Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

1982. május 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hidraígiikus kotrógép Felkészült az ÉRV Lesz elég víz Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat Borsod, Heves és Nógrád megyének naponta átlagosan 100—120 ezer köbméter vizet szolgál­tat. A megtermelt vizmeny- nyiség mintegy 40 százalékát a társvízmüvek részére ad­ják át, emellett Ózd, Kazinc- Darcika. Miskolc és Mezőkö­vesd lakóinak is juttatnak ivóvizet. Küszöbön a nyár. Hogyan készült föl az ÉRV a csúcsidőre? Erről győződ­tek meg a tegnap kezdődött kétnapos szemlén a szak­emberek, akiket a vállalat meghívott a kétnapos hely­színi szemlére Kazincbarci­kára és környékére. — Lesz-e elegendő víz ezen a nyáron? — kérdeztük Balogh Tibort, a vállalat szolgáltatási csoportvezetőjét — Széles határok között mozog a vízigény. Az el­múlt évben a napi legkeve­sebb 00 ezer köbméter, a legtöbb 137 ezer köbméter volt. Tavaly nyolcezer köb­méter vízmennyiséggel töb­bet szolgáltattunk, mint a megelőző években. Zavar nélkül tudtuk biztosítani a csúcsfogyasztás! igényeket is, az idén ez szintén így lesz. Mintegy 160 ezer köbméter napi kapacitást irányoztunk elő erre a nyárra. — Megfelelő felkészülés kellett ehhez... — Gyakorlattá vált, hogy vállalatunk már az év ele­jén megkezdi az előkészüle­teket. A tervezésnél konkrét tapasztalatokból indulunk ki; meghatározzuk telepeink mű­szaki. közegészségügyi felké­szülését, a karbantartást. Szükséges ehhez a gépi és villamos berendezések vizs­gálata, mérése, az automati­ka ellenőrzése. Ügy számí­tottuk; az idén zavar nélkül tudjuk teljesíteni a napi 140 ezer köbméter vízmennyisé­get. Balesetek Az elmúlt évben 170 ezren szenvedtek balesetet a biz­tonságosnak vélt otthon falai között, s az Állami Biztosító adatai szerint ez a szám egy évtizede átlagosan évi 10 szá­zalékkal emelkedik. Mig 10 Baskó is azok közé a köz­ségek közé tartozik, amelyet a fiatalok munkát kefesve elhagj nak, s csak a szülők, nagyszülők lakják szinte a falut. Azt mondják, nogy a szomszédos Simával együtt az itt lakók átlagéletkora jó­val túl van a hetven éven. Az öregek napközi otthoná­ban sok nyolcvanéves né­ni. bácsi tölti el tartalmasán az idejét. A tnisalgóban min­dig van idő egy kis rerefe- lére ebéd előtt, délután be­szélgetnek. varrogatnait .. ''annak, akik azt mond­ják, mindez kevés egy nap­közi otthonban, nem ez jel­lemző az . idősebb generáci­s im is Mindehhez igen nagy se­gítséget nyújt egy okos. szel­lemes számítógép, amelyet tavaly májusban helyeztek üzembe a vállalatnál. A tele­mechanikai berendezés a bor­sodi vízellátó rendszer irá­nyítására szolgál. A közpon­ti adatgyűjtő és távirányító berendezés 18 telep működé­séről nyújt gyors és bő m- formációt a központnak Az esetleges üzemzavar esetén jelzi a tartalék vízmennyisé­get is. — Fokozatosan a többi rendszerre is kiépitiilk a te­lemechanika rendszert, — magyarázza Balogh Tibor. — Végső célunk hogy számító­géppel irányítsuk valamenv- nyi telepünket. Ez annál is inkább fontos, mert a vízfo­gyasztás évről-évre 3—4 szá­zalékkal nő, s ezt az igényt biztonsággal ki kell elégíte­nünk. — Üj beruházások is se­gítik a vízellátást. Melyek a leg f on t osa bbak ?' — Megépült már a lázbér- si nyomásfokozó szivattyú, amely Ózd jobb vízellátását szolgálja. Vadna és Sajóné- pieti között épül a 600 mil­liméteres átmérőjű távveze­ték. az idén