Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

19S2. március 28., vasárnap £SZAK-MAGYARORSZAG 5 Pillantás Patak Szerény, néhány oldalra sű­rített tájékoztató jelzi azokat a főbb tennivalókat, a fej­lődés várható megnyilvánu­lásait, melyek Sárospataknak nagyjából az ezredfordulóig tartó változásait összegzik. Mindenekelőtt a legfontosabb jellemző: nincs új ebben az összegzésben. Minden, mi benne található, már szere­pelt valamely, arra illetékes fórum előtt, tárgyaltak, vi­táztak róla. módosították, el­fogadták. megszavazták, gya­korlatilag tehát megvalósít­ható tervekről van szó még akkor is. ha mindennek bi­zonyos részei ilyen vagy olyan okok miatt változhat­nak. A tendencia, az a bi­zonyos „vonal” azonban adott, meghatározott, hiszen az említett rövid összegzés is kötetnyi tanulmányterv, fel­mérés stb. alapján készült el. A TANYÁKTÓL A MODERN VÁROSIG Sokak előtt ismert tény, mégis hadd essék utalás rá: kevés ilyen érdekes szerke­zetű városa lehet az ország­nak, mint Patak. Történelmi hagyományai — kincsei ré­vén zarándokhely —, nem csupán úgy, mint általában az idegenforgalmi látványos­ságok, hanem mélyebben, de most kár lenne belebonyo­lódni, szükségtelen is — korszerű, a mai igényeknek mindenben megfelelő, teljes komfortot nyújtó lakásokból álló városrésszel, és rendkí­vül kiterjedt, itt-ott még a villanyt is nélkülöző tanya­világ házaival. A Bodrogköz­höz tartozó, alföldi síkság­gal és a hegyvidék borterme­lő részeivel. Közigazgatási te­rülete 13 ezer 058 hektár, Miskolc után megyénkben a legnagyobb. A legutóbbi nép- számlálás adatai szerint 1080. január 1-én 15 320 ember lakta, számuk azóta emel­kedett, miként körülbelül egy évtizede rendszeresen min­den évben emelkedik. Mi­lyen lesz hát ez a — külö­nösen az elmúlt ötéves terv­időszakban rendkívül dina­mikával fejlődött — város majd az ezredforduló tájé­kán ? A lakosság létszáma tehát emelkedik, nyilvánvaló, hogy szükséges biztosítani a meg­felelő munkahelyeket, a ke­reseti lehetőségeket is. Jelen­leg a gimnáziumban végzet­tek eléggé nehézkesen talál­nak maguknak állást, és a nőknek sincs sokféle mun­kahely. Az egyik célkitűzés az ipari termelés arányának növelése. Például a Csepel gyáregységének fejlesztésé­vel. Számítanak gépipari, vagy műszeripari üzem te­lepítésére is. A Habselyem Kötöttárugyárral — főként a nőkre számítva — már tár­gyalnak. Ezzel kapcsolatosan új üzemház megépítéséről is ■zó van. Az ezredfordulóig kétezer­nél több lakás megépítését tervezik. Több százat ugyan­akkor bontani is kell. mégis a lakásépítési program va­lóra váltásával majdhogy­nem ideális állapotok ala­kulhatnak ki. A magánerős építkezések persze itt is megszaporodnak. Az ivóvíz­hálózat a városban kiépült, a kapacitást azonban fejleszte­ni kell: a jelenlegi napi 3000 köbméterről körülbelül 7000 köbméterre. A tervek sze­rint Sátoraljaúihellvel közö­sen építik mos az újabb víz- kiviteli műveket, -tároló­kat. A vezetékes gázellátás megvalósítása szintén cél. A vezeték a Határ út környé­kén megépítendő állomásra érkezik majd meg Patakra. A hírközlési rendszer bővül. Már ebben az évben létesí­tenek egy 1000 kapacitá­sú Crossbar-központot, mely nem csupán a tárcsás hívást teszi lehetővé, hanem meg­teremti a lehetőségét később az országos távhívóhálózatba való bekapcsolásnak is. A későbbi években egy na­gyobb kapacitású központ lé­tesítése a terv. A közlekedést javítja majd ' a jelenlegi tervidőszakban megépülő pá­lyaudvar. A vasúti pálya át­építése folyamatban van. át­térnek a Diesel-vontatásra, mely gyorsítja az utazást. Az autóbuszjáratokat — a he­lyieket is — sűrítik. ÖREGEK ÉS GYEREKEK Az egészségügyi ellátás a jövőben is erőteljesen tá­maszkodik az újhelyi kór­házra, rendelőintézetre. Ezzel együtt bizonyára szükséges lesz Patakon is a szakorvo­si órák további bővítésére, a jelenlegi orvosi rendelő fej­lesztésére. A bölcsődei férő­helyek számát ebben a terv­időszakban 60-nal növelik, de még így is csupán 12 szá­zalékos ellátottságot tudnak biztosítani. A későbbi évek­ben több százzal kívánják növelni a férőhelyet. A jelenlegi, rossz körül­mények között levő szociális otthont megszüntetik és újat építenek a Sallai utcá­ban. Az öregek napközi ott­honát bővítik, elsősorban Végardón, Kispalákon, Dor- kón, Halászhomokon. Az óvodák eléggé szűkö­sek, bővítésük szükséges. Az általános iskolák szintén tantermi gondokkal küsz­ködnek, a tervek szerint a Felszabadulás téren, vala­mint a város északkeleti ré­szében új általános iskolá­kat építenek. Ugyancsak szá­molnak a gimnázium és a főiskola kollégiumainak bő­vítésével is. KERESKEDELEM ÉS VENDÉGLÁTÁS Az áruellátás, a boltháló­zat kialakításánál természe­tesen már nem csupán a vá­ros lakóira, vonzáskörzetére számolnak, hanem a rendkí­vül nagy vendég járásra, az idegenforgalomra is. Mind a belföldi, mind a külországi- ra. Az elmúlt néhány évben is sok új bolt épült meg. a jelenlegi tervidőszakban De- dig ismét gyarapszik ezek­nek száma. Például: a Bod­rog Áruház és a Tünde gyer­mekruházati bolt között be­vásárlónegyedet alakítanak ki. Lakásfelszerelési, bar- káesbolt, lakástextil-, papír- és írószerbolt épül meg a közeli években, később pe­dig majd ismét fejlesztik a negyedet. Ugyancsak a kö­zeli jövőben: elkészül a 150 agyas szálló, 300 adagos konyhával és a perifériákon is bővítik, korszerűsítik az üzlethálózatot. A későbbi években terve­zik megépíteni: óra- és ék­szerboltot. fotószaküzletet, könyvesboltot, emléktárgya­kat árusító üzletet és a vá­rosközpontban körülbelül 1000 négyzetméter alapterü­letű ABC-boltot. Nyilvánvaló, hogy a most épülő művelődési központ is gyakorta kínál majd megfe­lelő programot nem csupán a helvbelieknek, hanem a vendégeknek is. Ismeretes, hogy a Bodrog partján több évig tartó, nagyarányú feltá­ró munka folyik, gyakorlati­lag a vár falainak megmen­tése. „megmutatása”, kiásása és egyben ennek a különös hangulatú, szépségű résznek a helyreállítása. Egyebek között szabadtéri színpad és lcertmozi is lesz itt. A túloldalon pedig a Bod­rog bal partján ott a sokak által kedveltszabadtéristrand; lisztfinom homokkal. fö­vénnyel, ártéri, hatalmas fákkal, nyáron igen kelle­mes hőfokú vízzel. Aki pe­dig a meleg vizet kedveli, az Végardóra megy. Való­színű, hogy ez a fürdő is megkapja a gyógyfürdő ran­got, a területét bővítik és több medencét is építenek ide. A tervek között szerepel egy 400 személyes gyógy­szálló — szanatórium meg­építése is a végardói strand területén. Ismeretes — bár eléggé gyér a propagandája —, hogy egy kemping is lé­tezik már a strand közelé­ben, jól felszerelt, téliesített faházakkal, melyekből a leg­nagyobb hidegekben is át lehet menni a fedett, meleg vizű medencébe. Akik pedig a hegyeket kedvelik, azoknak ott a Zemplén sokarcú tája, a kö­zeli, érdekes Megyer-hegy, a védett, sok évszázados kőbá­nyával, a hegyek lábainál ékeskdő tanyákkal, oldalakra felfutó szőlőkkel, tiszta, friss levegővel, csenddel és mind­azzal, mit a hegy és éppen a Zemplén adhat. Priska Tibor Többségében lányok lak­ják a mezőkövesdi középis­kolai kollégiumot. Huszonhét fiú is otthonául választotta. A tanuláson kívüli elfoglalt­ságokról beszélgettünk Dere- kas Edit harmadikos gimna­zistával. a kollégium diákta- nácsának titkárával. — Alapvető elfoglaltságunk a szűkre szabott délutánokon a tanulás, és természetesen minden jó programmal ki­használjuk a maradék időt. Vannak intézményi rendez­vények, szakkörök, vetélke­dők, házi versenyek, pályá­zatok, és még sorolhatnám. Az általában megszokott programokon kívül ennek a kollégiumnak van még egy sajátos elfoglaltsága. Ponto­sabban húsz. lánynak, akik a városban, házi gondozásban ellátott, idős embereket pat­ronálnak. — Mi csak most kezdtük «— meséli Dula Mária és Si­sári Melinda, elsősök. — A néni. akihez járunk, nagyon meglepett minket először. Egyrészt soká tartott, míg megmagyaráztuk, hogy segí­teni jöttünk ... Aztán, ami­kor el akartunk jönni, meg­kérdezte, mennyit fizessen nekünk ... Nemcsak rosszul esett, nagyon furcsa volt. De végül is a néni 81 éves, nem tudhatta rögtön, hogy mit akarunk ... Aztán jóba let­tünk. Olyan érdekeseket me­sélt ... — Sokat beszélgettek? — Inkább ő. Olyan öröm­mel, hogy amikor a bálba járt, fiatal korában, akkor elég volt, ha a fiúk a sze­mükkel intettek, és a lányok tudták, hogy melyiküket hív­ja, meg hogy meg is lehetett szégyeníteni a felvágóso­kat ... Azt hisszük, most már várja, amikor megyünk. Csengő Ági és Kisoroszi Erika a másodikosok rutin­jával avatnak be patronált nénijük életébe. — Hát most itt állunk nél­küle, mert elvitte a lánya te­lelni Nyékládházára. Hiány­zik, olyan kedves hozzánk ... Először úgy „kiadta”, mit segítsünk, de aztán láttuk, hogy nagyon beteg, és szíve­sen megcsinálunk mindent, meg hát főleg beszélge­tünk... Itt egy kicsit hiány­zik a család, és ő olyan, mint egy nagymama ... — Mióta jártok a nénihez? Kazincbarcikán Korszerűi oktatás, színvonalasat)!) ellátás Megérkeztek az első sólyák Az első gólyapárok, a Du­na—Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban és a Kis­alföldön elfoglalták fészkü­ket. Az idén a természetvédők és a madárbarátok összefo­gásával a korábbi éveknél kedvezőbb körülmények vár­ják a visszatérő költöző ma­darakat. A fokozott gondos­kodásra azért van szükség, mert az ornitológusok szerint a gólyák a kéményele helyett mind szívesebben raknak fészket villanyoszlopok tete­jére. Ezzel üzemzavart okoz­nak az áramellátásban és — a madarak is elpusztulhatnak. Ezt megelőzendő ez év tava­szára az áramszolgáltató vál­lalatok, az Országos Madár­védő Egyesület tagjaival kö­zösen sok helyen fém.rudak­kal megemelik a villanypóz- nákon levő fészkeket. így a gólyák kevésbé vannak kité­ve az áramütés veszélyének. Borsod és Heves megyében csaknem háromszáz fészket emeltek a biztonságos magas­ságba. A Kisaföldön már ta­valy megtették ezeket az. óv­intézkedéseket, ennek ered­ményeként a gólyaszaporulat nagyobb is volt, mint koráb­ban. A természetvédelmi szak­emberek arra számítanak, hogy az intézkedés eredmé­nyeként ez. a madárfajta ki­lábal a már több mint egy évtizede tartó „demográfiai hullámvölgyből”. — Űgv szeptember közepé­től, mert akkor jövünk be. Minden héten elmegyünk, csak most sajnos nincs itt. De azt mondta, ahogy jó idő lesz, hazajön. A kollégisták általában ne­hezen kapcsolódnak bele an­nak a településnek az életé­be, ahol iskolába járnak. Vannak próbálkozások. Ilyen ez is. ahol családot keresnek és családot jelenthetnek né­hány idős embernek. Ez más mint egy tánccsoport, vagy egy közös színházlátogatás. A mérce nem is lehet ugyan­az, mondjuk inkább a lá­nyok észrevették valamit, amiről nagyon sokan már elfelejtkeztek ... Köpőcri Edit Tovább fejlesztik a laltos­ság egészségügyi és szociális ellátását ebben az esztendő­ben is Kazincbarcikán, ahol a legfontosabb feladatok egyike változatlanul a fekvó- és járóbeteg-ellátás javítása. A városi tanács költségveté­sében az idén 102 millió fo­rintot szántak az ellátás fej­lesztésére, amelyből a városi kórház mintegy 53 millió fo­rinttal részesedik. Nagy fi­gyelmet fordítanak az idős­korúak intézményes gondo­zására is. Ennek továbbfej­lesztésére az idén 1.7 millió forintot biztosítanak majd. Megkezdődött a tavaszi vadszámlálás. Hétszáz va­dásztársaság vesz részt az ál­lomány felmérésében. Az adatokat megküldik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, ahol ösz- szegzik ezeket, s ennek alap­ján kidolgozzák a vadgazdál­kodás terveit. Az oktatási és közművelő­dési feladatok ellátására több mint 132 millió forintot terveztek, amely elegendő­nek mutatkozik ahhoz, hogv a központi elvárásoknak megfelelően, az idén tovább javuljanak az óvodai és az alsó fokú oktatás tárgyi és személyi feltételei. Fejleszté­si tervükben százférőhelyes óvoda építését és a Kertvá­rosban a II-es számú Általá­nos Iskola befejezését terve­zik, és természetesen bizto­sítják a létesítmények be­rendezéséhez, felszereléséhez szükséges összeget is. Az eddigi tapasztalatok szerint az idén kedvező je­lei mutatkoznak az elmúlt évek körültekintő vadvédel­mi munkájának. Véget ért a fácán-, a fogoly- és a nyúl- állomány évek óta tapasztalt csökkenése, sőt a szakembe­rek némi növekedést tapasz­taltak. Gyermektragédiák Nincs megrázóbb, mint a gyermekhalál — mint egy gyerw mek értelmetlén, szörnyű elmúlása. S ha erőszak, ha tora és iszonyú indulat mozdította a gyilkos kezét, még megvála- szolhatatlanabb a kérdés: miért tehette? Gyermekéletet ki­oltó bűncselekményekből akadt sajnos néhány az utóbbi esz­tendőkben, s jóllehet nem gyakoriak ezek, a közvélemény — benne is elsősorban a szülők, nevelők — sokszoros fel­háborodással és a megelőzés útját kereső elhatározásokkal kíséri a tettesek bűnhődéséig vivő útját. Legyen szó lakótelepekkel tűzdelt, több tízezres lakosú vá­rosról, vagy nagyközségről: veszélyek is leselkednek a gyer­mekekre. Orvosi, pszichológiai megfigyelések igazolják, hogy a modem kor életritmusa, a kisebb csoportokban előforduló nemi szabadosságok, másutt a lelki folyamatok elferdülése előidéz olyan magatartást, amely veszedelmet jelent. A ko­rábban a maguk körében mindenkit ismerő lakóközösségek lazábbakká lettek szinte mindenütt. A nagy lakótelepeken sokszor az egy emeleten lakók sem tudnak semmit egymás­ról ... Üjfaita szülői, pedagógus magatartásokat igényelnek ezért is a megrázó bűnesetek. Elsősorban a mainál következete­sebb családi fegyelem kialakítására intenek. De másként is: az idegen, az ismeretlen személy iránti tartózkodó magatar­tás kialakításával, az iskolai nevelésben pedig az emberis­meret, az utcai viselkedési szokások kellő formálásával. Sokáig gyűrűznek — méltán — egy-egy tragédia hullámai beszédtémáink sorában. A megelőző cselekvést fontolgatjuk, az említett elővigyázatossági szabályokról szó esik a legtöbb helyen. Komolyan kell venni ezeket, mert — s azt mindenki tudja, érti — sohasem lehet minden gyermek mellé órt ál­lítani. V. M. Tavaszi vadszámlálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom