Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

1982. április 21., sierda CSZAK-MAGYARORSZAG 3 Toronyrendszerű betongyár I gazdálkodási és a pénzügyi fegyelem tapasztalatai Képünkön egy EMI—1000 típusú toronyrendsierű betongyórat lóK hatunk. ,%r, eimúít év lezárása, a mérlegbeszámolók átvétele után kerestük meg Mang Bé­lát, a PM Ellenőrzési Főigaz­gatóságának megyei igazgató­ját, hogy megtudjuk, mi jel­lemzi a megye vállalati és szövetkezeti gazdálkodását és pénzügyi fegyelmét. A tapasz­talatok azt mutatjálc, hogy a korábbi évekre jellemző fej­lődési folyamathoz képest a vállalatok, szövetkezetek gaz­dálkodása az elmúlt évben nem mutat nagyobb előreha­ladást. Különösen a jelentő­sebb gazdálkodó szervek ke­rültek nehéz helyzetbe, oly­annyira, hogy egy részük az évet veszteséggel zárta. — Mit mutatnak a teije- sitmények? — Az állami vállalatok és szövetkezetek 1981-ben 12,6 százalékkal magasabb terme­lési értéket állítottak elő. Bá­zisszint alatti teljesítés az iparon belül a kohászatban es az építőiparban jelentke­zett. A megye gazdálkodó szerveinek árbevétele 11,8 százalékkal nőtt, mely az or­szágos növekedést meghalad­ja. Az árbevétel-emelkedés­ben is jelentős tényező az ár­emelkedés, kisebb részben a volumenváltozás hatása je­lentkezik. — Hogyan alakult a gaz­dálkodás eredményessége? — A gazdálkodó szervek lílill. évi mérleg szerinti nye­resége az előző évivel szem­ben 43,2 százalékkal csök­kent. Nagyobb arányú csök­kenés a kohászatban és a vegyiparban következett be. A csökkenést megyei szinten összességében a többi — fő­leg ipari ágazat — gazdálko­dó szervek nyereségnövekedé­se ugyan mérsékelte, de el­lensúlyozni nem tudta. Me­gyei szinten a nyereség ked­vezőtlen alakulását a kohá­szatban jelentkező, főleg a — Jött tavaszonként min­dig az erdőbényei kádár. Ki­mentünk az erdőre, válogat­ta, jelölte a kidöntött fákat (nem mondom, kiváló tölgye­sünk van, s nem sokat ha­gyott), s bizony nem egyszer volt, amikor százezer forintot itthagyott. Mondtam is ma­gamban, nem lehet annyira rossz az a kádárszakma, mint amennyit beszélnek róla, hi­szen mindig készpénzzel fi­zetett. Nos, ez a gondolat szöget ütött a fejembe, s a múlt évben azt találtam a mesternek mondani: hogy jö­vőre már ne jöjjön, mert mi is belekezdünk. Ez az akkor félig tréfából kiejtett mondat lett az aba- újvári Aranykalász Termelő- szövetkezet új üzemágának alapja. Mert a mester megint jött, de egy egészen más aján­lattal. Szívesen bérbe adná a műhelyét, s ráadásul elvál­lalná a kádárüzem vezetését, ha a szövetkezet hajlandó hordókat gyártani. Németh Bertalan, az elnök: — Persze fejest nem ug­rottunk a témába. Először is nem tudtam; miért akarja visszaadni az ipart? Másod­szor, van-e piaca a hordók­nak? Harmadszor, találunk még vajon annyi kádárt, akik­kel érdemes beindítani az üzemet? Elkezdtünk sorjába utánanézni mindennek. És gyorsan kiderült, a ká­dármesternek így a gazdasá­gosabb. A termelőszövetke­zetek kereskedelmi irodája és a fővárosi VASEDÉNY Vál­lalat hajlandó a kikalkulált áron átvenni a hordókat. És gyors szervezés eredménye­ként sikerült találni a kör­külgazdasági tényezőkkel ösa- szeíüggő