Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

1982. március 28., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A Borsodi Vegyi Kombinát lakásprogramjából A szállótól a családi otthonig — Több lépcsős megoldások — Mentesítés az albérlettől — Honoráljak a hűséget KERMI hálózati ellenőrzés A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet munkatársai éven­te többször végeznek úgyne­vezett szemrevételezési ellen­őrzést a kereskedelmi hálózat­ban. Ilyenkor az üzletekbe ke­rülő termékek minőségét ha­sonlítják össze a laboratóriu­mi ellenőrzések eredményei­vel. Az idei tapasztalatok sze­rint a termékek 90 százaléká­nak minősége jó, azonban még mindig akad olyan áru, amelynek szavatossági ideje lejárt, vagy használati utasí­tás nélkül került forgalomba. A KERMI szakemberei alapos ellenőrzés után döntenek a ki­fogásolható termékek árusítá­sának megtiltásáról, vagy fo­gyasztói árának mérsékléséről. Sárospatak, Kossuth Termelőszövetkezet Száznyolcvan fokos fordulat után / Több mint 7 ezer ember dolgozik a Borsodi Vegyi Kombinátban. Nem „öreg­szik” a kollektíva, évek óta tartja magát ez az arány: minden második dolgozó 30 éven aluli fiatal. Érthető, hogy mindenkor több szá­zan vannak, akiket az ott­honteremtés gondja foglal­koztat. Magas ez a szám — egyetlen vállalatnál ennyien —, mégis azt kell monda­ni, szerencsés helyzetben vannak a BVK fiataljai, mert vállalatuk átlagon felüli se­gítséget nyújt számukra. Zavadovics Lászlóval, a munkásellátási főosztály ve­zetőjével beszélgetünk a la­káshoz jutás gyakorlatáról. — A vállalatnak az a célja, hogy minél előbb gyö­keret eresszenek a pályakez­dők, hogy jól érezzék magu­kat, nálunk maradjanak a fiatalok. Ezt többféle módon igyekszünk elősegíteni, így többek között a lakásgondok gyors megoldásával. A la­kásprogramunk több lépcsős. A legfiatalabbak, az egyedül­állók korszerű munkásszálló­inkon lakhatnak. — Több munkásszállója is van a BVK-nak? — Az egyik a hatvanas évek­ben épült, nyolcszáz lány és fiú lakhat ott kulturált, jó körülmények között. Most azonban tovább javulnak a szállón él öli körülményei is. Amikor a gyárépítők, a PVC —III. kivitelezői befejezték munkájukat, bezártuk a 2. számú munkásszállót. Fel­újítás végett. A 15—20 mil­lió forintot igénylő felújítás májusra befejeződik. Ily mó­don egy 57 szobás, igen kor­szerű épülethez jutottak dol­gozóink. Az új épületet a lá­nyok és a gyermektelen fiatal házaspárok lakják majd. Hu­szonkét szobát juttatunk azoknak a házaspároknak, akik a vállalat garzonházá­ban várnak otthonra. Ebben az épületben kisgyerekek nem lakhatnak, mért közös zuhanyozóhelyiségek vannak csak, ez kisgyerekek számá­ra nem alkalmas. — A második lépcső tehát a garzonház? — Igen, a hetvenes évek­től üzemeltetünk egy 93 la­kásos garzonházat. Nagyon népszerű a fiatalok körében, mert ott már egy kisgye­rekkel is el lehet lakni. A lakbér minimális, tehát mód­juk van a fiatal szülőknek az előtakarékoskodásra. Ál­talában 100—120 igénylő van a garzonlakásokra. — Hogyan állapítják meg a sorrendet? — Mi is a tanácsi ponto­zásos rendszert alkalmazzuk, Pontot lehet kapni a válla­latnál eltöltött idő után, hi­szen a gyárhoz való hűséget mindenképpen honorálni kell. Pontot kapnak a fiata­lok aszerint, hogy milyen a munkához való viszonyuk, mennyire aktívak a KISZ- szervezetben, milyen részt vállalnak a BVK közös ügyeiből. Sokat nyom a lat­ban a KISZ-bizottság véle­ménye. — Mennyi ideig lakhatják a garzonlakásokat? — Korábban 1—2 év alatt megoldódott az itt élő csalá­dok lakásügye, most azon­ban, hogy lassult a beruhá­zási ütem, három évre mó­dosítottuk a lakhatási időt. Néha előfordult, hogy né­hány könnyelműbb fiatal pár nem takarékoskodott, nem tudta kifizetni a nagyobb la­kás használatbavételi díját, ezért most már megkövetel­jük az el ótakarékosságot. Családonként 800 forintot kell befizetni az ifjúsági ta­karékbetétre. Ennek a kötelező takaré­kosságnak nevelő szándéka is van, nevel egyrészt a fi­zetés jobb beosztására és bi­zonyos közösségi szemléletre: igyekezünk mielőbb megte­remteni az önálló otthont, hiszen másoknak, az utánunk jövőknek is szükségük van arra a kedvezményre, ame­lyet mi is megkaptunk. Önálló otthon! Minden hu­szonéves legnagyobb vágya. Nagyon-nagyon meg kell küzdenie érte mindenkinek. Sok-sok lemondással, anyagi és fizikai erőfeszítéssel jár az otthonteremtés. Meg kell küzdeniük a Borsodi Vegyi Kombinát fiataljainak is, ám az elmondottakból kiderül, mellettük sokan állnak — egy egész vállalat. A válla­lat akkor sem hagyja őket egyedül, amikor „kinőnek” az átmeneti otthonokból. Za­vadovics László az önálló otthonhoz jutásnak több al­ternatíváját sorolja. — A tehetősebb fiatal csa­ládok, főként akiket a szü­lők is támogatnak, családi házat igyekeznek építeni Ka­zincbarcika környékén. Vál­lalatunk ennek a szándék­nak a végrehajtásához meg­felelő támogatást nyút. Ré­gebben 60, tavaly már 80, az idén pedig már 100 ezer fo­rintos kamatmentes kölcsönt adunk az építkezőknek. De nemcsak pénz-, hanem egyéb formában is. Tovább bővít­jük a támogatás módjait.. Bontott építőanyagot, ked­vezményes fuvarozási lehe­tőséget, erőgépeket eddig is adtunk a házépítéshez, most pedig újabb, nagyon ügyes kisgépeket és zsaluzóanyago­kat szerzett be vállalatunk. Ezek az újabb szerzemények természetesen dolgoznak a vállalat területén is, de köl­csönadjuk az építőknek. A kölcsönzési ügyrendet most, ezekben a napokban dolgoz­zuk ki, hogy a szezon előtt már minden rendben legyen. — Hányán jelentkeznek az ilyen építési formára? — Évente 15—20 dolgo­zónkkal tudunk ilyen szer­ződést kötni, nagyjából eny- nyi a jelentkezők létszáma. Körülbelül ennyien jelent­keznek a munkáslakás-alcci- óra is. Most épülnek a har­madik akció házai. Mind­egyiknek a lakói fizikai dol­gozók lesznek. — Az előbb említett la­kásépítésekre évente 1 mil­lió 200 ezer forintot fordít a vállalat. Most van szerve­zés, előkészítés alatt vállala­tunknál egy többszintes, te­lepszerű, sok embert érintő épíési forma. Az idén ötven dolgozónk lakásának az épí­tése kezdődik meg és úgy tervezzük, hogy a tervidő­szak minden évében legalább ennyien kapjanak, ily módon lakást. Ez a legkedvezőbb forma, hiszen az állami és vállalati kedvezmények mel­lett szociálpolitikai kedvez­ményt is kapnak a fiatalok. A 600—800 ezer forint érté­kű lakások leendő tulajdo­nosai persze fizikai munkát is vállaltak az építkezések­nél. Lakáshoz jutni huszonéve­sen! Nagy, de természetes, jogos vágy. A Borsodi Ve­gyi Kombinát, amikor segíti e jogokat érvényesíteni — a jövőnek, saját jövőjének dol­gozik. Lévay Györgyi Két évvel ezelőtt 12.5 mil­lió forintos alap- és mérleg­hiány, tavaly 13,6 millió fo­rintos nyereség. Vagyis tizen­két hónap elegendő volt ah­hoz, hogy a sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezet 180 fokos fordulattal jövedelme­zővé alakítsa termelését. So­kak szerint váratlan ez az eredmény. Az utolsó év Szaniszló Sándor, a szövet­kezet elnöke: — Ez az igaz­ság. Mi lepődtünk meg a leg­jobban. A körülményeit sze­rencsésebben alakultak, mint vártuk, de még így sem szá­moltunk ekkora nyereségre. A legmerészebb álmainkat is túlszárnyalta. Az eredményt látva meg­fordult a fejemben, hogy az elnök túlságosan szerény, hi­szen csodák nincsenek, s bi­zonyára jóval alultervezték elmúlt évi lehetőségeiket De a bizonyítást hallván, min­den gyanúm eloszlott: — Az 1980-as esztendő nemcsak a pénzügyi veszte­séget jelentette, hanem meg­bénította elmúlt évi termelé­sünket is. A belvíz azon az őszön makacsnak bizonyult s ismerve a Bodrogköz viszo­nyait 1700 hektáron a ter­mesztés lehetőségéről le­mondtunk. A száraz évnek köszönhetően, viszont csali négyszáz hektár maradt par­lagon, a többit sikerült meg­tárcsáznunk, szerves- és mű­trágyáznunk. így, igaz azok nem hoztak semmit, csak nö­velték az ágazat költségeit, de megalapozhattuk további termelésünket. Röviden: a növénytermesztésünktől nem várhattunk sokat, hiszen csak a negyede búza termett a megszokottnak, de így is be­takarítottuk az állattenyész­tés takarmányszükségletét. A baromfitelepet állat­egészségügyi szempontok alapján fél évig „pihentetni” kellett. így árbevételre onnan sem számolhattak. Ez volt a tavasz, amely csak súlyosbí­totta a gazdaság helyzetét. — Nincs olyan ember, alá feladná a reményt. Különö­sen itt a Bodrogközben, ahol a kudarcokhoz hozzá vannak szokva az emberek, s mégis, ha beköszönt az új esztendő, van erejük újra kezdeni. Ta­lán ennek köszönhetjük, hogy «•végül szerencsésen alakult minden. Mert a szakember csali kiszámolhatja, mit kell tenni a nyereséges termelés­hez, de azt megvalósítani tag­jainknak kell. Akik példát mutattak. A tejtermelés ösz­tönzésére adott prémium utolsó évében például 20 szá­zalékával fej teái több tejet, amelyre kétmillió forint álla­mi támogatást kaptunk. És ez tiszta nyereség. Hazai pályán Az elmúlt évben 4233 li­ter tejet fejtek egy állattól, s ráadásul szükségférőhelyeken újabb száz tehenet helyeztek el, hogy a termelést fokozni tudják. Nem véletlen, hogy a szarvasmarha-ágazat eredmé­nye 10,5 millió forint lett, kö­zel kétmillióval több mint amire számoltál!. Ügy tűnik, ennek az ágazatnak fejlesz­tése meghatározó lesz a gaz­daságban. Az elnök megráz­ta a fejét: — Jó is volna, de a jelen­legi szabályozó rendszer ezt teljesen nem engedi meg. Nem panaszként mondom, inkább tényként. Idén 2.6 millió forinttal kevesebb nye­reségünk lesz növekvő terme­lés mellett az ágazaton. Gaz­daságunk a marhahizlalásra adott nagyobb ártámogatást nehezen tudja kihasználni, hiszen az abrakot vásárol­nunk kell. Annak maga­sabb ára viszont elviszi azt a nyereséget, amelyet az állam többletként biz­tosítana. Mi azonban tovább­ra sem mondunk le az ágazat fejlesztéséről, hiszen az el­múlt évben kilencmillió, s idén is kilencmillió forintot fordítunk egy korszerű, 650 férőhelyes telep kialakítására, de csak áltatnánk magunkat, ha a tehenészet jövedelmező­ségében bízva, a jövőben er­re támaszkodnánk. Vagyis mi maradhat? Az utóbbi időkben a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknál már megszokottá vált irányvonal; a melléküzemágak fejleszté­se. De a patakiak itt is eltér­tek a szokásostól. Szaniszló Sándor: — Igyekszünk itt, a város­ban telepíteni az ipari üze­meinket. Abból az elképze­lésből kiindulva, hogy könv- nyebb az ellenőrzés, s ugyan­akkor a részlegek kiépítésé­vel munkahelyet is biztosí­tunk tagjainknak. A hazai pályának sok az előnye. Könnyebb a szervezés, átte­kinthetőbbek a vállalt fel­adatok. Az elmúlt évben a három részlegünk közül — vasszerkezeti, forgácsoló, műanyag — csak az utóbbi­val lehettünk elégedetlenek. De összességében 35 milliós árbevételt, s kilencmillió fo­rintos ágazati 'eredményt hoz­tak. És jövőre? A kérdést sokkal nehezebb megválaszolni, mint azt az el­múlt évi eredmény ismereté­ben hihetnénk. Már csak azért is, mert a 7650 hektár­nyi terület 86 százalékát fe­nyegeti a belvíz, így hiába vetettek — a szövetkezet tör­ténetében rekordmennyiségű — búzát 1655 hektáron, az aratásban továbbra sem le­hetnek biztosak. Az állatte­nyésztés nehézségeiről már szóltunk, s így nem lehet cso­dálkozni azon. hogy a szövet­kezet vezetése a szilárd nagy­üzem lehetőségének megte­remtését újabb melléküzem- ágak kialakításában keresi. — Semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a kedvező időjárás következményeként alaptevékenységünk talpra áll. Az elmúlt évben csak fel­lélegezhettünk, hiszen sikerült megállítani a korábbi évek veszteségeit. így örülnénk annak, hogy az idei évre ter­vezett nyolcmillió forintos nyereség összejönne. ■ — kármán — Szennyvíztisztítás - új módszerrel Nemrégiben egy új magyar szabadalom hozta lázba a szakembereket. Két feltaláló a szennyvíz tisztításának olyan új módszerét dolgozta ki, amely forradalmasított minden korábbi eljárást. Ed­dig a szennyvíz tufablokkon folyt kereszt ül — a tufablok­kok élettartama legfeljebb tíz év volt, cseréjül! megle­hetősen sok munkát igényelt A feltalálók olyan csatorna1 rendszert, dolgoztak ki, amely műanyag testekből áll, ahol két hét alatt a szennyvíz szű­résére alkalmas biológiai élet alakul lri. A műanyag testek gyártásá­ra a szombathelyi Hungária Vegyi Művek vállalkozott. A műanyaglapokat azonban össze is kell ragasztani — harmincnégy lapból alakítha­tó lri a tömb, amely a szenny­víz tisztításához szükséges. Az érdekek szerencsés egybe­esése folytán a tiszaladányi termelőszövetkezetnél talál­tak ebben társra a feltalálók. A helybeli tsz vezetői sokat törték a fejüket azon, hogy a mezőgazdasági munkálatok holt szezonjában is kereseti tehetőséget biztosítsanak az asszonyoknak. A vezetőség olyan munkára gondolt- amely nem igényel különö­sebb szakértelmet, hamar el­sajátítható, mégis jó jövedel­met biztosít. Erre legalkal­masabbnak a biológiai szennyvíztisztító szolgáltató ágazat bizonyult. A mellék­üzemág hatvan ember szá­mára biztosít munkát: a fér­fiak az új berendezés elhe­lyezésén kívül szennycsator­nák tisztítását is elvégzik, az asszonyok pedig itt, helyben, a ragasztóüzemben kaptak munkát. Sári Gyula, elnök és Benkő Ferenc fóagronómus kísér el bennünket a ragasz­tóüzembe, amelyet egy régi gazdasági épületből alakítot­tak ki. Útközben megtudtuk, hogy az asszonyok tűzveszé­lyes anyaggal dolgoznak itt, amely az egészségre is ártal­mas lehet, ha nem tartják be pontosan a munkavédelmi előírásokat, Az üzemben lég- tosztiió berendezést szerelnek fel, s a munkaidő alatt több alkalommal is meghatározott ideig pihenőt kell tartaniuk a munkásnőknek. Számukra félévenként kötelező a vérvé­tel is, hiszen az anyag, amellyel dolgoznak, vérképző szervi megbetegedést okozhat. Tavaly ősszel próbaképpen már termeltek a ragasztó­üzemben, a télen viszont szü­netelt a munka. Megoldásra vár még ugyanis a központi fűtés, valamint a levegőtisz­tító berendezés felszerelése es a szociális létesítmény megfelelő kialakítása. — Most, hogy melegre for­dult az idő, ismét dolgozni kezdtünk — mondja Béres Józsefné. — Hatan kaptunk itt munkát, azelőtt mindnyá­jan a mezőgazdaságban dol­goztunk. Hárman jöttünk a dohányiizemböl. a többiek a kertészetben dolgoznak. Egye­lőre még sok tanulnivalónk van, mindenféle ötlettel pró­bálkozunk, hogy többet ter­melhessünk. Tavaly 250 köb­méter anyagot ragasztottunk, de a téli szünetelés után, most lassabban megy a munka. Igaz, nem hajt a norma, most még óra béi-eseli vagyunk. Nem vagyunk elégedettek magunkkal, ezért ma még szünetet sem tartottunk. Erre a mondatra kapta fel nagyon dühösen a fejét a fö- agronómus: — Asszonyok, tudják ma­guk, hogy milyen anyaggal dolgoznak?! Higgyék már el. hogy nem hiába írtuk elő maguknak az óránkénti tíz­perces pihenőt. A családjuk­nak, meg a szövetkezetnek még jövőre, és azután is szüksége lesz magukra ... Majd hozzánk fordulva magyarázza: — Sajnos, az a helyzet, hogy az előírásokat csak ak­kor tartják be az asszonyok, ha napjában többször is el­lenőrizzük őket. Korábban valamennyien mezőgazdasági munkát végeztek, nem akar­ják elhinni, hogy itt most jobban kell vigyázniuk. Rö­videsen elkészül valamennyi berendezés, amely csökkenti a munkaártalmat. Munkakö­zi pihenőkre azonban azután is szükség lesz itt. — Ügy hiszem, jól jövedel­mező melléküzemág létesíté­se mellett döntöttünk — veszi át a szót Sári Gyula —, ám igazi haszonról csak ak­kor beszélhetünk majd, ha az itt dolgozók egészsége sem károsodik. Ezért egyelőre fo­kozottan kell figyelnünk asz- szonyainkra. Azt tervezzük, hogy az idén 16 millió forint termelési értéket állítunk elő szolgáltató ágazatunkban. Piaci igényben nincs hiány, kapacitásunkat már szerződé­sekben lekötöttük erre az év­re. Dolgozunk az idén a Pécsi Ércbányák számára, valamint a Gyöngyösi Villamos Művek, a Soroksári Vasöntöde és a Debreceni MEDICOR meg­rendelésére is. Az újfajta szennyvíztisztító eljárást na­gyon sok helyen akarják al­kalmazni. Déváid Hedvij

Next

/
Oldalképek
Tartalom