Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI XXXVIII. évfolyam, 59. szám Ara: 1.40 FI Csütörtök, 1982. március 11. Közművelődés és jog Lázár György felszólalása megyénk képviselőcsoportiának ülésén Tegnap Miskolcon ülést tartott megyénk országgyűlési képviselőcsoportja. Az ülésen részt vett, és felszólalt Lázár György képviselőnk, a kormány elnöke. Ugyancsak felszólalt Grósz Károly, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára. A képviselőket és a meghívott vendégeket tír. Havasi Béla, a csoport vezetője köszöntötte, majd Porkoláb Albert, a megyei tanáé- elnökhelyettese számolt be a közművelődésről hozott, 1976. évi V. törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól. AZ előadó bevezetőként elmondta, hogy ugyanezt a témát tavaly, a megyei párt- bizottság és a megyei tanács is tárgyalta, így eléggé átfogó, tiszta kép alakult ki. Ismeretes, hogy a közeli években több új létesítmény épült meg megyénkben, és jelenleg is épül, például Sárospatakon, és folyik a szerencsi vár kulturális célú helyreállítása. A munkás- művelődés feltételei javultak. Miskolcon főként a műszaki értelmiség tevékenykedik eredménnyel, a megye más részeiben pedig az agrárértelmiség. Jó a megye könyvtári, múzeumi szervezete, de a művelődési otthonok eléggé ellentmondásosak. Továbbra is a gondok közé tartozik, hogy az általános iskolát el nem végzettek száma magas, ugyanakkor a dolgozók iskolájába aránytalanul kevesen járnak. Megyénkben több mint 200 képesítés nélküli nevelő dolgozik az iskolákban, és magas a szakképzetlen népművelők aránya is. Szólt róla, hogy az általános iskolákban a matematikaoktatás szinte a mumusa lett a gyerekeknek. Ezért a felelősséget természetesen nem lehet egyértelműen a szaktanárra hárítani. a probléma összetett, a ténnyel viszont, mint gonddal, szintén számolnunk kell. Ennek is köze lehet például ahhoz, hogy a bölcsész egyetemre. vagy más olyan tanintézetbe, ahol nem kell matematikával foglalkozni, túljelentkezés van. a műszakiakra viszont a kelleténél kevesebben jelentkeznek. Az anyanyelvi oktatás ugyancsak nagyobb figyelmet igényel az általános iskolákban. Az olvasási készség, a beszédkészség eléggé alacsony színvonalú. Az előadó végezetül hangsúlyozta: a gazdaság, a társadalom, a kultúra szerves egységének szemléletét szükséges továbbra is erősítenünk közművelődésünk minden területén. A napirendi pont vitájánál felszólalt Lázár György. Bevezetőként utalt arra a helytelen szemléletre, mely eléggé gyakran felbukkan: a gazdaság nehéz helyzetben van, tehát a közművelődésre nem fordíthatunk kellő gondot, a közművelődés nem lehet az érdeklődés homlokterében. Igaz, hogy a gazdasági helyzetet mindig figyelembe kell vennünk, viszont a gazdaság állapota megkívánja a' közművelődésre való több figyelmet. Az összefüggés a gazdaság, a műszaki kultúra, a teljesítőképesség között nagyon is szoros. Nem egyszerűen a tárgyi, anyagi ( feltételek megteremtésének hogyanjáról van szó. hanem az emberi képességek felszínre hozásáról is. A közművelődéssel kapcsolatos lemondó hang tehát ne legyen jellemző soha, miként ezen a tanácskozáson sem az. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen megjelent é§ felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett a tanácskozáson Pozsgay Imre művelődési miniszter, valamint ott. voltak a megyei pártbizottságok illetékes titkárai is. A Központi Bizottság Varga Sabján Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta a tizenéves diákifjúság körében végzett mozgalmi munkáról szóló jelentést, és határozatot fogadott el a további feladatokról. A napirendi pont vitájában a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának tagjai is részt vettek. A Központi Bizottság megállapítja: ifjúsági szövetségünk jelene és jövője szem pontjából egyaránt fontos, hogy a tizenéves fiatalokat már első mozgalmi élményeik meggyőzzék, s érezzék, hogy a KISZ értük és általuk van. kifejezi törekvéseiket, érdekeiket, lehetőséget teremt az értelmes cselekvésre. Ezt követően a Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárénak tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság megállapította, hogy — a nemzetközi hely(Folytatás a 2. oldalon) Mgikezdiditt a próbaüzem a kerámia téglagyárban Az Épületkerámiaipari Vállalat Gyömrői úti kerámiatéglagyárában befejeztek az 1981-ben megkezdett rekonstrukciót. Az új gyártósoi beállításával évente 51 millió darab jól hőszigetelő ikersejt-téglát gyártanak. Naponta háromszáz kenyér AZ MSZMP BORSOn-ABAŰJ-ZEMPLCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szállításra várnak az egykilós csemege és a kétkilós, hagyományosnak nevezett kenyerek a SA- lyoni-telepi sütőüzemben. (Cikk az 5. oldalon.) Sípszemle, gondokkal Mezibüvltések, új aknák A Rába-Steiger munkagépeivel akár azonnal indulhat a tavaszi gépszemléröl magágyat készíteni a határba. De nem volt gondoktól mentes a gépjavítás a felsözsolcai Lenin Tsz-ben. Erről tudósítunk lapunk 3. oldalán. A Borsodi Szénbányáknál felkészülnek az évi 6 millió tonnás termelésre. Ehhez fokozzák a kutatást, bővítik az aknák szénmezejét, új bányákat nyitnak. Képünkön: dolgoznak a mélyfúrások Putnok határában. (Cikk a 3. oldalon.) Család és iskola Fesiapiiai segítség Az ötnapos munkarend ez év szeptemberében „eléri” a diákokat is. S ez ugyanúgy alapvető változásokkal jár együtt az oktató-nevelő munkában, mint ahogyan a társadalom gazdasági életének megszervezésében is azzal járt. Nem véletlen tehát, hogy a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége mellett működő pedagógiai szakbizottság tegnap megtárgyalt idei munkatervében, szinte vezérfonalként húzódik végig: az iskola mellett a családi háznak is meg kell kapnia a több segítséget ahhoz, hogy az eddiginél eredményesebb, szorosabb nevelői munkát végezhessen. A szülői munkaközösségek felkészítésében bevált gyakorlat a megyében a tanév eleji értekezletek megtartása. Idén különösen sok szülői munkaközösséghez jutottak el; járási-városi szinteken tartották a megbeszéléseket. Konkrét tapasztalatok- , hoz is jutottak a munkaközösségek működéséről. Ilyen konkrét tapasztalat, hogy a (Folytatás a 4. oldalon) Érdek ss védelem K emény vitának néztünk elébe. Már ismertem a dolgozók véleményét, ismertem az üzem vezetőjének véleményét is, s ezek egyelőre meglehetősen ellentétesek voltak. A nyílt, őszinte vitától vártuk, hogy merre billen majd a mérleg nyelve. Igazán megörültem, amikor megjelent egy fiatalember, aki úgy mutatkozott be, hogy ő az szb-elnök. Az adott ügyben magam is a dolgozók pártján álltam, s megkönnyebbülést éreztem, hogy itt a szakszervezet is. Jelen van, tehát sikerül közös nevezőre jutni. Csak utólag tűnik fel, hogy az szb-elnök milyen tartózkodó volt az előzetes beszélgetés, bemutatkozás során. A meglepetés a vita során ért. Egy elvakult vizsgálóbíró nem tehetett volna fel provokatívabb kérdéseket, s nem értelmezhette volna szándékosan jobban félre a kapott választ, mint ahogyan azt a szakszervezeti ember tette. Nem értettem a dolgot. Elfogultsága — a vezető javára — az utóbeszélgetésben is átsütött. Később az ágazat főmérnöke elmondotta, ő is érzékelte mindazt, amit én, de 5 megérti, mert az szb- elnök maga is vezetője egy ötven dolgozót foglalkoztató üzemnek. Sajót bőrén érzi egyes dolgozók renitensségét, nehezen kezelhetőségét. Az adott témában a dolog jól végződött, a szakszervezeti vezető állásfoglalása ellenére is. Mindezt azért teszem szóvá, mert az iparszerűen is dolgozó mezőgazdasági üzemekben elég sok a gond. Új körüiményekhez, új normákhoz, munkastílushoz kell szoktatni, nevelni a dolgozókat. A munkássá válás már nemcsak városi téma. Elsőgenerációs munkások dolgoznak a falura kihelyezett üzemekben, a termelőszövetkezetek ipari tevékenységet folytató kisegítő ágazataiban. Emberi tulajdonság, hogy a jogokat hamar megérti a legegyszerűbb ember is. A kötelességek betartatására különféle eszközökkel - de főleg türelemmel — kell nevelni, szoktatni őket. Ebben igen nagy szerepe van a falun működő szakszervezeteknek. Semmiképpen sem jó, ha valakit azért választanak meg — vagy jelölnek ki helyenként — bizalminak, mert úgyis ő foglalkozik a bérekkel könnyebben össze tudja szedni a tagdíjakat. Az sem szerencsés, ha közvetlen termelést irányító felelős ember kap magasabb szakszervezeti funkciót. Példám is bizonyítja, hogy kísérthet az elfogultság. így érthető, hogy az adott esetben miért nem a szak- szervezethez fordultak' először munkahelyi panaszukkal a dolgozók. A mezőgazdaságban most szélesedik a szakszervezeti mozgalom. Egymás után alakúinak o termelőszövetkezetekben az alao- szervezetek, csak helyenként még nem érzik, nem tuaják, hogy a tagdíjfizetésen, üdülőjegy-igénylésen kívül mire való. Több segítségre szorulnak az érdemi munkához, a mozgalom rangjának, funkciójának megértéséhez.