problémák okozták. Csökkent még a nyereség a villamosenergia-iparban, a kivitelező építőiparban, az er­dőgazdálkodásnál, a kereske­delemben. Jóval a bázist meg­haladó teljesítés realizálódott a bányászatban, építőanyag­iparban, a könnyűiparban a szövetkezeti szektorban, több­nyire a ruhaipari szakmában. A nyereség alakulását leg­jobban befolyásoló tényező az egyre növekvő anyag- és energiaköltségek. Az összes költség csaknem 16 százalé- lékos növekedése mellett az anyagköltség több mint 1-9 százalékkal nőtt. Az emelke­dések mérséklésére a gazdál­kodó szervek számos takaré­kossági intézkedést tesznek, aminek a legjellemzőbb terü­letei az energiatakarékosság, a technológiai fegyelem szi­gorítása. — Mi jellemezte a kész­letgazdálkodást? — A vállalatok, szövetke­zetek készleteinek átlagos ál­lománya 10,8 százalékkal ma­gasabb volt az előző évinél. A saját termelésű készletek állománya mintegy 15, a vá­sárolt készleteké közel 10 szá­zalékkal nőtt. A készletek emelkedésében meghatározó nagyságrendű az anyag- és energia-árváltozás hatása. — Hogyan alakult a me­zőgazdasági ágazat vállala­tainak és szövetkezeteinek gazdálkodása? — A megye területén levő. 7 állami gazdaság és 110 szö­vetkezeti gazdaság az előző évinél 25 százalékkal maga­sabb üzemi termelési értéket állított elő, mely jóval meg­haladja az országos növeke­dést. Ugyanakkor, ha tevé­kenységi irányonként vizsgál­juk a termelési értékeket, megállapítható, hogy az alap- tevékenységnél mérsékeltebb, 12 százalékos a növekedés, nyékien nyolc kádárt, áld haj­landónak mutatkozott vissza­térni az ősi szerszámokhoz. Volt köztük zöldségboltos is. — így már bele mertünk vágni. Hiszen a 640 hektáros erdőnkből minden évben ki tudunk vágni háromszáz köbméter olyan kiváló minő­ségű tölgyfát, amely alkalmas dongagyártásra. Erdöbónyén meglett a műhelyünk is — bérbe vették gépekkel, rak­tártérrel együtt — s így csak azokat a gépeket kellett meg­vásárolnunk, amelyekre a megnövekedett létszám miatt szükség volt. A kádárok nem felejtették el szakmájukat, ez gyorsan bebizonyosodott, hi­szen már háromszáz hordó vár elszállításra. Még egy érdekessége van az erdőbényei k,is kádár­üzemnek. A hétvégi kertek igényeit számon tartva a leg­munkaigényesebb ötven literes hordókat is gyártják. Literen­ként 22 forinttól, huszonki­lenc forintig kaphatók majd a tölgyből, s akácból készült termékek, amelyek árkülön­bözete az eltérő méretből adódik. Az elnök: — Idén mór hatmillió fo­rintot termel a kádárüzem, amelyből legalább félmillió forint a szövetkezet nyeresé­ge. Egyszóval nem nagy üz­let a t hordókészítés, de mi mégis szívesen foglalkozunk vele, hiszen kedvezőtlen adott­ságú gazdaságunkban minden ilyen üzemág a szövetkezet jövedelmezőségét javítja. Ép­pen ezért bízhat a vásárló ab­ban, hogy a mi kádárjaink munkájának minőségében nem talál kifogásolni valót. K. 3. míg xr. alaptevékenységen kí­vülinél mind a növekedés üte­me, mind az össatevékenysé- gen belüli részarányban az emelkedés jelentős. Tapasztalat, hogy szinte ál­talánossá vált az alaptevé­kenységen kívüli tevékenység fokozása. Ez az állama szek­torban mérsékeltebb, míg a szövetkezetnél kiemelkedő 58 százalékos növekedést mutat. Az árbevétel az előző évihez képest 20 százalékkal nőtt, a növekedés összességében fő­leg az alaptevékenységen kí­vüli tevékenység felfutásából szúrnia zik. E tevékenység fo­kozása más tényezők mellett — a gazdasági eredmények növelése, jobb munkaerő-fog­lalkoztatás biztosítása — az üzemek pénzügyi helyzetét javította. Javította az eredményt az exportértékesítés fokozása mellett a kedvezőbb termé­szeti tényező, egyes területe­ken a hozamok növekedése és a melléküzemági tevékeny­ség. — Milyen a befizetési, pénzügyi elszámolási fegye­lem, mit mutatnak a pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzések, témavizsgálatok tapasztala­tai? — A gazdálkodó szervek fizetési fegyelme tovább ja­vult Lényegesen csökkent a késedelmesen fizetőle száma, ezáltal az azonnali beszedé­si tevékenység is. Az időben történő befizetéselv javulása azt is eredményezi, hogy ke­vesebb a késedelmi pótlékok összege is. A számviteli rend és bizonylati fegyelem terű­idén azonban gyorsabb elő­relépésre van szükség. Az el­lenőrzések közel 80 százaléka állapított meg e területen mulasztásokat. Ennek javítá­sa azért is sürgős feladat, mert a társadalmi tulajdon védelmét is elősegíti. Kommunista műszakok az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek szocialista brigádvezetőinek márciusi — vállalati szintű — tanácskozásán a küldöttek két kommunista műszak tel­jesítését, vállalták 1982-ben. A feladatok összeállításakor elsődleges szempontnak te­kintették a vállalat előtt ál­ló célok, tervek sikeres meg­valósítását. Mit kértek a gyár vezetői a szocialista .brigá­doktól? Elsősorban azt, hogy a tavasszal esedékes kommu­nista műszakok nyújtsanak segítséget a termelési, kiké- szitésd, kiszállítási és a kar­bantartási munkák ütemének meggyorsításához, a gyár külső és belső rendjének ki­alakításához, ugyanakkor já­ruljanak hozzá a túlórafel­használás csökkentéséhez is. Fő célként fogalmazták meg, hogy az LKM-ben szervezett kommunista műszakok hoz­zanak létre újabb értékeket. A napokban elkezdődött munkák összehangolására, szervezésére és a teljesítés ellenőrzésére alakult opera­tív bizottság fő feladatának tekinti, hogy minden gyár­ban, üzemben és szervezeti egységben értelmes, hasznos feladatokkal bízzák meg a brigádokat, és biztosítsák a munkavégzéshez szükséges feltételeket. A tervek szerint a kommu­nista műszakokat május 31- ig teljesítik. A munka ellen- értékelcént befolyt összeget a vállalati dolgozók lakáshely­zetének javítására fordítják. Az, WTO-es évek elején a kis térfogatú, gravitációs ke­verőgépek teljesen alkalmat­lanná váltak arra. hogy jó minőségű és nagy mennyisé­gű betont állítsanak élő. Így került sor a nagy teljesítmé­nyű, programozható vezérlé­sű betongyárak létrehozásá­ra, amelyek akár egy-egy nagyobb körzetet is el tud­nak látni betonnal. Hazánk­ban a nyugatnémet ELBA- cégtől való licencvásárlás ré­vén születtek meg a külön­böző típusú betonkeverő te­lepek, illetve betongyárak. Ezek egyik legkorszerűbb változata az EMT—1000 tí­pusú betongyár, amely a ko­rábbi típusok csillagdepó- niáival szemben gravitációs áramlással dolgozik. A beton­telephez tartozó keverőgép óránként 100—115 köbméter betont állíthat elő. A to­ronyi' en ds zer ű betongyár adalékanyag-feladó, -tároló, -adagoló és -keverő beren­dezésekből, eemen ttároló és -adagoló berendezésekből, víz- és vegyszeradagolóból, vezérlőberendezésből és ki­író egységből áll. Az adalék­anyagot a telepítési adottsá­goktól és a keverő igényeitől függően gumihevederes ser­leges elevátorokkal, vagy szállítószalaggal lehet adagol­ni. A betongyár technológiai tárolósilójában hat frakció tárolható, mintegy 750 köb­méter hasznos térfogattal. A téliesítésne gőzfűtés vezethe­tő be. Az egyes tárolószekto­rokat forgó elosztószalaggal töltik fel. Az adalékanyagot 2000 liter űrtartalmú edény­be mérik össze. A kopásálló acélból készült keverőgép két- aónás, eüenáramú. A teljesen Ahhoz képest, össze ezer hektár szántót bir­tokol a sajóhidvégi Rákóczi Termelőszövetkezet, megle­hetősen bonyolult termelési szerkezettel rendelkezik. Meg­található itt szinte műiden, az üvegházi kertészettől kezdve, a tehenészeti telepen át a helyben és Leninváros- ban letelepített melléküzem- ágakig. Napjainkban, amikor a termelés egyszerűsítése és a hatékonyság kerül előtér­be, vajon mi szükség van egy kis méretű gazdaságban eny- nyi ágazatra? Vadas József, a szövetkezet elnöke: — Éppen a méret miatt. A búza egész területe annyi ná­lunk, mint egy nagyobb gaz­daságban két tábla. Ha egy­szerűsítenénk a vetésszerke­zetet, növelnénk annak ve­szélyét, hogy egy esetleges rossz időjárás a kenyérgabo­nában olyan hatalmas kárt okoz, amit a többi növény magasabb hozama sem tud pótolni. A szükség azt kí­vánja meg, hogy minél több növényt vessünk, minél több ipari üzemet alakítsunk, mert ha egy-kettő csődöt mond, ak­kor a többi még biztosíthat­ja a szövetkezet nyereségét. Így értünk el az elmúlt évben 4,5 millió forintos nyeresé­get, a szövetkezet történeté­ben először. Pedig nehézségéle bőven akadnak a gazdaság portá­ján. Ilyen a körömi hajtató- ház immár több évtizedes ügye, ahonnan — a kedve­zőtlen északibb adottságok hatására — képtelenek nye­reségesen termelni. A tehe­nészet szintén gazdaságtalan, amelyről viszont a szövetke­zet is tehet, hiszen az elmúlt évben is csak 2600 liter tejet fejtek egy állattól. Ami jó­nak aligha nevezhető. — Viszont, ahol lehet, igyekszünk mérsékelni a vesz­teséget öt hektáron azért van szántóföldi kertészetünk, mert rendelkezünk annyi női munkaerővel, hogy a gyökér­zöldséget nyár elején-közepén szedjük, csomózzuk, s úgy automatikus vezérlésű beton- gyár hatféle adalékanyagból és négyfajta cementből állít­ja elő a betont. A berendezés kiegészíthető kiíró szerkezei­tek amely bizonylatot állít ki arról, hogy milyen meny­értékesítsük. Lényegesen töb­bet kapunk így terményün­kért, s ami a lényeg: nyere­ségesen termelünk. Pedig, mint üvegházunk is bizonyít­ja — bár termálvízzel fűtünk —, nem tudjuk felvenni a versenyt az alföldi gazdasá­gokkal, ahol a napfénynek köszönhetően két héttel előbb érik be minden kertészeti kultúra. Állattenyésztésünket szintén sikerült végre meg­erősítenünk. ötven holstein- friz üsző termelésbe állításá­val, idén az ágazat gazdasá­gosat! termelhet. Eddig a szövetkezet lsét leggyengébb pontjáról beszél­gettünk. Melyelv hát az erő­sele? — Ez évjárat kérdése — gondolkodott el az elnök. — Az elmúlt évben a búza gyengébben, a burgonya job­ban, a napraforgó pedig ki­válóan termett. A hektáron­kénti 22,5 mázsás ter mése 1,2 millió forint jövedelmet je­lentett a gazdaságnak. A bur­gonyát, amelyet a hűtöház magasabb igénye érdekében — ebből készül a hasábbur­gonya .— a tarlóról kézzel szedjük fel, s válogatjuk, nagy árbevétele miatt termesztjük. A közösben és a háztájiban idén 126 hektáron ültettünk. De végső soron a növényter­mesztésben nehéz olyan évet elképzelnem, amikor az ága­zat egésze veszteséggel zár­na. De éppen az időjárás bi­zonytalansága, az évenkénti mérsékeltebb, vagy jobb eredmények indították a szö­vetkezet vezetését arra az el­határozásra, hogy mellék­üzemágak kiépítésével egy szilárd, ötmillió forint körüli nyereséget biztosító gazdasá­got alakítson ki. Eredeti öt­lettel kezdődött: ___ FfTViL szakemberünk- fejében szüle­tett az az ötlet, hogy a sem­mibe vett, hulladékkábelek­ből mentsük vissza az ólmot, a rezet, s az alumíniumot Sikerült hozzá gépeket szer­kesztenie, s így a műanyag nyiségű adalékanyagból, ce­mentből, vízből, vegyszerből készült a beton, megjelölve annak minőségét is. Egyide­jűleg az előírásnak megíele- lően rögzíti a keverés idő­pontját is. burkot el tudják az üzem asszonyai távolítani. Eddig ez­zel nem próbálkozott az or­szágban senki, így a MÉH Vállalat, amellyel szerződést kötöttünk, bőven el tudott látni minket selejt, s hulla­dékkábellel. Az üzemágunk az elmúlt évben 1,7 millió nyereséget hozott. Még egy érdekes, s elgon­dolkodtató dolog van a sa.ió- hidvégiek melléküzemági szerkezetében. Ez pedig a szövetkezetben dolgozó nők. folyamatos munkavégzésére irányul. Első hallásra ebben nincs semmi meglepő, hiszen megyénk üzemeinek többsé­gében erre törekednek. Itt mégis más a helyzet, mégpe­dig a kertészet, s a burgo­nya termesztése miatt. Mivel a terület nagy, sok munkás­kezet igényel, többet, mint amennyi idénymunkás jelent­kező van, a munkaerőt csak állandó foglalkoztatással le­het biztosítani. Ezért terem­tenek újabb üzemecskét a kö­römi hajtatóház mellett, ahol a kertészeti technológia szü­neteiben műanyagot, ponto­sabban szennyezett granulátu­mot fognak termálvízzel mos­ni az asszonyok. Mivel a kút 96 fokos vize kevesebb mosó­szert igényel, az már biztos, hogy a melléktermék tisztí­tására megint nem fognak rá­fizetni Sajóhidvégen. Bár az is igaz. hőmérsékletű termálvíz ilyen formájú felhasználása felrúg minden szabályt. Viszont az tény, hogy a szövetkezetben nem építenek légvárakat, olyan tervekkel nem találkoz­ni, amelyek kockázata meg­haladja a gazdaság erőforrá­sait. Saját magukra támasz­kodnak, így ezek az üzemek — amelyeket kialakítottak — korszerűnek aligha nevezhe­tők, nagy nyereséget nem ter­melnek. de ahhoz éppen any- nyit, hogy az ötmilliós nye­reség meglegyen. Egy ilyen kis méretű gazdaságban ez viszont jó eredmény. — hármán — : Egy szakmának újból rangja lett Akár hordó is... Nagy a kicsik között Mindenből nyereséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom