Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
1982, május 15,, szombat E5ZAK-MAGYARORS2AG 7 WU'IWH.1 Műemlék bejáráson Ötévi felújítási munka trtán újjászületett Miskolc kimagasló értékű műemléke, az ötszáz esztendős avasi templom. Miskolc képétől elválaszthatatlan a Szabadság tér fölött, az Avas oldalán magasló támpilléres templomépület és a mellette álló, egykor a város emblémáját is jelentő zömök harangláb, ahonnan negyedóránként messze- hangzóan szól a már rádiónk szignáljává is lett dallam. Minden miskolci kötődik valamiképpen ehhez a műemléki épülethez. A református hívők vallási kötődéssé], a városképet óvó, szerető tízezrek a ritka nagy értékű műemléknek kijáró tisztelettel, egykori gimnazisták a diákköri ünnepségek színhelyének melenge- . tő emlékeivel, a városunkba látogatók pedig egy csodás műemléki együttes megismerésének élményével. Ismeretes, hogy a város és az Országos Műemléki Felügyelőség segítségével 1971) óta t'plyt a felújítás. (A 12 millió forintos felújítás. időszakában lapunk . is többször beszámolt a munkálatokról.) Most újra megnyílt, s bizonyára ismét nemcsak a hívőket fogja vonzani, hanem mindenkit, aki az egyetemes kultúra kincsei iránt érdeklődik, aki a város múltjától elválaszthatatlan műemlékre kíváncsi. Az avasi templom egyházi épület és város történ éti relikvia egyben. Novotny Gyula, a templom jelenlegi — és 1543 óta sorrendben 73. ismert — lelkésze, a templom múltjának lelkes és értó kutatója tollából most jelent meg Az avasi templom című kötet az Avasi Református Egyház kiadásában. „A felújított templomot felkereső látogató joggal tart igényt szakavatott tájékoztatásra, hiszen a múlt csak így válhat mai kulturális életünk- meggazdagító í'észévé”, —| írja a könyv előszavábartó Kürti László püspök, s meg| állapítja: e kötet „nemcsak?, a látogatónak ad eligazítást); hanem ' segítséget jelent aj! tudományos kutatónak is”. Novotny Gyula könyve' rendkívül precíz — és ol-| vasmányosan megírt — tájékoztatást ad a templom j történetéről, amely ugyan ötszáz évesként ismert,, ánij több feltárás bizonyítja i előzményei voltak és való- I jában a ’Kill, századtól áll] templom itt, az Avas olda-l Ián. Nyomon követi a szerzi i a templom építésének minden felderíthető mozzanatát. a templomnak a város életében betöltött szerepét, a reformáció és a város fejlődésének kapcsolatát, a do- kumen tálható öt évszázados múlttól napjainkig, a felújított templom átadásáig. Rendkívül érdekes adalékokkal szolgál a várostörténet iránt érdeklődőknek, s a korábbi feltárási munkák eredményeinek közlésével bizonyára sok kutatónak is segítségül szolgál. Nagyon érdekesek a templom éle téré, berendezésére vonatkozó adatok, amelyek Miskolc egyetemes történetétől elidegeníthebetlenek. Bemutatja a mellék-, illetve toldaléképületeket, a kegyszereket, emléktáblákat, a ha- rangtomyot és a temető műemlékeit. Válent Ede színes és fekete-fehér fotói igen jól segítik a jobb tájékozódást, a német és angol nvelVű összefoglaló pedig a külföldi látogatókhoz viszi közelebb értékes műemlékünk megismerését. A kötet jó kiállítása a Borsodi Nyomdát dicséri. . Novotny Gyula könyve, Az avasi templom szűkebb pátriánk értékei jobb megismerésének' értékes segítője. (beitedcb) A bülckaljai Súly községben domboldalban, szép park közepén található a műemlékjegyzékek szerint Eötvös-Gorove kastélyként nyilvántartott, barokk stílusban épült, később klasz- szicista jegyekkel kiépített műemléképület. Megyén le 56, műemlékként, vagy mű- emlékjellegű épületeként nyilvántartott kastélya közül ez a sályi kastély azon kevesek közé . tartozik, amelyről nemcsak az mondható el, hogy megfelelő módon helyreállitották, hanem az is, hogy hasznosítása rendeltetésszerűen megoldott Az épület 1967 óta nyolcvan mozgásszervi betegségben szenvedő gyermeknek ad meleg otthont Joó Tibornak, a Műemlékvédelem 1969! évi 2. számában megjelent, a sályi Eötvös-Gorove kastélyról készült tanulmánya szerint a kastély a 18. század má_ sotjjk felében épült, mégpedig mint a Szcpessy család tulajdona. E család egyik tagja, Szepessy Mária révén — aki báró Eötvös Ignác felesége lett — került az épület az Eötvös család birtokába. Barsi Lajos e század 30- as éveiben azt írja, hogy az Eötvös-féle kastély 1800 táján épült Az egyik adatközlője Horváth János sályi lakos elmondása alapján tudjuk (nagyapja mindenes volt az Eötvös családnál), hogy akkor az épület még tornyos volt, s balról, illetve jobbról csak később földiák hozzá egy-egy szárnyat Az átalakítások többek között a Bécsben élő Laszky báró nevéhez (őt Gárdonyi is említi, hiszen apja Súlyban a bárónál volt gépész), illetve Gorove János nevéhez fűződik. Ez utóbbi'például újra fedette az épületet, s a régi kupoma étlerfátlní; ha meg nem .ismerkedik Kuti Juliannával, a rozsszalmaszőke, zöld szemű leánnyal. Kuti Julianna szigorú erkölcsű leány volt, hogy aztán még szigorúbb erkölcsű asszonya legyen Illés Jánosnak. Hanem az esküvő majdnem az állásába került, mert Újvári százados tiszteletére dr. Szívós Bélát, ama Szívós Anikó atyját, Kom á rom 1 eg tekint é ly esébb ügyvédjét kérte föl násznagynak. A lakodalom másnapján Rádóczy főkapitány magához rendelte Illés Jánosi. Lovaglókorbáccsal verte az asztali, és veszettül süvöllüUe, hogy az Ür 1!)4U. es z,t e ndejébe n tűrhetetlen egy magyar királyi rendőr esküvőjén zsidó. násznagy. Fogalma sem volt róla pedig Illésnek, hogy Szívós ügyvéd zsidó. Megfeszített Jézusokat, könnyező Mániákat . látott a lovarda nagyságú irodában, a szomszéd szobában az éjsötét hajú Anikó zongorázott, s olyanokat énekelt, hogy „Ave Mariiia . . .” A lagzin világossá válhatott volna ugyan a tényállás, mert búcsúzóul a násznagy kissé kapatosán meg- ígértette az új párral, hogy ha fiuk születik, Dávidra kerészteltetik. Illés János egyetlen Dávidot ismert eddig, írtéin urat, az orosházi tollas zsidót. De. engedelmes ember volt. Részint, hogy következő ‘tavasszal született fiát. a rokonság ámulatára Dávidnak kereszteltette. Másrészt a főkapitánynak tett ígéretét is megtartotta, Szívósé- kat nem kereste többet. Sokáig állta a szavát. 44 nyarán civil ruhában, borotválatlanul berontott hozzá j Újvári százados, és kérte, ha istent ismer, próbálja kimenteni Szívósékat a feltehetőleg Dachauba tarló szerelvény utasai közül. Illés János megpróbálta, de próbálkozása nem járt sikerrel. Valószínűleg a kudarc miatti szégyenében búcsú nélkül távozott családjától, s beállt Újvári alakulatába. Szokatlan társaság volt ez a katonai, rendőri fegyelemhez szokott Illésnek. A szakasznyi egység partizánnak mondta magát, a legénység tegezödött Újvárival, nem százados úrnak, hanem parancsnok elvtársnak szólították, Illés János folyam- ismeretére építve német őrnaszádokat, veszteglő uszályokat robbantottak a Dunán. Már felszabadult Budapest (elesett — így mondták a népek), amikor Újvári parancsnok hírt kapott egy szökött rabtól Szívós Anikóról. Éjsötét haját nullás; géppel levágták, őt magát pedig családostul gázzal emésztették <4, majd elhamvasztották. Újvári ekkor erőszakkal magával ci- bálta Illés Jánost a Kék egérhez címzett fogadóba, s miután az eszméletlenségig lerészegedett, revolverével célba lőtt a Veszt Amarylla dizőz keblét díszítő rózsákra. Az intézkedő nemzetközi járőr a fegyveres ellenállást tanúsító Újvárit a helyszínen felkoncolta, a tettleg tiltakozó Illés Jánost pedig beosztották egy hadifogoly- transzportba. Donyec-medencei lágerében Illés nagyon megszeretett egyr dalt., amit maj.d minden este énekeltek az orosz kiska tonák. Priccs- szomszédja — civilben ószláv filológus — magyarul is tudta: „Szél jár á síkon, — végtelen mezőkön szél jár — búcsúzni kell az otthonunktól pajtás ...” Soha. semmit nem látott meg Illés János a Kraszna Lucs környéki végtelen mezőkből. Három esztendő múlva búcsúzott el a szénbányától, zárt vagonban érkezett haza. ■mwrcirn. uw i^i« «varr.« Némi huzavona után . •—: értékelve folyamismeretét — átvette a népi demokratikus rendőrség. Egy évtizedet szolgált még, törzsőrmester-, ként nyugdíjazták a közbiztonsági érdemrend bronz fokozatával. Amikor a fiát értesítették, hogy azért nem veszik föl egyetemre, mert az apja horthy’sta rendőr volt, Illés Jánost lekaszálta az agyvérzés. Soha többé nem lett ép ember. A fiát (talán épp ezért) néhány év múlva mégis fölvették az egyetemre. Hadtörténetre szakosodott, de nem sokra vitte a pályán. Gyéren publikált, elegáns dolgozataiban azt bizonygatta, hogy a fegyverek semmit nem vittek előbbre az emberiség fejlődésében. A sikertelen hadtörténész egy kertészmérnöknővel élt Változó boldogságú házasságban. Korán keltek, korán feküdtek, két fiuknak nem vettek játékfegyvert, kikapcsolták a tv-t, ha háborús filmet vagy krimit sugárzott. Gyakran elvitték a gyerekeket öregapj ükhöz, aki bénán üldögélt karosszékében, némán, talán süketen is. Az unokák szüleik felszólítására illedelmesen elszavalták az iskolai verseket. Aztán, ha hatszemközt maradtak a nagyfaterral, rázendítettek: „Texasban feljön a hold. — Kezemben dörög a colt. — Egyenként szedern le mind a tízet. — A cowboy colttál fizet.” Ilyenkor Illés János homályló szeme mintha átfé- nvesedett volna. Nem értett semmit a dalból. Régi kalo- nanótákra gondolt lás, tornyos manzárdteíő helyett egyszerű, sima tetőt rakatott. A sályi kastély az 1848— 49-es szabadságharc bukása után — amikor az Eötvös család nagybirtokosból polgárrá szegényedett — bérlők — így Laszky báró — kezébe került Később a Gorove család lett a tulajdonosa, majd Gorove Er_ zsebet, Szinyei Merse Jenő- né révén a Szinyei Merse család a birtokosa, egészen a felszabadulásig. Ezt követően az épület állami tulajdonba került Sok tulajdonosa közül a magyar történelemben, irodalomban, tudományban jelentős szerepet játszó Eötvös családról néhány szót külön is illik szólni. Feltét, len említendő, hogy e kastélyban született 1786-ban Eötvös Ignác. Sőtér István szerint az író Eötvös József, apai nagyapja 1838. június 12-én bekövetkezett halála után szüleivel ugyancsak Sálvba költözött s ott élt az 1839/40-es országgyűlés idegéig, fínrsi ErnönpK, Súly tudós lokálpatriótájának a Borsodi Szemle 1967. évi 4. számában megjelent írásából tudjuk, hogy Eötvös .József 1838. május 16-án, majd 1841. március 1-én Sálvból írt levelet Széchenyi Istvánnak. Ugyancsak itt látta vendégül Trefórt Ágostont, Szalav Lászlót, s gyakori vendég volt Súlyban Szemere Bertalan is. „Bizonyosnak vehetjük — írja Barsi Ernő —, hogy A karthauzinak legalábbis javarésze a sályi park csendjében született.” A 900 négyzetméternél nagyobb alapterületű. 56 méter homlokzathosszúságú, egyemeletes, 3 ablak plusz 4 árkád plusz 3 rizalitárkád plusz 4 árkád plusz 3 ablak beosztású kastély a második világháború idején megsérült. Csak 1959-ben került sor állagmegóvásra, azonban kezelő és megfelelő rendeltetés hiányában állaga tovább romlott. A megnyugtató végleges helyreállításra szerencsére még időben, 1965—67 között sor került, s a 4 millió forintért helyreállított épületben 1967 végén megkezdte működését a jelenleg is itt székelő mozgásjavító iskola és nevelőotthon. E felújítás, is- kolaavatás alkalmával írta Barsi Ernő a következő gondolatokat: „Újra régi fényében áll ez a csaknem elpusztult régi kastély ... S több mint egy évszázaddal azután, hogy Eötvös József itt lakott, most ismét nemes célt fog szolgálni a megújult, öreg épület. A benne otthont kapott Mozgásjavító Intézet az emberi szeretet melegét és a tudás örömét fogja nyújtani olyan gyerekeknek. akikhez kegyetlen volt a sors.” ült—’/ w-tegra*:^ v Ai-tk i ART BÜCHWALD Út v>'í ■*. t: :• CM >«*•. ti 0- \Jf,X V \ß il lii. Hajdú Imre Fotó: Lacző József ■e ■■-rt «mm ■mnKMSMmnraftM !-: v i i'j í U 4 : ti V- ÍJ.-, c I i hí i Az TTSA-kormánysat magas állású hivatalnokainak állandó bizonykodásai sem magában az Egyesült Államokban, sem Nyugát-Euró- pában nem csökkentették a szkeptikusok számát, akik nem tartják meggyőzőnek az arra vonatkozó érveket, hogy feltétlenül szükségünk van a neutronbomba gyártására. A neutronbomba a legnagyobb felfedezés azóta, hogy a fehér kenyér megjelent. Robbanásakor óriási sugárzás keletkezik, amely elpusztítja az embereket, de sértetlenül hagyja az ipari létesítményeket és a lakóépületeket. „Minek nekünk a neutronbomba?" — ezt a kérdést persze csak olyan emberek teszik fel, akik mindig akadályokat gördítenek a fejlődés elé. Ezért a kérdés figyelmet se érdemel, de én mégis válaszolok rá. Kell a neutronbomba, amennyiben totális háborúi akarunk viselni idegen területeken. A neutronbomba biztosítja az egyensúlyt, amely arra kell, hogy visszatartsuk az oroszokat a Nyugat megtámadásától. Ázt várná az ember, hogy az európaiak végtelenül boldogok lesznek amiatt, hogy egy korszerűbb bomba gyártására térünk át, amely megölheti őket, de megőrzi valamennyi gyönyörű palotájukat és' templomukat. Ám ahelyett, hogy azt mondták volna: „Köszönirof J jük, Uncle Sam’’, váratlanu azt tanácsolták nekünk hogy minél mélyebbre ds| suk el a ncutronbombáinkati Én így is tennék, s Uíaif államban hagynám a bombákat, de megnézném ma| ‘gamnak, hogyan fognak néli k ül ük ezek a hálátlan euró| paiak háborút viselni. Ellenfeleink figyelmen vül hagyják a legfontosabb hat: mi nem azért gyártuvlí bombát, hogy háborút kezdf jünk. hanem azért, hogy plí hárítsuk. Ha az oroszolf, megtudják, hogy vari neutronbombánk, és készek vagyunk a bevetésére. Vien fognak terveket szőni c Nyugat megtámadására Persze ők is létrehozzák saját neutronbombájukat. Addigra azonban mindet I valószínűség szerint mi mai > lézerfegyvert fogunk gyár tani. Az a fontos, hogy egy lépéssel mindig megelőzzük az ellenséget, Nem akarom, hogy bárk is azt gondolja. hogy mi után megfelelő mennyiségi neutronbombát halmoztunk fel, nyugodtan, fogunk iiln a babérjainkon, Ei a fegyver, annak ellenére hogy olyan heves vitákat váltott ki. nem egyéb mint eov nehéz helyzetbe került közön séges m/alngsági parancsnok rendelkezésére álló kényei mes eszköz, • (Zahémszky László fordítása)