Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
ÉSZ AK - M AGYARORSZÁG 4 1982. április 28., szerda Édssgyárak művelődési házában Ma este a képernyőn: Több, de kevés köztük az óvodás A második műsorban 21.35-kor kezdik sugározni a Tökmagevő cimü, 1964-ben készült angol filmet, amelyet a nálunk is jól ismert angol drámaíró, Harold Pinter irt és Jack Clayton rendezett. A filmdráma központi témája egy rendkívüli nő és családanya küzdelme családjáért, férjéért és saját egyéniségéért. Képünk a film egyik kockája. • Mielőtt valami is elkezdődött volna, úttörők álltak elő, képviselőjük köszöntötte a megjelenteket, majd énekkel is ezt tették. Aztán az elnökségi asztaltól hangzott el megnyitó, a köszöntő részben külön is kiemelve a vállalat vezetőinek jelenlétét. Hogy így történt: gondolhatnánk, valami fontos gazdasági vagy politikai eseménynek adott helyet Szerencsen az édesipari vállalat művelődési háza. Pedig „egyszerűen” annyi történt: a művelődési intézmény társadalmi vezetőséget választó gyűlésének lehettünk a tanúi. Az ünnepélyesség, a vállalat első számú vezetőinek jelenléte azonban önmagában is azt jelzi: itt ennyire fontosnak tartották ezt az eseményt. * Aki gyakrabban „elvetődik” hasonló jellegű összejövetelre, itt, Szerencsen, a továbbiakban is tapasztalhatott volna nem-megszokott dolgokat. A legelső éppen a legfontosabban volt: a művelődési ház vezetőjének beszámolójában. Hogy Mezei Zsófia — a tiszteletdíjas igazgató — fejből mondta el a papíron egyébként kezében levő mondatokat, az még hagyján. Ám ez a mondandó felért egy „személyes vallomással” is. Voltak persze ebben is visszakereshető tények, nem mulasztódtak el a számok sem. Utóbbiakból nem is felejthető el egy adat: a Szerencsi Édesipari Vállalat Művelődési Házában 1 981-ben 119 rendezvényen 20 262 látogató volt jelen ... Az igazgató szavaival élve azonban ezek „csak semmitmondó, megszokott számok”: — Nagyon meg kell nézni, hogy meglássuk azt a soksok munkát, izgalmat, re- ménységet-örömet, ami mögötte van. j A művelődési ház — melynek nincs főállású népművelője — területi jelleggel működik, de elsősorban a két gyár dolgozóinak kulturális ellátását biztosítja. Az öt évet átfogó beszámolóból kitűnt, hogy minden korosztály megtalálhatta itt szórakozását, művelődését: irodalmi estek, színházi előadások, könnyűzenei koncertek, amatőrbemutatók, kiállítások mellett helyet kaptak itt a két gyár dolgozói részére szervezett szakmai oktatások, vetélkedők, továbbképzések. A művelődési ház jó kapcsolatot tart több Szerencsen működő gazdálkodó egységgel, oktatási-nevelési intézménnyel. Itt valami mindig történik, s hogy így legyen, ahhoz nagy ügyszeretet, lelkesedés, odaadás kell. A művelődési ház vezetője nem titkolta: a korábban megválasztott társadalmi vezetőség az idő során „széthullott”; mégsem maradtak maAz anyanyelvi mozgalom folyamatos, áldozatos munkával jelentős eredményeket ért el az idegenben élő magyarok körében szerte a világon. Ebben a szülőföld anyagilag, erkölcsileg, tudományosan egyaránt sokat tett. A Radványi Dezső szerkesztésében, Kígyós Sándor Rendezésében a Magyar Televíziónál most elkészült bogukra az itt dolgozók. Segítségre sietlek, elsősorban a szocialista brigádok. Közülük is külön említést tett Mezei Zsófia a csokoládégyár Tye- reskova és Zrínyi brigádjának tagjairól: — Többek ők, mint a vezetőség tagjai, többek mint munkatársak. Hűséges barátaink ők, akik nélkül sivá- rabb, erőtlenebb lenne az élet a házban __ Dolgozó n ők, családanyák ők, mégis mindig lehet rájuk számítani, együtt vagyunk az örömökben, az izgalmak idején, a problémák megoldásában. Ők adnak nagyon sokszor erőt szeretetükön keresztül a nehéz időkben... * A beszámolót követő felszólalásokban hallhattunk a megoldásra váró feladatokról. Ezek közül emelünk ki néhányat: — Számtalan eredeti ötlet, színvonalas munka jellemezte a művelődési ház munkáját. Kérdés azonban, kellő számban merítettek-e dolgozóink ebből a kútból? Ügy gondolom, vannak még kimaradók, elhúzódok, ezért szélesíteni kellene a művelődési ház látogatóinak bázisát — mondta Pál György, cukor- gyári igazgató. , — Meg kell újítani az ismeretterjesztő előadások rendszerét... Kevés a könyvtári látogató, gondolkodni kellene fiókkönyvtárak gyári létrehozásáról__A jövőre 60 é ves, nagy hagyományú munkáskórus tagjai már idősek, gondolni kell az utánpótlásra — vetette fel egyebek között Gulyás Lajos, cukorgyári szb.-titkár. A művelődési ház dolgozói és társadalmi segítői a feladatok megoldásában nem maradnak magukra. Erről biztosította a jelenlevőket a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója. Kovács György: — Ismert tény, hogy az elmúlt évben minden figyelmünket és energiánkat a vállalatalapítás, a gazdasági munka foglalta le. A jövőben több erőnk és lehetőségünk lesz arra, hogy jobb és több figyelmet fordítsunk más témákra^ így dolgozóink kulturális, művelődési helyzetére is. Ennek a két gyárban nagy hagyományai vannak, ezt jó szívvel vállaljuk. A vezetés nevében támogatásunkról és segítőszándékunkról biztosítok mindenkit, aki ennek érdekében dolgozik. A Szerencsi Édesipari Vállalat főbejáratánál hatalmas táblán ez olvasható: „Az ember értékét nem a cím és a rang jelenti, hanem a munka, a magatartás, a hivatás- tudat és a társadalmi tevékenység” — a jelmondat valósággá válásához járulhat hozzá a művelődési ház további színvonalas működése Tón agy József kumentumfilm elsősorban arról a debreceni pedagógus- képzésről számol be, amely- Ve olyan magyarok érkeznek az öt földrészből, akik új hazájukban a másod- és harmadgenerációk i^örében oktatják a magyar anyanyelvet. A film sokoldalúan mutatja be, kik, hol és mit tesznek. A Corvina Kiadó közelmúltban megjelent újdonságai között egy miskolci szerző könyvével is találkozunk: Fazekas István a kötet címe, a szerzője Szabadfalvi József néprajzkutató, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója. A kötet belső címoldalán már bővebb cím olvasható: Fazekas István és a nádudvari fazekasság. Ez a megfogalmazás egyben már precízen jelzi is a könyv tartalmát. A szerző, a népi ke- rámikusság évtizedek óta nagy hírű kutatója, bevezetőben a nádudvari fazekasság kialakulását mutatja be, majd id. Fazekas Lajost, Fazekas Istvánt, s az ismert fazekas-dinasztia további, a fazekasságot művészi szinten végző tagjait, részletesen elemezve munkásságukat, díszítőművészetük, íormaalakí- tásuk fejlődésének legjellemzőbb mozzanatait. A kötetet irodalomjegyzék és a Fazekas-család negyvennyolc jellegzetes íeketecserép munkájának fotója egészíti ki. * Rippl-Rónai József a témája Keserű Katalin nagyméretű albumalakban megjelent monográfiájának, amelyet a Corvina a varsói Ar- kadyval és a berlini Hen- schelv'erlaggal közösen adott közre. A hihetetlenül gazdag életművet — mintegy 2400 olaj- és pasztellképet, 800 rajzot, 30 rézkarcot és litográfiát, valamint 100 iparművészeti tárgyat — hátrahagyó, 1861 és 1927 között élt művész munkásságának méltatása után a művészt és korát bemutató eseménynaptárt találjuk az albumban, majd huszonhárom színes és harminchat fekete-fehér képen, valamint a színesen reprodukált művek rövid, szöveges elemzésén keresztül állítja elénk a szerző Rippl-Rónai Józsefet. * A művészet kiskönyvtára sorozatban most három kis kézikönyv került a boltokba. Goncsarovát, a századelő forradalmi orosz művészetének kiemelkedő alakját Bakos Katalin mutatja be. A tanulmány átfogóan értékeli a festőnő pályáját és a kortárs irányzatokat is bemutatva határozza meg helyét az orosz és a nemzetközi avant- garde-mozgalomban. A kötetet hét színes és ötvenegy fekete-fehér kép illusztrálja. — Oskar Schlemmer, a század első felének egyik legsokoldalúbb művésze munkásságát Haulisch Lenke ta- ’ nulmánya mutatja be, áttekintést adva a változatos, de következetes életmű történeti alakulásáról, nyolc színes és ötvennégy fekete-fehér képpel. — Michelangelo a témája a sorozat harmadik darabjának, amely egyébként Lyka Károly, a magyar művészettörténet-írás nesztora tanulmányának negyedik kiadása. A reneszánsz művészet Michelangelo alkotásaiban érlelte meg legszebb gyümölcseit. A kis kötet ötvennégy képtáblát és hat szöveg közötti képet tartalmaz. * Bizánc festészete és mozaikművészete a címe Faludy Anikó hatalmas tanulmány- kötetének, amely a bizánci művészetet három — antik, keleti, keresztény. — forrásból származtatva mutatja be a mozaikművészet fénykorát, a miniatúrafestészet legszebb lapjait, a templomok díszítésének elveit és legjellemzőbb programjait, az ábrázolási szabályok kialakulását és a bizánci művészet hatását az utódállamok művészetében. A kötetben található negyvennyolc színes kép között láthatók a legszebb ravennai mozaikok, a legkorábbi Sí- nai-hegyi ikonok, továbbá a Wiener Genesis, a Codex Rossanensis, a híres Párizsi Zsoltároskönyv egy-egy lapja, a konstantinápolyi Hagia Szophia mozaik császárportréi, a Vlagyimiri Istenanya- ikon. * Gorsium—Berculia—Tác, a Dunántúl nagy látogatottságú római kori történeti emlékhelye a témája Fitz Jenő könyvének, amely immár negyedik, bővített és javított kiadásban kerül a boltokba és az olvasókhoz, hogy 'ismertesse a régi római település történetét, műemlékeit, amely utóbbiakat 39 fotón is bemutatja, a településtörténetet pedig több szövegközi rajzzal érzékelteti. 0» Másfél évtizede viszonylag gyakran megfordulok iskolákban. Statisztika nélkül is mondhatom; amíg évtizede szinte fehér holló volt a cigánytanuló a felsőbb osztályokban, ma egyre többen nemcsak a végbizonyítványt kapják kézhez, de népesülő számban tanulnak tovább is, igaz, egyelőre inkább csak a szakmunkásképző intézetekben. Anélkül, hogy kisebbítenénk a pedagógusok érdemeit, az előrehaladás okainak keresésében döntőként említjük: nagyobb figyelem jutott az iskolára előkészítésnek. A lemorzsolódás, a lemaradozás legfőbb oka — konkrét körülményeket figyelembe véve —, hogy már az iskola- kezdéskor hátrányos helyzetből indulnak. Aminek végül is csak következménye, hogy évismétlésekre kényszerülnek. Nem tudnak játszani Rendkívül differenciált beilleszkedésük. Ez egyébként a felnőtt lakosságra is jellemző. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a felnőtt cigánylakosság munkavállalása emelkedik. A férfiaknál 71 százalék, a nőknél 36 százalék az állandó munkavállaló. Az utóbbiaknál még mindig alacsony, de a korábbi évekhez képest jelentős az emelkedés. Más kérdés, hogy a szakmunkások száma még mindig nagyon alacsony körükben. Az adatok felsorolása korántsem közömbös a gyermekekkel való foglalkozás szempontjából. A munkát vállaló cigányszülők gyermekei ugyanis közvetlenebbül juthatnak el az óvodába. Márpedig éppen az ő esetükben igen fontos a szervezett előkészítés. A tapasztalatok szerint ugyanis a gyermekek nevelését egészen a játszani megtanítással kell kezdeni. A játék ugyanis nagyon egysíkú náluk, a kezdeti időben többnyire csak bizonyos »mozgások ismétlődése, minden tartalom nélkül. Márpedig a játék nagyon fontos szerepet, tölt be a gyermek fejlődésében, erre alapozódhat a nyelvi neveléstől a logikus gondolkodás fejlesztéséig sok minden. Az előkészítésben ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítanak az óvónők a nyelvi kifejezés fejlesztésére. Az ingerszegény környezet hatására a tapasztalatok szerint legtöbbször alapvető fogalmakkal nincsenek tisztában a gyermekek. Gondot jelent a velük való foglalkozásban, hogy figyelmük nem kitartó, hamar fáradnak. Viszont az ének- és testnevelés foglalkozásokon rendkívül aktívak, s ezt ki lehet, sót ki is kell használniuk az óvónőknek. A felsorolások egyben feladatot is jelölnek, s ezekről a feladatokról meglehetősen gyakran esik szó a megyében. Erre egyébként a tények is szorítanak. Amíg ugyanis 1974-ben az óvodás korú cigánygyermekeknek csak 5,6 százaléka volt ott az óvodában — ez mindössze 336 gyereket jelentett —, 1981-ben már 21 százalékuk, azaz 1300 cigánygyerek. S az óvoda három esztendeje alatti igen sokat le tudnak dolgozni hátrányukból. A gondoskodás a gyerekekre jusson A szülők munkaváHaiása kétségtelenül segitetle a gyermekek óvodába kerülését, túl azon, hogy a megye törekszik arra, hogy mind több cigánygyermeknek biztosítsanak — a már említett okok miatt — óvodai nevelést. A támogatásnak egyébként igen sokféle módja van; kezdve a szociális segélytől egészen a pedagógusok dotálásáig. Az anyagi támogatásban is történtek változások. Egyre több helyen választanak olyan megoldást, amikor a segítséget közvetlenül a gyerekek élvezhetik. Központi alapból hárommillió forintot kapnak, a helyi tanácsok erre a célra, s megyei támogatásként 2,2 millió forint fordítható a pedagógusok cél juta lm ázására. Mindkét összegből kapnak az óvodák. Elsősorban étkezési hozzájárulásra fordítják. de tanszer- és ruhavásárlásra is. A tapasztalatok ebben az esetben a kedvezőbbek, a pénzbeli támogatásból ugyanis a legkevesebb éppen a gyerekekre Jut. Nem véletlenül javasolta például a megyei tanács művelődésügyi osztálya a Művelődési Minisztériumnak a közelmúltban, hogy a segélyezéseknél legyen kizáró tényező, ha valaki elmulasztja iskolába járatási kötelezettségét Érdekek, meggyőzés Az előkészítésnek persze más módja is van, például a-z iskolai előkészítők szervezése. Mivel nem kötelezőek, a helyi szervezőknek meglehetősen sok gondjuk van a gyerekek rendszeres eljárásával a foglalkozásokra. Mindamellett itt is van előbbrelépés. Más kérdés viszont, hogy alapvető változást csak a két- olualú szemléletváltozás hozhat. A cigánycsaládok ma még többnyire nem ismerik fel saját érdekeiket, pontosabban, ha fel is ismerik, annak anyagi konzekvenciáit nehezen vállalják. Másfelől kétségtelenül tapasztalható még társadalmi előítélet is. A ténylegesen megmutatkozó gondok „elsimításában” az óvónők személyes példa- mutatásának döntő szerepe van. Azonban nem hallgathatjuk el: a szemléletváltozáshoz arra is szükség van, -hogy a gazdasági vezetők figyelméből több jusson a tankötelezettségi törvényre. Arra, hogy az egyre nagyobb számban munkát vállalók em_ béri megbecsülésekor arra is figyeljenek, hogy gyerekeik ott vannak-e az iskolapadban. Csutoráé Annamária !!h SJyí Gyermekkerékpár Méh/ gyermekkocsi Sport gyermekkocsik 890 Ft-ért 2500 Ft-ról 2000 Ft-ért 2300 Ft-ról 1150 Ft-ért 2700 Ft-ról 1800 Ft-ért 450 Ft-tól 909 Ft-ig Kaphatók a gyermekkocsi boltunkban Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 8. szám alatt.
