Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-20 / 116. szám
1982. május 20., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tisztítják a Velencei-tavat A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kotrógépei folytatják a Velencei-tó nyugati szakaszának part- és mederrendezését. A tiz éve elkezdett munkák során mintegy 10 millió köbméter iszaptól és sok felesleges nádtól *.abaditották meg a tavat. Könnyelmű állampolgárok „fiz alkalom szüli a j Viszonylag kellemes hely- | zetoen vannak a Miskolci i Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat dolgozói, hiszen — mint pénteki számunkban már megírtuk — az elhúzódó tél, a lassú olvadás miatt, most éppen optimális a források vízhozama, a bükki karsztokban levő tártaiéit elegendő lesz a nyál! csúcsfogyasztás idején is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalatnak nem lennének gondjai-bajai, mert mint mondani szokás, . az „élet” mindig kitalál vá- lamit. Friss példával is szolgáltak erre a csütörtöki mü- szaki-közegészségügyi szemlén. A város immár legnagyobb lakótelepén, az Avason több helyen veszélybe került a biztonságos ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés is. Miről van szó? Az ivóvizet szállító vezetékeknek általában 120 centiméteren kell futnia — ez a mélység garancia rá, hogy a vezeték a legnagyobb hidegben sem fagy el. Az Avason viszont, például a Bokányi Dezső utcában vannak olyan területek, ahol 8 méter magas töltés került a vezetékre, ami a vízügyesek szerint egyszerűen lehetetlenbe teszi a megfelelő karbantartást, a gyors hibaelhárítást. Csőtörés esetén ugyanis ekkora mélységű gödröt még géppel is csak nehezen és sok idő után lehet kiásni és munkájukat nehezíti még a terű-' 1 A napokban egyik ismerősöm „előrelátó” férjére panaszkodott. Húsz éve házasok. Együttélésük első percétől, mind a mai napig dolgozik az asszony is. Igaz, jóval kisebb a keresete, mint autószerelő férjének, de ha tehette, különmunkát is vállalt, no, meg minden fillérnek megnézte a helyét. így aztán a hósszú idő alatt, szépen gyarapodtak. A nőnek eszébe se jutott, hogy saját zsebre dolgozzon. Ezért (jogosan) éktelen haragra gerjedt, amikor tudomást szerzett „ügyes” férje „befektetéséről”. Mintha a legtermészetesebb dologról számolna .be, úgy említette feleségének, hogy vett egy kis nyaralót a Duna mellett, de ezt csak a sajátjának tekinti, úgy is készítette e) az adásvételi szerződést. „Nem vitathatom, hogy ennyi különvagyon megilleti őt, hiszen mindig is többet keresett, mint én — mondta a férjem. Es az én takarékosságom, a háromműszakos lótás- futásom, a rengeteg'házi munkám, amit mindig egyedül kellett csinálnom, azt ki fogja honorálni?” A Családjogi törvény értelmében a házassági életközösség alatt szerzett vagyontárgyait — a különvagyon tárgyait kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek, akár egyenként. let számukra hátrányos földtani viszonyai is. A miskolci vízmüvek vezetői töboször kérték már a MIBER-től a vezetékek cseréjét, de nem találtak megértésre, mint ahogyan a gépházuk védelmére sem készült el a szükséges betontámfal. A lezúduló föld már kidöntötte a gépház kerítését, s már-már veszélybe kerülnek az ivóvízellátást biztosító szivattyúk. Érthetetlen a közömbösség, az viszont már könnyen kitalálható, hogy a szennyvízaknák fedlapjait miért „viszik” el olyan könnyen bizonyos könnyelmű emberek. A MEli ugyanis jó pénzt fizet az öntöttvasért, s nem kérdezi honnan is van tulajdonképpen ... A vízművesek próbálkoztak már mázsás beton- fedlapok készítésével, kihelyezésével, ám ez sem hozta meg a kívánt eredményt. A betont összetörik, beledobálják a csatornába, ami nagyon . kellemetlen következményekkel járhat. És ilyenkor ki a hibás? A vízművesek ... Altik egyébként ígérik, hogy mindezek ellenére is biztosítják az avasi lakótelep ivóvízellátását, bár nagyon szeretnék, ha az említett vállalatok is megértenék gondjaikat ... (udvardy) akár közösen szerezték azokat. Ebből következik: ha az ingatlan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést csak az egyik házastárs kötötte, a törvény rendelkezése alapján a másik házastárs is tulajdonosa lesz az ingatlannak. Ha ilyenkor a másik házastárs (akit a szerződéskötésből kihagytak) kéri, hogy őt szintén tulajdonosként tüntessék fel az ingatlannyilvántartásban, ezt az egyezségüket nem is kell közokiratba foglalni. Elegendő az, ha a szerződést egyedül kötő házastárs hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogot a másik javára is bejegyezzék. Ilyenkor szó sincs a közös tulajdon megosztásáról vagy a tulajdonjog átruházásáról, hanem csak annak a tulajdonjognak a bejegyzéséről, amit egyébként mindketten megszereztek. No, persze a probléma éppen az szokott lenni, -hogy a titokban gyarapodó házastárs (igen gyakori, hogy a vásárlást vagy a takarékkönyv nyitását meg sem mondjak), éppen hogy nem akar osztozkodni. Ezért a tulajdonjog bejegyzéséhez utólag sem járul hozzá. Jó tudniuk, hogy a telekkönyvi bejegyzés tűrésére a bíróság is kötelezheti. A per ilyenkor nem kedvez a „maszek zsebre dolgozónak”. Dr. Kertész Éva Várják a jelentkezőket tolói ÍSÉtSZÍÉÉZ eláll! A Miskolc városi Művelődési Központ amatőr bábszínház létrehozását tervezi. Az oktatási intézményekbe, a városi óvodákba már eljuttattak felhívásukat: olyan 14 éven felüli fiatalok, közép- iskolások. óvónők, pedagógusok jelentkezését várják, akik kedvet éreznek magukban a báb játszáshoz. Az alakuló megbeszélést egyébként május 26-án. szerdán, délután fél 6-kor tartják meg a művelődési központ Molnár Béla Ifjúsági és Ottörő Házá-. ban. Minden érdeklődőt és jelentkezőt szívesen látnak. "érttel A Magyar Vöröskereszt őszi kongresszusára készülve, beszámoló értekezletet tartott Sárospatakon az egyesület városi szervezete. Dr. Kántor Irén elnök megnyitó szavai után Koncz Éva, a Vöröskereszt városi titkára tartott beszámolót arról a szép és eredményes munkáról, amelyet a helyi szervezet az elmúlt öt év alatt végzett. Az egészséges életre, a kiegyensúlyozott, becsületes családi életre, az egyéni és a családi higiéniára való nevelés, továbbá a város tisztasága, gyarapítása terén elért nagyszerű eredményekben mindenütt benne van a Vöröskereszt tagjainak önzetlen munkája is. A sárospataki Vöröskeresztnek 17 üzemi, intézeti, vállalati alapszervezete tevékenykedik több, mint ezet lelkes taggal. A titkári beszámolóhoz több hozzászólás hangzott el. Sajó László, a Vöröskereszt megyei elnökségének képviseletében elismerő szavakkal méltatta a sárospataki Vöröskereszt munkáját, majd a helyi szervezet néhány kiemelkedően szép munkát végző tagjának különböző fokozatú kitüntetéseket nyújtott át. Ezután megválasztották a városi vezetőség 13, a szám- vizsgáló bizottság 3 tagját és a városi szervezetet a szeptemberi megyei értekezleten képviselő 9 küldöttet. A vá- rbsi vezetőség elnöke ismét dr. Kántor Irén, titkára Koncz Éva lett Csak úgy érezte jól magát ta. asszony, ha minden „smukk” rajta volt. Még a piacra is úgy járt, villamosra sem szállt ékszerei nélkül. Pedig nem csekély értéket képviselt például az az ékszer, amelyet a nyakában hordott: bármikor kaphatott volna érte kétszázezer tor intőit, Valaki — úgy látszik — megfigyelhette különös szokását, és egy óvatlan pillanatban ügyesen lekapcsolta a drága nyakláncot. Egy másik eset: az aufcóto- lajdcxnos kocsijában hagyta csaknem negyedmilliót érő csomagját. Méghozzá éjszakára Reggel pedig rémülten tapasztalta, hogy az értékes holminak lába kelt. Természetesen rohant a rendőrségre — csakúgy, mint az első példában szereplő károsulttársa —, feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen. Nem krimit szándékozunk írni, s nem is rendőri krónikát. A fenti esetek csuprán töredékét képezik annak az évente sok száz — ha nem több ezer — bűncselekménynek, amelynek oka: az alkalom. Vagy mondhatjuk úgy is: a hanyagság, a könnyelműség. Igaz ugyan az a régi mondás, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, de az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják. hogy sokan, talán egyre többen vannak, akik nem hajlandók ezt tudomásul venni. Áll ez — szinte egyformán — a személyi és a társadalmi tulajdonra is. Többször is megtörtént, hogy egy-egy bolt napi bevételét hevenyészett csomagolásban, közönséges szatyorban vagy aktatáskában egyetlen ember vitte a postára A bűnözök p>edig jó megfigyelők, szemmel tartották a mindig azonos időben ugyanazon az útvonalon postára menőt, s a pénz elrablása sánte gyerekjáték volt Azt hihetnénk, hogy az ilyen, közismertté vált esetek na- gyobD óvatosságra intenek. Sajnos, nem ez történt — s így következhetett be a harmadik, negyedik, ki tudja már, hányadik rablás, amelyre ismét csak a könnyelműség adott lehetőséget. No, meg az a szemlélet, hogy „ha eddig nem lett baj, ezután sem lesz”. Előfordult már, hogy ncptelen vidéken vállalati raktárt csak amúgy jelképesen őriztek, s éveken át nem nyúlt senki az ott levő értékekhez. Aztán egyszer csak kirabolták a raktárt, s a károsult vállalat illetékesei akkor kezdtek gondolkozni: talán mégis szükség volna a nagyobb biztonságot jelentő őrzésre. Csakhogy: ez is azok közé a tennivalók közé tartozik, amelyekről vállalati, szövetkezeti, tanácsi és más költségvetések készítésekor sok szó esik ugyan, de végül leveszik a napirendről azzal, hogy „nincs rá pénz”. Nincs p>éldául arra, hogy biztonsági zárakat szereltessenek ajtókra, amelyek mögött íelentős értékeik vannak. Ez vonatkozik természetesen magánszemélyekre is, akik elegendőnek tartják a „soproni zárat”, holott tudva tudják, hogy azok kulcsai minden, csak kissé is tapasztalt bűnöző kelléktárában megvannak. Vállalatoknál gyakran „nincs pénz” biztonsági csengőkre, amelyek mindjárt megszólalnának, amint illetéktelen avul a zárhoz. Vagy páncélszekrényre, biztonsági fiókzárra, ami védené gz értékeket. Legújabban feltalálták — és már a televízióban is bemutattak — aktatáskát, amely külsőre semmiben sem különbözik az ezerszámra látható. kapható táskáktól, de messzire hangzó vészjeleket ad, ha illetéktelen akarja kinyitni. Nagyon szűklátókörű i szemlélet az, amely szerint nem érdemes néhány száz forintot beruházni sokszor nagyobb összegek védelme érdekében. Lehet, hogy e téren is átestünk annak a sokat emlegetett lónak a másik oldalára. Voltak idők, amikor hivatalból kötelező volt a gyanakvás, amikor senkiben sent volt szabad megbízni a szónak sem a politikai, sem az anyagi értelmében. Akkor egy asztalon felejtett kereskedelmi számla, egy le nem lakatolt üres doboz miatt is indult fegyelmi eljárás sok helyen. Most pedig a feledé- kenység, a könnyelműség afféle bocsánatos bűnnek számít még akkor is, ha súlyos károk származnak belőle. Nem arról van szó, mintha a bűnözés feltűnően nagyoDb méreteket öltött volna a korábbinál. Európában az átlag alatt áll Magyarország e tekintetben — de a hanyagság okozta bűncselekmények számában és arányában rosz- szabbul. Talán olyan gazdagok vagyunk, hogy „kicsire nem nézünk”? Ilyesmit nálunk sokkal gazdagabb országok — és gazdagabb emberek — sem néznek, nézhetnek ei. Amink van, arra vigyáznunk kell — s ez egyaránt áll arra. amit közösen, a népgazdaság vagyonát gyarapítva szereztünk, s arra, ami a sajátunk, a családunk tulajdona. Könnyebb is némi gondossággal védeni azt, ami van, mint visszaszerezni, rendőrségre, bíróságra járni, a hatóságoktól várni, hogy tegyék jóvá gondatlanságunk, hanyagságunk következményeit. Nyár közeledtével — általános jelenség — meg szoktak szaporodni a könnyelműségek. Mind több a talált tárgy, a tömegközlekedési járműveken, a becsületes megtalálók által bevitt érték a rendőrségen. De .az ott hagyott, őrizetlenül maradt holmi. a nyitva felejtett ajtó is több szokott lenni ilyenkor, s ennek megfelelően aratnak az alkalmat leső tolvajok, zsebmetszők, besurranok. Egy ugyancsak régi. népi mondás szerint, kétféle zsi- vány van: aki a másét aktit”a, meg aki a magáét hagyta. Ha van is ebben némi túlzás — azért nem kel! briliánsoké kai piacra járni vagy kocsiban, nyitott ajtó mögött őrizetlenül hagyni értékeinket. V. E. a kisinyovi városképet gyökeresen megváltoztatták. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több, mint 100 ipari üzem, amelyek termékeit 52 országba exportálják. A köztársaságnak saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, 5 színháza, technikuma, felsőoktatási intézményei, múzeuma, könyvtára működik a városban. Kisinyovot a Szovjetunióban a lakásavatók városának is nevezik. Az elmúlt 25 évben minden második városi lakos új lakásba költözött. A város keleti irányban terjeszkedik tovább, a távlati tervek szerint 2000- rc eléri a Dnyeszter partját. A Szovjet Hadsereg sugárút Kisinyovban. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisinyov a Bik folyó partján fekszik Lakóinak száma félmillió. A Bik partja közelében ma is látható még az óváros, amelynek girbegurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató Az elmúlt negyven évben Kisinyov fejlődésében és városképében igen nagy változások mentek végbe. A legjelentősebb változás talán az, hogy földrengésbiztos szerkezetű, 8—15 emeletes házak épültek, Ezek alapozása, építési anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős földrengéseknek is ellenállnak. Az új épületcsoportok Jogi kérdések v A fiszasfiísai közös vagyona
