Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
yj^r íÁ ■ WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M?ZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLPN MFOVEI Br70TTSAf5 4M\K LAPJA XXXVIII. évfolyam, 78. szám Ara: 1.40 Ft Pontok. 1982. nor'lis 8. A pártalapszervezetek szerepe Záróhözlemény a KB-titkárok prágai tanácskozásáról Március 30. és április 1. között Prágában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságainak pártszervezési kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek : Georgi Atanaszov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára; Mikulás Benő Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkára; Jósé Ramon Machado Ventura, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Sopha Knotphouthone, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese; Kazi- mierz Barcikowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Szampi- lin Zsalanazsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Constantin Dascalescu, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára; Ivan Va- szujcvics Kapitonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára, Vu Anh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A tanácskozás munkájában részt vettek a Központi Bizottságok illetékes osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és Konsztantyin Zarodov, a Béke és Szocializmus folyóirat főszerkesztője is. A tanácskozáson beható véleménycserére került sor arról a növekvő szerepről, amelyet a pártalapszervezetek töltenek be a testvérpártok politikájának és kongresszusi határozatainak megvalósításában. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen megállapították, hogy pártjaiknak a társadalomban, a szocializmus és kommunizmus építésében betöltött vezető szerepe annál teljesebben érvényesül, minél hatékonyabban tevékenykednek a pártalapszervezetek. Megfelelő felkészültségük és munkájuk egyik forrása a párt tekintélyének, és nagymértékben segíti, hogy megvalósuljon a politikai irányvonal, amelyet minden párt a konkrét feltételek és sajátosságok figyelembevételével a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásával alakít ki. A tanácskozáson rámutattak, hogy az alapszervezetek tevékenységének sokoldalú fejlesztése különösen nagy jelentőségű a tömegkapcsolatok erősítésében, a testvérpártok kongresszusai által kitűzött nagy feladatok megvalósításában. amelyen a szocialista közösség országainak népei munkálkodnak. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást arról, hogy mit tesznek a pártalap- szerkezetek politikai-szervezeti megerősítéséért, munkájuk továbbfejlesztéséért, a gazdasági és kulturális építésben betöltött szerepük növeléséért. Hangsúlyozták a pártalapszervezetek és a kommunisták felelősségét a politikai nevelő, felvilágosító munkában. a jó munkahelyi politikai légkör kialakításában. Fontos feladatként jelölték meg, hogy a pártalapszervezetek segítsék a dolgozók munkahelyi és közéleti aktivitásának kibontakozását, erősítsék a közösségi ^ szellemet és az elvtársi együttműködést. Megvizsgálták, hogy az alap- szervezetek hogyan töltik be politikai szerepüket a dolgozó közösségekben, hogyan segítik a dolgozók bevonását a termelés, az állami és társadalmi élet irányításába, miként alakul együttműködésük a szakszervezetekkel, az ifjúsági és más tömegszervezetekkel. A tanácskozáson méltatták a pártalapszervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel hozzájárulnak a tömegeknek a szocialista hazafiság és az intern acionalizmus szellemében való neveléséhez, a szocialista országok és pártjaik barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott közös harchoz. A felszólalók nagy figyelmet fordítottak az alapszervezetekben folyó pártélet kérdéseire, amely rendkívül fontos tényező a párt eszmei, politikai és szervezeti egységének erősítésében, a párttagság összetételének minőségi javításában, a párttagok példamutatásában, a pártdemokrácia fejlesztésében és a pártfegyelem megszilárdításában. A tanácskozás részvevői elemezték a felsőbb pártszerveknek az alapszervezetek irányításában szerzett tapasztalatait. Hangsúlyoztál^ hogy javítani kell a pártbizottságok irányító tevékenységét, amelytől nagymértékben függ a pártszervezetek, a párttagok aktivitása. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás, az egység és az összeforrottság szellemében zajlott le. A testvérpártok küldöttségeinek vezetőit,. köztük Németh Károlyt csütörtökön délelőtt fogadta Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke. aEkaítíiióI KifiisEetések április 4. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 3'/. évfordulója alkalmából az érdemes és eredményes munka elismeréseként kormánykitüntetéseket adományozott. Borsod- Abaúj-Zemplén megye dolgozói közül ez alkalommal Is szép számmal kapták meg a magas elismerést. A kitüntetések egy részét tegnap délután adták át Miskolcon, a városi tanács hivatalának nagytermében az ez alkalomból rendezett ünnepségen, melyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth József, az SZMT vezető titkára is. Az egybegyűltek előtt Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a magyar nép nagy sorsfordulójáról, április negyedikéről. kegyelettel szólt a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet, bolgár, román katonákról, majd hazánk, illetve megyénk ' jelenlegi helyzetéről szólva, utalt a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, a szénbányászat meghatározó szerepére. Elmondta, hogy megyénkben politikailag szilárd, szakmailag képzett munkásgárda tevékenykedik. a mezőgazdaság, az élelmiszeripar hathatósan fejlődik. Szeretettel üdvözölte megyénk munkáskollektívájának azokat az élenjáró dolgozóit, akik ez alkalommal veszik át magas kitüntetésüket, majd ezt követően dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke átadta a kormány kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Choma Tivadar, a harsányi Petőfi Mgtsz elnöke, dr. Gönczi Ferenc, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója, Jaskó Sándor, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal elnökhelyettese, Lábas József, Leninváros városi Tanácsának elnöke, Les- kó István, Tokaj nagyközség Tanácsának elnöke, Lipták Balázs, Miskolc városi Tanács V. B. tervosztályának vezetője, Takács István, Kazincbarcika város Tanácsának elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: dr. Balogh Ernő, a Kazincbarcikai Városi Kórház igazgató főorvosa, Bendsák Kálmán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója, Bernáth Károly, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat főépítésvezetője, Ferenczi Simon, a selyebi Virradat Mgtsz főágazatvezetöje. Ka- zsimérszki Ferenc, a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat igazgatója, Kormos György, a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz elnökhelyettese, Papp László, a Mezőkövesdi járási Hivatal osztályvezetője. Pan Miklós, a Tokaji Helytörténeti Múzeum vezetőbe. Pintér József, a borsodivánkai Kossuth Laios Mgtsz elnöke. dr. Sugár János, a Miskolci Vendéglátőipari Vállalat igazgatnia. dr Visóczki Lajos, a mádi II. Rákóczi Ferenc Mg Szakszövetkezet elnöke. (Folytatás a 3. oldalon) FétailárÉs készlettel Mintegy félinilliórd forint értékű készlettel várják a vásárlókat az AGROICER mályi telephelyén. Ez évi forgalmuk március 20-ig már elérte a 630 millió forintot, amely 60 millióval meghaladja az előző évit. Képünkön a telep egy részlete '.átható. saaeMW’iniiiWM'?; mmmm-isrnsseasamsmat Suf&L/qfe me H tóiépéí üi (3. oldal) £ Vili C3. oldal) fi pill piac <4 oldali ió- és ii-isor (7. oldal) tesszi szünet az MM {8. oldal) 1 gyermekgondozási segély Iiirszerisilíséri A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, illetve a jogosultak körének bővítéséről hozott minisztertanácsi határozat a szociálpolitikai gondoskodás rendszerének folyamatos továbbfejlesztését célzó kormányzati törekvések részeként született; azzal a szándékkal, hogy a segélyezés igazodjék a társadalmi szükségletekhez, igényekhez. A most elfogadott — és május 1-től hatályba lépő — kormányhatározat a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására kíván ösztönözni. Az utóbbi esztendőkben ugyanis bizonyos társadalmi jelenségek anra utaltak, hogy mind többek számára vált nehezen összeegyeztethetővé a munka és a család. Növekedett azoknak az aránya, akik a három évnél korábban tértek vissza munkahelyükre. Bizonyára sokat segít majd ezeken a gondokon az új szabályozásnak az a rendelkezése, mely szerint az édesanyák a gyermek másfél éves korától a gyes összegének csökkentése nélkül részmunkaidőben — havi átlagban napi négy órát — munkát vállalhatnak. Ezt egészíti lti a segélyre jogosultság kiterjesztése . az édesapákra. A kicsik egyéves korukig feltétlenül az édesanya közelségét, gondozását igénylik, ám ezután mód nyílik arra, hogy a család válasszon: anyagi, vagy szakmai szempontból melyik házastársnak előnyösebb a segély adta lehetőséggel élni. Ugyancsak a támogatási rendszer korszerűsítésének részeként intézkedett arról a kormány, hogy a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei a segélyt a gyermek hatéves koráig vehetik igénybe.. i A minisztertanácsi határozat nyomán, olyan társadalmi csoportok is részt kérhetnek a szociális gondoskodás e formájából, akik eddig kívül maradtak a gyermekgondozási segélyre jogosultak körén, tgy a bedolgozók, a rész- munkaidőben foglalkoztatottak. illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tógok családtagiak amennyiben legalább 90 napon át mtmkameeállanodás alapján részt vettek a közös tevékenységben. Az újonnan j ogosu Itó k m un k á 1 tó tő j ukn ál jelezhetik a gyermekgondozási segély isénvbevételének szándékát, tehetik ezt akkor is, ha gyermekük korábban született, de még nem érte el harmadik életévét, tehát a rendelkezés visszamenőleg is érvényes. A feltételeken enyhít az is, hogy a jövőben két éven belüli 9 hónapos — legalább napi négyórás — előzetes munkaviszony alapján kérhető a segély; szemben ax eddigi másfél éven belül IS hónapi, legalább napi hatórás munkaviszonnyal. Bizonyos rétegek — például a felsőfokú tanintézetek hallgatói, a kisiparosok, az egyéni gazdálkodók — továbbra sem jogosultak a segélyre. Exportra Jükkzséicen szalogrendszerber dolgoznak oesti ruhaipari szövetkezetnek otthoni munkalehetöségkén1 o talubeii osz- szonyok, iányok, mintegy százan. A három szalagon hazai és külföldre kerülő termékeket készítenek. I
