Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

1982. március 5., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Irodalmi totó, zer.ehal'gatás Zádory Károly, a mezőkö­vesdi járási-városi könyvtár igazgatója szabadkozott; ugyan már, miféle nagy do­logról beszélhetne! Próbál­koznak persze, hogyne pró­bálkoznának ők is, hogy gya­rapítsák az olvasók számát. Kísérleteznek ezzel is, kí­sérleteznek azzal is, és hát van, ami beválik ... Legújab­ban az irodalmi totó foglal­koztatja őket... Az irodalmi totóról már Obbágy Jánosné, az olvasó- szolgálat vezetője adott fel­világosítást. .Arra gondoltak, ,egy kicsit érdekeltté lehetne tenni a gyerekeket. Így ta­lálták ki a totót — különben másfelé is járja ilyesmi — a csoportosan és -az egyedül ér­kezőknek. A gyerekek több­nyire kíváncsiak, a maguk tudására is persze, kitöltik. Igen ám. csakhogy a részvé­telnek feltétele a beiratko­zás ... Ha meg már beirat­koztak a gyerekek, könyvet is visznek ... A totónak különben van egy fortélya. Olyan kérdések szerepelnek benne, amelyre, ha nem tudják a választ ka­pásból, utána nézhetnék. Pél­dául a lexikonokban. És több­nyire utána is néznek. Szó­val, megvan ennek az előnye, s havonta három könyvet, meg egy kis pluszmunkát iga­zán megér a könyvtárosnak. Mint ahogyan jó ötletnek bi­zonyult, hogy nemcsak az új könyveket helyezik ki köz­szemlére. Rendszeresítettek egy fiatalok könyvespolcát. Az eredményes! maguk is meglepődtek egy kicsit. (Hoz­zá tartozik, hogy külön fi­gyelik, mi fogy érről a polc- ról.'j Sarkad! Imre kötetei pél­dául hagyományos helyükön sokáig érintetlenül sorakoztak egymás mellett. A fiatalok polcára kerülvén, szinte na­pok alatt kézbe kerültek. S Sarkadi ugye meg is érdem­li az olvasottságot. Azután érdemes töprenge­ni azon is, hogyan lehetne még'szorosabbra vonni a kap­csolatokat az iskolákkal Mert a diákok jönnek; az általános iskolások is, a középiskolások is. (Talán csak a szakmun­kásképző intézettel halvá­nyabb a kapcsolat egy kicsit.) Sőt. van nyolcvannyolc egye­temistájuk, főiskolásuk is, akik messzebbre kerülvén sem szakították meg kapcsolatu­kat, már csak azért sem, mert a kötelező olvasnivalókhoz itthon könnyebben hozzájut­hatnak., A gimnáziumból pél­dául menetrendszerűen el­hozzák szeptemberben az el­sősöket — ismerkedésre. Ké­sőbb pedig a fakultációs órá­kon, különösen könyvtári tan­órákra. Azután ott varinak az előkészítők ... A gyerekek — akarom mondani a fiatalok, sokszór itt készülnek fel a feladatok megoldására ... A könyvtárosok szívesen segí­tenek, anyag is van'... Ebből született meg az ötlet; érde­mes lenne csoportokban is foglalkozni ezekkel a diákok­kal. Az ötlet most indul út­jára ... Ott. van azután a zenei részleg. Pici, igaz, de sok minden megvan benne... Mi lenne, ha alkalmanként hal­kan, de az olvasóteremben is szólna a zene. hallgathatná­nak verseket? Kipróbálták. Egy Ruttkay-lem.ezt tettek fel az elsők között... Volt, aki csodálkozott. Hát Ruttkay Évának lemeze is van? Ügy vették ki — inkább örültek a halkan szóló verseknek, ze­nének ... Mindenesetre, ed­dig még senki sem kifogásol­ta .. . Azután kooperálnak is: a KISZ-szel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat he­lyi szervezetével. Az utóbbi­val például egy zenei soroza­tot indítottak, az ifjúságnak. A KISZ-szel pedig az olvasó ifjúság pályázatot indították be közösen ... Szóval próbálkoznak — mondta a könyvtár igazgató­ja. Ez is, az is hoz olvasókat. Sokféle a lehetőség... És persze, nemcsak Mezőköves­den, és nemcsak az ifjúság­gal „kísérleteznek”. A járás könyvtáraiban is mozdul az élet. Az író—olvasó találko­zók például sok szép emléket hagytak maguk után mosta­nában. Íróknak és helybeliek­nek egyaránt. Vattán, Boc- sodgeszten valóságos faluün­nep volt a találkozó. Volt, ahol 170-en összejöttek. A be­szélgetésért, a közös éneklé­sért ... Mert a helybeli páva­kor is fellépett... Így oldot­ták a hangulatot; s hogy az írót is megtisztelték, volt, ahol hatvan könyve is gazdára ta­lált ... Szóval, egyre sikere­sebbek ezek a találkozók ... Igaz, nem amúgy vaktában szervezik őket. Kicsit utána­néznek, ki az, akivel az ott lakók is szívesen beszélget­nek .. . beszélgetnének ... S ha dicsekvésnek tűnik is — mondta Zádory Károly — a Matyóföld-esték is egyre több érdeklődőt vonzanak ... (cs. a.) Kulturális körkép GAZDAG1 PROGRAM 9 A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának gazdag programja invitálja március­ban a látogatókat a különbö­ző műsorokra, irodalmi estek­re, elméleti konferenciákra. Filmvetítéssel egybekötött előadások, dokumentum- és játékfilmek ismertetik a megalakulásának 60. évfor- c”li"jál ünneplő Szovjetunió népeinek életét. Március 15- én, hétfőn a tudományos is­meretterjesztő filmek ked­velői megtekinthetik az Odessza, a hős város című dokumentumfilmet. A NÉPMŰVÉSZET IFJŰ MESTERE • A KISZ • Központi Bi­zottsága a Művelődési Mi­nisztériummal, a Népműve­lési Intézettel és a népi ipar- művészeti tanáccsal egyetér­tésben, pályázatot hirdetett a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy az ifjúság körében elősegítsék a népművészeti szellemű alkotó- és előadói tevékenységet, a nemzeti ha­gyományok ápolását, a nem­zetiségek kultúráját' is. Pá­lyázni lehet népzene, nép­dal, néptánc, népmese, hím­zés, szövés, fafaragás, faze­kasság, kerámia, szövött tech­nikájú szőnyeg, kékfestés, to­jásfestés, kovácsolt vas ké­szítés. vesszőfonás és más művészeti ágakban. Kiskunmajsán, hazánk egyetlen termelőszövetkezeti múzeumában állandó helytörténeti kiállítás mellett gyakori az időszaki kiállítás is. A múlt évi megnyitó után jelenleg numizmatikai kiállítást láthatnak az érdeklődők. A most bemutatott gyűjtemény - dr. Bicskei Rezső jászszentlásziói ma- gángyüjtő tulajdona — több mint 5000 darabból áll. Émizmalikai kiállítás Kiskunmajsán Budapesti tavasz Nagyszabású bál keretében nyitják meg március 19-én, este 20 órakor a budapesti tavaszi fesztivált. A Hotel Duna Intercontinental összes első emeleti helyiségében ki­világos virradatig tart majd a rendhagyó bál, amelynek műsorvezetői Antal Imre és Petrányi Judit lesznek. a bál műsorából: a Kaláka együttes, a Rajkó zenekar, operaparódia — magánszá­mokkal —, Bojtorjánék count­ryzenéje — nekik segédke­zik Eszményi Viktória —, majd Köllő Miklós Keserű show című pantomimja, az Apostol együttes, az Ex An- tiquis Hacki Tamással, a KISZ Központi Művészegyüt­tese, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar és még sokan mások. A talpalávalót egész éj­szaka a Magyar Rádió tánc­zenekara szolgáltatja Zsoldos Imre vezetésével. Miskolc természefvédelmi értékei A Képcsarnokban Zsipár Mii MM Egy egy fa, vagy park meg­óvása manapság már közügy­nek számít mindenhol. Mis­kolcon sincs ez másként, és mint a városi tanács végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén is kiderült, bőven van mit védeni a megye­székhelyen. A tapolcai parkrendszer már védett, ugyanúgy, mint az itt levő mocsárciprus a Júnó-szálló gépkocsibejárata mellett, vagy az Avas-mély- völgyben található 7 fenyő. Ugyancsak jegyzik a Kőporos út egyik telkén ázt a párját ritkító rózsagyűjteményt, amely 875-féle rózsából áll. Ritkaságszámba megy az az égeres növénytársulás is, amely a Majális-park közelé­ben helyezkedik el. A 140 da­rabból álló növénytársulás kora a becslés szerint eléri a nyolcvan évet. A városban több természeti érték áll felmerés alatt. Így például a Gárdonyi Géza Művelődési Ház ősparkja, a diósgyőri vár környékén le­vő gesztenyék, s a Csanyik­Tegnap délelőtt tartották alakuló ülésüket Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ klubtermében, a Ma­gvar Népművelők Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei szervezetének tagjai, döntő többségükben gyakor­ló népművelők. Porkoláb Al­bert, a megyei tanács elnök- helyettese köszöntötte a meg­jelenteket, majd a szervezet célkitűzéseit magába, foglaló tervezetről esett szó, ami minden megfogalmazásban azt szolgálja, hogy hatéko­nyabban, egymást jobban megismerve, az információkat áramoltatva, kezdeményező- en: tehát az eddigi gyakorlat­nál jobban tudjanak dolgoz­ni a népművelők. A cselekvé­si lehetőség jó megragadásá­ra biztatta a megyei szerve­zet tagjait Király István, a völgyben levő évszázados, több mint két méter törzske- rüielű vörösfenyők. A Nép­kert már 1872-ben is ugyan­ezt a funkciót töltötte be. hi­szen ez volt a város első köz­parkja. Igaz, akkor még a Sajóban is volt bőven hal, s aki tehette, nyaranta vizében keresett felüdülést Régi mis­kolciak a megmondhatói, hogy az annak idején kristály- tiszta vizű folyó többet ért minden strandnál. Ma már nem ilyen rózsás a helyzet, ennek ellenére felmérés alatt álló természeti értékként tartják számon a holtág mel­letti mocsaras terület élővi­lágát. Ugyanígy a Palóczy ut­cai zöldsáv mangóliáit és akácait, vagy a Győri kapu és a József utca sarkán levő Li- póczky-villa előtt álló török- mogyoró fejlett példányát, valamint a bulgárföldi ÉMÁSZ kerítése melletti, im­már háromszáz éves ősfüzet, amely — lévén március — hamarosan ismét kizöldelL — pusztafatvi — Magyar Népművelők Egyesü­letének titkára is. A felszólaló népművelők is azt várják, hogy a korábbiak­nál gyorsabban tudnak rea­gálni a mindennapi élet vál­tozásaira. a találkozások, kü­lönböző összejövetelek, vizs­gálódások alkalmat adnak a jó tapasztalatok széles körű elterjesztésére. A szerve­zet tagjai tegnap megválasz­tották elnökségük tagjait: az elnök Porkoláb Albert, a me­gyei tanács elnökhelyettese: titkár Hazag Mihály, kazinc­barcikai művelődési központ­igazgató; az elnökség tagjai: Yesselényi Mária (SZMT), Papp András (Alberttelep). Szabolcs András (megyei ta­nács). Galba Marianna íTar- cal), Koroly JózseJ (Hollóhá­za). A Képcsarnok Vállalat miskolci, Szőnyi István-ter- mében tegnap, március 4-én, délután 5 órakor nyitotta meg Csótai János, a város ta­nácsának elnökhelyettese Zsignár István festőművész kiállítását. A tárlaton — ame­lyet két héten át tekinthet­nek meg az érdeklődök — a művész negyvenhét rtiunká- ját mutatják be. * Szín és forma harmonikus egysége — ez a jellemző Zsignár István most bemu­tatott festményeire. Az elmúlt években fokozatosan vált a grafikusból festő, előbb az ak- varell, most pedig az olaj- festmény érdekelte, A maga­magának felfedezett új lehe­tőség, hogy valamiképpen visszaadja azt az élményt, amit neki jelent a táj. Zsig- n&r István szenvedélyesen szereti a természetet, feloldó­dik benne, s bennünket is feloldódásra késztet. A holt Tisza elhagyott kanyarulata a deres fákkal — fátyolszerű- en szép képeinek kidolgozása — a tenger mély kékje és a part barnásán sárga homok­ja, a télvége csupasz fái, ahogy az ágakon át megcsillan a pocsolyába gyűlt hóié, a nyá­ri Balaton harsogó vidámsá­ga, a fagyos Mályi-tó házai­nak élénksége — mind-mind hangulat. A tájhoz fordulás nem menekvés, s legfőképp nem elfordulás az emberi problémáktól. Zsignár István képein különben is helyet kap az ember ott van. együtt él, együtt lélegzik a tájjal. De Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye termelőszövetkezel einél, állami gazdaságainál eddig a vártnál kevesebb vasat és fémet gyűjtöttek össze az or­szágos mezőgazdasági vas- gyűjtési akcióban részt vevő gazdálkodó egységek. A ta­valyi 2000 tonnával szemben az idén mindössze 1080 ton­na vas- és fémhulladék ke­rült a MÉH-felvevőhelyekre számára gyönyörűség a ter­mészet, kimeríthetetlen kin­csesház, esztétikai élmény, vagy úgy is mondhatnánk; egyszerűen a szépség. Nem a drámai feszültséget keresi benne, nem az ellentéteket és ellentmondásokat, hanem mindazt, ami összekapcsolja, egységbe hozza a világot. Zsignár elidőzik a hótakaró­tól felszabadult széles, méiy- Lma mezőn, megpihen a vízparton, szemlélődik a fák csupasz ágain. És megtalálja a színeket, amelyek vibrál­nak és elnyugszanak, felvil­lanyoznak és elcsendesítenek. Néha csak széles vonásokkal, „nagy vonalakkal” sejteti meg a világot, inkább a han­gulatra koncentrálva, más­kor finom részletmegoldások­kal „operál”. Szándéka sze­rint erősíti fel vagy „halkít- ja le” mondanivalóját. Művészi hitvallása: a fes­tőnek nemcsak érzelmeket kell felkavarnia. A művészet­nek nemcsak .,megdöbbente­nie keli s szabad, hanem vál­lalnia azt a fajta magatar­tást, hogy egyszerűen csak azt mondja: íme a szép. ahogy én érzem, s meg tudom mu­tatni nektek .. S a kiállítás tanulsága szerint sokan tud­nak közösséget vállalni ez­zel a művészi magatartással. Zsignár István, a Miskolcon élő művész-tanár nem isme­retlen szűkebb pátriájában. Egyébként is az aktív, a gyakran kiállító művészek kczé tartozik. Csutorás Annamária az Észak-magyarorszáei MÉH Nyersanyag-hasznosító Vál­lalat területén. Borsod me­gyében 600 tonna fémhulladé­kot szolgáltattak be a mező­gazdasági egysetek, legtöbbet a mezőkövesdi Matvc Ter­melőszövetkezet, a Bodrog­közi Állami Gazdaság és a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet. Alakuló ülés után Népművelőink, területi szervezetben Mezőgazdasági vasgyűjlési akció MEGNYITJUK! MEGNYITJUK! Március 5-én a HUHGAROI0 H-iiangiemezhoitunbat Új helyen: Miskolc, Széchenyi út 117. szám alatt Könnyű- és komolyzenei hanglemezek Műsoros kazetták nagy választékával várjuk vásárlóinkat. vAiA' ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom