Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. május 15., siombat Lev Tolkunovnak, az APN szovjet sajtóügy­nökség elnökének a Kömmünyiszt márciusi számában megjelent ta­nulmánya érdekesen elemzi azt a jobbratoló- dást, ami az imperialista nagyhatalmak uralkodó köreinek a 80-as évek fordulóján folytatott po­litikájában bekövetke­zett. Az imperializmus stratégiájának elválaszt­hatatlan eleme ez a „pszichológiai háború”, amely arra irányul, hogy megpróbáljon politikai­érzelmi nyomást gyako­rolni a Szovjetunióra és a szocialista közösségre. Az alábbiakban rövidít­ve közöljük írását. A nyugati tömegpropagan­da- és információs eszközök igyekeznek meggyőzni orszá­gaik közvéleményét, hogy „jogosak” a Washington ál­tal megvalósítandó stratégiai koncepciók az új típusú tö­megpusztító fegyverek telepí­tésére, az első atomcsapás mérésének lehetőségére, a „korlátozott’' nukleáris hábo­rú elvének hirdetésére. E propaganda minden eszközt felhasznál, hogy meghazud­tolja a Szovjetunió békesze­relő külpolitikáját. Rágalom- kampányt indítottak, hogy kompromittálják a háborúel­lenes mozgalmat, amelynek résztvevőit vagy azzal vádol­ják, hogy „a kommunizmus hívei”, vagy azzal, hogy „ta- 3a j tálán pacifisták”. Válto­zatlanul kitartanak a „szov­jet fenyegetés” mítosza mel­lett is. Korántsem új az a nyugati tömegtájékoztató eszközök ál­tal terjesztett szovjetellenes vád sem, ami szerint a Szov­jetuniónak „köze van” a „nemzetközi terrorizmus” fel­készítéséhez és pénzügyi tá­mogatásához. Ám az ameri­kai kormány eddig még nem volt képes a világ közvéle­ménye elé tárni ennek vala­mennyire is meggyőző bizo­nyítékát. A kampány szerve­zői el akarták terelni a fi­gyelmet arról a tényről, hogy épp az imperializmusé a végső felelősség a számta­lan nemzetközi terrorista ak­cióért, amelyeket egyébként nemcsak társadalmi, politi­kai mozgalmak és közéleti személyiségek, hanem egész népek ellen is elkövettek. Az USA uralkodó köreinek jelenlegi álláspontját i jelle­mezve még G. Kennán, az USA volt moszkvai nagykö­vete is aggódva írt a „szov­jet—amerikai viszonnyal kap­csolatos gondolkodás és. nyi­latkozatok csaknem teljes militarizálódásáról. amellyel áthatott a jelenlegi washing­toni légkör és tömeghírközlő eszközeink jelentős része”. Az „intellektuális primitiviz­mus jegyeinek" nevezi ezen körök olyan tevékenységét, mint „a torzítások é$ túlzott leegyszerűsítések végtelen so­rozata”, „Moszkva katonai erejének és feltételezett rossz szándékának szokásos felna­gyítása”. A szocialista országok el­leni „pszichológiai háborút” a legszélesebb fronton, az eszközök változatos fegyver­tárának felhasználásával folytatják. A szovjet- és szo­cialistaellenes propagandá­ban jelentékeny helyet fog­lal el a „nem katonai” prob­lémákkal való spekuláció, többek között a szocialista gazdasági élet gondjainak felnagyítása. Fontos ideológiai „fronttá” vált így napjaink­ra például Lengyelország. A Szabad Európa és az Ame­rika Hangja rádióadók len­gyel nyelvű adásidejét csak­nem 24 órára növelték. Fo­kozott erőfeszítéseket tettek és tesznek a lengyel értelmi­ség képviselőinek megnyeré­séért. összegezve tehát:.a „pszi­chológiai háború” jelenlegi fordulóját az a törekvés jel­lemzi, hogy mélyebben és sokoldalúbban hatoljanak be a szocialista országok gazda­sági és társadalmi éleiébe. Ennek érdekében a „pszicho­lógiai háború” intenzivebbé tételére hivatott amerikai in­tézményrendszerben az utón- bi időben számos új intéz­kedést hoztak. Átszervezték például az USA Nemzetközi Kapcsolatok Intézetét, amely­nek kb. 200 képviselete mű-' ködilc a világ 126 országá­ban, s több mint hétezer munkatársa van. Az újjá­szervezés valódi célja az, hogy még szorosabban kap­csolják össze a külföldön folytatott fellazító tevékeny­séget a hivatalos Washington politikai-stratégiai számítá­saival. Igen aktívan tevékenyked­nek a különböző rádióállo­mások. A CIA annak idején nyilvánosan lemondott ugyan a Szabadság és a Szabad Európa adók ellenőrzéséről, ám továbbra is irányítja te­vékenységüket az 1973-ban létrehozott Nemzetközi Rá­dióhírközlési Tanácson ke­resztül, amely teli van a CIA „volt” munkatársaival. Az amerikai adminisztráció je­lenleg nemcsak e rádióállo­másoknak nyújtott anyagi támogatást hajlandó növelni, de meg kívánja változtatni munkaformájukat és stílusu­kat is. Az Amerika Hangja új igazgatóhelyettese. F. Ni- eolaides például arra hív fel, hogy a továbbiakban mond­janak le a „szentimentális zagyvaságok” sugárzásáról és „hatékony” propagandával foglalkozzanak. „Igyekeznünk kell destabilizálói a Szovjet­uniót és szövetségeseit, előse­gítve a népek és a vezetők közötti egyet nem értést...” — hirdette elképzeléseit. S valóban: az USA és bizonyos mértékben egyes nyugat-eu­rópai NATO-országok külpo­litikai propagandaszervei fel­hagytak az enyhülés éveire jellemző polemikus visszafo­gottsággal, s eluralkodott a „kemény hangvétel”. A burzsoá politikusok a fellazító politikát úgy tekin­tik, mint a tömeges ráhatás olyan sajátos fegyverét, .amelyhez Hatékony és nagy erejű tömeghírközlő eszközök szükségesek. Nem sajnálják tehát a pénzt ezekre az esz­közökre. Az amerikai admi­nisztráció propugandacélokra fordított kiadásai évente 2,5 milliárd dollárt tesznek ki. Tíz évvel ezelőtt a Szabadság és a Szabad Európa rádióál­lomások költségvetése példá­ul 35 millió dollár volt, je­lenleg a tevékenységükre 'or­dított összeg ennek három­szorosa. A Nemzetközi Kap­csolatok Intézetének költség­vetése 1973-ban 200 millió dollár volt; ma 561 millió dollár. Nem mondhatjuk persze, hogy ne volna különbség a militarista propaganda kö­zött az USA-ban és Nyugat- Európúban. A két régió kül­politikai irányvonalában a „pszichológiai háború” más­ként aránylik az enyhülés megítéléséhez. Míg Washing­tonban nyíltan az enyhülés elutasítása és „felszámolása” mellett foglaltak állást, addig a nyugat-európai fővárosok­ban nyilvánvaló az a törek­vés, hogy megőrizzék a köl­csönösen előnyös nemzetközi együttműködésnek az enyhü­lés által elért vívmányait, mindenekelőtt gazdasági té­ren. Azoknak a propagandafo­gásoknak a rendszere, ame­lyet napjainkban az ameri­kai imperializmus használ, másodlagosnak tűnhet a ka­tonai fölényszerzés próbál­kozásaihoz képest, veszélye mégsem elhanyagolható. Cél­jainak, formáinak, módsze­reinek, ideológiai vagy „in­tellektuális” fegyvertárának elemzése és — ami a leg­fontosabb — a Fehér Ház katonapolitikai döntéseire gyakorolt hatása azt mutat­ja, hogy a „pszichológiai há­ború” az enyhülés aláásásn- nak önálló tényezőjévé, a fe­szültség fokozójává válhat. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai eilen irányuló éle veszélyes az egész világra, képes kárt okozni va­lamennyi kontinensen, ezért különösen éberen kell figyel­ni rá valamennyi népnek. L. Ny. Tolkiinoy Rudabányai úttörők sikere A közlekedésbiztonság hely­zetének 1981. évi értékelése szerepelt az Országos Közle­kedésbiztonsági Tanács teg­nap Budapesten megtartott ülésén. A tanácskozó testületi, ülé­sen a borsodiak csoportja is részt vett dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei rend­őr-főkapitány vezetéSével. A személyi sérüléses közúti balesetek alakulását elemző beszámolóból megtudtuk, hogy jelenleg az ország fel­nőtt korú lakosságának mint­egy kétharmada rendelkezik vezetői engedéllyel, és ha kisebb mértékben is, mint korábban; tovább gyarapo­dott a gépjármű, ezen belül a személykocsi-állomány. Ta­valy 950 ezer esetben szab­tak ki a szabályok megsze­gőire helyszíni bírságot, több mint 23 ezer jogosítványt vontak vissza, csaknem 15 ezret ittas vezetés miatt. Az ülésen a legfontosabb fel­adatként a járművezetők és a gyalogosok partnerkapcso­latának javítását jelölték meg. Az OKBT tanácskozó tes­tületének ülésén ismertették az általános és középiskolák között meghirdetett közleke­désbiztonsági verseny ered­ményét. Örömünkre szolgált, hogy elsőként Kunvári Árpád, a Rudabányai Általános Is­kola 8. a osztályos tanulója vehette át a községi általá­nos iskolák számára kiirt di­jat, az országos első helye­zést tanúsító oklevelet. Az első díj megnyerése 25 ezer forintot jelent az iskola út­törőcsapatának, amit közle­kedésnevelési célokra, eszkö­zök, játékok vásárlására for­díthatnak. Felcsattanó taps köszöntöt­te a rudabányai úttörők kép­viselőjét, amikor átvette az oklevelet Ladvánszki Károly belügyminiszter-helyettestől. Tanára, az iskola és a járás közlekedési referense gratu­lálhatott nyomban a kissé megilletődött fiúnak. — A tanár úrtól tudtuk, hogy ma fizika-, matemati­ka-, magyar- és testnevelés­óráról maradtál távol a fő­városba történt utazás miatt. feltehető, hogy a barátaid ma mé'gsem ezért irigyelnek. — Ezek a tantárgyak jól fekszenek, az átadás pillana­tai, mi tagadás, több izgal­mat okoztak, no meg örömet is. A rudabányai úttörők or­szágos első helyezése nem csupán egy kiemelkedő ered­ményeket hozó esztendő nyo­mán született. 1968 óta rend­szeres a közlekedésre neve­lés az iskolában, eddig 300 nyolcadikos kapta mega se­gédmotor-vezetői engedélyt a végzős bizonyítvánnyal együtt. A leninvárosi, a ti- szakeszi úttörők után most ismét borsodi sikernek örül­hetünk. 'Az OKBT testületi ülésén kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a legjobb munkát végző aktivistáknak. Amriskr; Gusztáv, a Hazafias Nép­front megyei titkára, az MKBT elnökségi tagja a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését kapta meg a tegnapi ülésen. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken megbeszélést folytatott Scrgio Vilarigues- sel, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának tágjával, a Központi Bizott­ság titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón foglalkoztak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdésével, különös figyelmet szentelve az európai békét és biztonságot fenyegető veszélyeknek és ezek elhárítása lehetőségei­nek. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, s áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt közötti internacionalista kapcsolatok alakulását. A ta­lálkozón jelen volt Manuel Gusmao, a PKP Központi Bi­zottságának póttagja és Győ­ri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. A román szakszervezeíi liöltség tárgyalásai Púja Frigyes szófiai progranja A SZOT elnökségének meg­hívására május 10—14. között baráti látogatást tett Magyar- országon a Román Szakszer­vezetek Általános Szövetsé­gének küldöttsége, Cornel Onescu elnök vezetésével. A küldöttség több alkalom­mal tanácskozott a Gáspár Sándor főtitkár által vezetett SZOT-küldöttséggel. A dele­gációt fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A küldöttség megtekintett több ipari és mezőgazdasági üzemet, szociális és kulturális létesítményt, ismerkedett a területi szakszervezetek tévé-, kenységével. A román szakszervezeti küldöttség pénteken elutazott hazánkból. A Ferihegyi repü­lőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke búcsúztatta a román vendégeket. Jelen volt Viktor Bolojan, Románia bu­dapesti nagykövete. Pénteken 15.30-kor sikere­sen összekapcsolódott a Szo­juz T—5 űrhajó a Szaljut— 7 űrállomással. Az űrhajó, amelynek személyzete Ana- tolij Berezovoj és Valéntyin Lebegyev, csütörtökön raj­tolt Bajkonurból. A két űr­hajós csütörtökön és pénte­ken végrehajtotta a szüksé­ges pályamódosításokat, az összekapcsolási manőver bc­Pénteken befejeződött Púja Frigyes külügyminiszter bul­gáriai hivatalos baráti láto­gatása. Külügyminiszterünk a délelőtti órákban'Szófia törté­nelmi és kulturális neveze­tességeivel ismerkedett. , , Púja Frigyes külügyminisz­tert pénteken Szófiában fo­gadta Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke. Púja Fri­gyes átadta 'Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak Todor Zsivkovhoz inté­zett szívélyes üdvözletét. A találkozón nagyra érté­kelték az MSZMP és a BKP, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zötti kapcsolatok fejlődését. Elégedettségüket'fejezték ki a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműködés eredményeit illetően. Megvi­tatták a két pártnak és állam­nak a szocialista közösség egysége további szilárdításá­ért, az európai és az egyete­mes békéért és biztonságért vivott közös harciban végzett tevékenységével kapcsolatos kérdéseket. A magyar diplomácia ve­zetője bulgáriai hivatalos ba­ráti látogatását befejezve. fejező szakasza automatikus vezérléssel, az űrhajó fedél­zeti számítógépének irányí­tásával _ és ellenőrzésével ment végbe. - Az összekapcsolás és a szükséges ellenőrzések után a két űrhajós átment az űr­állomásra. amelv április 19-e óta kering a Föld körül. A Szaljut—7 az űrállomások „második nemzedékéhez” tar­délután hazautazott BudaJ pestre. A látogatásról közle­ményt adtak ki. A bolgár sajtó pénteken is részletesen beszámolt Púja Frigyes előző napi program­járól. A reggeli lapok, köztük a Rabotnicseszko Delo beszá­moltak a magyar—bolgár kül­ügyminiszteri tárgyalások be­fejezéséről és arról, hogy Grisa Filipov kormányfő fo­gadta a magyar külügymi-, nisztert. A megbeszélésről közleményt adtak ki. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országuk belső helyzeté­ről, s áttekintették a ma­gyar—bolgár kapcsolatok ala­kulását. Hangsúlyozták, hogy a felek, sikeresen teljesítik a felső szintű találkozók megál­lapodásait. A miniszterek ki­fejezték országaik kölcsönös érdekeltségét az együttműkö­dés fejlesztésében a tudo­mány, a kultúra, az oktatás, az idegenforgalom, a két or­szág megyéi, városai és vál­lalatai közötti közvetlen kap­csolatok és tapasztalatcsere területén. Megvitatták a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit is. T-5 űrhajó főzik. A jelenleg is keringő Szaljut—6-hoz hasonlóan két összekapcsoló berendezés van rajta, így teherűrhajót és „lá­togató” expedíciót is fogad­hat. Mint ismeretes, a tervek szerint június végén kerül sor a szovjet—francia közös űrrepülésre. A szilárd összekapcsolás, a különböző ellenőrző művele­tek elvégzése után a Földről bekapcsolták a Szaljut—7 te­levíziós kameráját, így az ira- nyítóközpont munkatársai ta­núi lehettek annak, amikor elsőnek LeDegyev. majd utá­na Berezovoj átszállt az űr­állomásra: az új szovjet űr­komplexum megkezdte mű­ködését. Mint ismeretes, a tervek szerint már június végén út­nak indul a szovjet—francia közös űrrepülés három részt­vevője az új űrállomásra. A munkájukhoz szükséges mű­szerek, berendezések egy ré­sze a Szaljut—7-ben van már. A Szaljut—7 egyébként a szovjet űrállomások második nemzedékéhez tartozik, kül­sejében hasonló az immár négy és fél év óta a Föld kö­rül keringő Szaljut—6-hoz, belső berendezéseit azonban .sokban korszerűsítették, fi­gyelembe véve az előző űrex­pedíciók javaslatait, ajánlá­sait, a megnövekedelt tudo­mányos feladatokat. T ŐsszelapcsoMoll a Szojuz a Szaljai-Mel Anatolij Berezovoj és Valéntyin Lebegyev, a Szojuz T-5 űrhajó utasai útban a Szaljut felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom