Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

ESZAK-MAGYARCRSZAG 4 1902. március 23., kedd A képernyő élőit A7. elmúlt hét visszatérő műsorai, illetve sorozat-darab­jai nem villanyozhattak tel* A 7S-as körzet szombat esti ügyeletes darabja, a Rajnai-mesékből a Héroszok pokoljá­rása a „papírformát” hozta, azaz éppen olyan volt, mint elődei, a meg-megújulni akaró Terefere pedig ismét új műsorvezetővel, de nem lépve túl elődein, sorakoztatott fel egymás mögé néhány gyengébb, vagy .jobb jelenetet, csak éppen azt a valamit nem képes hónapok óla megta­lálni, amiért egyáltalán Terefere lehet a neve. * Külön kell szólni viszont a csütörtök esti Zárójelentés­ről, az egymástól gyakorlatilag teljesen független, néh'ány gondolati szállal azonban egymáshoz kapcsolható tévéno­velláról. Palotai Boris két novellája az elmúlás, az embe­ri élet végessége, a halálra készülődés mozzanatait ragad­ta meg két merőben ellentétes aspektusból. A drága pro­cesszor úr című, elsőként látott játékban a halálához kö­zeledő, köztiszteletben álló idős professzort környékezi meg restelkedő egykori tanítványának hidegen, racionálisan gondolkodó felesébe. Egy lakásszerzési manőver és ,egy az élettől lassan elbúcsúzó ember fájdalmasan tiszteletre ér­demes végnapjai, majd a halál utáni hivatali manőverek körül bonyolódik a vékonyszálú, rövid történet, amelynek női főszereplője, az új lakáshoz — és egyáltalán: lakás­hoz! — jutott fiatalasszony természetesnek tartja lakástu­lajdonosi voltukat, de férjét bántja a lelkiismeret, s há­zasságuk láthatóan romlik, hacsak az első karácsony este nem hoz majd valami változást. De ez már egy másik tör­ténet lenne. Az Iglódi István rendezte játék valahogy nem tudott felforrósodni. Sulyok Mária harciasán igazságos házmesteméje és Gáti József bölcs megnyugvással tá­vozni készülő professzora mellett adós maradt a játék, a lakásra spekuláló ifjú pár mélyebb ábrázolásával: Bor- báth Ottilia és Mihály Pál alakítása alatta maradt a sze­rep kínálta lehetőségeknek. — Sokkal inkább figyelmet érdemelt a Zárójelentés másik darabja, az Eutanázia. Még akkor is, ha befejezése nem mentes melodramatikus be­gyűrűzésektől. A darab gondolatisága, főszereplőinek ki­magaslóan emlékezetes játéka, a képernyőről szinte átsütő atmoszférája — ugyancsak Iglódi István rendezése — a ki­emelkedően értékes tévédrámák közé emeli. A menthetet­lenül beteg — és ezt nagyon jól tudó — író felesége a kórházi látogatásokon könnyeit befelé nyelve színleli a vi­dám, bizakodó társat, hogy a gyógyulás csalfa hitét kelt­se férjében. Káldy Nóra ragyogóan vidám, gyöngyözve ka­cagó, csábos nő és magábaroskadt, összetört, reményvesz­tett, fáradt asszony; roppant akaraterő és szervezőkészség egyik pillanatában és kiégett ember a másikban. Jordán Tamás szinte mozdulatlanul éli végig a haldokló író sze­repét. Jóformán csak a tekintetével árulja el, hogy már nem hisz gyógyulásában, tudja, színjáték folyik körülötte, s a színházi rendező váratlan látogatása feletti örömesem igazi. Szabó Sándor halk szavú professzora a sok életta­pasztalatban gazdag idős orvos igen jó megformálása. Az eutanázia első jelentése szerint a haláltusa fájdalmainak enyhítése, a második szerint a gyógyíthatatlan és nagy fáj­dalmakban szenvedő betegek halálának tudatos előidézése. Ez utóbbiról félmondatnyi említés történik ugyan a darab­ban, de mégis az első értelmezésről van szó: az fró úgy hal meg, hogy a reményt hazudjak neki, s talán ő is ma­gának. A könnyen könnyzacskós történetbe csúszó novel­lát Iglódi — az említett nagyszerű szereplőkkel — meg­rázó emberi drámává fogalmazta. * Feltétlenül meg kell emlékeznünk a Legszemélyesebb közügyeim című sorozat Ki is Pázmándi Gyula? című da­rabjáról. Nemcsak azért, mert szereplője a Borsodi Vegyi Kombinát egyik vezetője, hanem mert a portréfilmben ki­mondott igazságok messze túlmutatnak Pázmándi szemé­lyén. Egy érdekes, tanulságos és megkülönböztetett fi­gyelmet érdemlő életpálya, ha úgy tetszik: karrier mellett a magyar vegyipar néhány súlyos gondja került igen mar­kánsan terítékre ebben a filmben, valamint — többek kö­zött — egy olyan gondolat, hogy egy-egy szakember, pél­dául egy tervező, nem biztosan akkor használ legtöbbet a társadalomnak, ha vezető lesz belőle, hagyni kell, hogy a szakmájában is dolgozhassák, visszatérjen oda, mert ha önmaga tudásának karbantartása és a közérdek végett oda visszamegy, nem „bukott ember”. Ezt hangsúlyozta — többek között — Grósz Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyi­latkozata is, kifejezve azt a reményt, hogy eljön az idő, amikor az embereket nem a vállalati hierarchia lépcsőin betöltött posztjuk, hanem tényleges tudásuk és tetteik alapján értékelik. A film kezdő és záró képsorai — saj­nos — a témától elütő szokványokba csúsztak. Benedek Miklós Tizenötmillió forint — összefogásból a kis szenies ira Hagyománya van megyénk­ben a társadalmi munka szer­vezésének, még inkább a vég­rehajtásának. A városok és a legkisebb falvak lakossága is szívesen vállal munkát — jól megfogalmazott, mindenki előtt világos — célokért. Mezőkövesden nemrégiben készült el a múlt évi társa­dalmi munka összegzése, ér­tékelése. Megállapíthatták, hogy a fiatal város üzemei, a különböző munkahelyi kollek­tívák és a városlakók egyaránt kivették részüket a városszé­pítésből: közös erővel 15 mil­lió 300 ezer forintnál valami­vel nagyobb értéket teremtet­tek meg egy év alatt a nagy idegenforgalmú városka szé­pítése érdekében. Messzire terjedt híre-rang- ja a múlt nyári tájkiállítás és -vásárnak, mely megrende­zésében ugyancsak a közerő volt a meghatározó. Mezőkö­vesden rendezték tavaly a megyei tűzöl tó versenyt. De nemcsak az idegenekre gon­Az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat ebben az évben 286 gólyafészek meg­emelését végzi el, s igy a ve­zetéktartó oszlopokra rakott gó­lyafészkek nem fogják veszélyez­tetni a hálózatot, és a madarak is megmenekülhetnek az áram­ütéstől. Az „összkomfortos” fész­ket, a fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet által gyár­tott tartókra helyezik. Képün­kön: Négyes községben végzik a fészkek megemelését az ÉMÁSZ dolgozói. Fotó: K. I. Illír szakegyetem Elcsen Az encsi járásban már ha­gyomány, hogy minden esz­tendőben sor kerül az agrár szabadegyetem előadássoroza­tára, amelyet a járási pártbi­zottság, a járási hivatal, a TIT és a MAE járási szerve­zete rendez meg. Az idei meg­nyitóra és az első előadásra március 24-én, 9 órakor En- csen, a járási művelődési köz­pontban kerül sor. Az érdek­lődő szakembereknek Siska András, a járási pártbizottság első titkára tart előadást: A szövetkezeti demokrácia idő­szerű kérdései és feladatai a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben címmel. dóinak, hanem a városlakók kényelmére is. Felépítettek egy gyakorlópályát a gépko­csivezetést tanulók számára. A kövesdi ' parkok, terek száma és állapota is a társa­dalmi munkán résztvevők munkájának eredményét di­cséri. A legeredményesebb mun­kát végző kollektíváknak és egyéneknek a városi tanács a „Közösségért” kitüntető jel­vényt adományozta. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadé­miai Bizottsága céljait így fogalmazza meg szervezeti szabályzata: „A MAB célja az Eszak-Magyarországon fo­lyó tudományos tevékenység állami és társadalmi erőkkel való ösztönzése, támogatása, koordinálása és szervezése. Felkérés alapján részt vesz a régió társadalmi, gazdasági fejlődésével összefüggő dön­tések megalapozásában, véle­ményezésében.” Ennek a na­gyon pontosan körülhatárolt célnak a tükrében néztük meg dr. Zom.hó János aka­démikussal, a Miskolci Aka­démiai Bizottság elnökével és dr. Terplán Zénó, tanszékve­zető egyetemi tanárral, a MA3 tudományos titkárával, hogy az elmúlt esztendőben mi jellemezte a bizottság munkáját, mennyiben vált működésének második eszten­dejében az észak-magyaror­szági terület tudományos éle­tének szerves részévé. — A Miskolci Akadémiai Bizottság nem állami intéz­mény, hanem tudományos dolgozók társadalmi szerve­zete, tagjai társadalmi mun­kában végzik feladatukat, — mondta beszélgetés közben dr. Zambó János akadémikus. — S hogy mennyiben vált szerves részévé a három me­gyének? Erre azt válaszolha­tom, hogy akik a fejlesztéssel, kutatással foglalkoznak, a Miskolci Akadémiai Bizottsá­gon belül is lényegesen aktí­vabbak, mint például a vál­lalati vezetők. Ez bizonyos mértékig érthető is. A kuta­tók, fejlesztők aktív szerepet vállaltak és vállalnak. Igen jó eredményekre tekinthetünk vissza az elmúlt évben. Sze­mély szerint nekem, nagyon tetszett ahogyan az egészség­ügyi szakbizottság dolgozik, amely mind a három megyét átfogóan aktivizálja az e te­rületen dolgozókat; kiemelke­dően jó szerintem a mező­gazdasági szakbizottság mun­kája és természetesen a mű­szaki szakbizottságoké. Pél­dául az elmúlt év októberé­ben a mezőgazdasági szakbi­zottság a kompolti • kísérleti intézetben rendezett ülésén, amely természetesen gyakor­lati bemutatókkal is járt, Második folytatásával je­lentkezik ma este 20 óra­kor az első műsorban a Tho­mas Mann regénye nyomán készült, A Buddenbrook ház című,’ tizenegy részes tévé­film. Az első részben, mint emlékeznek, akik látták, meg­ismertük a család történeté­nek kezdetét attól az idő­ponttól, amikor Lübeckben új házba költözött. Százötven év választ mór el a történet kez­detétől, s az első rész alap­ján úgy tűnik, nem szokvá­nyos „keddi folytatásos" pe­reg most még tíz hétig- kép­ernyőinken, hanem a klasz- szikus értékű alapműhöz mél­tó adaptáció, amelyért - hisszük — szintén százezres tömegek ülnek esténként a készülékek elé. meggyőződhettünk, milyen lelkes munkáiéi vannak a mezőgazdaság fejlesztésének. Imponálók azok az eredmé­nyek, amelyeket felmutattak. Be kell vallanom, sokkal job­ban hozzá tapadtak a gya­korlati élethez, mint a mű­szakiak. A kutatóintézet által elért eredményeken okkal ámultunk el. Természetesen ez kiragadott példa ez a kom­polti, a többi eredményük is igen jó, az ebben a szakbi­zottságban dolgozó tudomá­nyos munkások a három me­gyére érvényesen érdeklőd­nek és tudnak dolgozni, és segítik a gyakorlati mezőgaz­dasági munkát. Ebben a meg­állapításban alátámaszt min­ket többek körött. a Heves megyei TE3ZÖV elnökének elismerése is. Hasonló lelkes munka tapasztalható a mű­szaki szakbizottságoknál, amelyek minden ülés ültet va­lamely nagyüzemben tartják, és így eleve biztosított a gyakorlati élettel való kapcso­lat, illetve munkájuknak a gyakorlathoz tapadása. — Az érdekelt három észak-magyarországi megye vezető szervei igénylik-e a MAB munkáját? — Igen. Mind a három me­gye vezető szervei igénylik, gyakran megkeresik a bizott­ságot, kikérik a véleményét. Ilyenkor mi az adott problé­mához a legjobban értő szak­embereket, illetve bizottságo­kat kérjük fel közreműködés­re. Így történt ez az elmúlt esztendőben is. Egyébként az alapkérdésre visszatérve, a Miskolci Akadémiai Bizottság munkája a szervezeti szabály­zatban megfogalmazottak szerint folyik, és joggal érez­hetjük úgy, hogy két és egy­negyedéves működésünk so­rán munkánk a terület éle­tének szerves részévé lett. Ezt követően áttekintettük az elmúlt esztendő tevékeny­ségének legjellemzőbb adata­it. Dr. Terplán Zénó profesz- szor rendkívül sok részletes adattal illusztrálta az 1981-es munkát, azokból az alábbiak­ban emelünk lei néhányat; Megháromszorozódott pél­dául az előadások száma és megkétszereződött a benyúj­tott és jutalmazott pályamű­vek mennyisége, a jutalmak összege és a szerzők száma. Az ülések általában a szak­emberek munkahelyén voltaic. Ugyancsak 1981-ben megkez­dődtek a szak- és munkabi­zottságok együttműködései, például a gépészeti és a ve­gyészeti szakbizottság együtt látogatta meg az Északma- gyarországi Vegyiműveket Sa- jóbábonyban. Különböző munkabizottságok egész sorá­ban kezdődött hasonló kap­csolat, és nemcsak a három megyeszékhely, hanem a kü­lönböző termelőegységek is adtak otthont a legkülönbö­zőbb üléseknek, de tanintéze­tekben, s egyéb helyeken is gyakran fordultak meg a bi­zottságok. A különböző vál­lalatok, tanácsok, egyéb intéz­mények ugyancsak jelentős mértékben közeledtek a Mis­kolci Akadémiai Bizottsághoz, például pályázati témákkal. Igen kiemelkedő esemény volt a három megye pártbi­zottságainak tavaly márciusi salgótarjáni tudománypoliti­kai tanácskozása, amely a MAB addigi működését ked­vezően értékelte. Itt említen­dő, mint igen kedvező vissz­hangot kiváltó esemény, hogy a MAB kibővített vezetősége az elmúlt év márciusában megvitatta a „Miskolc város tanácsi fejlesztésének Ví. öt­éves tervi fő irányai” című tervezetet. Végül a napjainkban fo­lyamatban levő munkák kö­zül került szóba kettő. — Január utolsó napjaiban foglalkozott a MAB a Borsod megyei Tanács elnökének fel­kérésére a megye hosszú tá­vú környezetvédelmi koncep­ciója című anyaggal, amelyet több szakbizottság vizsgált, illetve vitatott meg, most pe­dig öt szakbizottság munkál­kodik a. megye iparszerkezeté- nek, vállalati és szövetkezeti struktúrájának fejlesztésére vonatkozó tervezettel, ame­lyet később megyei vezető szervek fognak megvitatni, s ehhez a MAB előzetes anya­got készít, — tájékoztat dr. Terplán professzor. — Az elmúlt, két esztendő­ben igen széles körű pályá­zatokat írt ki a MAB. Mi­ként folytatódik ez? — Az idén is lesznek pá­lyázataink, de most, a harma­dik alkalommal a nyolc szak­bizottság javaslatai alapján, az általuk ajánlott lényeges kérdésekben írjuk ki a pályá­zatokat olyan formában, hogy a szakbizottsági 'ajánlásokat megküldtük a nagyvállalatok­nak és amely témákban azok igénylik kőzreműködésünket, meghirdetjük a pályázatokat. A válaszok napjainkban ér­keznek be a MAB-hoz, ha­marosan megtörténik a kiírás. (benedek) MA ESTE A KÉPERNYŐN: ! 1 I I A Buddenbrook ház i I I l © © © MÉRUSZ-TÁJÉKOZTATÓ! Tájékoztatjuk a i Megrendelőinket, hogy az Avas-dél, Testvérvárosok útján levő szolgáltató egységünkben a férfiruha és női angol ruhakészítő szabó­ságunk mellett megnyitottuk a női francia szabóságunkat is! Tájékoztatjuk továbbá megrendelőinket, hogy a Szemere u. 7. sz. alatt működött szolgáltató egységünket — szanálás miatt — áthelyeztük a Miskolc, Rákóczi u. 3. sz. alá. (Béke mozi mellett). Pliszírozást, a Miskolc, Rákóczi u. 2. sz. (Sötétkapu mellett), valamint a Miskolc, Rosenberg házaspár u. 26. sz. alatt vállalunk. Bőr- és mübőrkabáiok javítását, átalakítását, ruhajavítást Miskolc, Hunyadi u. 13. sz. alatt vállalunk. A nőiruhaüzletünk Miskolc, Szabadság tér 2. sz. alatt található MÉRUSZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom