Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ W«ZMP BORSOD-ABAO.T-ZFMPTF'NI IUFOVFI BT70TTS\G \N AK T.APJA XXXVIII évfolyam 87, szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök. 1982. április 15. Németh Károly megyénkbe érhezett érkezés a megyei pártbizottságra Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, szerdán az esti órák­ban hivatalos látogatásra megyénkbe érkezett. Magas rangú vendégünket a megyei pártbizottság székházában Grósz Ka. oly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság Szerdán Budapestre érke­zett Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság szovjet első titkára, dr. Havasi Béla, Nagy Zoltán, Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság tit­kárai, valamint dr. Ladányi József, a megyei tanács el­nöke fogadták és köszöntöt­ték. A szívélyes üdvözlés után Grósz Károly a megye poli­tikai, gazdasági és társadal­mi helyzetéről, gondjairól, feladatairól tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. tagozatának elnöke. Tárgya­lásokat folytat Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnökével a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről, az Németh Károly ma. párt­aktíva-értekezleten vesz részt, ahol találkozik a me­gye különböző szintű pártbi­zottságainak, pártszerveinek vezetőivel, képviselőivel, pártaktivistákkal és tájékoz­tatót hallgat meg a megye pártéletének időszerű kérdé­seiről. Ezt követően a prog­ram szerint a megye életé­vel ismerkedik. együttműködés fejlesztését, az áruforgalom bővítését célzó elképzelésekről. Nyikolaj Ta­lizin kíséretében volt Valen- tyin Meszjac mezőgazdasági és Nyikolaj Taraszov köny- nyűipari miniszter is. A ven­déget a Ferihegyi repülő­téren Marjai József, vala­mint Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe fogadta. ma: II traktorok hiánya (3. oldal* Eff gyáregység krónikájához... (3. oldoll FÉM (4. oldal) Plakátok és „ötletek”... (4. oldal) (5 oldal) Szélű szélvéllek (6. oldal) A tervezettnél olcsóbban Befejező szakaszát» lépett a Dunai Vasmű konverter­acélmű második egységének kivitelezése, és az eredeti ha­táridőnél fél évvel hamarabb, 1982. június közepén üzembe helyezik a szovjet acélgyártó berendezést — jelentették be szerdán Dunaújvárosban, az állami nagyberuházás szem­léjén, amelyet az Éoítésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium és az Ipari Minisztéri­um vezetői közösen tartottak. A tapasztalatok alapján meg­állapították, hogy a dunaúj­városi konverter-acélmű a tervezett költségnél félmilli- árd forinttal kevesebbe, ösz- szesen 8,9 milliárd forintba kerül. Nyikolaj Talizin Budapesten A Szerencsi Állami Gazdaságnál 1981-ben készültek el a kö­zel 7 millió forint beruházási költséggel megépült 3x750 ton- na szemes takarmány tárolására alkalmas „tornyok”. A tá­roló vasbeton lábait, valamint a fogadógaratot az állami gazdaság saját kivitelezésben valósította meg. A „tornyokat" és nem utolsósorban a gépi szereléseket a Kecskeméti Mező­gép Vállalat szakemberei végezték el. A bal oldali képen: kukorica kitárolása történik közúti járműbe. A szemester- mény-tároló vezérlöasztala segítségével pontosan megtudha­tó, melyik toronyban, hány °C hőmérséklet van, valainint a termények ki- és betárolása is az asztal segitsé^yelVtörté- nik. A vezérlőberendezés kezelője Szpbó Ja.npS 'tjdbb oldali kép). , Terhelési próba A Szerencsi Állami Gazdaság gépműhelyének autó-villa­mosság javító részlegében erőgépek, gépkocsik elektromos részeinek - például feszültségszabályozó, generátorok, di­namók, öninditók - javításával, beállításával foglalkoznak. A képen Molnár Lajos, az MTZ-traktor dinamójának terhe­lési próbáját végzi, MIRKOZ gyártmányú elektromos próba- pad segítségével. ..................................................... ....................................... i" A takarékosság eszköz a hatékonyság növelésében Ankét az ÉMÁSZ-székházban Gazdaságpolitikánk a ter­melés tényezőivel, köztük a nyersanyagokkal való ésszerű takarékosságot írja elő szá­munkra. Ez a magyarázata annak, hogy a takarékossá­got nem a szegénység meg­nyilvánulásának, hanem a korszerű gazdálkodás termé­szetes velejárójának tekint­jük. Minderről bővebben esett szó azon az ankéten, amelyet az MTESZ Borsod megyei Szervezete elnöksé­gének rendezésében a hul­ladékhasznosítási napok meg­nyitójaként tegnap, szerda délelőtt tartottak az ÉMÁSZ miskolci székházában. A résztvevőket dr. Szalad- nya Sándor, az MTESZ me­gyei szervezetének elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a szervezet és tagegyesületei fontos feladatuknak tekintik az energia-, illetve a nyers- anyaggazdálkodással kapcso­latos középtávú kormány- program széles körű ismer­tetését, a benne foglalt ten­nivalók megvalósítását. E feladatok sorába tartozik az ipari és mezőgazdasági hul­ladékok fokozottabb haszno­sítása. Az MTESZr ezért ha­tározta el a rendezvénysoro­zat szervezését, amely min­den bizonnyal felkelti az ér­deklődést napjaink e lénye­ges gazdasági kérdése iránt Az ankéton elsőként — Tennivalóink az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítása területén cím­mel — dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást. — Az utóbbi években a műszaki-tudományos haladás rendkívül felgyorsult — mondotta bevezetőjében. — Eredményeinek alkalmazása új távlatokat nyitott, új le­hetőségeket teremtett. Ennek is köszönhető, hogy ma a hulladék, mint fogalom, el­avulóban van, hiszen tulaj­donképpen csaknem minden hulladék másodlagos nyers­anyagforrásként is számítás­ba vehető. Munkánk során el kell érnünk, hogy ee a szemlélet minél szélesebb körben elterjedjen, mert ez jelentős megtakarítás forrása lehet. — Mi a takarékossággal kapcsolatban két lényeges kérdést hangsúlyozunk. Elő­ször azt, hogy a takarékos­ság nem cél, hanem eszköz a hatékonyabb gazdálkodás­ban. A másik lényeges dolog, hogy a takarékosság komp­lex, sokoldalú tevékenység, tehát a valamennyi terme­lési tényezővel hosszabb távra vonatkozó ésszerű gaz­dálkodást jelenti. Elsősorban azzal kell takarékoskodni, amiből kevés áll rendelke­zésünkre, vagy ami nagyon drága. Most például, a nyers­anyagok világpiaci árának emelkedése, a termelésüket szolgáló beruházások költsé­geinek növekedése és a nyers­anyagimport csökkentése szük­ségessé teszi, hogy az eddi­gieknél is fokozottabban fog­lalkozzunk az anyagtakaré­kossággal, és az ezt jelen­tősen segítő ipari, mezőgaz­dasági, kommunális hulladé­kok gyűjtésének és haszno­sításának helyzetével, a jövő tennivalóinak meghatározá­sával. Az előadó a továbbiakban utalt rá: Borsod gazdaságá­nak egyik jellemzője, hogy rendkívül magas az anyag­felhasználás mértéke. A me­gyei székhelyű iparvállala­tainknál például 1981-ben az anyaghányad meghaladta a 75 százalékot. Ennek az óriá­si értéknek a legcélszerűbb felhasználása nagy felelősse­get ró ránk, ugyanakkor jó lehetőséget kínál a terme­lési költségek csökkentésére, a gazdálkodás eredményessé­gének javítására. Ha csupán 2 százaléknyi anyagot és energiát takarítanának meg évente ipari üzemeink, az több mint másfél milliárd forint önköltségcsökkentést, illetve eredmény javulási idézne elő. (Folytatás o 3. oldalon) mmmmttmmmmmsmmsBsmj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom