Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. április 25., vasárncp A 97. miskolci darab Orosz György vendég A Miskolci Kamaraszínházban még csak régi díszletdarabok jelzik a majdani játéktér határait. A színpadon Kulcsár Imre és Komáromy Éva beszélgetve ül egy asztalka mellett. Autóduda hallatszik, a főiskolás Fráter Kati, mint szobalány, átrohan a színen ajtót nyitni, s megérkezik egy darabbeli házaspár: Varga Gyula és Várhegyi Márta. Rövid beszélgetés, kedélyes csevegés után biciklicsengőt hallunk: az újabb szereplő kerékpárral érkezik. Ez pedig Máthé Éva. A darab hetedik szereplője, Péva Ibolya a nézőtéren ül, őrá még nincs szükség. A nézőtér elején Balogh Erzsébet segédrende- zö jegyezget, a második sor szélén pedig ott ül a rendező, Orosz György, aki nyolc- év után vendégrendezőként van újra Miskolcon. Orosz György 23 évig volt a Miskolci Nemzeti Színház, rendezője, az utolsó évtizedében főrendezője. Innen Debrecenbe távozott, most a Budapesti Gyermek Színház főrendezője. Örömmel látjuk újra Miskolcon. Örömmel látjuk, hogy nemcsak látogatóba jött, hanem rendez is, S mert a próbán résztvevők, a főiskolás Fráter Katit leszámítva, valamennyien régi- régi munkatársak, — a krónikással együtt —, úgy tűnik, mintha ez a nyolc év ki sem esett volna, mintha az Orosz rendezte sok-sok darab egyikének próbáján lennénk. Noel Coward angol író Vidám kísértet című vígjátékának első emlékpróbáján vagyunk. Hogyan találkozott Orosz György ezzel a darabba] a miskolci színpadon? — A színház igazgatóságárak felkérésére jöttem vendégrendezőként vissza Miskolcra, a darabot is a színház választotta. Minden bizonnyal abból a meggondolásból, hogy az évad végére valami könnyed szórakoztatást nyújtson a nézőknek. Magát a darabot ismertem, ha nem is pontosan ezzel a szöveggel. Ugyanis 1947-ben. főiskolás koromban láttam Budapesten a Művész Színházban azt a Stella Adorján féle fordítást, amelyet Apáthi Imre rendezett, s a szereplők között olyan személyiségek voltak mint Gombaszögi Ella. Sen nyel Vera, Tolnay Klári. Várkonyi Zoltán 1970- ben újra lefordíttatta. Réz Ádám volt ekkor a fordító, és a Pesti Színházban igen nagy sikerrel mutatták be. Ezt az előadást a televízió is közvetítette. Én ezt nem láttam, de ennek a szövegkönyvét használjuk fel mi is. — A szerzőről meg a darabról esetleg elmondhatunk-e valamit előre a nézőknek ? — Noel Coward a múlt század legvégén született, rendkívül sokoldalú ember volt. Színész, rendező, zeneszerző. író, aki nemcsak darabokat írt. És mert színész volt, igazi „szerepdarabokat” írt. Nagyon hálás szerepek mind, amelyek az ő darabjaiban adódnak. Csak megemlítem az egyik budapesti sikerét, az Akt hegedűvel című darabot. Egyébként a Vidám kísértetet 1941-ben írta. A háború alatt nagyon nagy siker volt szerte a világon és Magyarországon is már 1947- ben bemutatták. Cowardnak a népszerűsége később egy kicsit csőkkel,t, de még megélte a reneszánszát' az 1960- as években. 1971-ben halt meg. A reneszánszhoz sok tekintetben hozzájárult, hogy például Lawrence Oliwier is eljátszotta egyik főszerepét Harold Pinter rendezésében A darabról azt hiszem elég annyi, hogy egy író házában játszódik, ahol spiritiszta szeánszot rendeznek és ebből igen sok kacagtató bonyodalom adódik. Kár lenne magáról a történetről többet elmondani.' — A színészek, mint látom, régi ismerősök . .. — Igen. És igen nagy örömömre szolgál, hogy a színház ajánlólistája megegyezett az én elképzelésemmel a szereposztást illetően. Itt látható már — mutat egy makettre — a színpadképnek a terve. Gergely István munkája. Valamennyien, akik részt vesznek ebben a produkcióban igazán nagy kedvvel csinálják, sok szeretettel és gondolom, a nézők is várják a vígjátékot. — Nagyon várják. Hálásak is mindig érte. S minden bizonnyal a színháznak is javára válik, ha jóízű nevetés tölti be az igényes szórakoztatás eredményeként a* nézőteret. * A próba folytatódik, de Orosz még hozzáteszi beszélgetésünkhöz: — A Miskolcon töltött huszonhárom évem alatt kilencvenhat darabot ■ rendeztem. Ez a vendégréndezés lesz most a kilencvenhetedik. — Érdeklődéssel várjuk a május 15-í bemutatót. (benedek) A Miskolci Sziüifonlkis Zenekar kangverseopi Az elmúlt hetekben kicsit felgyorsult az idő a Miskolci Szimfonikus Zenekar körül, egymást érik a fellépések, budapesti vendégszereplések, rádióközvetítés, koncertek működésük székhelyén, Miskolcon... — megannyi fontos erőpróba, megnyilvánulási lehetőség. S az ilyen sűrű program — többek között — azon áll vagy bukik, mennyire változatos, illetve mennyiben életképes az a műsorválaszték, melyet az együttes az egymást követő estéken nyugodt lelkiismerettel, magas színvonalon a hallgatóságnak felkínálhat. A repertoár gazdagságával úgy tűnik nincs baj, a zenekar jól nyitott a huszadik századi szerzők felé, bemutatókedvük igen sok, ritkán megszólaltatott művet állított pódiumra. Illusztrációként idézzük fel a legutóbbi két miskolci hangverseny programját: április 14-én a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében — a Népszerű zenei estek-sorozat befejező koncertjén Rossini Tolvaj szarka című nyitányát, Paganini D-dúr hegedűversenyét (a szólót Bálint Mária játszotta), Kókai Verbunkos szvitjét és Gershwin Kubai nyitányát hallottuk. Öt nappal később a Miskolci Nemzeti Színházban pedig a következő művek kerültek bemutatásra: Szymanowski szimfonikus versenyművé (zongorán közreműködött Torma Gabriella). Martinu Oboaverseny (Szergej Davidov előadásában) és Csajkovszliij Diótörő-szvit. A legnagyobb közönségsikert a Gershwin- és a Csaj- kovszkij-darab aratta, ami — túl a művek és a szerzők népszerűségén — abból adódhatott, hogy a zenekar hallhatóan nagy élvezettel tolmácsolta a kompozíciókban rejlő (a gershwini 1 dzsesszes és a csajkovszkiji klasszici- záló) ismert-kedveit fordulatokat, zenei poénokat. Nem alakult viszont ki maradéktalan összhang a szólistákkal, nem sikerült mindenütt közös nevezőre hozni a frazírozást és a tem- póelgondoiásokat. Bálint Mária a Paganini-műben elsősorban a lírai elemeket hangsúlyozta, amiért is a hegedűverseny (a paganini-i értelemben vett) virtuóz jellege háttérbe szorult; Szer- gej Davidov oboa játékában viszont épp az ellenkezője volt tapasztalható, ő aMar- tinu-versenyművet kicsit szikárabbra, szenvtelenebbre formálta, mint azt a mű textúrála alapján számítottuk: Torma Gabriella előadásmódja pedig — összefogottsága ellenére is — itt- ott merevnek hatott. Mindhárom interpretáció a végső kidolgozottság előtti állapotot tükrözte, s az említeti észrevételek is a beérés és a zenekarral való teljes ösz- szeszokottság hiányából ere- deztethetők. A hangversenyek dirigense Mura Péter volt, aki jól és pontosan irányította a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Műismerele és műsze- retete a Szymanowski-darabban derült ki legvilágosabban, ez a kompozíció volt a két koncert esztétikai csúcspontja. Az egyébként. is nagyon ritkán hallható darab, a maga sodró expresszivitásával, drámai mélységeivel a reveláció erejével hatott, érdemes volna műsoron tartani, többször is bemutatni. D. Szabó Ede Ma délután a képernyőn Özvegy inenyasszenyofe Pécsi Sándor életműsorozatában jelentkezik mo délután 15.20-kor a képernyőn az 1964-ben készült Özvegy menyasszonyok című film, Gertler Viktor rendezése, amelyben o rendőrség egy eltűnt taxisofőr után nyomoz. Az eltűnt egyébként házasságszédelgő, és hat menyasszony gyászolja. A nyomozást Kovács százados vezeti, akit Pécsi Sándor alakit. Ö látható képünkön a film egyik jelenetében az egyik özvegy menyasszonnyal. Miskolcon, a városi művelődési , központ úttörőhá- zában tartotta alakuló közgyűlését az Országos Nép- művészeti Egyesület Borsod megyei szervezete tegnap, április 24-én, délelőtt. A művelődési miniszter az elmúlt év novemberében engedélyezte az egyesület megalakítását, amelynek gondolata éppen Miskolcon vetődött fel az országos fafaragó konferencián. A nép- művészeti mozgalom továbbfejlődése, az amatőr mozgalomban tevékenykedők érdekeinek védelme ugyanis szükségessé tette egy olyan szervezet létrehozását, amely jogi személyként is gondozója lehet e területnek. A népművészeti mozgalom ugyanis nem divatként, hanem közízlésünkbe, művelődésünkbe alakító tényezőként fejlődött s fejlődik. Ugyanakkor a jelenlegi körülmények között szinte áttekinthetetlen volt maga a mozgalom, annak sokszínű ága. A díszítőművészettől a fafaragókig, a bőrművesektől a cserepesekig, gyakorlatilag ezrekben számolható azoknak a köre csak megyénkben, akik szabad idejükben nemcsak a népművészeti hagyományok felkutatásával foglalkoznak, hanem valamilyen módon annak továbbéltetésével is. Nem véletlenül tartja a most megalakult egyesület egyik fontos feladatának a hagyományok gyűjtése mellett a népművészet korszerű művészeti formanyelvének kialakítását. Ugyancsak az előrelépést jelentheti, nogy az egyes népművészeti szakmai ágazatokban mód nyílik alkotó közösségek, műhelyek létrehozására, működtetésére, az elért eredmények terjesztésére. Nem közömbös az egyesület megalakítása szempontjából az sem, hogy e keretek között megoldódhat végre az egyre szaporodó népművészeti vásárok, kiállítások gondja is. Az egyesület keretén belül ugyanis a zsűrizést is megoldják. Ez persze azt jelentheti, hogy gátat lehet szabni az olykor bizony fel-felbukkanó giccsáradatnak, s a figyelmet a valós népművészeti örökség felé fordíthatják. Ezt a tevékenységüket egyébként megerősíti az is, hogy pályázatok kiírására is sor kerülhet, ezzel is ösztönözve a tagságot az igényes nép- művészeti alkotások létrehozására. A szombaton megalakult megyei szervezet feladatairól, az alapszabályról egyébként tír. Fügedy Márta, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. Az országos egyesület fő feladatait Kerékgyártó István, a Népművelési Intézet osztályvezetője ismertette. A borsodi szervezet tagsága többé-kevésbé jól tükrözi egyébként a népművészeti ágazatok helyzetét is a megyében. A díszítőművészet — a hímzők — és a fafaragás amatőr tábora erős, közülük jelentkeztek a legtöbben. De a bőr- és fémműves, az egyéb tárgyalkotó népművészet képviselői is ott találhatók az egyesületben, amely ifjúsági tagozatát is létrehozza. Az alakuló küldöttközgyűlésen résztvevők közül nyolcán jelentkeztek hozzászólásra. Elsősorban az egyesületnek az érdekvédelemmel kapcsolatos feladatáról szóltak, de hangsúlyozták azt a feladatát is, hogy a népművészeti hagyományok összegyűjtéséhez, továbbfejlesztéséhez, alkotó bemutatásához is segítséget kell kapniuk. A tegnápi napon egyébként megválasztották az Országos Népművészeti Egyesület megyei szervezetének elnökségét. Elnöke: dr. Fügedy Márta; titkára Márton Jánosné lett. Az elnökség 9 tagú. Vendégeink: A szovjet bitemfvészek Az április 26-án, hétfőn kezdődő hét kulturális eseményei között igén rangos hely Illeti meg megyénkben a Szovjet Déli Hadseregcsoport Ének- és Táncegyüttesének vendégszereplését. A Lenini Komszomol Érdemrendjével kitüntetett művészegyüttes tagjai és vezetői hétfőn délelőtt érkeznek Miskolcra, s ugyanezen a napon heninvárosban mutatják be először műsorukat. Kedden — április 27-én — délután a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban a fegyveres testületek tagjainak mutatkoznak be, este pedig az MSZBT-tagcsopor- tok érdeklődő tagjai láthatják őket. A további program: április 28-án Mezőkövesden; április 29-én Kazincbarcikán; április 30-án — pénteken — pedig Ózdon mutatja be műsorát a Szovjet Déli Hadserégcsoport Énekés Táncegyüttese, és a kohászváros dolgozóival együtt köszöntik a munkásosztály ünnepét, május 1-él. Éneklő Ifjúság díszhangverseny Zengő torkok Kodály emlékéhez, hagyományaihoz méltó hangversenyt hallhattunk a miskolci Bartók-teremben, ahol az Éneklő Ifjúság megyei versenyének legjobb kórusai adtak találkozót és egyben hangversenyt egymásnak és a nagyszámú közönségnek. Zengő torkok, tiszta, 1 nemes hangok idézték a magyar kórushagyománvok legszebb emlékeit, élővé vált a kodályi vágy, törekvés, érezhettük, hogy a zenei anyanyelvűnk fölfedezése és el- saiátítása rendkívüli örömöket. gazdag értékeket rejt. amiben érdemes, szükséges elmélyülni. Vidámság és nem kis drukkolás jellemezte ezt a hangversenyt, melyen már ugyan a versengés természetes lámpaláza nélkül állhatták pódiumra a középiskolások. ám mégis olyan hangulatot, teremtettek, amiből érződött.: mindenki a legjobbat Igyekszik nyújtani. Gimnazisták, szakközépiskolások és szakmunkásképzősök váltották egymás! és a díszhangverseny is megmutatta, hogy megyénk középiskoláiban nagy gonddal és hozzáértéssel vezetik be a pedagógusok a gyermekeket a közös éneklés nagy nevelő hatású örömeibe. A díszhangverseny kínált lehetőséget arra is, hogy kiosszák az Éneklő Ifjúság megyei verseny legjobbjainak járó jutalmakat. A Kórusok Országos Tanácsa dicsérő oklevelében részesült a Miskolci Egészségügyi Szakközépiskola, a Kazincbarcikai Egészségügyi Szak- középiskola, a miskolci 114- es számú Eötvös József Szakmunkásképző Intézet, a Bláthy Ottó Erősáramú Villamosipari Szakközépisko'a és az ózdi József Attila Gimnázium énekkara, amely utóbbi elnyerte a Borsód megyei Kónui Sándor Művelődési Központ különdfiát is. Az Év Kórusa címet kaota a KISZ megyei bizottsága nagydíjával együtt a Földes Ferenc Gimnázium és a Zrínyi Ilona Gimnázium énekkara, akik a megyei tanács művelőd éstigvi p.sztélya különdíját is kiérdemelték. — sz — I — Építkezők, figyelem! építési szerkezeti követelményeknek megfelelő kevert betont azonnali igénykielégitéssel biztosítunk MEGRENDELHETŐ: Miskolci Építőipari Vállalat anyaggazdálkodási osztályán, Miskolc, József Attila u. 40. (hátul az udvarban). ! bgalulí az Országos Hípiiíszeli Egpilet nép színezeti
