Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

1982. március T1M csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mezöbővítések, új aknák Az évi 6 millió tonnás termelésért Putnok határában, közel a nagyközséghez, fúrótorony emelkedik ki a tájból. Mély­fúrások dolgoznak itt, s szén után kutatnak. A munkájuk rendkívül fontos a fejlesztés alatt álló putnoki akna jö­vője szempontjából. Az ál­taluk vett ásványminták álapján határozzák meg ugyanis a lefejtendő szénte­lep elhelyezkedését, vastag­ságát, minőségét, a kísérő kőzeteket, s ezek figyelembe­vételével tervezik meg, majd a bánya termelését. A földtani kutatók tehát a jövőt alapozzák. Nemcsak Putnok térségében találkoz­hatunk velük, hanem me­gyénk csaknem valamennyi szegletében fellelhetők. A Borsodi Szénbányák Vállalat­nál nagy fába vágták a fej­szét, már a közeli jövőben szeretnének áttérni az évi 6 millió tonnás termelésre, s az elképzelés megvalósítása sokirányú előkészületet igé­nyel. A tennivalók sorába tartozik a földtani kutatás meggyorsítása, hiszen a je­lenleginél mintegy 15 száza­lékkal nagyobb szénmennyi­ség felszínre küldéséhez megfelelően ismert és műve­lésre feltárt szénmezőkre van szükség. Gyorsítani kell a kutatást már csak azért is, mert a, hatvanas évek vé­gén és a hetvenes évek első felében, amikor csökkent a szén iránti kereslet, erőtel­jesen visszaesett ez a tevé­kenység. — Három esztendeje azon­ban ismét kiemelt gondot fordít népgazdaságunk a bor­sodi barnakőszén kitermelé­sére — mondja Juhász And­rás dr., a szénbányavállalat földtani osztályának vezető­je. — Megmutatkozik ez a törekvés a földtani kutatás szorgalmazásában is. Most már nyugodt szívvel állítha­tom: sikerült pótolnunk az ez irányú lemaradást. Válla­latunknál a jelenleg bánya­telekkel lefedett szénvagyon hozzávetőlegesen huszonöt évre elegendő, a mostani ter­melési kapacitást alapul vé­ve. De mint említettük: a BSZV-nél fokozni szándé­kozzák a bányászkodást. En­nek megfelelően dolgozták ki a VI. ötéves tervre szóló földtani kutatási tervet, amely 125,2 kilométer fúró­lyuk lemélyítését teszi lehe­tővé. Az erre a munkára fordítható költség eléri a 410 millió forintot. — A kutatásokra kétféle tervet készítünk — közli az osztályvezető. — A távlati tervek kizárólag a kutatásra előjegyzett területeket tártál-, mázzák, nem mennek bele a részletekbe. Az ötéves terve­ket aprólékosan lebontjuk éves szakaszokra, s termé­szetesen meghatározzuk a célt is. A jelenlegi tervcik­lusban csakis a már. ismert, bányatelekkel körülhatárolt szénmedencében végzünk ku­tatófúrásokat. Az utána kö­vetkező időszakban aztán ki­lépünk a peremvidékekre, továbbá a ma még ismeret­len területeken kerül sor ku­tatásra. Nézzük, milyen feladato­kat jelöl meg a VI. ötéves tervre készült földtani kuta­tási terv! Először is bővítik a meglevő aknák szénvagyo- nát; Lyukóbányán, Putoo- kon és Feketevölgyön ez már megtörtént, míg Edelényben, Tervtárán most van folya­matban. Vizsgálják az or­mosbányai szénmező bővíté­sének lehetőségét is, de er­re vonatkozóan még nem dön­töttek. Űj akna nyitására vé­geznek kutatást Dubicsány térségében, s szeretnék az 1084—1985-ös befejezési ha­táridőt közelebb hozni, Évi egymillió tonna szén kiter­melésére alkalmas bányát akarnak itt nyitni, hiszen a földtani készlet Iáé millió tonnára tehető, s a széntelep 6 méter vastag. Utóbbi szem­pont azért érdekes, mert or­szágosan a vastag széntele­pek irányába tolódott el a fejtés, tekintettel a várható nagyobb teljesítményekre, az alacsonyabb költségekre. Vé­gül a földtani kutatások a távolabbi jövőben telepíten­dő új aknák nyitásának le­hetőségét is vizsgálják. Ezek­nek a munkálatoknak a szín­helye Szilvásvárad, valamint Sajómercse és környéke. Ha­sonló céllal kívánják majd megkutatni az Edeiénytől ke­letre levő területeket, továb­bá Harica határát Ezek után beszéljünk a földtani kutatás távlati el­képzeléseiről ! Vannak erre vonatkozóan ötven évre szóló tervek is, de ezek olyan ha­talmas időszakot fognak át, hogy egyelőre még ne«m ér­demes velük foglalkoznunk. A műszaki-technikai fejlődés egyébként is módosítja majd a célkitűzéseket, s amelyik szénmezőnek a lefejtése most gazdaságtalan, akkor kifize­tődő lehet. A mostani isme­retek értelmében, az ezred­fordulóig készített terveknél: van reális megvalósítási le­hetősége. — Mint említettem — ma­gyarázza Juhász András dr. —, a VII. ötéves tervtől kezd­ve a jelenleg ismert sgéome- dencék peremén, illetve a ma még ismeretlen területe­ken végzünk majd kutatáso­kat. Az érintett vidékek: az Észak-Borsod, a Miskolc- Dél és a Keleti medence el­nevezésű bányatérképészeti zónák. Ez idő alatt ötéven­ként 60 kilométer fúrólyuk lemélyítésére lesz szükség. Amennyiben ezek a behatá­roló fúrások eredményesek­nek bizonyulnak, részletei­ben is folytatjuk a vizsgáló­dást. K*bj Lásuló Fejtrágyázás helikopterrel A légi növényvédelem # kezdetéig sem tétlenked­nek o hegyaljai heli­kopteres társulás gépei. A földi gépekkel még járhatatlan táb­lákon most főleg fejtrágyázást végeznek, igen jó eredménnyel. A Szász Sándor fiatal „pilóta” vezette helikopter a rátkai Bú­zakalász Tsz-ben 100 hektár őszi káposztarepcére szórt ki hektáronként 40 kiló műtrágya hatóanyagot. Egyetlen, alig két percig tartó felszállás alatt 6 hektárnyi területet fejtrágyázott. (Fotó: Fojtán László) A földvédelmi törvény elő­írásainak megfelelően az idén is szigorúan számonké- rik, hogy a földtulajdonosok, -használók és -bérlők eleget tesznek-e a kötelező gyomta- lanítási előírásoknak. Az országos gyommentesí­tési programot három évvel ezelőtt hívta életre a MÉM azért, mert bár a mezőgaz­dasági nagyüzemek és leg­több esetben a kistermelők vegyszeres és mechanikai vé­dekezéssel általában jól óv­ják területeiket az „élőskö­dő” növényektől, a nem mű­velésben levő részeken vi­szont alaposan elburjánzott a gaz. Az idén — a program ke­retében, a főutak mellett — nagyobb gondot fordítanak a másod- és harmadrendű or­szágúval: környékének tisztí­tására. Ezeken a részeken rendszeresen ellenőrzik majd, időben eltávolították-e a gyo­mokat. A korábbinál na­gyobb gondot fordítanak a „beékelődött” műveletlen ré­szek tisztítására is. _______________:______________ E gy év alatt mintegy 8 szá zaiéldcal no vette a borérté­kesítést külföldön a Monim- pesc és ugyanilyen mérték ben sikerült az árakat is emelni, mintegy elismertetve a külföldi vásárlókkal a ma­gyar italok jó minőségét. To­vábbá azt, hogy a külkeres­kedelmi szállítások — a mi­nőségben és a mennyiségben egyaránt — pontosabban iga­zodnak a piaci igényekhez. Az előnyösebb értékesítést részben a három évvel ez­előtt megalakult külkereske­delmi társaság, a Boriroda egyre eredményesebb munká­ja tette lehetővé. Ebben a gazdasági szervezetben a Monimpex mellett 36 part­nergazdaság és vállalat mű­ködik együtt a korábbinál szorosabb anyagi érdekeltsé­gi rendszerben. Fennállásának 200. évfor­dulóját ünnepli az idén a Papíripari Vállalat Diósgyő­ri Gyára. A kétszáz évhez viszonyítva kevés, egy em­beröltőhöz mérve hihetetle­nül sok a 42 esztendő, ame­lyet Kiszely Papp Sándor papírgyári munkásként dol­gozott : ' — 1940. július másodikétól dolgozom a papírgyárban — mondja. ■— Akkoriban el­képzelhetetlen volt, hogy mi, tősgyökeres diósgyőriéi: más­hol vállaljunk munkát. Elő­ször a bátyám lépett be az üzembe. Tőle hallottam, hogy itt jól lehet keresni, s szakmát is szerezhetünk. A bátyám is itt öregedett meg, tavaly ment nyugdíjba. Diós­győr nekem nem csupán munkalehetőséget adott, a pénz, amit itt kerestem, le­hetővé tette, hogy építkez­zek. Sok év óta áll a Móra Ferenc utcában a saját csa­ládi házunk. — Mit tudott nyújtani a Diósgyőri Papírgyár negyven évvel ezelőtt? — Akkor a tőkés világban ez nagyon jó munkahelynek számított. A többi gyárhoz viszonyítva, itt fizettek a legtöbbet. A jelentkezölenek szakmát adtak a kezébe, én is itt tanultam meg a papír- gyártást. A legrégibb, az 1-es papírgyártó gépsorhoz ke­rültem tanulónak. Gépápoló­ként kezdtem, zsírozás, ola­jozás, a gép karbantartása volt a feladatom. Esetenként megbíztak papírfűzéssel is. 1942-ben behívtak katoná­nak, 1945-től 1948 augusztu­sáig fogságban voltam. Ezt követően ismét a papírgyár volt a munkahelyem. Akkor már léptem egyet a ranglét­rán. Már -szitásként dolgoz­hattam. Komolyabb volt ez a feladat, felvigyáztam a szitára, s a présőrzés is mun­kát adott. Egy évvel később ttásodsegéddé léptem elő. Csak pontosan, szépen... Egy pálya állomásai Ekkor már a tekercsek egyenlőségére kellett vigyáz­nom. Viszonylag gyorsan ju­tottam előre, nem sokkal ké­sőbb már első segéd voltam, az 1-es papírgyártó gépsor melleit. A papírfelvezetés, a szárítás, a tekercscsere már komoly szakmunkát igényelt. Elégedettek voltak a mun­kámmal, ennek köszönhető, hogy nem sokkal később tartalék gépvezetőnek nevez­tek ki. Három-négy eszten­deig kellett itt bizonyítanom, hogy megkapjam az állandó gép vezetői kinevezésemet. 1957 óta dolgozom ebben a beosztásban. Sok évtizedes munka után most másodál­lásban művezetőként dolgo­zom. Az idén leszek hatvan­éves, nyugdíjba készülök. — Mire emlékszik vissza szívesen? — A legnehezebb eszten­dők az 1950-es évek voltak. Bizony, sok különmunkát kellett vállalnunk. hogy egyáltalán létezni tudjunk. Sokan dolgoztunk a gyárból például a fakitermelésnél. A pénz nagyon kellett az ott­honteremtéshez. Az ötvenes évek végén javult a helyzet. Mindnyájan végigjártuk a ranglétrát. Aki ma vezető beosztásban dolgozik, annak mindent tudnia kell a pa­pírgyártásról. — Milyenek voltak régen a diósgyőri papírok? — Akárcsak most. akkor is sokféle papírt kellett gyár­tanunk. Mondhatni, minden állami papírt itt. ebben a gyárban állítottunk elő, itt készültek a váltópapírok, éppúgy, mint az élelmiszer­jegyek, az irodai papírok, il­letve a kártya- es értékpapí­rok. — És most? — A bizalmi papírok gyár­tói továbbra is mi vagyunk. A legtöbbet a Belügy- és a Pénzügyminisztérium részé­re dolgozunk. — A négy évtized alatt hányám tanulták Kiszely Papp Sándor keze alatt a munkát? • — Nem tudnám felsorolni a tanítványaim számát, a szakmában a legfontosabb tudnivaló az anyagismeret, Pontosan kell tudnunk a sű­rűségbeállítást az anyag szi­tán való elhelyezését, a grammsúlybeállítást, illetve a papír szakítószilárdságát. Mié bonyolultabb a feladat, ha vízjeles papírt készítünk. Ma már nem a kézi mértté - ses papírokat gyártjuk, most az után zott merített papír a divat. — Hányféle vízjellel dol­goznak? — Jelenleg 14)—12-fajta vízjelet alkalmazunk Diós­győrben. Nagyon fontos, hogy a szitán úgy állítsuk be az adott vízjelet, hogy az szép, esztétikus legyen. — Mennyiben korszerűsö­dött a papírgyártás az eltelt negyvenkét év alatt? — Az egyes papírgyártó gépsornál ma is jellemző a hagyományok őrzése. Jelen­tősebb felújítás ennél a be­rendezésnél 1956-ban volt utoljára. Itt az idén ismét felújításokra kerül sor. A rekonstrukciónak köszönhe­tően most kétszer annyi pa­pírt állítunk elő ezen » gép­soron, mint korábban. — Kiszely Papp Sándor az eltelt negyven év során meg­ismerkedett a papírgyártás más módszereivel is. Milyen tapasztalatokat szerzett más gyárakban ? — Jártam a Szolnoki, a Lábatlani és a Csepeli Pa­pírgyárban is. Az összeha­sonlítás nehéz, hiszen ott egészen másfajta terméke­ket készítenek. Az igazi fi­nom papírmunka kizárólag a diósgyőri gyár feladata. — Milyen tapasztalatai vannak a minőségről? — Nálunk megvan a le­hetőség a jó minőségre. Ez rajtunk, szakmunkásokon múlik. — Három műszakban dol­gozott negyvenkét évig. Ho­gyan találta meg számítását az üzemben? — Egy szakmunkás kere­sete itt 3500—7200 forint kö­zött van. Ezenkívül nagy az erkölcsi megbecsülés is. a jól dolgozóknak nem marad el . jutalma. Én tizenkét év óta vezetem a Kossuth La­jos szocialista brigádot, többször nyertük el a kiváló címet. Erre a kitüntetésre az idén is felterjesztettek min­ket. Az én munkámat leg­utóbb a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetéssel is­mertél: el. s két éve meg­kaptam a 40 éves törzsgárda- jelvényt. Igaz. a 40 év alatt egyszer sem késtem, s táp­pénzen sem voltam soha . .. Déváid Hedvig Gépszemle, gondokkal A szerelők s a traktoro­sok, azaz a gépműhely es az üzemelők gárdája, akik a téli gépjavítások során együtt dolgoztak, bogy a tavaszi in­dulásra minden szükséges gép üzemképes legyen, most jókedvűek, vidámak. A ta­vaszi gépszemlét megelőző napon néhányon még az utolsó munkagépet szerelik, kapcsolják az újjávarázsolt Rábára, de többen már a te­repet, a „helyszínt” rendez­getik, takarítják s bizony nem egy ugratásra, nevetés­re ad okot, amikor a meg­termett legények ócska sep­rűvel a kézben igyekeznek magukat hasznossá tenni. A felszabadult jókedv fő oka természetesen az, hogy túl vannak a nehezén, felso­rakoztathatják az erőgépeket s a munkagépeket. Joliet, a szemle, s utána — ha az idő­járás is megengedi — kez­dődhetnek a tavaszi mun­kák. A vidámságnak azonban gyorsan vége szakad, az előbb még nevetős arcok el­komorulnak, amikor az elő­ző hónapok munkájáról, a gépjavítások hogyan s mi­kéntjéről érdeklődünk. Bosz- szúsan sorolják, hogy meny­nyi idegeskedéssel, szaladgá­lással, fejtöréssel, az erede­ti. hiányzó alkatrészeket, fő­darabokat csak részben pótló barkácsolással, s mennyi többletmunkával és termé­szetesen többletköltséggel is járt ez a gépszemlére való felkészülés. — És higgye el, nem mi magunknak köszönhetjük a most már évről évre ismét­lődő gondokat — mondja az egyik szerelő, s aztán a ke­zeiben szorongatott ócska seprűre mutat —, ennyit sem ért az alkatrészellátás, mint ez az ócska seprű ... Sztics Ferenc, a íelsőzsol- cai Lenin Tsz gépműhelyé­nek vezetője és Szalai \.ász- ló. a gépüzemeltetés fiatal vezetője egymásra néznek, legyintenek s szinte egyszer­re mondják, hogy most, ami­kor végre tűi vannak a ne­hezen, mit érnek a panasz­kodással. Különben is vé­konyka a noteszom ahhoz, hogy mindazt, az alkatrészt felírjam, amit hiába rendel­tek meg, hiába vártak, ke­restek. Ahhoz is túl sok idő kellene, hogy kiszámolják, hány tíz-, sőt százezer forin­tos többletköltséget okozott a rossz alkatrészellátás ... A műhelyvezető aztán még hozzáteszi: — Húsz éve dolgozom ha­sonló munkakörben s talán még sosem idegeskedtem, bosszankodtam annyit a „hiánycikkek.” miatt, mint az elmúlt hónapokban. Nekünk még szerencsénk, hogy jő a gépesítésünk. A három kulcs­gépet, a Rába-Steigereket si­került jól kijavítanunk. De a T—150-esünk javításával nem tudunk boldogulni. Kissé el­túlozva a dolgot, azt is mond­hatnám, hogy egy csavart sem kaptunk hozzá. De mit csinálnak abban a gyengén gépesített, kis gazdaságban, ahol ez a traktor lenne a ta­vaszi munkák kulcsgépe? De nem tudnak semmi jót mondani az MTZ-k és sok más gép, munkagép alkat­részellátásáról sem. A fia­tal gépüzemeltető megmutat­ja a Szépen felsorakoztatott, „indulásra kész” Lajta vető­gépeket : — Ezek a 32 soros Lajták nem importált, hanem hazai gépek ... És sajnos még ezeknek az alkatrészellátása is nagyon hiányos volt. Igaz kijavítottuk, megbütyköltük mind a liefet, A többletmun­káról. pluszköltségekről nem is beszélve, az a gondunk, hogy amikor majd elindul­nak, nem tudni a nem meg­felelő anyagokból bütykölt részek meddig bírjál: majd a strapát? Márpedig a tavaszi munkák sikere a gyorsasá­gon, a naprakészségen is mú­lik .. . A fiatal traktoros az ócs­ka seprűvel már ismét jó­kedvűen, dudorászva sepre- get. A gépszemlére minden rendben lesz .. . , 4p. s.) ü szén minősége Nagyszabású program kez­dődött a hazai szénbánya- vállalatoknál a szén minősé­gének javítására. Korszerű­sítik a régi osztályozókat. megváltoztatják technológia jukat, hogy az eddiginél ala rsonyabb hamutartalmú, job1 fűtőértékű és kevesebb med­dőt tartalmazó szenet szállít­hassanak a fogyasztóknak. A külszíni osztályozok átalakí­tásával tulajdonképpen a megváltozott föld alatti szén­műveléshez igazodnak. A nagy teljesítményű bányagé­pek ugyanis olyan sok med­dővel együtt fejtik a szenet, hogy annak különválasztásá­hoz a hagyományos osztályo­zás már nem elegendő, s el­sősorban ez az oka a gyakori minőségi kifogásoknak. Az isztályozók korszerűsítésével megoldják ezt a gondol mert olyan korszerű széndúsító- nemesítö eljárásokat vez.et- nek be. amelyekkel tökélete­sen szétválasztják a széntől a meddőt és az egyéb szeny- nyező anyagokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom