Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Komlót Irén (Komját Átadómé) (1895—1982) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Rom­ját Irén elvtáirsnő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Társadalmi Szemle nyugalmazott felelős szerkesztője, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Rózsa Ferenc- űíjas újságíró, április 22-én elhunyt. Romját Irén elvtáysnő hamvasztás utáni búcsúztatása május 4-én, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. F.ihunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Rözponti Bizottsága, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Elutazóit megyéÉil a lengyel pártdelegácii Az MSZMP megyei bizott­ságának meghívására április 21-től megyénkben tartózko­dott lengyelországi testvér­megyénk, a katowicei vajda ság pártdelegációja. A delegá­ció tagjai: Robert Mocko, a vajdasági pártbizottság ősz tályvezetője és Janusz Kryca a pártbizottság munkatársa itt-tartózkodásuk során meg­ismerkedtek megyénk több nevezetességével és megbe­széléseket folytattak a megyei pártbizottság vezetőivel. Meg­állapodtak a két testvérmegye együttműködésének 1902—83. évi főbb irányelveiben, egye­bek között eszmét cseréltek a kölcsönös gyermeküdültetés lehetőségeiről. Lengyel ven­dégeink tegnap Miskolcon a megyei pártszékházban talál­koztak Grósz Károllyal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjával, a megyei párt- bizottság első titkárával, majd a délutáni órákban hazautaz­tak. ESFMLMYEKHOL Romját Irén elvesztése egyaránt súlyosan érinti a magyar újságíró-társadalmat, a hazai és a nemzetközi mun­kásmozgalmat. 1895-ben szü­letett, eredeti foglalkozása ta­nár volt. Fiatalon, 1918-ban bekapcsolódott a munkásmoz­galomba; 1919-től az Ifjú­munkás című lap munkatár­saként tevékenykedett. 1924- től volt tagja a kommunis­ta pártnak. A húszas évek magyaror­szági körülményei emigrá­cióba kényszerítették, azon­ban hazájától távol is ak­tív közéleti tevékenységet folytatott Előbb a Rúna távirati iroda munkatársa­ként dolgozott, majd — 1933-tól 1939-ig — Basel-'' ban jelentek meg cikkei. 1939 és 1944 között részt vett a francia ellenállási mozga­lomban : illegális sajtójának dolgozott, 1945—46-ban pe­dig a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom lap­ját, a Magyar Szemlét szer­kesztette. Komját Irén 1946-ban, csaknem két évtizedes kény­szerű távoliét után térhetett haza. Előbb az MTI külföl­di különszolgálatát vezette, majd munkatársa lett a Sza­bad Népnek. 1956-ban a Tá­jékoztatási Hivatal elnökhe­lyettesévé nevezték ki; 1957 áprilisától nyugdíjba vonu­lásáig — 1961-ig — a Tár­ V sadalmi Szemle felelős szer­kesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjas éveiben sem sza­kadt azonban el élethivatásá­tól, az újságírástól: haláláig alelnökként, tevékenyen részt vett a MUOSZ munkájában. Az utóbbi három évtized­ben íróként is jelentős élet­művet alkotott. Első könyve — A Francia Kommunista Párt programja címmel — 1950-ben látott napvilágot. Utolsó kötete az elmúlt esz­tendőben jelent meg Egy köl­tői életmű gyökerei címmel, amelyben a Tanácsköztársa­ság bukását követő emigrá- ciós évek történetét férje, Komját Aladár egy-egy ver­sének keletkezése kapcsán mondja el, bemutatva a nemzetközi munkásmozgalom és saját életük apróbb-na- gyobb eseményeit. A neves újságíró aktív közéleti tevékenységét szá­mos magas hazai és külföl­di kitüntetéssel ismerék el. Kétszer kapta meg a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jét, tulajdonosa többek kö­zött a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Szocia­lista Hazáért Érdemrend­nek. 1970-ben megkapta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Lenin-emlékérmét. A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet Julius Fucik-díjjal, a Szovjet Újságíró Szövetség — éppen egy évvel ezelőtt — Vorovszkij-díjjal tüntette ki. V Az illetékes magyar és csehszlovák szervek megál­lapodtak az egymás orszá­gába utazó állampolgáraik kölcsönös, minimális összegű valutaellátásáról. Ennek ér­telmében magyar állampol­gárok 1982. május 15-től csak akkor utazhatnak Csehszlo­vákiába, ha — érvényes úti­okmányaik mellett —azott- tartózkodásuk, vagy átuta­zásuk legszükségesebb költ­ségeinek fedezésére magyar- országi valutakiszolgáltató helyen vásárolt csehszlovák koronával rendelkeznek. En­nek előírt minimális össze­ge személyenként, az utazás első napjára 150 korona, minden további napra 90 ko­rona (10 és 15 év közötti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendel­kezniük. 10 év alattiak ré­szére nem kötelező koronát vásárolni.) Az előirt pénzmennyiség meglétét — a hivatalos va­lutakiviteli engedély alap­ján — a határon való kilé­péskor a magyar vámszerr vek ellenőrzik, de vizsgál­hatják azt a csehszlovák szervek is. és annak hiánya esetén megtagadhatják a Csehszlovákiába való be­utazás engedélyezését. Az intézkedés nem vo­natkozik — a szolgálati, vagy dip­lomata útlevéllel utazókra; — azokra, akik magánút­levéllel, de szolgálati célból utaznak, s erről hivatalos igazolással rendelkeznek; — azokra, akik a má­sik ország területén tartó­san dolgoznak vagy tanul­nak, és ezt igazolni tudják; — az utazási irodák által szervezett társasutazások résztvevőire; — a rendkívüli okok — pl. közeli rokon -házasság- kötése, temetése, bírósági el­járás, mentési munkálatok­ban való részvétel — miatt utazókra; — a devizamentes csere keretében utazókra, ameny- nyiben a fogadó ország il­letékes szerve által jóváha­gyott, erre vonatkozó meg­állapodást bemutatják; — a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra; — a kishatárforgalomban az erre a célra rendszeresí­tett útiokmánnyal közleke­dőkre. Azok a magyar állampol­gárok is mentesek a mini­mális valutavásárlás kötele- .zettsége alól, akik harmadik országba szóló érvényes me­netjegy birtokában tömeg- közlekedési eszközzel (vas­út, autóbusz, repülő stb.), vagy magyar vállalatok, szer­vezetek autóbuszával csak átutaznak Csehszlovákián, és ott-tartőzkodásuk — átuta­zásonként — nem haladja meg a 48 órát. Azoknak viszont, akik sze­mélygépkocsival, vagy mo­torkerékpárral utaznak át, járművenként — függetlenül az utasok számától — min- dpn Csehszlovákiába történő röirítfen BT-NYILATKOZAT • A Biztonsági Tanács több mint 10 órás vita után nyi­latkozatot fogadott el, amely­ben követeli a dél-libanoni tűzszünetet fenyegető „fegy­veres támadások” azonnali leállítását. A dokumentum minden érdekelt felet felszó­lított a dél-libanoni tűzszü­net betartására. A Biztonsági Tanács összehívását Libanon kérte az izraeli légitámadás miatt. A nyilatkozatot egy­hangúlag hagyták jóvá. HAVASI FERENC FOGADTA 9 Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó I. Mame- dovot. Azerbajdzsán Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkárát és S. Raszizadét, Azerbajdzsán Minisztertanácsának elnök­helyettesét A Falkland- (Malvin)-szigetek argentin kormányzója, Mario Me- nendez (jobbról) üdvözli a szigetekre látogató argentin elnököt, Leopoldo Galtierit. i 11 r , i Abraham kálman NIGÉRIÁBAN ÍQGIiQK belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendelkezni­ük. Akik tehát pl. autóval az NDK-ba utaznak,- leg­alább kétszer 180 koronát vásároljanak, mert vissza­utazásuk alkalmával a cseh­szlovák vámszervek az NDK—csehszlovák határon is kérni fogják az átutazás­hoz szükséges összeg, s az annak hivatalos helyről tör­tént megvásárlását igazoló okmány felmutatását. A fenti rendelkezések a minimálisan kötelező valuta­vásárlást írják elő. Állam­polgáraink változatlanul évente 15 ezer forintért, ma­ximálisan napi ezer forint értékben vásárolhatnak a KGST-hez tartozó országok fizetőeszközeiből. A jelen megállapodás ér­telmében a magyar állam­polgárok a személyenként az országból (legfeljebb 50 fo­rintos címletekben) kivihető 200 forintból 170 forintot válthatnak át Csehszlovákiá­ban koronára. Az említett valutáris sza­bályozás és az egyéb, ko­rábbi utazási előírások to­vábbra ’ sem teszik szüksé­gessé a Magyarországról Csehszlovákiába, vagy Cseh­szlovákiából Magyarországr* utazni kívánók -részére meg­hívólevél küldését. Nem érintik továbbá a magyar ál­lampolgárok Csehszlovákiába történő utazására vonatkozó érvényes útlevél-rendelkezé­seket sem. Két nappal a Sínai-félsziget teljos kiürítése előtt ez izraeli katonák vegyszeres folyadékkal távolitják el a terület kiürítése ellen tiltakozó telepeseket • Alhaji Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnöke pénteken fogadta Ábrahám Kálmán magyar építésügyi és városfejlesztési minisztert, aki a magyar— nigériai- kormányközi ve­gyes bizottság második ülés­szakára utazott Lagosba. A találkozón megállapították, hogy a vegyes bizottság 1980. szeptemberi budapesti ülése óta elért sikereknek köszön­hetően a két ország együtt­működésében a kapcsolatok fejlődése jelentősen meg­gyorsult Nemzeti zászlót aésmáaysztak Lem »városnak Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) eredményekre, amelyért ez­úton is köszönetünket feje­zem ki — mondotta befeje­zésül Sarlós István. Az ünnepség további ré­szében Sarlós István átadta a Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága által a TIFO Dózsa György nevet viselő szocialista brigádjának oda­ítélt Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet. Ezután Jurás lAszló, a megyei tanács osztályveze­tője köszöntötte a résztve­vőket, s egyben bejelentet­te, hogy Borsod megyében a társadalmi munkavégzés­ben meghirdetett versenyt a városok kategóriájában az elmúlt esztendőben Leninvá- ros nyerte meg, s ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága kétmillió forint jutalomban részesítette a városi tanácsot. Az ünnepség után Sarlós István — a megye és a vá­ros vezetőinek társaságában megtekintette a múlt évben elkészült műjégpályát, majd a Tiszai Vegyi Kombinátban üzemlátogatáson vett részt. Béke-barátsági iilés Pénteken Szerencsen tar­totta ülését a Hazafias Nép­front Borsod megyei elnöksé­gének béke-barátsági munka- bizottsága. Az ülésen dr. Sü­tő Gyula, az Országos Béke­tanács titkára tájékoztatta a résztvevőket időszerű nem­zetközi kérdésekről. Ezt köve­tően a Szerencs járás és nagyközség politikai ismeret- terjesztésének eddigi tapasz­talatairól volt szó. majd elő­terjesztették a tavaszi béke­hónap rendezvénysorozatá­nak tervét. MNSZ-akiívaértekezlet Szerencse» Tegnap aktívaülésen ér­tékelték a Magyar Honvé­delmi Szövetség Szerencsi járási Vezetőségének, szer­vezeteinek ötéves munkájút az édesipari vállalat műve­lődési házában. A járásban aktívan tevékenykedő csak­nem háromezer szövetségi tag képviseletében mintegy kétszáz klubtitkár, szakosz­tályvezető. társadalmi mun­kás vett részt a tanácskozá­son. — Ami a szerencsi járás honvédelmi klubjainak, szak­osztályainak szakmai és po­litikai tevékenységét, mun­káját illeti, az egyértelműen példamutató, elismerésre méltó — állapította meg fel­szólalásában Éles Gábor al­ezredes, a szövetség megyei vezetőségének titkára. — Amikor az öt év so­rán végzett munkát. az eredményeket összegezzük, ezt a holnapi, nagyobb, ne­hezebb feladatok megoldása érdekében és jegyében kell tennünk — mondotta Za- vodnyik János, az MHSZ já­rási vezetőségének titkára. Az aktívaülés idövallumá- ból a meghatározó rész a feladatok, a módszerek fel­sorolásának jutott, s csak néhány szó az eredménvek- ről. Pedig a 24 klub. az 51 szakosztály elért eredmé­nyei (Pécsi Erzsébet nem­zetközi hírű MHSZ-verseny- ző tareali klubtag és mások nra*v- és ezüstérmeinek tör­ténete). alapot adhatott vol­na a részletes felsorolásra. A beszámoló és hozzászólá­sok azonban a holnapi tet­tek lehetőségeit körvonalaz­ták, elemezték. Szépek az eredmények, azon­ban még több lehetne a klub­tagok, a klubok, a szakosztá­lyok száma és még tartalma­sabb a hazafias honvédelmi nevelés, ha olyan ipari hát­térrel rendelkező községek­ben, mint Mád, Tállya. Sze­rencs. aktívabbi a szervező munka és odaadóbb az üze­mek vezetőinek, társadalmi szerveinek, fiataljainak se­gítsége — mondotta Bárány István, a járási hivatal el­nökhelyettese. — Bacsó Já­nos, a KISZ járási bizottsá­gának titkára arról szólt, hogyan kell még többet ten­niük a községekben, kiste­lepüléseken élő sorköteles fiatalok felkészítésében a szakmailag és politikailag jól képzett KISZ-tagoknak. Molnár László, a Szeren­csi járási Pártbizottság tit­kára is, az ötévi, eredmé­nyes munka elismerése, áz ezért járó köszönet mellett a holnapi naevobb felada­tokról szólt. Arról, hocv a különböző szervek, hivata­lok. intézmények jobb együtt­működése még ielentős tar­talékot reit macában A pedagógusok, a KTSZ-szer- vezetek az MH^Z-ktubok erejüket. felkészültségüket tekintve az eddiginél lénye­gesen többet főhetnek azét-*, hogv a fiatalok szóéi»iietn. h>t7aflnc nevelése, a hisiza Védet raére tö-téfiő sznkre-ii és politikai felkészítés rn<tg színvonalasabb, meggyőzé»'ab legyen. Barcsa Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom