Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

1982. április 8., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ötévi sikertelenség után Fordu’at Aba újváron Folyamatirányítás számítógéppel A Lenin Kohászati Müyek kombinált acélműi számitóközpontjában megkezdték a japán gyártmányú folyamatirányító gépegységek bevizsgálását. A munkát a távol-keleti országban betanított szak­emberek végzik. Fotó: Irmai István Egy éve önállóak Nagy nyereségnek: semmi esetre sem nevezhető az a 286 ezer forint, amit az el­múlt évi gazdálkodás ered­ményeként könyvelt el az abaújvári Arany kalász Ter­melőszövetkezet. de mégis­csak jó dolog. Különösen, ha arra gondolunk, hogy öt év ráfizetéses termelése után, először mutatott aktívumot a közös gazdaság mérlege. De ez a pár százezer forint tá­volról sem jelentheti azt a biztonságot, amire támasz­kodva nyugodt szívvel ki­mondhatnánk; a veszteséges esztendők sorának vége Aba- új váron. Vagy mégis? Németh Bertalan, a szövet­kezet elnöke: — Most már nemcsak reményünk van. Ha azt az alapvető célt meg tud­juk valósítani, hogy ipari ága­zatainkban növeljük a nye­reséget, s ugyanul; kor a me­zőgazdasági termelésben csök­kentjük a ráfizetést, akkor már idén milliós nyereséget érhetünk el. A szövetkezet meglehetősen elkésve kezdte melléküzem- ágait kiépíteni. Pedig itt észa­kon gyenge termésű évek so­ra figyelmeztetett, hogy a .mezőgazdasági termelés biz­tonsága megszűnt; a betaka­rított hozamok nem fedezik a költségeket. Lényegében nap­jainkra érte utol a gazdaság önmagát, s mondhatja el, hogy megteremtette a nyere­séges termelő hátteret. Az el­nök: — Amióta idekerültem — de már előtte is törekedtek erre —, igyekszünk a tájnak megfelelő szerkezetet kiala-, kítani. A lehetőségeink beha­tároltak. A 700 hektár lege­lő, a 640 hektár erdő, s a ház­tájit leszámítva a 060 hektár szántó már méretében jelzi a kedvezőtlen adottságot. Rá­adásul a szántóföld felén ta­karmánynövényeket kell ter­meszlenünk, s ez lecsökkenti az árbevételt növelő árunövé­nyek területét. Igaz, ezt a szerkezetet mi alakítottuk így. Ügy érezzük, az állatte­nyésztésen biztosabban lehet forintokat fogni, mint az idő­járástól függő növénytermesz­tésen. Ezek után kissé fonákul hangzik, hogy felszámolták a száz állatot számláló tehené­szetet. Az elnök megvonta a vállát: — Semmi értelme olyan ágazattal törődni, amely egy liter tejet nyolc forinton fe­lül állít elő. Fejleszteni nem tudjuk, hiszen arra milliók kellenének, s a jelenlegi mé­ret viszont arra nem elegen­dő, hogy hozamnöveléssel ki­küszöböljük a ráfizetést. Mi inkább a húsmarhatartást vár- lasztottuk. Nemcsak azért, mert jelenleg az állami ösz­tönző rendszer erre kedve­zőbb, hanem mert a tájba jobban illik. Egész évben le­gelőn akarjuk hagyni az ál­latokat, nyáron az erdőkbe nyúló hegyi tisztásokon tart­juk, amíg télen a 200 hektár intenzíven termő gyepről le­kaszált, s kazlazott takarmány lesz a táplálékuk. Nem új ez a forma, de a közelmúltban A június elejéig tartó nagyjavítás idejére leállítot­ták a bánhidai erőmű száz megawattos blokkját. Az energiafeljesztő egységben kétszáznál több szakember dolgozik: aíapos revízió alá veszik a kazán, a turbina minden részét, felújítják és kicserélik az elhasználódott alkatrészeket, a szokásosnál nagyobb arányú felújítás so­hogy mennyire hasznos. A borjak java részét — a tehe­nek utánpótlásán túl — hiz­lalni akarjuk. Erre napjaink­ban kedvezőek a feltételek. Eddig egy bikát 20—25 ezer forintért, most 29 ezer forin­ton felül adunk el. Tavaly kegyes volt az idő­járás. Beérett a kukorica, s 52 mázsás hektáronkénti ter­mése nyereséget jelentett, öt év óta először. — Talán az abraknövény termesztésénél — mondta az elnök — sikerült kiküszöböl­nünk az időjárás viszontag­ságait. Nem várjuk meg, hogy a korai fagy károkat okozzon, a kukoricát nedvesen takarít­juk be, s fólia alatt tároljuk. Az elmúlt évben ez minőség- romlás nélkül sikerült. De akárhogy vesszük is, ez a módszer nem a növényter­mesztés nyereségét növeli, hanem az állattenyésztés költ­ségeit csökkenti. — Ezért törekszünk a mel­léküzemágak erősítésére. Helyben kezdtük egy csoma­golóüzem létesítésével, de nem vált be. Sokkal biztatóbb a fővárosi szolgáltató üzem­águnk. Profiljának kialakítá­sánál a szokásostól eltérő módon nem a parképítést, ta­karítást, lombtalanítást he­lyeztük előtérbe, hanem a szakipari munkát. Jelenleg hetvenen, dolgoznak ebben, az ágazatban, amely az IKV — ingatlankezelő vállalat — al­vállalkozója.. Különböző bur­kolási, csempézési munkákat vállalunk, karbantartással együtt, ment ezek jövedelme az új beruházások megvaló­sításától jobb. Azzal, hogy szakmunkásokat foglalkozta­tunk, jóval kevesebb a mun- kaerővándoiíás, kevesebben lépnek ki. Idén ez az ágazat 25 millió forint árbevételt ter­mel. Nehezebb ügy az abaújvári üzem kérdése. Itt jelenleg 40- en dől goznak, de a jövedel­mével egyáltalán nem elége­dettek a szövetkezetben. Az elnök: — Ideje túljutni, azon a megrögzött szemléleten, hogy itthon, a községben elég mun­kát adni az asszonyoknak. A jövedelemközpontúság meg­követeli, hogy az a munka, amit asszonyainknak adunk, a lehető legnagyobb nyere­séget hozó feladat legyen. így a jövőben zoknijavítás helyeit műanyagformáló gé­peken kezdepek dolgozni az asszonyok. A bekecsi termelő­szövetkezet hathatós támoga­tásával — egyszerű társulást, alakítottak — olyan tízmillió forint termelési értékű üze­met alakíthatnak id, amely­nek nyeresége meghaladhatja az évi 1,5 millió forintot. A 12 millió Ft-ba kerülő üzem még csak ..papíron létezik”, de máris négy vállalattal állnak kapcsolatban, megjelölve, hogy milyen termékekre van szükségük. így terveznek, váltanak Abaújváron, hogy még észak kedvezőtlen adottságai között is talpra állhasson — ötévi sikertelenség után — egy nagyüzem. rán tizennégy tonnányi csö­vet cserélnek ki a kazántest negyven méter magas tűzte- rében. Az Erőműkarbantartó Vállalat munkásain kívül észt vállaltak a nagyjavítás­ból a tatabányai, a bánhidai, az oroszlányi és a dorogi hő­erőmű dolgozói, s bekapcso­lódott a munkába nyolcvan lengyel hegesztő és lakatos is. (Folytatás az 1. oldalról.) Az öt községben 1981-ben 11 millió 852 ezer forintos forgalma volt a kiskereske­delmi egységeknek, amely négymillió forinttal több, mint az előző esztendőben volt. A vendéglátóipari egy­ségek 533 millió forintos for­galma nem érte el az 1980- as évi szintet, leginkább a szegilongi és tiszatardosi ital­boltok forgalmának vissza­esése miatt. 1980. január l-től, mint ismeretes, új közgazdasági szabályozórendszer lépett életbe, amelyben figyelembe vették, hogy a kistelepülése­ken működő kiskereskedelmi üzletek feltételei, költségvi­szonyai kedvezőtlenebbek a nagyobb községekénél. En­nek ellensúlyozására az ilyen egységeket üzemeltető válla­latok és szövetkezetek anya­gi támogatást kapnak, amely­re már rendelet van. A tá­mogatás alapja, az értékesí­tési árbevétel két százaléka (ebben nem szerepel az al­koholforgalom). Ügy tűnik, a rendelet ösztönzően hatott hiszen az alapvető cikkekből megfelelő volt az 'ellátás. Élelmiszeripari termékek­ből, például kenyérből és péksüteményből Baskóra, Szegilongba és Tiszatardosra naponta szállítanak, Simára és Sósitófalvára pedig kétna­ponta. Ez megegyezik a A 3. számú Volánnál az utóbbi hetekben számos he­lyen — termelési tanácskozá­son, szocialista brigádvezetők értekezletén, legutóbb pedig műszaki-gazdasági konferen­cián — vitatták meg a kol­lektívák az ez évi tenniva­lókat. Valamennyi fórumon megfogalmazták: az 1982. évi terv sajátossága, hogy szigo­rúbb szabályozási feltételek között, kisebb szállítási telje­sítménynövekedést feltéte­lezve kell biztosítani a vál­lalati gazdálkodás egyensú­lyát, ugyanakkor meg kell őrizni a műszaki, forgalmi te­rületen korábban elért sta­bilitást. Kétségtelen, nem könnyű az idei esztendő. Jóllehet, az első hónapok teljesítményei­ből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mindenesetre néhány figyel­meztető tény, számadat jel­zi, mire kell a továbbiakban a figyelmet összpontosítani. Itt. van például a teherfu­varozási ágazat. A vállalat árufuvarozási terve erre az évre — tekintettel a szállí­tási igények csökkenésére — minimális teljesítménynöve- l&edési irányoz eió. A terv helybéliek igényével. Hason­lóan szállítják a tej- és tej­ipari termékeket is, továbbá az alapvető élelmiszerek kö­zé tallózó zsírt, lisztet, rizst, cukrot, étolajat és marga­rint. A háztartási és vegyi­árukat a boltok a Füszért Vállalattól rendelik meg, amelyek szállítása meghatá­rozott túranapokon történik. Kedvező a községek ellátá­sa hentesáruból is, a tőke­hús viszont csupán két köz­ségbe jut ei. A vendcgkítóípari egysé­gek száma és nagysága ele­gendő a járás aprófalvaiban. Négy községben működik ön­álló egység, negyedosztályú besorolással. Színvonaluk osz­tályba sorolásukkal azonos. Étkezési lehetőség a vendég­látóipari egységekben nincs, jóllehet a lakosság sem igényli azt. Megfelelően mű­ködnek az iparcikkek árusí­tásával foglalkozó boltok is. Készletük elegendő, a nagyobb értékű tartós fogyasztási cik­kekéi pedig megrendelés út­ján szerzik be az igénylők­nek. A vizsgált kereskedel­mi egységeknél általános je­lenség a szűk raktárhelyiség. Bár a hatodik ötéves terv során az egységeket, üzemel­tető áfészek fejlesztést nem terveznek, mégis talán fi­gyelembe veszik a raktárak zsúfoltságát és kisebb-na- gyobb bővítésekkel enyhítik előírásait azonban mégsem sikerült teljesíteni az év el­ső két hónapjában. Ennek — mint azt a vállalat, vezetői megfogalmazták — több oka van. Az egyik ok, hogy je­lentősebb építőipari tevé­kenység március közepéig alig volt észlelhető megyénk­ben. Másrészről, az 'építő­ipart kiszolgáló tehergépjár­művek, főként pedig a pót­kocsis szerelvények teljesít­ménye az előző évihez ké­pest visszaesett. — A helyzeten azért lehet és kell változtatni — mondja az előzőekhez kapcsolódva dr. Juhász György igazgató —, mert a Volán üzemképes tehergépkocsi-parkjának ka­pacitása és a fuvarozási szer­ződésekben lefektetett fel­adatok a legteljesebb össz­hangban állnak. Vagyis, min­den feltétel megvan a ter­vezett áruszállítási teljesít­mények eléréséhez, csupán megfelelő szervező munkát színvonalasabb irányítást kell kinek-kinek a maga terüle­tén végezni. A jövőben te­hát különös gondot kell for­dítani a leghatékonyabban foglalkoztatható nagy raksú­lyé jármüvek és pótkocsis Hóvégi záráskor érkeztünk a halmaji Aranykalász Ter­melőszövetkezet rásonysáp- berencsi melléküzemágába. Kökény József ágazatvezető és Balogh Lajosné készlefcke- zelő csupa jó eredményről adott számot. A márciusi és az első negyedévi termelési tervet egyaránt sikeresen teljesítették a tintaüzemben. — Kezdetben bérmunká­ban a Budapesti Politúr Szö­vetkezet részére dolgoztunk — jegyzi meg az ágazatveze­tő. — Önállóak a múlt év áprilisában lettünk. Azóta az országban egyedül mi foglal­kozunk a tinta és a tus ké­szítésével és palackozásával. Több fajta tintát állítunk eíő, itt készülnek a színes tusok és a regisztráló vegytinták is. — Hogyan készül a tin­ta? — Nagyon sokféle anyagot használunk fel: harmincfaj­ta alapanyag keveréké­ből készül el a tinta. Desz­tillált vízzel és fenollal egy­aránt dolgozunk. A keverési arány a terméktől függ. A jó minőség érdekében na­gyon oda kell figyelnünk a pontosságra. A tartozékanya­gokat melegítés közben ke­verjük össze, majd harminc milliméteres, kéldecis és li­teres üvegekbe öntjük. Ez a , munka nem gépesített, asz- szonyok végzik, kézi erővel. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Tizenegy asszony és egy férfi dolgozik a melléküzem- águnkban. Az asszonyok fel­adata a tinta palackozása, és ők ragasztják fel a megfele­lő címkéket az üvegekre. Az egyetlen férfidolgozó, aki a tintát főzi, korábban trak­toros volt. Azelőtt az asszo­nyok is valamennyien a me­zőgazdaságban dolgoztak. Rt jobban keresnek, s e mel­léküzemág a szövetkezetnek is jó nyereséget biztosít. Az országos igények termékei Ilii­ből igen nagyok: az idén egy­millió darab harminc milli­méteres üveget és harminc­ezer darab kétdecis, illetve Ötmillió márka értékű szerződést kötött a Senera- limpex Magyar Külkereske­delmi Vállalat az NSZK-be- li Kurt Pijalin céggel. A napokban aláírt megál­lapodás értelmében a magyar külkereskedelmi vállalat szerelvények munkájának szervezésére. Ma már nem járható út, hogy egyes tele­peinken pótkocsik állnak ki­használatlanul. — Az árufuvarozás szerve­zettségének egyik fontos mu­tatója — folytatta a gondo­latsort az igazgató —, ho­gyan alakul az áruval meg­tett kilométer aránya. Az el­múlt évben ez az arány 69,4 százalék volt, amit a két irányban végzett fuvarozás szervezésével legalább 70 százalékra lehet növelni. Csal; hogy, az év első két hó­napjában a „rakott-kilomé­ter” arány az előző évihez képest romlott, így a növe­kedés helyett csökkenés állt be. A kivezető utat abban látom, ha a megyei diszpé­cserszolgálat, az üzemegysé­gek menetirányítói a legfőbb feladatuknak a pótfuvarok szervezését tekintik, hogy a jövőben minél több. mindkét irányban rakottan közlekedő Volán-gépkocsi dolgozzon. Ezen a területen sok tenni­valója van a miskolci teher­forgalmi üzemnek, a kazinc­barcikai és a sátoraljaújhe­lyi üzemegységnek, valamint az encsi főnökségnek. literes üveget töltünk meg. ém szállítunk a PIÉRT-hez és né­hány nagyvállalathoz­— A sok vegyszer haszná­lata nem károsítja-e »* egészséget? — Az egészségre csupán a ruha jelző vegytinta belégzé- se lehet ártalmas — mondja Kökény József. — Éppen ezért minden dolgozó egy műszakra jár. mégpedig két­naponként. Égj’ munkanap után mindig egy pihenőnap következik. A munkát nem érdemes gépesíteni, ugyanis minden színhez más gépsor kellene... A munkahelyre, ahol a ti­zenegy asszony dolgozik, el­kísér bennünket. Balogh La­josné és az ágazatvezető. Az épület régen kovácsműhely volt. A munkakörülmények­kel azonban még így, az át­alakítás után sem lehetnek elégedettek az itt dolgozók. A piciny műhelyben a zsú­foltság a legszembetűnőbb. Ez a műhely szolgál a kész termékek raktározására is — a sok csomagtól alig lehet mozdulni a helyiségben. A fentebb említett szép nyere­ség ismeretében érthetetlen, hogy az azt megtermelő dol­gozók miért nem érdemelnek: jobb körülményeket... A másik helyiség, ahol Rácz Benjámin dolgozik, jó­val tágasabb. Számára köte­lező a védőálarc és a bőr­kötény viselete. Az ő felada­ta a legveszélyesebb, ő főzi és hengerli a tust, a tintát. A levegőt itt ventillátor tisz­títja. Sok múlik a trak toros­ból lett tintafőző mesteren: a keverési arányt nem hibáz­hatja el, a tust pedig nem kevesebb, mint huszonötször kell lehengerelnie a henger­széken, hogy megfelelő szem- csefinomságú legyen. Az itt tapasztalt nehezebb munka ellenére is inkább az asszo­nyok érdekében kell szót emelnünk. A tinta főzéséhez, hengerléséhez ugyanis sok­kal jobb körülményeket biz­tosított a szövetkezet, mint ahol a nők dolgoznak. mintegy 4500 tonna mirelit- árut exportál ebben az év­ben az NSZK-ba. A Debre­ceni Konzervgyár mélyhű­tött gyümölcs- és főzelék­áruit az idénynek megfele­lően. májustól kezdik szálli- tani az NSZK cég részére. — Az ilyen nagy gépjár­műparkkal rendelkező fuva­rozók, mint a Volán, sokat tehetnek az energiatakaré­kosság fokozásáért. — Vállalati szinten az energiagazdálkodás haté­konyságának 5 százalékos ja­vítását tűztük célul 1982-ben — mondja a témával kap­csolatban az igazgató. — Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha az idén sem használunk fel több üzemanyagot, mint az előző esztendőben. De még ennél is tovább megyek: a megvaló­suló beruházásaink ellenére az idén 1,9 százalékkal csök­kentjük összes energiafel­használásunkat. Gázolajból és benzinből két hónap alatt több, mint 2,3 millió forint értékű üzemanyagot takarí­tottunk meg vállalati szinten. Annak érdekében, hogy éves energiatakarékossági célja­inkat valóra váltsuk, úgy kell foglalkoztatnunk megle­vő járműveinket, hogy csök­kenjen a benzinüzemeltetésű gépkocsik teljesítménye, ami a benzinfelhasználás jelentős mérséklődését vonja maga után, ugyanakkor növekedje­nek a Diesel-teljesítmények, ami végső soron nemcsak energiamegtakarítást, de je­lentős költségcsökkentést eredményez a vállalatnak. L. U Mátraderecskén járva láttuk, kármán — Erőmükarbanlartás (monos) Fuvarozók és fuvaroztatók — dévald — Exportszerződés

Next

/
Oldalképek
Tartalom