Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
XXXVIII. évfolyam, 54. szám Ara: 1,40 Ft Péntek. 1982. március 5. EXPORTKÉPES TERMÉKEK A MEDICORBÓL (3. oldal) KÖNYVTÁRRÓL, OLVASÁSRÓL MEZŐKÖVESDEN (4. oldal) RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. oldal) Észak-magyarországi gabonatermesztési tanácskozás ■ r I | sail es izei emel A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága mezőgazdasági szakbizottsága, a Borsod, Heves, Nógrád megyei TE- SZOV és Agrártudományi Egyesület, valamint több termelési rendszer szervezésében tegnap Egerben, a Technika Házában a gabona program sikeres végrehajtásáról, s azon belül is a három északmagyarországi megye mezőgazdasági üzemeire háruló feladatokról, megvalósításuk lehetőségeiről tanácskoztak az e témakörben érdekeltek: kutatók, rendszergazdák, gyakorló mezőgazdászok. Köztudott, hogy a VI. öty- éves terv célkitűzése: a megtermelt gabona mennyiségének 23—25 százalékos növelése. következésképp az évi 15,5 millió tonnás összhozam elérése. E célok megvalósítása e három megye, így Borsod gazdaságaira is nagy feladatokat ró. A technikai feltételek biztosítása mellett alapvető az üzem- és munkaszervezés további javítása, a technológiai fegyelem növelése, ami végeredményben a jelenleginél jobb szakmai színvonalat jelent. Előadásában dr. Szalai György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kom- polli kutatóállomásának igazgatója elmondta: a termésátlagok növelésének egyik alapvető feltétele a talaj művelés színvonalának javítása, a talajélet rendszeres biztosítása. Ezt elsősorban időbeni munkavégzéssel biztosíthatjuk. Ezért beruházási tevékenységünkben a gépbeszerzést helyezzük előtérbe, törekedjünk gépparkunk korszerűsítésére! E felismerés vezette például a Gödöllői Búza, Borsó Termelési Rendszert, amikor géphasznosítási társaságot hozott létre. Taggazdaságaik erőforrásaik egyesítésével közösen szereznek be és adnak használatba gépeket. A termésátlagok növelésének másik fontos kritériuma az ésszerű tápanyag-gazdálkodás megvalósítása. Tudomásul kell vennünk, hogy a nagy termések elérése érdekében az őszi kalászosok alá biztosítanunk kell a hektáronkénti 300 kilogramm körüli vegyes hatóanyagot! A kukorica igénye pedig 25—30 százalékkal még ennél is nagyobb. Az említettnél kisebb dózisokkal az alacsony termelési szintet, a gazdaságtalan termelést konzerváljuk. A tanácskozás résztvevői megállapították: tájunkon lehetséges a gabona területi hozamának gazdaságos növelése, mégpedig a vetésterületi arány fejlesztésével egy időben. Az eddigi körzeti 58 százalékkal szemben a gabonák szántón belüli részaránya az üzemekben 65—70 százalékra növelhető. Tájunk legfontosabb növénye az őszi búza, amely a vetésterület 28 százalékát tette ki az 1978—80-as évek átlagában. Terméshozama 3,7 tonna/hektár volt, az országos 4 tonna hozammal szemben. A termésátlag további növelésének Borsodban is megvannak a reális lehetőségei. A fejlesztés biológiai alapja biztosított. Igaz, itt szólnunk kell e vidék speciális igényeiről is. Mindenekelőtt arról, hogv a vegetáció kezdetén visszatérő erős éjszakai fagyok, valamint a kalászosok megnövekedett területi koncentrációja miatt igényesebb fajtákra van szükség. (Folytatás a 3. oldalon) Megyei ninapi ünnepség a paifiÉaa Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese mondott beszédet v Budapesti séta Titkári aktíva a Budapesti Pártbizottságon Kádár János és kísérete a Duna-korzón A megújuló arcú belváros új létesítményeivel, az V. kerüld,ben, a Duna-soron átadott új kulturális intézményekkel, idegenforgalmi nevezetességekkel ismerkedett csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság székházából indult a váx-osnéző útra Kádár János, Budapest vezetőinek — a házigazdáknak —, Marótliy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánnak, az MSZMP KB tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének kíséretében. A 2-es villamossal érkeztek a program első helyszínére, a Forum-szá] lóhoz. Kedves epizóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Di- vényi Péternél, aki bevásárolni jött a fővárosba. Beszélgetéssel telt az idő a Fórumig. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, az V. kerületi Pártbizottság első titkára és Parti János, a Hungarholels vezérigazgatóhelyettese várta itt a vendégeket. Előbb Sághy Vilmos tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát arról, hogy turizmusunk — egészében — egészségesen fejlődött, az elmúlt három esztendő alatt bevételeit jószerivel megkétszerezte. Pedig szállodai helyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizony kevés. A bővítéshez nem bizonyultak elegendőnek a hazai források, a kínálkozó lehetőségek közül az osztrákok ajánlata bizonyult legmegfelelőbbnek. 1978-ban kötötték meg azt a 300 millió dolláros hitelmegállapodást, amelynek segítségével már a Forum is épült. Ez a pénz természetesen még további szállodák, egyéb idegenforgalmi létesítmények tető alá hozatalához is elegendő, s — igen kedvező kamatokkal — csak 15 esztendő alatt kell visszafizetni. Lendületbe jött a szálloda- ipar! — jegyezte meg a Központi Bizottság első titkára, hozzátéve: az idegenforgalom fejlesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk, jöjjenek a világból, ismerkedjenek velünk, lássák mindennapjainkat. Ez volt az első cél, ezt elértük. A második: csináljuk mindezt gazdaságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek megnézték a szálloda már nevezetes bécsi kávézóját, uszodáját, voltak egy-két szobában, s Niklai Ákos, a Forum igazgatója az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szép tavaszi napsütésben átsétáltak a pesti Vigadóhoz, amely 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, képző- művészetnek. A Vigadó galériájában nemrég nyílt Soós László és Kemény Éva grafikus — So—Ky — politikai plakátkiállítása; a művészpár kalauzolásával Kádár János megismerkedett a többségében fekete-fehér fotómontázzsal, azokkal az agita- tív erejű alkotásokkal, amelyek a nemzetközi imperializmus, a világ különböző pont(Folytatás a 2. oldalon) A megyei nőnapi ünnepség résztvevői A megyei nőnapi ünnepséget most — a korábbi szokásoktól eltérően — a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában rendezte meg az SZMT, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága és a vállalat. A több mint kétszáz meghívott nemcsak a vállalatot, hanem az egész megyét képviselte tegnap, március 4-én, a gyár szépen feldíszített ebédlőhelyiségében. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megye és Miskolc .város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, az ünnepség résztvevőit, köztük Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárhelyettesét és Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát. A megyei nőnapi ünnepségen Jakab Sándor mondott beszédet. — Köszöntéssel kezdem én is — mondotta Jakab Sándor — az ittlevőkön keresztül köszöntőm a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében, a munkásasszonyokat, tsz parasztasszonyokat, az oktatásban, a gyógyításban, az igazgatásban, a szolgáltatásban és az élet minden területén dolgozó nőket. Ismerve ennek a vidéknek múltját, és figyelemmel kísérve jelenét, azt hiszem, nem túlzás, ha úgy fogalmazok, hogy itt Észak-Magyarországon élő asszonyok mindig jobban kötődtek a politikához, segítették annak idején az illegális munkát, később az ország újjáépítését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s most is a legjobb tudásuk szerint támogatják a párt és a kormány által kitűzött célok megvalósítását. Mindezért elismerés és köszönet jár a nőnapon, de az év többi napján is. Ezt követően az előadó visszaemlékezett a 72 évvel ezelőtti koppenhágai eseményekre. majd arról szólt, hogy most már nemcsak a nők egyenjogúságáról beszélünk, hanem a követelések közt ott van a nők foglalkoztatottsága, a szakmatanulás, a pihenés, a kultúráltabb emberi élet- Hét évtized múltán kiteljesedik az, amit akkor csupán néhány száz asszony indított. A nyugatról elindult gondolat Európa keleti részén valósul meg, teljesedik ki. A továbbiakban a békéről, s a nőknek a békemozgalomban betöltött szerepéről szólt. — A szocializmus építése során sokat tettünk a nőkért — mondotta Jakab Sándor —, de sokszor még mindig a nőkről beszélünk a nőknek, pedig ugyanezeket a dolgokat talán a férfiaknál? kellene mind gyakrabban elmondani. Most már nem tehetjük, hogy a nőkről csak nőknek beszélünk azért sem, mert az iparban foglalkoztatottak 45 százaléka nő. Ma már nem lehet sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, de a szellemi életben sem a nők nélkül dolgozni. Részletesen szólt az előadó jelenlegi gazdasági helyzetünkről, a munkához való viszonyról, a munka hatékonyságáról és a munkaerőhelyzetről. Beszélt az ötnapos munkahétről, s az azzal kapcsolatosan felszínre került ellentmondásokról. Elmondotta, hogy a nők több impulzussal rendelkeznek, ezért észrevételeikre, javaslataikra jobban oda kell figyelni. Végezetül szívből köszöntötte még egyszer a vállalat dolgozóit, a miskolci lányokat, asszonyokat, a megyében élő 1- dolgozó nőket, s további sok sikert és jó egészséget kívánt munkájukhoz. A megyei nőnapi ünnepség résztvevői ezt követően táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak, amelyben tiltakoztak a világot fenyegető fegyverkezési veszély ellen. A nemzetközi nőnap alkalmából Jakab Sándor kitüntetéseket adott át: A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta lnczédi Miklósné, a HNF megyei bizottságának munkatársa. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Berecz Ottóné norma(Folylatás a 2. oldalon) Jakab Sándoi kitüntetéseket ad át Kádár János a belvárosban awys nraran»’ satim&BiBBmmuxmm rommá
