Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
1982. március 6., szombat ÉSZAK-MAG YARORSZAG 3 nem A véletlen úgy hozta, hogy rövid néhány hónapon belül háromszor is találkoztunk. Ilonka nénit, a barna szemű, 54 éves, de a fiataloknál fürgébben mozgó,' a különböző fejőberendezések előnyeit és hátrányait, a jó fejős „titkait” meglepő szakszerűséggel magyarázó fejőnőt egy országos bemutatón ismertem meg a bekecsi Hegyalja Tsz tehenészeti telepén. Emlékszem, nagy hozzáértését firtatva, akkor még csak annyit tudtam meg róla, hogy 1960 óta fejőnő, tíz évig húsz tehenet fejt kézzel, aztán, ahogy a technika fejlődött s a tsz gazdagodott, már a negyedik, mind korszerűbb fejőberendezés. jelenleg a tankos Alfa-Laval segíti munkájukat. Azt, hogy osztott műszakban dolgoznak, pontosan hajnali 4 órakor kezdenek s tíz perccel előbb már bekapcsolják a gépet, délután 4 előtt. 10 nerccel pedig kezdik a napi munka második fordulóját, s Ilonka néniről köztudott, hogv szeret elsőnek jönni, utolsónak menni, Sárosi András, a telepvezető mesélte el. Csak a második találkozáskor tudtam meg, hogy Soltész Ferencné, a bekecsi tsz legjobb, a „Kiváló Tsz-brigád” címet negyedszer elnyert, a tehenészeti telepen dolgozó Kossuth brigádjának vezetője nem más, mint Ilonka néni. a fejőnö. És akkor mondták el azt is, hogy a szakszerű tenyésztői munka, a jó takarmányozás mellett; mennyire Soltészné és társai érdeme a tervezett évi 4000 literes fejési átlagot 4820 literre túlszárnyaló, a megve tsz-oi között az elsőséget biztosító eredmény. És csak a harmadik találkozáskor, a tsz zárszámadásán egészült, ki jegyzeteimben Ilonka néni portréja. Akkor tudtam meg. hogy a rendkívül szerény és szorgalmas fejőnő, a legjobb brigád vezetője a tsz pártvezetőségének is tagja, s a tsz nőbizottságának is már negyedik éve ő az elnöke. Igaz, mindig esemény, vagy valami nagy eredmény híre csalt ki Bekecsre. Mindig róluk s nem róla készültem írni. De most, hogy sok apró részletből, munkatársai, asszonytársai és a szövetkezet vezetői által elmondott, őszinte megbecsülést és szeretetet sugárzó dicséretből, s a tőle hallott, kérdések egész sorával, szinte kicsalt félmondatokból kissé már ismerem gazdag életútját, most megkísérlem Öt bemutatni. Nem mint „érdekességet” s nem is mint „ritkaságot”, hanem mint az Ilonka néni generációjára jellemző igen gyakorit. Tudom, hogy nehéz egy életút morzsáival bemutatni azokat, akiket ma úgy emlegetünk, mint a termelőszövetkezeti mozgalom alapítóit. De talán sikerül az életrajzi töredékekkel is érzékeltetni a Sol- tésznék lelkesedését, munkás zero letét. A falusi iskola elvégzése után napszámoskodás a golopi uradalomban, aztán cukorgyári idénymunka. 1945 után szinte hónapok alatt évtizedeket fejlődik, évszázadok szokásaival vív harcot a kis falusi lány gondolkodásmódja. 1947-ben DISE-tag lesz, 1948-ban felveszik a pártba. Húszéves, amikor lányokat is toboroznak az első gépállomásokra. Hat hét alatt megtanul traktort, rázós „kormost” vezetni. Máig is sajnálja kissé, hogy nem próbálhatta ki. boldogul-e egyedül a határban a szerencsi gépállomás egyik traktorával. Előbb egyhónapos. majd amikor ott megfelelt, háromhónapos „iskolára” vezényelték. Aztán kinevezték a hajdúnánási gépállomás Politikai helyettesének. Ojabb vándorlás, mert új gépállomást kellett szervezni Nyír- adonyban. Nehéz esztendők... Abban biztos, hogy dolgozni, igyekezni kell minden erővel, mert a célt ismeri ... De néha gvötri a csak önmagának feltett kérdés, hogv. mindenütt és mindenki jól küzd-e a célokért? 1952-ben nagv öröm: háromhónapos előkészítőre küldik. Azután a félelem, hogy megfelel-e, bírja-e a sok tanulást a gödöllői. akkor úgymond: Mezőgazdasági Akadémián? Sietni kell. gyors a képzés. Másfél év múlva már az utolsó vizsga... A sok éjszakai tanulás meghozza az eredményt. a 4-esre sikerült végbizonyítványt. THána' öt évig úgynevezett kihelyezett mezőgazdász a mérai gépállomáson. Férjhez megv, megszületik az első fiú. Jó lenne végre orv saját kis otthon. \ család miatt is fárasztó a sok vándorlás... És 1958-ban, végre sikerült haza kerülni. 1959-ben már alapító tagja a legvesbé- nvei kis Alkotmány Tsz-nek, 1960-ban már egyesülnek Bekeccsel. A női mezőgazdásztól idegenkednek. Nők számára a legbiztosabb állandó munkalehetőség az állattenyésztés. Mivel az Istálló melegét, a jószág ragaszkodását mindig is jobban szerette, jelentkezik fejőnőnek. Az elméletet egyszer már megtanulta, abban jártasabb, mint sok vezető. A kéz is hamar megszokja a nehéz munkát. Akkor kezdődött az a már említett tíz esztendő, amikor még naponta kézzel fejt húsz tehenet. Azóta hajnali 3 órakor ébred, s legtöbbször este 10 óra van, mire lepihen. Közben felnevelte a húrom fiút, akik közül a két nagyobb most „kiszálláson” van Algírban, ahol lakatos munkával öregbítik a magyar ipar hírnevét. És most már évek óta ö az Ilonka néni, aki mindent elvégez, amire megkérik, amit elvállalt. Pozsonyi Sándor Dolgozóik szociális körülményeinek javítására az iparvállalatok, az idén mint- e6y 18 milliárd forintot költenek. Ebből jelentős — bár számszerűen pontosan nem kimutatható — összeg közvetve és közvetlenül a nők élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítását szolgálja. Az iparban foglalkoztatottaknak 45 százaléka nő, s míg az összlét- szám évente 1—1,5 százalékkal csökken, a nők aránya — a prognózisok szerint — az 1980-ías évek második feléig tovább növekszik. Egyre nagyobb részt vállalnak tehát a társadalmi munkamegosztásban, ugyanakkor nem csökkennek ilyen mértékben a terheik a család, a háztartás ellátásában. A női munkaerő megtartásúnak a munka megfelelő anyagi elismerése mellett a sokoldalú szociális gondoskodás az egyik eredményesen járható útja. Ezt tükrözik a vállalatok 1982-es tervei, amelyek szerint az eddiginél többen, 315 ezren részesülnek például kedvezményes üzemi étkeztetésben, s 261 ezer dolgozó. illetve család veheti igénybe a vállalati üdülőket. Lakásépítéshez, -vásárláshoz 18 ezer dolgozónak nyújtanak támogatást. 34 700 bölcsődés ás óvodás korú gyermek elhelyezését biztosítják a vállalatok saját, illetve a tanácsok gyermekintézményeiben. Nyolcmilliárd forintot tesz ki a munkavédelem, a munkakörülmények javítására szánt összeg, amelyből egymillióid a nehéz fizikai megerőltetést követelő munkahelyek megszüntetését szolgálja. Az idén ez mintegy 20 000 — jelentős részben nő — dolgozó számára jelent könnyebbséget. A textiliparban a foglalkoztatottak 70—80 százaléka nő. Ebben az ágazatban a legerőteljesebb a női munkaerő csökkenése, évente 8—10 százalék. Ennek csak szinte elenyésző, kisebb része adódik a technikai korszerűsítés révén felszabaduló munkaerőből, a többség a nehéz munkafeltételek. elsősorban a háromműszakos beosztás miatt távozik, Ahol mód van rá. a vállalatok, a kisgyermekes családanyák számára megteremtik például az egy-, illetve kétműszakos munka lehetőségét. Emellett azonban uég számos kedvezmény, intézkedés enyhíti a valóban meglevő nehézségeket. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál például — ahol a dolgozók 64 százaiéira nő — a hat gyárból négy saját gyermek- intézményében gondoskodik a dolgozók kisgyermekeinek ellátásáról. Az egészségvédelmet nőgyógyászati szakrendeléssel kibővített üzemorvosi hálózat szolgálja. Az elmúlt három esztendőben két új, minden komforttal felszerelt munkásszállót építettek, amelyek művelődési, szórakozási lehetőséget is nyújtanak. Azok számára, akik családot alapítanak, több vállalat lakásépítési támogatást nyújt, mégpedig nemcsak egyszerű kölcsön formájában, hanem közművesített terület biztosításával. A nőket foglalkoztató üzemekben általános gond. hogy a gyermekgondozási segélyről visszatérők nem az eredeti munkahelyükön vállalnak ismét állást. A kismamák azonban a gyermekgondozási szabadság után szinte kivétel nélkül visszatérnek a gyárba ami elsősorban annak köszönhető hogy sokféleképpen segítik a gyes-en levőket. Támogatják, hogy otthonlétük alatt állami vagy szakmai továbbképzésben vegyenek részt, és sikeres vizsgájuk esetén költségeiket is megtérítik. A sodrómű gyáregység Vll-es siámú üzemcsarnokában Szalánczi Béla szakmunkás, a Március 21, szocialista brigád tagja ellenőrzést végez a darukötél gyorssodró gépen. Szerény növekedéssel számolnak MÉaigÉnyesii, tail HM Érvelni, véleményt mondani lehet, de semmiképpen nem vita tárgya, hogy gondjaink okozói nem csupán a kedvezőtlen külgazdasági tényezők, amelyek kedvezőtlenül hatottak és hatnak most is a világpiacra nyitott, s ebből következően érzékeny gazdaságunkra. Az évek óta tartó válságjelek tények, amelyeket ha akarjuk, ha nem, de el kell fogadni. Évekkel ezelőtt különféle fórumokon gyakorta esett szó a hatékonyságról, a termelékenységről, a munkaerő-gazdálkodásról, a módosított szabályozórendszerről, a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok mind sürgetőbb feladatairól. Nem kétséges — s nincs gazdaságvezető, aki vitatná — az új szabályozó- rendszernek alapvetően az volt a célja, hogy helyes irányba terelje a termelő-, a gazdálkodó szervezetek tevékenységét azért, hogy szervezettebben, hatékonyabban, s ami fontos, eredményesebben működjenek, mert eredményes és egyensúlyban levő vállalati gazdálkodás nélkül nem képzelhető el egyensúly a népgazdaságban sem. Jó néhány vállalatnál megszűnt a biztonság illúziója, az új szabályozórendszer új követelményeket támasztott, s a követelményekhez való igazodás minden vállalat számára létkérdéssé vált. Az alkalmazkodás képessége évekre visszamenően konkrétan kimutatható a December 4. Drótművek munkájában; annak ellenére, hogy a kohászati termékek iránti kereslet -nagyon is érzékenyen érintette ezt a vállalatot is. A nyereségérdekeltségi rendszerben egy- egy vállalat munkájára leginkább jellemző mutató az eredmény, a nyereség, tavaly például meghaladta a 317 millió forintot annak ellenére, hogy nagyobb fejlesztésre, beruházásra nem került sor. Ginovszki Arisztid, fejlesztési főmérnök: — Ügy vélem, az intenzív gazdálkodás elemei, a hatékonyság növelése, a termelékenység javítása, a korszerű termékszerkezet kialakítása meghatározó vonása munkánknak, egész gazdálkodásunknak. Mindezek a követelmények úgymond továbbra is élnek, ezekkel számol a közelmúltban elfogadott, ez évre szóló terv, amelyben nagy vonalakban a következő fontosabb célokat fogalmaztuk meg: a termékstruktúra korszerűsítése, a termékek minőségének javítása, s ezáltal a versenyképesség növelése a hazai és a külföldi piacokon; új termékek gyártásának megkezdése, a nem gazdaságos termékek gyártásának mérséklése, s végül, a mindenre kiterjedő takarékosság. Termelési értékben szerény növekedéssel számolunk, de ez a szerény növekedés is minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket követel. Mindenekelőtt a piaci lehetőségeket kell jobban kihasználnunk, s erre néhány korszerű, új termékünk jó lehetőséget kínál. Űj termék a népgazdasági importot kiváltó, úgynevezett feszített betonpászma. Ebben az évben 2500 tonna előállítását tervezzük, bár ennél lényegesen nagyobb gyártó- kapacitással rendelkezünk, A jó minőség, a magas műszaki színvonal mintegy megelőlegezi a tőkés importot. Építőipari célokat szolgál egy másik késztermékünk, a hegesztett. háló. Az 1978-ban létesített gyártó- kapacitás' 30 ezer tonna előállítását biztosítja, ám ennél az igény jóval kevesebb. Van alapanyagunk, van gyártó- kapacitásunk. s ha az építőipar igényli, mi tudunk szállítani. Számottevően növeljük viszont a sodronykötél-termelést ebben az évben. A tervezett, több mint 14 ezer tonna mintegy 30 százalékát a külföldi piacokon akarjuk értékesíteni. Elmondható, hogy ebből a termékből jelenleg nagyobb az értékesítés lehetősége, mint a kínálat, de sajnos kapacitást növelő fejlesztésünket az építőipar késedelme miatt nem tudtuk megvalósítani. A fejlesztési főmérnök a termelési fedezet és a piaci lehetőségek ismeretében okkal és joggal utalt arra. hogy ez az esztendő nehéznek ígérkezik a drótgyári kollektíva számára. Sok más mellett negatív hatással iesz ebben az évben a vállalati eredményre, a nyereségre a vaskohászati termékeknél bevezetett árváltozás, ami a termelési költséget több mint 120 millió forinttal növeli meg a drótgyárban. Ezt a költségnövekedést itt csak részben tudják ellensúlyozni, egvrészt a végtermékek árának emelésével, másrészt oe- dig az anyag- és energiatakarékossággal és egyéb költségek csökkentésével. Általában — a főmérnök szerint — minden eddiginél jobban oda 'kell figyelni a niac igényeire. s az ebből következő gyártásirányításra Arról van szó nevezetesen, hogy a munkaigényesebb, a korszerűbb. a piacokon keresettebb és magasabb árfekvésű termékek gyártását kell szorgalmazni. Szarvas Dezső Fojtán László felvétele Fontos feladat ai energiatakarékosság a drótgyárban is. A huzal- mű II. gyáregységben energiatakarékos hőkezelő kemencét helyeitek üzembe. Fotó: Fojtón László
