Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

1982. április 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Látogatás az izsófalvi intézetben Az egyik ágy felett — fur­nértáblába égetve — meglát­juk a jól ismert mondatot: ..Az alkohol öl, butít és nyo­morba dönt” A feliratot az izsófalvi utókezelő intézet egyik lakója készítette. Ami­kor megkérdezték tőle. hogy miért olyan girbe-gurbák a sorok, s miért másfajta szin­te minden betű, rávágta: a tábla csúnyasága egy kicsit kifejezi az én szerencsétlen­ségemet is ... Apró. de jellemző epizód ez az intézet életéből. Izsófalván egy bezárt bánya volt öltöző- helyiségeiben és egyéb épü­leteiben — az Egészségügyi Minisztérium rendeletének megfelelően — 1979 áprilisá­ban kezdte meg a gyógyító­munkát a megyei kórház li­es idegosztályának addictiós részlege. Az itt dolgozó egész­ségügyiek feladata, hogy se­gítséget nyújtsanak a kórhá­zi kezelésen már átesett al­koholbetegeknek a gyógyu­lásban. a fizikai és pszichi­kai regenerálódásban. Az itt töltött idő a betegek számá­ra a visszaút első állomása lehet. A feltételes mód nem véletlen. A teljes gyógyulás­hoz ugyanis akaraterőre, to­vábbi családi segítségre és a környezet megértésére van szükség. Munkaterápia, önkormányzat Az intézetbe egy nagycso­portos foglalkozás kezdetére érkeztünk. A betegek dr. Ba­logh Gizellával, a megyei kórház idegosztályának fő­orvosával beszélgettek. Szó­ba kerültek az intézeti élet kellemetlenségei, a betegek közti súrlódások, § az is, ho­gyan lehetne mindezen vál­toztatni. Később már a tel­jes közösség problémáját tár­gyalták meg: miként lehet­ne minél hamarabb megépí­teni a kerítésen belül a fut- ballpályát — Természetesen csak kö­zös munkával — hangzott az önkormányzat választott ve­zetőjének, az egyik itt ke­zelt betegnek a véleménye — de a finom salukra minél előbb szükségünk lenne. Mi pedig nem mehetünk ki... — Sokan a viszonylagos zártságot sérelmezik a leg­jobban — mondja később Bo­tos Ferenc pedagógus (fel­adata: tanácsadás, szabad­idős programok szervezése), miközben a folyosókat jár­juk. — Az „önkéntesek” és a „kényszeresek” egyaránt csak engedéllyel hagyhatják el területünket. A tanácsi ha­tározattal beutaltak ellenzik a legnagyobb hanggal a ke­rítést. náluk nehezebb meg­akadályozni az „elcsúszást”, ami nálunk a visszaesést je­lenti. Vagyis azt, hogy ki­szöknek a községbe, s útjuk az italboltba vezet. Sajnos, nincs lehetőségünk, hogy ki­szolgálásukat megakadályoz­zuk. Inkább a közösség ere­je tartja vissza az ingadozó­kat, örömünkre szolgál: az el­múlt hónapokban csak ketten távoztak engedély nélkül. A két név látható az előtérben, az „elcsúszoltak” tábláján. Továbblépünk, benézünk a betegszobákba, amelyekben semmi sem emlékeztet a kór­teremre. Inkább laktanyára: egyformára vetett ágyak, szi­gorú rend, tisztaság. Ez is az itteni élet szabályaihoz tar­tozik, mint ahogyan a kifüg­gesztett házirend betartása. A szobák most mind üresek, az „élet” ilyenkor dólelőtt az in­tézet különböző terápiás fog­lalkoztatóiban zajlik. A be­tegek választhatnak, ki-ki ér­deklődésének megfelelően Van könyvkötőrészleg, asz­talosműhely lakatos-karbon tartóüzem, de aki a szabad­ban végzett munkát kedveli az jelentkezhet a kertészetbe vagy a narkosítókhoz. Az idő nem telhet tétlenül — mun­ka közben jobban megisme­rik egymást a betegek, kevés­bé lesznek morózusak, önma­gukba fordulók. Az átlagos ápolási idő egyébként 63 nap. Bár a tanácsi beutaltak szá­mára 6 hónapra is meghosz- szabbodhat a kezelési idő. A módszer Az alkoholizmus, orvosi szakvélemények szerint, a be­tegség legsúlyosabb fokoza­taiban rendkívül nehezen; szinte már alig-alig gyógyít­ható. Mielőtt azonban valaki eljut a teljes leépülésig, még van remény rá, hogy a kór­házi és az utókezelés, vala­mint — tegyük hozzá — az emberi szó meghozza az ered­ményt. Izsófalván ezt — az egyénnek, családnak és tár­sadalomnak egyaránt hasznos — folyamatot, annak meg­valósulását akarják elősegí­teni. Milyen módszerekkel? A kérdésre Zelenák József íőápoló válaszol: — Az eltelt, alig két év alatt összesen 882 beteget ápoltak intézetünkben. Közü­lük 364-et köteleztek. 518-an pedig önként jelentkeztek az elvonókúrára, amely ma két lépcsőben kerül megvalósí­tásra. A kórházi kezelés mód­szerei közismertek. Onnan — ez a második lépcső — hoz­zánk, a munkaterápiás inté­zetbe utazik, ahol már úgy érzi, még a beleg szerepét is elveszítette és már nem is be­tegként foglalkoznak vele. Sértődöttekké válnak, vélt sé­relmek egész sorát, lehet ész­revenni viselkedésükben. Ezért fontos feladatunk a be­tegek általános megnyugta­tása, meggyőzése, amely sze­rint a nálunk végzett munka is gyógyító tényező. Ebben az ápolóknak, nővéreknek fon­tos, sőt, döntő szerepük van. Ügynevezett viselkedési for­mákat, szerepeket kell kiala­kítani betegeink számára a kötött napi programokon be­lül, a munkaidőben és a sza­bad időben, általában olyat, amely megfelel érdeklődési körüknek. Arra törekszünk, hogy a betegek és az ápolók között demokratikus kapcso­lat alakuljon ki — ezt céloz­za az önkormányzat megala­kítása. Nagy- és kiscsoportos foglalkozásokat hetenként több alkalommal tartunk. Itt igyekszünk úgy irányítani a beszélgetést, hogy a kínos problémákat — az alkohollal kapcsolatosakat — a beteg teljesen járja körül. Amikor, pedig már belátja, hogy a mértéktelen ivás milyen rom­bolást okozott, s okozhat ben­ne, ejtünk néhány szót a változás lehetőségéről és szükségességéről. Ítéletet so­ha nem mondunk a beteg fe­lett. Az egyéni beszélgetések és a csooortos terápia másik fontos célja, hogy kórházba és intézetbe kerülésükért és az italozásukért nem az asz- szony bosszúja, nem a főnök „pikkelése”, és nem is a ta­nácsi szervek packázása a felelős. így a beszélgetések során lassan-lassan kialakul belátásuk, amely már lépés a gyógyulás felé. Milyen az eredmény? A statisztikai adatok sze­rint hazánkban ma mintegy 150 ezer alkoholista él, a nagyivók és az iszákosok szá­mát háromszázezerre becsü­lik. Egy-egy alkoholbeteg gyógyulása azonban nemcsak önmagának, hanem családjá­nak is rendkívül fontos, vagy az lenne. Milyen eredmény­nyel jár az itteni kezelés? Marin Vince főápoló-helyet- tes véleménye szerint: — Négy részre osztanám a betegeket. Vannak olyanok, akiknél a kórházi kezelés semmilyen eredménnyel nem járt, s már itt megpróbálnak alkoholhoz jutni. Mások, ki­jutva, rövidebb idő után is­mét a pohárhoz nyúlnak, míg a következő negyedrész csak hosszú évek múltán iszik új­ra szeszes italt, és akkor sem zuhannak teljesen vissza. Vé­gül azok, akik teljesen le­szoknak, újra beilleszkednek a társadalomba, akiknek ren­deződik életük, s akikért ér­demes ezt a nehéz munkát folytatni, újabb és újabb módszereket kitalálni. Udvardy József — Megkapok itt, mindent helyben, Rásonysápberen- csen. Régóta vezetek ház­tartást, szép családi házban élünk. A vegyesbolt este hé­tig nyitva, elégedettek lehe­tünk az ellátással... — Elég rendszertelenül szállítják a faluba a gázpa­lackot. Általában kedden ér­kezik, délelőtt 10 órától sok­szor hatig is várni kell... — A halmaji klubban szó­rakozhatnak a fiatalok. Könyvtár, pingpong, néha diszkó. Szerintem még egy társadalmi munka is össze­hozza a srácokat, a múltkor egész hétvégén játszóteret építettünk... — Aki itt valami szórako­zást keres, az" menjen Mis­kolcra! A legtöbb fiatalnak már van kocsija, motorja, Léhről, Kiskinizsről semmi befurikázni... — Soha nem gondoltam arra, hogy itt hagyjam a szü­lőfalumat. Itt építkezem apá- mék háza mellett, ideköt a munkám ... * Kázsmárk, Léh, Rásony- sápberencs, Csobád, Kiskí- nizs. Kis falvak az encsi já­rásban, régi és új házakkal, tavaszi kertekkel, szelíd és nyughatatlanabb patakokkal. Valamennyien Haimaj, a közigazgatási központ „test­vérei”. De vajon jó testvér, jó szomszéd-e ez a hat köz­ség? Zsiga István, a közös köz­ségi tanács elnöke őszinte és tárgyilagos: — Voltaic ellentétek a ko­rábbi években. És vannak ma is, akik úgy érzik, keve­sebb jut az ő falujuknak, mint Halmajnak. Ám a tények tények: a közös tanács egy társközséget sem tekint „ran­gon alulinak”. Évi költség- vetésünk 7 és 11 millió fo­rint között alakul; ebből az összegből a legtöbbet a gye­rekekre fordítunk. Két kör­zeti iskolánkban, Halmajon és Itázsmárkon 700 gyeyek ta­nul. Napjainkra sikerült megoldani három napközis csoport. 120 tanuló étkezte­tését, ellátását. Gondjaink is vannak. Kázsmárkon a kul- túrházban rendeztünk be há­lom tantermet, ugyanitt hi­ányzik a napközi és az óvo­da. A társközségekben, Cso- bádon. Léhen és Kislcinizsen az utóbbi években nem emel­kedik az iskolások száma. ■— Nem lényegtelen, mi­lyen a községek közti közle­kedés ... — Mind vasúton, mind köz­úton jó a lehetőség. A Szá­razvölgyből gyakori a busz­járat, Csobádról iskolabusz hozza-viszi a gyerekeket. Az elmúlt években közel négy kilométeres útszakaszt újí­tottunk fel közigazgatási te­rületünkön, a tanácsi utak portalanítottak, korszerűek. Azonban nagy szükség len­ne Kiskinizsen a KPM keze­lésében levő út javítására. Motel lesz Belföldi és külföldi turisták által látogatott egyik legforgalmasabb városunkban, Sárospatakon jelenleg egyetlen szálló, a Borostyán fogadja a vendégeket, mindössze 39 férőhellyel, ha nem számítjuk a kempinget és a fizető-vendéglátást. A rendkívül szűkös, gyakorlatilag egy autóbusz- nyi vendég befogadására sem alkalmas szálláshely az idén remélhetőleg bővül. A képen az új motel látható, mely várhatóan ez év végére elkészül. Megkérdeztük: v üs elhagyunk valamit, hol teheti? Érkeznek a gólyák Szinte nem múlik el hét, hogy valaki ne keresné fel személyesen, vagy telefonon a megyeszékhely talált tár­gyak osztályait. Persze, még többen vannak olyanok, akik, ha elhagytak valamit, nem járnak utána, mondván, úgy­is mindegy. Pedig talán sze­rencséjük lenne. Nem lehet azt állítani, hogy az elveszett pénztárcák, esernyők, táskák, igazolványok, kulcscsomók stb. megtalálói minden esetben leadják azokat, de — bármi­lyen hihetetlennek tűnik .— eléggé sokan becsületesen járnak el ilyen helyzetben. Hol lehet, hol érdemes érdek­lődni a károsultaknak? Ado- nics Istvánná tanácsi előadó; — Miskolcon a tanácsi ügyfélszolgálati irodákon őr­zik a talált tárgyakat A Pe­tőfi út 1—3. szám alatt, a Petőfi út 23. szám alatt vala­mint a Csaba vezér út 53. szám, és a Marx Károly út 96. szám alatti kirendeltségeken lehet, érdeklődni a közterüle­teken elveszített értékek ügyében. Nálunk, a Petőfi út 1—3. szám alatt, jelenleg tu­lajdonosaira vár egy barna női táska, egy szemüvegtok szemüveggel, egy bőrönd, va­lamint egy pénztárca 100 fo­rint alatti összeggel. Ha a tu­lajdonosok megfelelően tud­ják igazolni, hogy a nálunk leadott tárgyak az övék, minden további nélkül átve­hetik azokat. Talált pénz ese­tében az a rendelkezés, hogy háromhavi megőrzés után be kell fizetnünk az állam ré­szére, de ha a tulajdonosa egy éven belül érdeklődik, még visszakapja pénzét Jó tudni azt is, hogy ha valaki buszon, villamoson, vonaton veszít el valamit, hol érdeklődhet. A Miskolci Közlekedési Vállalat, a Volán, a MÁV szintén megőrzi a talált hol­mikat. Sőt, a miskolci Cent­rum Áruház is tart fenn ilyen szolgáltatást az áru­házban elhagyott holmik megőrzésére. — pusztafalvi — A hidegre fordult idő kés­lelteti az ősszel elvonult ma­dársereg érkezését Néhá- nyan azonban dacolva a ter­mészettel, már elfoglalták fészküket A megye déli köz­ségeiben. így Gelej és Mező- keresztes egy-két villany­póznáján tavaszi takarítást tapasztaltunk. Az előhírnök­ként érkező gólyapár még csak tisztes távolságból kém­lelte az elhagyott fészket, majd két-három tiszteletkor megtétele után piros lábá­val is megérintette a korha­dó fészekágakat Ismerkedés­re, pihenésre kevés az idő, gyorsan helyre kell állítani a lakást, csinosítani a belsejét, elvégre hosszú hónapokat kell ott eltölteni az őszi el­költözésig. Bízunk benne, hogy nem­csak a község lakói, de rövi­desen az időjárás is melen­gető szeretettel köszönti az első hírnökök után jövő de­rékhadat Radomszki János növény­termesztési brigádvezető Hal­majon lakik, Kiskinizsen dolgozik: — A művelődési házban KISZ-klub működik, szom­bat—vasárnap érdekesek a programok. Nemcsak a disz­kóra gondolok. Dolgozni is szeretünk a srácokkal, sport­pályát, sportudvart építünk, fát ültetünk. — Miért épp Kiskinizsen dolgozik? Halmajon nőttem fel. Ve­zető beosztásban, fiatal fej­jel. könnyebben boldogulok másik községben. Egyébként itt is adott minden lehetőség. Fél éve, hogy megnyílt az új bolt, van hol szórakozni is. A mezőgazdaság ideköt. erre a tájra, itt is építkezem, nem vágyom máshová ... Ugyan János szintén hu­szonéves. Naponta jár be Léhről Miskolcra, a Tigáz gázszerelője: — Elképzelni sem tudom, hogy itt hagyjam a szülőfa­lumat. Apámék háza mellett nekem is jut majd hely épít­kezni. Nem mondom, aki a színvonalas időtöltést keresi, csak a megyeszékhelyen ta­lálja meg. No, de egy színház, egy előadóest után is elérhe­tő távolságban van Léh. Sportolni pedig itt, helyben is lehet... — Csak a munkalehetőség hiányzik? — Az ipari szakmunká­soké. De a mezőgazdaságban sok fiatal talált munkát szü­lőhelyén. Terebesi István kiskinizsi lakos Rásonysápberencsen ag- ronómus: — Innen a legtöbben Mis­kolcra járnak dolgozni, na­ponta több órát töltenek uta­zással. Valahogy nem lehet a fiatalokat összefogni, azért, mert sokan a megyeszékhe­lyen tanulnak. Bár Rásony- ban, Kiskinizsen is van könyvtár, de inkább csak az iskolások járnak ide. Balogh Lajosné rásonyi há­ziasszony elégedett az ellá­tással, csupán a húsboltot hiányolja a többiek nevében is: — A napi élelmiszertől a zöldáruig mindent megkapni a vegyesboltban, friss süte­ményhez is hozzájutunk. A legszükségesebb fehérneműt is megveheti ük, a többi áru­ért akár busszal, akár vonat­tal beutazunk a központba. — Hogy’ érzik magukat Rá­sonysápberencsen ? — Köszönjük, jól. Üj, köz­ponti fűtéses családi házban lakunk, megvan minden ké­nyelmünk. De valamennyi új ház korszerű fűtéssel, fürdő­szobával épüL A hat községben 5200 em­ber él. — Közülük kétezren dol­goznak, több mint 60 száza­lékuk bejáró — mondja a közös tanács elnöke. — A mezőgazdaságon kívül. a nőknek is tudunk munkale­hetőséget biztosítani. Kázs­márkon ma is működik a Tá­péi Háziipari Szövetkezet be­dolgozó részlege; az asszo­nyok nádból ionnak székke­retet exportra. Kiskinizsen a krétagyártó üzemben dolgoz­hatnak a nők. Rásonysápbe­rencsen tustinta-kiszerelő részleg létesült. Csobádon, a régi iskola épületében fehér­nemű-varroda működik — így az utóbbi három évben megoldódott a női munkaerő foglalkoztatása. — Híresek a háztáji gazda­ságok is ezen a vidéken.-- Főképp a halmaji áfész zöldségtermesztő, nyúlte- nyésztő szakcsoportjának munkája sikeres. Jövedelme­ző a baromfinevelés, a koca- tartás: a sertéseket a hús­ipari vállalat vásárolja föL — Hogyan alakul a köz­ségfejlesztés a jövőben? — Az idén Kázsmárkon 25 személyes óvoda épül. jövő­re 50 gyereket tudunk elhe-r lyezni a halmaji óvodában. Korszerűsödik a körzeti or­vosi rendelő. Rásonyban hi­dat. Halmajon körsétát épí­tünk. Mindehhez a társadal­mi munka is hozzásegít: kö­zel 4 millió forint segítségre számítunk. Mikes Márta /

Next

/
Oldalképek
Tartalom