállítás ütőere Üj utakon a vasút f (Folytatás az 1. oldalról) az ember'-' >n, a szervezés- ben vám, .da még senkit sem vonunk felelősségre azért, mert valaki rosszul gazdálkodik az emberek tehetségével. Ezen változtatnunk kell. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban arról szólt, hogy társadalmi fejlődésünk nehézségei, ellentmondásai sajátos gondot jelentenek a fiatalok számára. A politikai,, tudatformáló munka egyik fontos feladata, hogy megértessük: a fejlődés olykor kényszerpályákon halad, amelynek előnyeit — a szükségből erényt kovácsolva — később fogjuk élvezni. A szocialista társadalom fejlődése azt igazolja, hogy a megváltozott körülményeit között időnként le kell tudni számolni bizonyos túlhaladott ideológiai, tudati beidegződésekkel. Formálódó új társadalmunkban a változó világ formálja és kovácsolja az új embert. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem a szocializmus egyik lehetséges formája, hanem benső természete, lényege, egyedüli létezési módja. Ezt a demokráciát persze nem lehet elrendelni és bevezetni. Az önmagát teremtő, működő demokratizmus elengedhetetlen feltételei az alkotó eszmecserék, amikor kritikus, elvi vtiákban formálódik az új. A vitákban — például a differenciált bérezés szélesebb bevezetése körül — emberek napi érdekei csapnak össze. Ezekben a kérdésekben dönteni" sokszor gyötrelmes dolog, de vállalni kell és vállalkozni kell rá, .mert ez a szocializmus jobbításának egyik fontos eszköze. Aczél György elemezte egyházpolitikánk néhány kérdését. Ezután irodalmunk és művészetkritikánk helyzetéről szólt. Egyebek között bitói, hogy támogatunk minden magas színvonalú, haladó eszmeiségű jó alkotást, minden szocialista kulturális értéket, azonban vannak irodalmi alkotások, memoárok, amelyek szélsőséges végletekben ábrázolják újkori történelmünk egyes szakaszait. A jövőben a marxista kritikának jobban be kell töltenie értékmegőrző és orientáló funkcióját. Végezetül arról szólt, hogy társadalmunk fejlődése nemzedékváltások folyamata is, amelyben fontos a fiatalok között, az ifjúság megnyeréséért folytatott politika. Fontos, hogy a fiatalok között is ott legyenek a marxisták, a kommunisták, akik segítenek abban, hogy az idősebb és a fiatalabb generáció ne csak szót váltson, hanem értékeket is cseréljen és saját generációjukon belül folytassák a jóil bevált szövetségi politikát. A korszerűen értelmezett szövetségi politika jegyében a különböző értelmiségi rétegek jobb együttműködését sürgette. Az egyre jobban kiteljesedő szocialista demokráciában, az eredményesebb munkát jobban megbecsülve, az egész társadalomnak együtt lélegezve kell dolgoznia. Ügy, hogy az emberek vágyait és a szocializmus céljait tudatosabban hangoljuk össze. Azt szoktuk mondani, hogy haladunk a jövő felé, de valójában teremtjük ezt a jövőt, arculatát a mi kezünk formálja. Olyan lesz, amilyenné ma és holnap önmagunkat és egymást alakítani tudjuk — mondotta befejezésül Aczél György. Az aktívaértekezlet Grósz Károly zárszavával ért véget. * A Minisztertanács elnök- helyettese helyi vendéglátóinak kíséretében a kora délutáni órákban a Herman Ottó Múzeumot kereste fel. A múzeumépület bejáratánál Szabadfalvi József múzeumigazgató, Dobrossy István, a múzeumi pártszervezet titkára, valamint a múzeum más vezetői fogadták. A múzeumban elhelyezett Miskolci Képtárban Aczél György megtekintette a 200 év magyar festészete című kiállítást A vendégeket Végvári Lafos művészettörténész, egyetemi tanár, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője kalauzolta. Rövid tájékoztatót adott a 13 ezer műtárgyat tartalmazó múzeumi gyűjteményről, amelyből kétszáz darab látható e kiállításon. Bemutatta a tárlat kiemelkedő darabjait. Szólt a Sárospatakon a közeljövőben megnyíló, a kortársi magyar művészetet bemutató képtárt kiállításról. Aczél György többek között az iránt érdeklődött, hogy a múzeum vásárol-e a különböző aukciókon. Meghallgatta a beszerzési lehetőségekről adott tájékoztatást, majd megtekintette a történeti, néprajzi és természettudományi gyűjteményeket és a restaurátor-laboratóriumokat. * A megyei kórház gyermekegészségügyi központjába látogatott ezután Aczél György. A vendégeket dr. Szabó István főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Molnár György, a megyei kórház főigazgatója fogadta, majd baráti eszmecserére került sor a különböző társadalmi tisztségeket betöltő főorvosokkal és egészségügyi dolgozókkal. Dr. Berkő Péter, a miskolci egészségügyi pártbizottság titkára rövid tájékoztatót tarlátogatás a Herman Ottó Múzeum képtárában. sä Hl ÉPo í gf A miskolci gyermekkórházban. tott, amelyben bemutatta a megyei kórházat; nemcsak a felszereltség és betegellátás szempontjából, hanem szólt arról a funkciójáról is, amelyet az egész megye egészségügyi ellátásában, annak ellenőrzésében betölt. Sorra vette a* gondokat is. Ezt Aczél György érdeklődéssel fogadta, mondván, hogy az egészségügy pozitívumait ő is jól ismeri, a helyi problémákat viszont itt tudja jobban érzékelni. Dr. Velkey László profesz- szor, a gyermekegészségügyi központ elmúlt hatévi tevékenységéről számolt be, s tájékoztatta a vendégeket ' a most épülő gyermekrehabilitációs központról. Megemlítette azt a hatalmas társadalmi összefogást, amelynek segítségével megyénk dolgozói és a megyei vezetés lehetővé tette az új intézmény kialakításé tEzt követően több, az egészségügyi alapellátást, az orvosi etikát, az egészséggyérmek egészség ügyi, és a jó ütemben épülő gyermekreha- bilitációs központot. * Műteremlátogatással fejeződött be a Minisztertanács elnökhelyettesének kétnapos borsod—miskolci programja. Borsodi vendéglátóinak kíséretében Derkovits utcai műtermében felkereste Feledt/ Gyula Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, SZOT- díjas grafikusművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét. Feledynek jelenleg Ózdon van kamarakiállítása, s az ott bemutatott anyagokról, valamint a művész korábbi kiállításairól esett szó a beszélgetés kezdetén. Aczél György élénken érdeklődött a Derkovits utcai művésztelep élete után, hosszan beszélgettek Feledy Gyula életútjáról és többoldalú gondolatcsere keretében került szóba képzőművészeti életünk és művészetpolitikánk néhány időszerű kérdése. A találkozó, illetve műteAczél György Feledy Gyula műtermében. ügyön belüli munkahelyi légkört érintő téma került szóba. Az etikai kérdéseknél Aczél György megjegyezte hogy véleménye szerint nem lehet azt leszűkíteni a pénz adására, vagy elfogadására. Az etika szélesebb fogalom annál, s beletartozik az is. hogyan végzi az orvos munkáját. fejleszti-e kellően, az igénveknek megfelelően szaktudását. Felhívta rá a figyelmet. hogy külföldön az orvos-mérnök már külön szakma. Talán éppen ebben a megyében kellene gondolkozni rjjta. hogyan lehetne közelebb kerülni a műszakiakhoz. például az orvosműszerek hazai továbbfejlesztése érdekében. A kórház vezetői végül bemutatták a vendégeknek a remlátogatás afféle kis „ka- marakiállítással” zárult, azaz Feledy Gyula számos grafikai lapját mutatta be a Minisztertanács elnökhelyettesének, több alkotói • korszakának szemléltetéseként. * Aczél György elvtárs kétnapos borsodi látogatásának végeztével tegnap a Tokaj expresszel visszautazott Budapestre. A miskolci Tiszai pályaudvaron Grósz Károly. Ladányi József. Czank János és Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára. Drótos László, a Miskolc városi Párt- bizottság első titkára, valamint Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese búcsúztatta. Kevesen "tudják, hogy Magyarországnak a nemzetközi szállításból több a devizabevétele, mint az idegenforga-. lomból. A történelmileg sokszor kárhoztatott központi földrajzi fekvés kétségtelenül áldás a fuvarozásban. Kontinensünk észak—déli kereskedelmének résztvevői szinte ki sem kerülhetik hazánkat. Természetes, hogy az áthaladó külföldi szállítók vasúti pályáink, a közútjaink használatáért, a nálunk igénybe vett szolgáltatásokért fizetnek. Már ezek alapján is érthető, hogy a közelmúltban miért tűzte napirendjére az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a nemzetközi áruszállítás kérdéseit. Tegyük hozzá: 1980-ban a nemzetközi fuvarozásban 57 millió tonnányi árut indítottunk.- illetve fogadtunk. E „forgalomnak” több mint a felét külkereskedelmünk export—import szállítmányai tették ki. Vasúton továbbították például a hazai iparnak elengedhetetlen alapanyagok, gépek zömét, a határon túlra feladott exportküldemények 90 százalékát. A nemzetközi szállítás tehát a különféle termékekben megtestesülő nemzeti jövedelem realizálásának egyik fontos eszköze. 1 Éppen a nemzetközi fuvarozás szükségessége, népgazdasági jelentősége miatt érthetetlenek a szállítás és a feltételei között kialakult ellentmondások. A vasúti fuvarozás gondjai közé tartozik, hogy Magyarországon mintegy 3 ezer kilométernyi sínpályát kell folyamatosan karbantartani, időnként felújítani. Ekkora a nemzetközi forgalom honi fő ütőere. Csakhogy a népgazdaság állóeszköz-állományából a MÁV részesedése az 1968. évi 16,5 százalékról 1980-ra 14 százalékra csökkent A szükséges beruházások hiányát a vasutasok számának növelésével próbálták ellensúlyozni. A technikát azonban a legjobb szándékú emberek serege sem pótolhatja. Major Ivánnak, A közlekedés elhanyagolásának mechanizmusai címmel nemrégiben közzétett tanulmánya ezért is váltott ki nagy vitát. Szóba került a parlamenti bizottság ülésén is. A kutató egyebek között megállapítja : „Végeredményben a közlekedésfejlesztés mulasztásai 1950—67. között több mint 100 milliárd forintra halmozódtak (1972. évi változatlan árak alapján), ami megközelítette a hatvanas évek kétévi átlagos összes népgazdasági beruházását”. De ez csak a kérdés egyik oldala, ahogy mondani szokás, a kisebbik baj. Az országgyűlés által Jóváhagyott közlekedéspolitikai koncepció ugyanis* — a gazdaság egészéhez való igazodásképpen — meg akarta szüntetni a központi irányítás mindenhatóságát. Utat kívánt nyitni az alágazatok vállalati gazdálkodásának, a közlekedési vállalatok versenyének. Eb^ bői szinte semmi sem lett. A gazdasági szabályzókat „hozzáigazították” az egyedi sajátosságokhoz. Maradt minden a réigben. A „mi, mennyit és hogyan ért meg” kérdése szinte fel sem vetődött az utóbbi években. A figyelem jobbára ..a szállítást a vasútról közútra terelő” hadműveleteken nyugodott. Egészében a közlekedés továbbra is kizárólag politikai, társadalmi kérdés marad, de nem véletlenül hangoztatta a képviselők előtt Pullai Árpád, a KPM minisztere a következőket: „Helyes, hogy a politika részeként kezeljük a közlekedést. Az viszont már elfogadhatatlan. hogy sok ágazat vezetője emögött megbújva. olyan teendőket is a .kincstárral’ oldatott meg, amelyek rájuk vártak volna”. Hosszú ideje először hangzott el a tárca vezetőjének szájából ilyen fontos fórumon, hogy sem a vasút, sem más szervezet nem bújhat ki a kereslet—kínálat kapcsolatának hatása alól. Éppen ezért meg kell szüntetni a kötöttpályás monopóliumot, érdekeltséget kereskedelempolitikát injekciózva a szállítás vérkeringésébe. A kemény szavak határozott tetteket sejtetnek. Persze megkérdezheti bárki, hogy ettől várható-e változás a vasúti, illetve közúti szállításban? Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának tagjai szerint: igen. A monopolhelyzet megszüntetése versenyt teremt, s javítja a szolgáltatás minőségét. A rivalizálásban még az is elképzelhető, hogy esetleg csökkennek az indokolatlanul magas árak. Persze ez azonnal nem várható, mert például a vagonokért holnap is sorban állnak a megrendelők. Mégis, a felülről jött „ajándékok” idejének lejárta, a gazdálkodási kényszer a tartalékok mozgósítására, az ésszerűbb beruházásra kényszeríti az érdekelteket. M. A. II muÉveray és a ftripizpii Ülést tartott az SZMT Tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon * ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. A napirendi pontok sorában dr. Balogh András, az SZMT titkára^ tájékoztatót tartott a SZOT május 7-én megtartott üléséről, majd a résztvevők megvitatták a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztésének feladataira tett javaslatot. A munkaverseny eredményesen segítette a termelőerők és a termelési, társadalmi viszonyok fejlődését: hozzájárult azok szocialista jellegének elmélyítéséhez. Megyénkben tények bizonyítják, hogy a továbbfejlődött szocialista brigádmozgalom jól segítette a gazdasági feladatok teljesítését. Több nagy- vállalatnál érvényesül az irányítottság és az önkéntesség egysége. Az elért eredmények mellett más sok a ten, nivaló az irányítás korszerűsítésében. a mennyiségi szemlétet háttérbe szorításéban. Megyénk munkaversenymozgalmában voltak átmeneti visszaesések, s a feilő- dés ma sem problémamentes. A továbbfejlesztés, egyik fontos feladata a verseny irányításának egyértelműbbé tétele. Lényeges, hogy a megye gazdálkodó egységeinél megvalósuljon a munkaver- seny-szervezés és a gazdasági tervezés szorosabb egysege. A továbblépés érdekében el kell érni, hogy a kollektívák és az egyének a vállalati éves tervfeladatok és a mun- kaverseny-eélok ismeretében tegyék meg önkéntes vállalásaikat. Fejleszteni szükséges az újítömozgalom irányítási, szervezési és érdekeltségi rendszerét. A Szakszervezetek megyei Tanácsa ülésén hasznos havasiatok hangzottak el a verseny munkahelyi szervezésének lehetőségeire, módszereire, a szocialista brigádmozgalom mozgósító hatásának növelésére. A tanácskozáson végül tájékoztató hangzott el *az SZMT két "'lése között végzett munkáról.