megvalósul a Szuhogy és Rudabánva Kö­zötti vezetékrekonstrukcio. Salgótarján vízellátásának javításáért csőtisztítást vé­geztünk, a múlt év végén pz- dig bővitettük a miskolci csúcsvízmű kapacitását. A szemle részvevői meg­győződhettek arról is: az ÉRV víztározói 16 millió köb­méter vizet tudnak össze­gyűjteni. A vállalat barcikai üzemigazgatósága naponta több mint 76 ezer, a miskoJ- e közel 65 ezer, a salgó­tarjáni pedig 20 ezer köb­méter vizet tud biztosítani. Vízellátási gondokra tehát nem számítanak az idén nyá­ron az ÉRV körzetében. i faksstaH évvel ezelőtt a baleseti sta­tisztikában első helyen az üzemi sérülések álltak, s ezeket követték a közlekedé­si, majd az otthoni balesetek. — napjainkra a sorrend meg­fordult. ókra A nyolévanas éveikben járók egyidősek a huszadik századdal, fiatalkorukat, ifjú­ságukat, családalapító évei­ket, gyermekneveléssel el­töltött idejüket bizonyos fa­lusi hagyományok fémjelzik. Egy daiabka néprajzi gyűj­tés lehet minden itt töltött óra, ami'-őJ távol eső falvak öregjei mesélhetnek. Hagyo­mányok tisztelete, megrögzött szokások. A varrogató. be­szélgető. tevékeny nyolcva­nas éveiket élők emlékeik értéitét adhatják át, ha oda­figyelünk iájuk. (köpöczi—laczó) üj piacot kap Ózfi Ózdon — alapozva a la­kosság véleményére — kiala­kítanak egy új. központi zöldség-gyümölcs piacot. A piac megvalósítására 1984 ben kerül sor. A térség be­építési terve a rendelkezésre álló anyagi lehel öségektől függően, tartalmazza a hasz­náltcikk, a ruházati és egyeb piac áttelepítését is. A zöldség-gyümölcs piac tervidőszakban történő átte­lepítését a központi elhe­lyezkedés mellett az is in­dokolttá teszi, hogy az új autóbuszindító-állomás át­adása után az első kerület­ben levő piac megközelítési lehetősége méginkább ked­vezőtlenné vált Az új piac kialakítása mellett persze nem számolják fel a régit, hanem az a Béke-telepihez hasonlóan, továbbra is fenn­maradna. s módot adna az itt élők ellátására. Nyilván­való azonban, hogy a város­központi piac kialakítása után a régi piac forgalma leientősen csökkenne. Egyéb­ként a leggazdaságosabb meg­oldásnak az látszik, ha a pi­accsarnokot értékesítik, hi­szen ebből a bevételből lé­nyegesen javulna a város­központi piac kiépítésének pénzügyi feltétele. A tervek szerint augusztusban Ózdon megnyt'ik a lakberendezési aruház. Az eladásra kerülő csarnok az áruház eladó- és Bemutatótermeként haszno­sítható lenne, ami lényege­sen emelné a lakberendezési áruház ellátási lehetőségeit. A csarnok átadása két lép­csőben történne. Akkor, ami­kor az áruházat feltöltik áru­val, a csarnok felét már át­vehetnék, s az új vúrosköz- ponti piac átadását követő­en — várhatóan 1984 máso­dik felében — az egész csar­nokot hasznosíthatná az áru­ház. M, Csillag!” | A frissen szántott pánt- i likaparcella óvatosan kú- J szik fel az abaúji dombra, i Kései ez a szántás, de a 1 rossz időjárás nem enged- , te korábban a gazdát... i Két ló húzza az ekét, s [ mögötte egy bácsi fogja az i ekesza'rvát. Emlékképnek is J beillik a látvány, de vidé- i ken a háztájiban még van ■ ilyen. | A várdombról figyelem a J szántogató bácsikát, ahogy i fogja az ekeszarvát. A két 1 ló és gazdája igencsak iz- , zad. Dombra fel, dombról < le ... { — Csillag, ne!... No, 1 Csillag, húzzad már, a ke- i servit! • A lovak izmai feszesek, i az eke hasítja a földet. — Csillag! — A friss ta- i vaszi föld illata csodálatos. [ Még néhány évtizede szá- i zával szántották így a par- j cellákat. — Gyű, Csillag! — de [ most már az okos gépek- i kel, a szorgalmas emberek J olyan gyorsan végzik el a i tavaszi munkát, szinte nem < érti az ember — a járóke- j lő —, hogy mikor kerül a i földbe a mag. — Csillag, ne! Ügy látni, ' nem egyformán húz a két i ló. De csak a Csillag nevét ! hallom. Eltelt már néhány nap ' azóta, de mint kései em- i lékkép. azóta is visszatér a i látvány... És még vala- ] mi; azóta is töröm a te- 1 jem. vajon hogy hívhatják i a másik lovat... (takács) J _____________________________________I A francia Poclain vállalat nagyteljesítményű munkagé­peket gyárt; ezeket ma már jóformán a világ minden ré­szén megtalálhatjuk. Euró­pán kívül igen sok Poclain gép dolgozik, a dél-amerikai kontinensen. Brazíliában pél­dául az őserdő irtásánál, Francia-Guayanában a kö­zös európai rakétalötér ki­építésénél, Ázsiában, Auszt­ráliában, stb. Párizstól északra van Oise megye. A fontosabb francia- országi Poclain gyárak eb­ben a megyében Verberie- ben, Le Plessis-Belleville-ben, Az idei megyei borverseny megkezdése előtt borász is­merőseimet azzal ugrattam; biztos helyről tudom, ez al­kalommal az Üdítőital-zsűri­be lesztek beosztva ... Ezt hallva, egyikük-másikuk ar­cáról lehervadt a mosoly. — Borversenyen üdítő italt kós­tolni, a lehető legnagyobb ki­szúrás egy zsűritaggal! — árulkodott a tekintetük. Meg­vallom, bennem is hasonló gondolat motoszkált a tréfa kieszelésekor. Aztán, hogy, hogy nem, amikor alig néhány perccel később valaki megkérdezte: ez alkalommal miről írsz, szinte automatikusan vágtam rá a választ: az Üdítőital-zsűrizés­ről ... Érdekes, később sem bántam meg a hirtelen szüle­tett elhatározást! Már csak azért sem, mert bor bírálatról — jó néhány verseny részt­vevőjeként, szemtanújaként —, már több alkalommal is írtam, viszont Üdítőital-zsűri­zést — kivéve fiaim kóla- „habzsolását” — még soha nem láttam. Illetve először itt. * Kezdjük talán a zsűrivel, amely az elnökkel együtt 7 tagú. Ellentétben azonban a szomszéd asztaloknál ülő, csak férfiakból álló borbíráló bizottságokkal, itt a gyengébb nem volt túlsúlyban. A négy női szakemberre csupán há­rom férfi jutott. Ezek után talán az is természetes, hogy itt a zsürielnök is nő. Jóma­gam dr. Körmöczi Imréné- nek, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgyára főmérnökének munkáját, mozdulatát figyeltem. Mert nemcsak a bor zsűri zésének van mimikája! Egyébként a főmémöknő az. aki később a kérdéseimre is válaszolt. Talpas, a szájánál befelé szűkülő pohárban (ilyen az előírás, ezek jobban megőr­zik az illatanvagokat) hozták az első mintát. Színe alapján rizlingszilváninak is gondol­hattam volna, persze a bubo­Crepy-en-Valois-ban dol­goztatnak sokezer embert. A Poclain gyárakból elsősorban földnyesők, szkréperek, ka­nalas kotrók, hegybontó kot­rók, lapátoló-rakodógépek, exkavátorok, árokásók, bag­geréit, stb. kerülnek ki. A Poclain-gépek most nagy feladatot kaptak Finnország­ban. Finnország 337 321 km2 területén majdnem 5 millió ember él. Az ország felszine nyugatról kelet, illetve dél­ről észak felé emelkedik, sík­ságból domb — majd hegy­vidékbe megy át A Botteni­rékok sejtették, hogy ezúttal nem borról volt szó. Pohárfogás; bal kézzel, s talpánál fogva. (A jobb kéz­ben toll, hisz az asztalon pon­tozólap.) Munkában a szem: a szint figyelte. Következett az orr; az illatot igyekezett elkapni. Majd a száj, a nyelv jött: az ízeket kutatva. Így sorban egymás után. Szent, óit, száj, nyelv. Újra ós új­ra ismétlődött minden moz­dulat, valamennyi — csak nevezési számmal nyilvántar­tott — üdítő esetében. * A szünetben, — Fel üdült? — Most nemigen lehet. Most a kóstolás, az ízlelés a feladat Kis mennyiségek. Szóval az fzhatások keresése — Ezek szerint munka? — Lehet bár én nem ve­szem annak. Szakmailag nagyszerű iz-, zamathatások érvényesülnek, ha egyszerre több üdítőt vizsgál az ember. Tanulni is sokat lehet belő­le. — A likőrgyár nevezett a versenyre? — Természetesen, hat ter­mékkel. A Sztár-családból például tonikot, narancsot, málnát, citromot hoztunk, és persze itt van a Coca-Cola is. — Tudom, a zsűrizés tit­kos, a mintáknak csak szá­ma van, de az ízek alapján felismerte a saját készítmé­nyeiket ? — Felesleges lenne tagad­nom, fel. Persze, ez nem je­lent semmit, a zsűri héttagú, és én is igyekszem elfogulat­lan lenni, mégha ez esetleg a mi készítményünk rovására is megy. — A minták milyen beso­rolás alapján követik egy­mást? „ — A versenyt a kevésbé intenzív ízekkel — például a szőlővel, az almával — kell kezdeni, ezeket követik a tö­ményebb ízek, például a mál­na. a meggy, majd legvégül jön a tonik, ami igen inten­zív keserű íz... ság, a déli part mentén ala­csony sziklahátak találhatók. Az erősen tagolt partot sok sziget övezi, a Turku előtt húzódó Alanad-szigetek a legnagyobbak. Finnország­nak hosszú a tengerpartja, két leghosszabb folyója a Kérni-joki 532 km, a Tornio- joki 402 km hosszú. Több tízezer tava öt nagyobb tó­rendszerhez tartozik. Ebben az országban gyakorta kell vizalatti kotrásokat végezni. A képen látható Poclain hidraulikus emelőszerkezetű kotrógép egy helsinki válla­lat számára tengerfenék kot­rást végez. A verseny végén. — Melyik mintát pontozta legmagasabbra? — A Star Kinget. Gyönyö­rű, jellemző, világossárga színe volt, az illata diszkrét almaillat s az összhatásáról, harmóniájáról ugyancsak a legjobbakat tudom elmonda­ni. — Egyáltalán, milyen a jó üdítő ital? — Legyen jellege, emlékez­tessen arra a gyümölcsre, ami az alapanyaga, de ne legyen túl aromás. És persze, attól üdítő, hogy szénsavval meg­felelően dúsított és kellően, tehát 12 fokra hűtött. Egyéb­ként ézért nem üdítenek a tömény gyümölcslevek. — Van kedvenc üdítő ita­la? — Nálam ez attól függ. mi­hez iszom. Töményhez a to­nikot szeretem, viszont ön­magában a Coca-Col át. — Mint szaxember, áfulja már el, miért különbözik gyakran még ugyanazon üdí­tő ital minősége is? — Az üdítők egy része ha­zai, eredeti alapanyagú gyü- mölcslevekből készült. A mi­nőségnél az alapanyag döntő. Sajnos, a gyárak — például színezik, vagy a savtartalmát állítják be az üdítőnek — nem mindig egyformán jó alapanyagot kapnak az előál­lítóktól. Innen a különbség. — Milyen versenv volt a most másodszor megrende­zett üdítői tál-verseny ? — összességében jó. Bár, én sajnálom, hogy egyik-má­sik borsodi özem elfeledke­zett a nevezésről. De talán a harmadik megvei üdítőital- versenyen a mostaninál is több, jó üdítő italt bírálunk, kóstolunk. Búcsúzóul erre koccintot­tunk — s mert mint azt az eleién is jeleztem, borver­seny is volt, — hatputtonyos tokaji aszúval. Hajdú Imre (mlkes) Baskói.öregek Társalgó az öregek napközi otthonában. öböl partvidéke tökéletes sik­Borversenyen — üdítő italokról Tonik a pohárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom