Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

1982. április 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 KEDVES VENDÉG A RAJGYÜLÉSEN Negyedik osztályos kisdo­bosok vagyunk és szeretnénk mi is úttörők lenni, ezért szorgalmasan készülünk a közeledő avatásra. Igyek­szünk jól teljesíteni a próba­követelményeket. Sok min­dent tudunk már a szovjet népről, a pionírok életéről is. Egy néni, dr. Tóth Fe- rencné segíti iskolánkban a magyar—szovjet barátság szervezetének munkáját. El­jött az ünnepélyes rajgyűlé­sünkre is, amelyet felsza­badulásunk tiszteletére ren­deztünk. Korábban ígérte, hogy vendégeket is hoz ma­gával. s mi nagy izgalommal vártuk őket. Megérkezett a három vendég, az egyik, akit nem ismertünk, egy magas orosz bácsi volt, a másik egy mosolygós néni, aki a tolmács volt. Örültünk neki, mert mi csalc jövőre fogjuk tanulni az orosz nyelvet. Az ünnepélyes rajgyűlésre szép műsorral készültünk, ami nagyon tetszett a vendé­geknek is. Nagyon örültünk, hogy Borisz bácsi sokat be­szélt nekünk a pionírok éle­téről, de még a családjáról is. Érdekes dolgokat mondott el hazánk felszabadításáról, a szovjet katonák hősiességé­ről, a harckocsikról, a repü­lőgépekről. Mi is kérdeztünk, amire szívesen válaszolt ne­künk Borisz bácsi. Ezután nagyon izgalmas percek kö­vetkeztek. A rajvezető osz­tályfőnöknőnk az asztalra ké­szített 33 apró vörös nyak­kendőt, s ezeket az ő ké­résére vendégünk tűzte a szivünk fölé. Ezzel jelöltek minket úttörővé, hiszen a mi nyakkendőnk színe még kék. Ha lehet, most még job­ban vigyázunk arra, hogy megérdemeljük az úttörőava­tást. Ott lesz Borisz bácsi és a vörös nyakkendőt is ö fog­ja a nyakunkba kötni. Azt a szép napot bizonyára nem fogjuk sohasem elfelejteni. Döbröcröni Eszter rajtitkár, 13-as sz. Általános Iskola 4/a osztálya, Miskolc A LÉGPUSKA NEM GYEREKJÁTÉK! Munkakörömnél fogva gyakran járok vidékre. Öröm­mel látok egy-egy község is­kolájának udvarán madár­etetőket, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy itt a gye­rekeket arra is tanítják, hogy védjék, óvják madarainkat. Az azonban nagyon felhábo­rított, amit többek > között Mályi, Nyékládháza, Bocs és más községekben is tapasz­taltam. Láttam, hogy mit művelnek védett madaraink­kal a légpuskával rendelke­zők: nem veszik figyelembe a szabályokat, a rendelete­ket, s lakott területen lövöl­döznek a madarakra. Nem egyszer még az emberek biz­tonságát is veszélyeztetik ez­zel, hiszen a nem pontos cél­zás, vagy ha a lövedék gel­lert kap, könnyen sérülést okozhat. Igaz, a rendelet elő­írja, hogy lakott területen ti­les légpuskát használni, de ezt sajnos csali kevesen tart­ják be. Talán ha az illeté­kesek érvényt szereznének e rendeletnek, megváltozna a helyzet. Addig ugyanis, amíg büntetés nélkül fittyet hány­hatnak az előírásoknak, saj­nos nem várható eredmény. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy városainkban is — és nem a kül-, hanem a bel­területen — találkoztam lég­puskával szórakozó gyere­kekkel, sőt felnőttekkel is, de hiába figyelmeztettem szép szóval arra, hogy ez tilos, legjobb esetben egy vállrán­dítás volt a válasz. Ideje te­hát, hogy illetékes szervek intézkedjenek! D. P. Miskolc, Árvíz u. 2. sz. HOL KAPHATUNK KUKAEDÉNYT...? Mintegy három héttel ez­előtt értesítést kaptunk a Miskolci Köztisztasági Válla­lattól, hogy korszerűsítik a szemétszállítást, ezért szerez­zünk be szemétgyűjtő kuká­kat, mert április elsejétől csak azzal végzik a szállí­tást. Hiába akartuk azonban megvásárolni, mert. sem a kereskedelemben, sem a köz- tisztasági vállalatnál nem le­het kukát kapni. Nem tud­juk mit tegyünk, de a sze­metet nem tárolhatjuk, a bi­zonytalanság . viszont nagyon idegesítő. A Martintclcp lakói Miskolc * A Miskolci Köztisztasági Vállalat szállítási részlegve­zetője, Ludányi Béla vála­szol: „Valóban értesítettük a Martintelep lakóit, hogy kor­szerűsítünk, s így április 1- től csak kukákkal tudjuk a szemétszállítást lebonyolítani. A gyártó cégtől meg is ren­deltük a kukákat, de sajnos nem kaptuk meg, s a keres­kedelemtől sem tudtuk ed­dig még beszerezni a szüksé­ges mennyiséget. Volt mint­egy 300 darab olyan kuka­edényünk. amelyekben télen a sót, fűrészport tároltuk, még ezeket is értékesítettük, azonban ez is kevésnek bi­zonyult. Szeretnénk meg­nyugtatni a Martintelepen la­kókat, ne aggódjanak, mert amíg nem tudják beszerezni a kukaedényeket, addig ha­gyományos gépkocsijainkkal szállítjuk el a szemetet.” LEVELEKBŐL RÖVIDEN — Az országos sportnapok jelszava: „Sportolj velünk!’’. Már hagyománnyá vált, hogy négyévenként az ország egész területén sportnapokat szer­veznek. Célja, hogy a test­nevelés és a sport minden­napos igénnyé váljon a la­kosság körében, s ezt egyes eseményekkel, rendezvé­nyekkel is népszerűsítsék. Mezőkövesd város és járás országos sportnapjait már­cius 31-én felszabadulási vál­tó-futóversennyel nyitották meg Mezőnyárádon, 1000 ál­talános tanuló lelkes részvé­telével: A mezönyárádiak egyébként már nyolcadik al­kalommal rendezik meg a versenyt, ami évről évre nagy népszerűségnek örvend. A váltó-futóverseny győztese most a mezőkövesdi Martos Flóra Általános Iskola tanu­lói lettek — írja levelében Tusay Dénesné Mezőkövesd­ről. — Olaszliszkán a kismama­klub rendezésében dr. Váczi János, a sátoraljaújhelyi kórház gyermekosztályának vezető főorvosa tartott elő­adást a vesebetegségekről, azoknak megelőzéséről, és válaszolt az érdeklődők kér­désére. Sok értékes előadást hallhatunk a kismamaklub­ban, s ezért szeretném ja­vasolni, hogy ahol még nem működik ilyen, ott mielőbb szervezzék azt meg. A hasz­nos és érdekes előadások után hosszasan beszélgethe­tünk a napi problémáról is — írja levelében Hamóczi Zoltánná Vöröskereszt-titkár Olaszliszkáról. — Baktakéken a Malom étteremben közös vacsorán látta vendégül 110 nyugdíja­sát a baktakéki Szárazvölgy Termelőszövetkezet április 4- én. A találkozón, ahol meg­emlékeztek hazánk felsza­badulásának 37. évfordulójá­ról, ötvös Éva és Kazai Ka­talin színművészek, valamint Adámi Béla bűvész műso­rával szórakoztatták a jelen­levőket. A termelőszövetke­zet, az üzemi KlSZ-szerve- zet és a Hazafias Népfront községi bizottságának szerve­zésében megrendezett talál­kozó sokáig emlékezetes él­mény marad a résztvevők­nek — írják Baktakékről. Tavaszi, nyár eleji divat Mi van a raktárakban? A hosszúra nyúlt tél után sorra kerülnek le rólunk a melegebb holmik és ezzel egy időben megnőtt a ruházati boltok forgalma: tavaszi ka­bátok, ruhák és dzsekik vise­letének ideje jött el. Vajon a boltokat járó vevő miből vá­logathat? A kérdésre az ÉTEK, Textil- és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Válla­latnál kerestünk választ. Megtudtuk, hogy az idei ta­vaszra a divattervezők a lá­nyoknak, asszonyoknak . a többrészes öltözéket ajánlják. Így a blézerek divatja tovább­ra is tart, aki keres, találhat import gyapjúból és bársony­ból, barna, fekete, bordó, pad­lizsán. szürke és zöld színek­ben. A blézerek nyers és ho­mokszínű szövetből készült szoknyákkal a leginkább mu­latósak. Ezek az aljak sima vonalútól a rakott, tűzött •zokuyákig, a pliszé, legyező pliszé aljakig egyszínű, koc­kás és pepita változatban is megtalálhatóK. Mivel a fiatalok szívesen hordják farmernadrághoz a különböző sportos blúzokat, ezekből is nagy a tavaszi vá­laszték. Még mindig divatos az úgynevezett katonás vonal, de keresik a szép ingblúzokat is. A romantikus vonalú blú­zok szép pasztell színekben jelentek meg az idei tavaszon csipkével zsabóval és fodor- díszítéssel. Elmondták a vál­lalatnál, hogy a fekete a fe­hérrel az idén az egyik leg­divatosabb színösszeállítás. A raktárak iórésze a tava­szi holmik után most már a kora nyári, nyári ruházati cikkeket várja, a könnyű és olcsó kartonruhákat, a pamut­trikókat és garbókat. Ezek a napokban érkeznek meg, mint ismert, a könnyű holmikat elsősorban a fiatalok kedve­lik. A nyár eleji ruhák közt könnyed franciás vonalúnkat éppúgy találni, mint kötött, illetve kötött jellegű ruhá­kat. A nagykereskedelem ezekben a napokban várja a Hegyalja és a Sárospataki Ruházati Szövetkezet modern vonalú ruháit, melyek szállí­tását a boltokba ugyancsak rövid idő múlva megkezdik. Már a korábbi években is megjelentek a boltokban az indiai és maláji könnyű nyári blúzok, ruhák, overálok. Ilye­nek beszállítására az idén is lehet számítani. A férfiak divatjáról: a spor­tos, könnyű, ballon alap­anyagú dzsekik, szép szövet­zakók teszik tavaszivá, fris­síthetik színesebbé a férfiak idei öltözködését. (nagy) A Mezőgépnél A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál a csehszlovák gyártmányú SPL típusú félautomata tárcsamegmunkáló esztergagépen Mészáros Józsefné karima esztergálását végzi. Fotó: Fojtán László Már eddig huszonhét IKR­taggazdaság közölte: bekap­csolódik a rendszerben al­kalmazott gépekhez szüksé­ges alkatrészek gyártásába. A bábolnai iparszerű kuko­ricatermelő közös vállalat nemrég kiállításon mutatta be azt a mintegy négyszáz alkatrészt, amelynek gyártá­sához partnereket keres. Egy részük tartós hiánycikk, más részük átmenetileg, vagy a kései szállítások miatt okoz sokszor gondot. Kiállítottak olyan, csak tőkés importból beszerezhető gépelemeket is, amelyek hazai gyártását sze­retnék megszervezni. A kö­zös vállalat abból indult ki, hogy számos taggazdaságban van olyan korszerű műhely, amelyet nem használnak ki.' A hónap jogszabályai A házadó új szabályai — Miniszteri rendelet a nyelvvizsgákról — Nyitvatartási pótlek a kereskedelemben A márciusi hónap egyik legkiemelkedőbb jogszabály­alkotási eseménye, hogy megjelent a Minisztertanács új rendelete a házadóról és a házértékadóról, s megta­lálható a Magyar Közlöny­ben (a március 12-i szám­ban) az ezt végrehajtó pénz­ügyminiszteri rendelet is. A változások lényege ab­ban foglalható össze, hogy a házértékadót, mint önálló adónemet megszüntették, s beépítették a házadóba. A lakóépületek (lakások) után fizetendő évi házadót differenciáltan állapították meg. Budapest belső terüle­tén például egyszobás lakás­nál 270, kétszobásnál 430, há­romszobásnál 590, négyszo­básnál pedig 750 forint az évi házadó. Minden további szoba után újabb 750 forin­tot kell fizetni. A főváros külső területén az adó ösz- szege attól is függ, hogy a lakótelek közműves-e, vagy sem. Ugyanez a helyzet a városokban is: a megyei vá­rosokban azonban a többinél némileg magasabbak a ház­adótételek. A községeknél , három kategóriát állapítot­tak meg. Ezek az 5 ezer la- I kos feletti, a 3—5 ezer lako- \ sú és a 3 ezer lakos alatti falvak. Egy háromszobás ház után az első kategóriában 220, a másodikban 190, a harmadikban pedig 130 fo­rintot kell évente fizetni. Az üdülők, hétvégi házak évi adóját ugyancsak kate­góriánként eltérően állapí­tották meg. Háromszobás üdülő után a legmagasabb 1 kategóriában évente 900 fo­rintot kell fizetni, s minden további szoba után újabb 800—800 forintot. Bizonyára sokakat érdekel az a rendelet is, amelyet a művelődési miniszter az ál­lami nyelvvizsgákkal kapcso­latban adott ki. A jogszabály melléklete részletesen felso­rolja, hogy melyek azok az 1950. december 31. utáni vizs­gák, valamint okiratok, ame­lyek egyenértékűek az álla­mi nyelvvizsgával, illetve a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. A Magyar Közlöny március 12-i számában olvasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelke­zése is — az idegen nyelv­tudás anyagi elismeréséről. Eszerint nyelvtudási pót­lékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munka­kört tölt be. amelyben a magyar nyelv mellett meg­határozott, élő idegen nyel­vek rendszeres használata a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat szerint nélkülözhetetlen. Nyelvtudási pótlékban lehet részesíteni továbbá azt a dolgozót is. akinek a munkakörében meg­határozott idegen nyelvek használata nem nélkülözhe­tetlen ugyan, de hasznos. Nem fizethető nyelvpótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyel­vet oktató), illetőleg a tar­tós külföldi szolgálatot tel­jesítő dolgozók részére. Csak a második és a további ide­gen nyelvekért kaphat pót­lékot az, aki munkaideje alatt rendszeresen fordítói, vagy tolmácsi feladatot lát el. Ugyanez a szabály vonat­kozik a kutatói munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók­ra, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóira. A dolgozóknak fizetendő nyelvpótlék mértékét az alap­bér meghatározott százaléká­ban a kollektív szerződés ír­hatja elő, a rendeletben megszabott keretek között, Ezek a következők: a nyelv­pótlék európai nyelv után, középfokú nyelvvizsgánál 4— 8, felsőfokú után pedig 8— 15 százalékig terjedhet. Nem európai nyelvek után ugyanezek a határok 8— 15, illetve 10—30 százalék. A kollektív szerződés a nyelvpótlék mértékét — az említett korlátok között — forint összegben is meghatá­rozhatja. A pótlék mértéké­nek megállapításánál figye­lembe kell venni, hogy a dolgozó nyelvismeretének munkaköre ellátásában mi­lyen jelentősége van. A pót­lékot minden ténylegesen használt idegen nyelvért kü- lön-külön kell megállapítani és fizetni. Lényeges előírás azonban, hogy nyelvpótlék legfeljebb három idegen nyelv használatáért adható és összege nem haladhatja meg az alapbér 45 százalé­kát. Végül röviden egy másik pótlékról, amely a kereske­delemben dolgozókat érinti, A belkereskedelmi miniszter az ötnapos munkahét orszá­gos bevezetésével kapcsolat­ban módosította egy koráb­bi rendeletét. Az ‘ új jogsza­bály szerint nyitvatartási pótlékot kell fizetni a vál­lalatok bolti dolgozói részé­re: — a szombaton 13 óra után nyitvatartó általános áruhá­zakban. ruházati és iparcikk- üzletekben, a fővárosban és megyeszékhelyeken; — a szombaton 14 óra után nyitvatartó élelmiszer- üzletekben — az édességbol­tok kivételével — a városok­ban. Ez a rendelet — kihirde­tése napján — március 25-én már hatályba lépett. D. A. Snóbli Másfél évtizede még azt kérdezték az újdonsült munkatárstól, tud-e ultizni? Ha azt válaszolta, hogy nem, akkor dupla kérdés hangzott eh megrovó hangnemben: „Honnan szalajtottak, és ki vett fel?" Az ulti ma Is igen népszerű kártyajáték, mivel azonban ehhez a kártyalapok nélkülözhetetlenek, a nyilvános szórakozó­helyeken óltalábcn nincs mód rá. Bezzeg a snóbli! A snóblihoz nem kell kártya, csak néhány ap­rópénz. További előnye, hogy mindenhol, vendéglátóhelyen, utazás közben, de még képtelen helyzetekben is — például ágyban fekve - élhetnek szenvedélyüknek a snóbli szerelmesei. Mert szerelemről van szó. Ha elnézzük őket játék közben, mondjuk, az eszpresszó asztalánál, csak merev, mozdulatlan felsőtestű, élesen figyelő te­kintetű. egymás szemében - agyában? - kutató, egyik kezüket ökölbe szorítva az asztal lapján, nyugodt, békés vendégeket lá­tunk. Holott annál az asztalnál ádáz harc foiyik. Amolyan csendes, sőt néma fojtogatás. Ki kell találni, hogy az asztalon marokba szorított kezekben összesen hány érme lapul. Minél többen játsz- szák, annál izgalmasabb a csata. Fejek, szemek, szájak, kezek. Fej-, szem-, száj- és kézmozdulósok. Természetesen a lábak is, amelyről mindenki elfeledkezik. Pedig a lábak is mozdulnak, he­lyezkednek, a lábak is játszanak az asztal alatt. Külön tanulmányt érdemelnének az ökölbe szorított kezek, amelyben a pénzérme van. Vagy ahogy ők mondják, amelyben „dugnak". Az ujjak állása is jellemző a játékosokra. Van mereven, görcsösen remegő ököl, melynek bőrén át még az erek mozgása is látszik. Más hanyag eleganciával nyugtatja az asztalon a kezét, s hüvelykujja úgy bújik ki mutató- és középsőujja között, mintha „kutyagumit" mutatna el- 'enfelének. Van, aki csak bal kézzel „dug", van, oki felváltva hasz­nálja erre mindkét kezét. Aztán, amikor kinyílnak a marokba szorított kézfejek, minden kiderül; a nyertes kacsint, a vesztes káromkodik. A zsebekből előke­rül a papírpénz és gazdát cserél. Az ujjak - amelyek feketék az alumínium érmék togdosásától —, Dohárért nyúlnak- Néhány korty ital, új cigaretta a szájban, aztán a munká-a te'rr.ett kezek ismét a zsebbe nyúlnak - aprópénzért. Újra „dugnak" és ismét újra... O. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom