Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
ESZAK-MAGYARCRSZAG 4 1902. március 23., kedd A képernyő élőit A7. elmúlt hét visszatérő műsorai, illetve sorozat-darabjai nem villanyozhattak tel* A 7S-as körzet szombat esti ügyeletes darabja, a Rajnai-mesékből a Héroszok pokoljárása a „papírformát” hozta, azaz éppen olyan volt, mint elődei, a meg-megújulni akaró Terefere pedig ismét új műsorvezetővel, de nem lépve túl elődein, sorakoztatott fel egymás mögé néhány gyengébb, vagy .jobb jelenetet, csak éppen azt a valamit nem képes hónapok óla megtalálni, amiért egyáltalán Terefere lehet a neve. * Külön kell szólni viszont a csütörtök esti Zárójelentésről, az egymástól gyakorlatilag teljesen független, néh'ány gondolati szállal azonban egymáshoz kapcsolható tévénovelláról. Palotai Boris két novellája az elmúlás, az emberi élet végessége, a halálra készülődés mozzanatait ragadta meg két merőben ellentétes aspektusból. A drága processzor úr című, elsőként látott játékban a halálához közeledő, köztiszteletben álló idős professzort környékezi meg restelkedő egykori tanítványának hidegen, racionálisan gondolkodó felesébe. Egy lakásszerzési manőver és ,egy az élettől lassan elbúcsúzó ember fájdalmasan tiszteletre érdemes végnapjai, majd a halál utáni hivatali manőverek körül bonyolódik a vékonyszálú, rövid történet, amelynek női főszereplője, az új lakáshoz — és egyáltalán: lakáshoz! — jutott fiatalasszony természetesnek tartja lakástulajdonosi voltukat, de férjét bántja a lelkiismeret, s házasságuk láthatóan romlik, hacsak az első karácsony este nem hoz majd valami változást. De ez már egy másik történet lenne. Az Iglódi István rendezte játék valahogy nem tudott felforrósodni. Sulyok Mária harciasán igazságos házmesteméje és Gáti József bölcs megnyugvással távozni készülő professzora mellett adós maradt a játék, a lakásra spekuláló ifjú pár mélyebb ábrázolásával: Bor- báth Ottilia és Mihály Pál alakítása alatta maradt a szerep kínálta lehetőségeknek. — Sokkal inkább figyelmet érdemelt a Zárójelentés másik darabja, az Eutanázia. Még akkor is, ha befejezése nem mentes melodramatikus begyűrűzésektől. A darab gondolatisága, főszereplőinek kimagaslóan emlékezetes játéka, a képernyőről szinte átsütő atmoszférája — ugyancsak Iglódi István rendezése — a kiemelkedően értékes tévédrámák közé emeli. A menthetetlenül beteg — és ezt nagyon jól tudó — író felesége a kórházi látogatásokon könnyeit befelé nyelve színleli a vidám, bizakodó társat, hogy a gyógyulás csalfa hitét keltse férjében. Káldy Nóra ragyogóan vidám, gyöngyözve kacagó, csábos nő és magábaroskadt, összetört, reményvesztett, fáradt asszony; roppant akaraterő és szervezőkészség egyik pillanatában és kiégett ember a másikban. Jordán Tamás szinte mozdulatlanul éli végig a haldokló író szerepét. Jóformán csak a tekintetével árulja el, hogy már nem hisz gyógyulásában, tudja, színjáték folyik körülötte, s a színházi rendező váratlan látogatása feletti örömesem igazi. Szabó Sándor halk szavú professzora a sok élettapasztalatban gazdag idős orvos igen jó megformálása. Az eutanázia első jelentése szerint a haláltusa fájdalmainak enyhítése, a második szerint a gyógyíthatatlan és nagy fájdalmakban szenvedő betegek halálának tudatos előidézése. Ez utóbbiról félmondatnyi említés történik ugyan a darabban, de mégis az első értelmezésről van szó: az fró úgy hal meg, hogy a reményt hazudjak neki, s talán ő is magának. A könnyen könnyzacskós történetbe csúszó novellát Iglódi — az említett nagyszerű szereplőkkel — megrázó emberi drámává fogalmazta. * Feltétlenül meg kell emlékeznünk a Legszemélyesebb közügyeim című sorozat Ki is Pázmándi Gyula? című darabjáról. Nemcsak azért, mert szereplője a Borsodi Vegyi Kombinát egyik vezetője, hanem mert a portréfilmben kimondott igazságok messze túlmutatnak Pázmándi személyén. Egy érdekes, tanulságos és megkülönböztetett figyelmet érdemlő életpálya, ha úgy tetszik: karrier mellett a magyar vegyipar néhány súlyos gondja került igen markánsan terítékre ebben a filmben, valamint — többek között — egy olyan gondolat, hogy egy-egy szakember, például egy tervező, nem biztosan akkor használ legtöbbet a társadalomnak, ha vezető lesz belőle, hagyni kell, hogy a szakmájában is dolgozhassák, visszatérjen oda, mert ha önmaga tudásának karbantartása és a közérdek végett oda visszamegy, nem „bukott ember”. Ezt hangsúlyozta — többek között — Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyilatkozata is, kifejezve azt a reményt, hogy eljön az idő, amikor az embereket nem a vállalati hierarchia lépcsőin betöltött posztjuk, hanem tényleges tudásuk és tetteik alapján értékelik. A film kezdő és záró képsorai — sajnos — a témától elütő szokványokba csúsztak. Benedek Miklós Tizenötmillió forint — összefogásból a kis szenies ira Hagyománya van megyénkben a társadalmi munka szervezésének, még inkább a végrehajtásának. A városok és a legkisebb falvak lakossága is szívesen vállal munkát — jól megfogalmazott, mindenki előtt világos — célokért. Mezőkövesden nemrégiben készült el a múlt évi társadalmi munka összegzése, értékelése. Megállapíthatták, hogy a fiatal város üzemei, a különböző munkahelyi kollektívák és a városlakók egyaránt kivették részüket a városszépítésből: közös erővel 15 millió 300 ezer forintnál valamivel nagyobb értéket teremtettek meg egy év alatt a nagy idegenforgalmú városka szépítése érdekében. Messzire terjedt híre-rang- ja a múlt nyári tájkiállítás és -vásárnak, mely megrendezésében ugyancsak a közerő volt a meghatározó. Mezőkövesden rendezték tavaly a megyei tűzöl tó versenyt. De nemcsak az idegenekre gonAz Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat ebben az évben 286 gólyafészek megemelését végzi el, s igy a vezetéktartó oszlopokra rakott gólyafészkek nem fogják veszélyeztetni a hálózatot, és a madarak is megmenekülhetnek az áramütéstől. Az „összkomfortos” fészket, a fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet által gyártott tartókra helyezik. Képünkön: Négyes községben végzik a fészkek megemelését az ÉMÁSZ dolgozói. Fotó: K. I. Illír szakegyetem Elcsen Az encsi járásban már hagyomány, hogy minden esztendőben sor kerül az agrár szabadegyetem előadássorozatára, amelyet a járási pártbizottság, a járási hivatal, a TIT és a MAE járási szervezete rendez meg. Az idei megnyitóra és az első előadásra március 24-én, 9 órakor En- csen, a járási művelődési központban kerül sor. Az érdeklődő szakembereknek Siska András, a járási pártbizottság első titkára tart előadást: A szövetkezeti demokrácia időszerű kérdései és feladatai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben címmel. dóinak, hanem a városlakók kényelmére is. Felépítettek egy gyakorlópályát a gépkocsivezetést tanulók számára. A kövesdi ' parkok, terek száma és állapota is a társadalmi munkán résztvevők munkájának eredményét dicséri. A legeredményesebb munkát végző kollektíváknak és egyéneknek a városi tanács a „Közösségért” kitüntető jelvényt adományozta. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága céljait így fogalmazza meg szervezeti szabályzata: „A MAB célja az Eszak-Magyarországon folyó tudományos tevékenység állami és társadalmi erőkkel való ösztönzése, támogatása, koordinálása és szervezése. Felkérés alapján részt vesz a régió társadalmi, gazdasági fejlődésével összefüggő döntések megalapozásában, véleményezésében.” Ennek a nagyon pontosan körülhatárolt célnak a tükrében néztük meg dr. Zom.hó János akadémikussal, a Miskolci Akadémiai Bizottság elnökével és dr. Terplán Zénó, tanszékvezető egyetemi tanárral, a MA3 tudományos titkárával, hogy az elmúlt esztendőben mi jellemezte a bizottság munkáját, mennyiben vált működésének második esztendejében az észak-magyarországi terület tudományos életének szerves részévé. — A Miskolci Akadémiai Bizottság nem állami intézmény, hanem tudományos dolgozók társadalmi szervezete, tagjai társadalmi munkában végzik feladatukat, — mondta beszélgetés közben dr. Zambó János akadémikus. — S hogy mennyiben vált szerves részévé a három megyének? Erre azt válaszolhatom, hogy akik a fejlesztéssel, kutatással foglalkoznak, a Miskolci Akadémiai Bizottságon belül is lényegesen aktívabbak, mint például a vállalati vezetők. Ez bizonyos mértékig érthető is. A kutatók, fejlesztők aktív szerepet vállaltak és vállalnak. Igen jó eredményekre tekinthetünk vissza az elmúlt évben. Személy szerint nekem, nagyon tetszett ahogyan az egészségügyi szakbizottság dolgozik, amely mind a három megyét átfogóan aktivizálja az e területen dolgozókat; kiemelkedően jó szerintem a mezőgazdasági szakbizottság munkája és természetesen a műszaki szakbizottságoké. Például az elmúlt év októberében a mezőgazdasági szakbizottság a kompolti • kísérleti intézetben rendezett ülésén, amely természetesen gyakorlati bemutatókkal is járt, Második folytatásával jelentkezik ma este 20 órakor az első műsorban a Thomas Mann regénye nyomán készült, A Buddenbrook ház című,’ tizenegy részes tévéfilm. Az első részben, mint emlékeznek, akik látták, megismertük a család történetének kezdetét attól az időponttól, amikor Lübeckben új házba költözött. Százötven év választ mór el a történet kezdetétől, s az első rész alapján úgy tűnik, nem szokványos „keddi folytatásos" pereg most még tíz hétig- képernyőinken, hanem a klasz- szikus értékű alapműhöz méltó adaptáció, amelyért - hisszük — szintén százezres tömegek ülnek esténként a készülékek elé. meggyőződhettünk, milyen lelkes munkáiéi vannak a mezőgazdaság fejlesztésének. Imponálók azok az eredmények, amelyeket felmutattak. Be kell vallanom, sokkal jobban hozzá tapadtak a gyakorlati élethez, mint a műszakiak. A kutatóintézet által elért eredményeken okkal ámultunk el. Természetesen ez kiragadott példa ez a kompolti, a többi eredményük is igen jó, az ebben a szakbizottságban dolgozó tudományos munkások a három megyére érvényesen érdeklődnek és tudnak dolgozni, és segítik a gyakorlati mezőgazdasági munkát. Ebben a megállapításban alátámaszt minket többek körött. a Heves megyei TE3ZÖV elnökének elismerése is. Hasonló lelkes munka tapasztalható a műszaki szakbizottságoknál, amelyek minden ülés ültet valamely nagyüzemben tartják, és így eleve biztosított a gyakorlati élettel való kapcsolat, illetve munkájuknak a gyakorlathoz tapadása. — Az érdekelt három észak-magyarországi megye vezető szervei igénylik-e a MAB munkáját? — Igen. Mind a három megye vezető szervei igénylik, gyakran megkeresik a bizottságot, kikérik a véleményét. Ilyenkor mi az adott problémához a legjobban értő szakembereket, illetve bizottságokat kérjük fel közreműködésre. Így történt ez az elmúlt esztendőben is. Egyébként az alapkérdésre visszatérve, a Miskolci Akadémiai Bizottság munkája a szervezeti szabályzatban megfogalmazottak szerint folyik, és joggal érezhetjük úgy, hogy két és egynegyedéves működésünk során munkánk a terület életének szerves részévé lett. Ezt követően áttekintettük az elmúlt esztendő tevékenységének legjellemzőbb adatait. Dr. Terplán Zénó profesz- szor rendkívül sok részletes adattal illusztrálta az 1981-es munkát, azokból az alábbiakban emelünk lei néhányat; Megháromszorozódott például az előadások száma és megkétszereződött a benyújtott és jutalmazott pályaművek mennyisége, a jutalmak összege és a szerzők száma. Az ülések általában a szakemberek munkahelyén voltaic. Ugyancsak 1981-ben megkezdődtek a szak- és munkabizottságok együttműködései, például a gépészeti és a vegyészeti szakbizottság együtt látogatta meg az Északma- gyarországi Vegyiműveket Sa- jóbábonyban. Különböző munkabizottságok egész sorában kezdődött hasonló kapcsolat, és nemcsak a három megyeszékhely, hanem a különböző termelőegységek is adtak otthont a legkülönbözőbb üléseknek, de tanintézetekben, s egyéb helyeken is gyakran fordultak meg a bizottságok. A különböző vállalatok, tanácsok, egyéb intézmények ugyancsak jelentős mértékben közeledtek a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz, például pályázati témákkal. Igen kiemelkedő esemény volt a három megye pártbizottságainak tavaly márciusi salgótarjáni tudománypolitikai tanácskozása, amely a MAB addigi működését kedvezően értékelte. Itt említendő, mint igen kedvező visszhangot kiváltó esemény, hogy a MAB kibővített vezetősége az elmúlt év márciusában megvitatta a „Miskolc város tanácsi fejlesztésének Ví. ötéves tervi fő irányai” című tervezetet. Végül a napjainkban folyamatban levő munkák közül került szóba kettő. — Január utolsó napjaiban foglalkozott a MAB a Borsod megyei Tanács elnökének felkérésére a megye hosszú távú környezetvédelmi koncepciója című anyaggal, amelyet több szakbizottság vizsgált, illetve vitatott meg, most pedig öt szakbizottság munkálkodik a. megye iparszerkezeté- nek, vállalati és szövetkezeti struktúrájának fejlesztésére vonatkozó tervezettel, amelyet később megyei vezető szervek fognak megvitatni, s ehhez a MAB előzetes anyagot készít, — tájékoztat dr. Terplán professzor. — Az elmúlt, két esztendőben igen széles körű pályázatokat írt ki a MAB. Miként folytatódik ez? — Az idén is lesznek pályázataink, de most, a harmadik alkalommal a nyolc szakbizottság javaslatai alapján, az általuk ajánlott lényeges kérdésekben írjuk ki a pályázatokat olyan formában, hogy a szakbizottsági 'ajánlásokat megküldtük a nagyvállalatoknak és amely témákban azok igénylik kőzreműködésünket, meghirdetjük a pályázatokat. A válaszok napjainkban érkeznek be a MAB-hoz, hamarosan megtörténik a kiírás. (benedek) MA ESTE A KÉPERNYŐN: ! 1 I I A Buddenbrook ház i I I l © © © MÉRUSZ-TÁJÉKOZTATÓ! Tájékoztatjuk a i Megrendelőinket, hogy az Avas-dél, Testvérvárosok útján levő szolgáltató egységünkben a férfiruha és női angol ruhakészítő szabóságunk mellett megnyitottuk a női francia szabóságunkat is! Tájékoztatjuk továbbá megrendelőinket, hogy a Szemere u. 7. sz. alatt működött szolgáltató egységünket — szanálás miatt — áthelyeztük a Miskolc, Rákóczi u. 3. sz. alá. (Béke mozi mellett). Pliszírozást, a Miskolc, Rákóczi u. 2. sz. (Sötétkapu mellett), valamint a Miskolc, Rosenberg házaspár u. 26. sz. alatt vállalunk. Bőr- és mübőrkabáiok javítását, átalakítását, ruhajavítást Miskolc, Hunyadi u. 13. sz. alatt vállalunk. A nőiruhaüzletünk Miskolc, Szabadság tér 2. sz. alatt található MÉRUSZ