Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
1982. március 23., kedd ÉSZAK-MAG YAROR52AG 3 Egycsöves, kétcsöves (százcseves)? , A cél: 300 millió forint árbevétel Sátoraljaújhelyi modellek a nagyvilágban r Uj elnök a szövetkezet élén Mostanában, amikor már- már csak napok választanak el bennünket a valódi és végre fűtés nélküli tavasztól, a tél kedvezőtlen rossz tapasztalatait elfeledve, lehiggad- tan vizsgálhatjuk, vehetjük szemügyre a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat munkáját, iparkodását a lakossági igények kielégítésében. S ha most kerül napirendre a téma, senkit sem érhet a gyanú árnyéka sem. hogy mások rovására, saját magának egy kis pótfűtést akar „szerezni”. Feísöbetáplálás — alulról? Kezdjük az elején. Ezen a ♦élen elég sokan fagyoskod- tak és a Lakók többsége bizony panaszkodott is, hiszen a Borsod megyei Távhőszol- gáltató vállalat, a már sokat, emlegetett egycsöves fűtési rendszer hibáit úgy vélte megoldani, hogy az úgynevezett. felsőbetáplálást alsóra, változtatta azzal a megoko- lással, hogy így kisebb lesz a lakások közötti hőmérséklet-különbség. Mivel erre később visszatérünk — egy kis kitérővel —, arról is illik szót ejteni, mi indokolta annak idején ezt a ma már elhibá- aottnak tűnő megoldást. Az egycsöves fűtési rendszertől a kivitelező az úgynevezett energiabőség, az olcsó energia korszakában azt várta, és annak szorgalmazását azért .sürgette, mert (állítólag) 25—30 százalékos élőmunka-, és 10 százalék körüli, anyagmegtakarítást lehetett vele elérni. Hogy ezután ezt. az „ígéretet”, ez a szerelési mód beváltotta-e, hogy a megtakarítás mind élőmunkában, mind anyagban jelentkezett, azt nem tudjuk. Egy bizonyos: a lakók hol az alsó szinteken, hol a felső szinteken fáztak. Olcsóbb — a drágább r Az energia-árrobbanás viszont alapvetően megváltoztatta az egyszeri beruházási költségek — az anyagár, az élőmunka költsége — és a folyamatos ráfordítás költségeit, azaz az épületek energiafelhasználásának költségét, illetve annak arányait. Ma, hosszú távon az tűnik olcsóbbnak, ami rövid távon drága. így egyebek között a határoló falak, a tetők hőszigetelésének javítása, az ajtók, ablakok kijavítása, tömítése, a fűtőberendezések karbantartása és korszerűsítése. Olyan elképzelésekről van tehát szó, amelyek hosszú távú elképzeléseket és majdan az utókorral való szembenézést igényelnek, ugyanis majd megkérdezhetik, mit tettünk, hogy nekik is könnyebb legyen. mennyire éltük fel ma a holnapunkat? Ez a szemlélet persze nem olyan jellegű tűzoltó módszert kíván, amit például a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat végez, amikor az úgynevezett átfolyórendszerű egycsöves fűtési rendszerbe, most nem felülről, hanem alulról engedi át a fűtöviaet. Lecsökkent 3—4 Celsius-fokra Es most álljunk meg egy pillanatra. Amikor a kivitelező építőipar az egycsöves fűtési rendszert alkalmazni kezdte, akkor erre nem volt felkészülve, hiszen sem megfelelő tapasztalattal, sem pedig a bemérésekhez, beszabályozásokhoz szükséges műszerezettséggel nem rendelkezett. Ma már a kivitelező építőipar jóvoltából is lényegesen kedvezőbb a helyzet, hiszen a lakások hőmérséklete közötti különbség a kezdeti 8—10 Celsi us - fokról lecsökkent 3— 4 Celsius-fokra. A kormányzat azonban a kialakult helyzettel sem volt elégedett, ezt bizonyítja az is, hogy 1981. október 1-től érvényes az a döntés, az a jogszabály, amely előírja az átkötő szakaszos, szeleppel ellátott és számítógéppel beszabályozott, de továbbra is felső elosztású fűtési rendszerek üzemeltetését. Ezt az előírást, jogszabályt megkerülve, a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat most, önkényesen sorra-rend- re alsó betáplálásos fűtési rendszereket alkalmaz. Csakhogy ... Az ilyen megoldások csali megfelelően méretezett — és az ez ideig felszerelt tálcásokban nem erre méretezték azokat — radiátorok esetén alkalmazhatók. Miskolcon mintegy 25 ezer, Kazincbarcikán 5772. Lenin- városban 5100, Ozdon 5100, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen mintegy 1100, Putno- kon 290, Mezőkövesden 76, Ernődön 34 lakás tulajdonosai, bérlői, illetve az ott élő családok bánják, vagy bánhatják ezt az irányító, felső döntéssel ha nem is szemben álló, de korántsem azt támogató intézkedést. Milyen érdekek? Az átkötő szakaszok visz- szamenőleges beépítéséről szó sem esik, líiondván — lakott lakásban azt nem lehet elvégezni. Ezzel szemben a vállalat 65 millió forintot költ az ajtók, ablakok tömítésére, amit a lakások zömében a lakók már megtettek — de ez a tömítés a vállalat számára nem nyújt kellő garanciát. Joggal vetődhetne fel a kérdés: mi ez, ha nem pazarlás, anyaggal, pénzzel, munkaerővel? Régi gondolat már. hogy a drága és részben olajjal, részben földgázzal üzemeltetett miskolci, azaz BKJVT-beli fűtőerőművel felváltsák, kiváltsák egy, a Borsodi Hőerőműből érkező, lényegesen olcsóbb energiával. Akkor a miskolci erőmű csupán csúcserőimű- ként üzemelne, azaz akkor segítene be a fűtésbe, ha igen nagy hidegek lennének, illetve, ha azt a város lakásainak hőigénye megkívánná. A közelmúltban történi tolózár-meghibásodás ligyel- mezteló jel volt arra, hogy egy 25—30 ezer lakásos távfűtést nem leltet, nem szabad csak egy oldalról biztosítani. A Borsodi Hőerőműből érkező vezeték megépítése mai árakon megközelítően 2 milliárd forint lenne. Jól tudjuk, hogy ma erre nincs pénz. Ám holnap, és holnapután ez még többe kerül majd, és megépítését elöbb-utóbb kikényszeríti az élet. Talán, ha elébe mennénk ennek a problémának is, meg a fűtés éjszakai és nappali nem csúcsidei csökkentésének, „lefojtásá- nak”, a használati meleg víz éjszakai, esetenkénti keringetésének megszüntetésének — többre jutnánk. Mert most az a látszat, hogy a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat a közösség érdekében takarékoskodik. Am minden megtakarított forint mögött ott van a lakosság által kifizetett fűtési díj, és ott van az állami dotáció is. Valahogy úgy néz lei ez a takarékosság, mint a kocsmáros vélekedése, áld felhígítja a borát, hogy any- nyira ne ártson, vagy a pác okoskodása, aki egy fél kiló kenyér helyett csak 40—45 dekát mér ki, hogy ránk ne száradjon, összefoglalva a problémákat, az egycsöves fűtési rendszei' hibáit és annak utólagos korrigálását, a valódi energiagazdálkodás ki nem használt lehetőségeit — legyen az épületek hőszigetelésé. vagy kazánok rekonstrukciója —. st.b., úgy tűnik, szegény ember módjára gondolkodunk és élünk Azt azonban jól tudjuk, hogy éppen a szegény ember él a legdrágábban, legköltségesebben. Tíz éve... Siói bükkzsérci asszonynak oldódott meg a munkalehetősége a községben, amióta bedolgozói egy budapesti szövetkezetnek. Három helyen, három szalagon dolgoznak, ezek egyike a sokáig hiányolt „kismama-szalag” Fojtán László felvétele Niitrialenyésztik Mezőkövesden A közelmúltban a betyi áfész szervezésében 57 taggal megalakult a nutriate- nyésztő szakcsoport Mezőkövesden. Az induláshoz szükséges törzsállományt ugyancsak az áfész segítségével a Sárszentmihályi Állami Gazdaságtól szerzik be a szakcsoport; tagjai. A kövesdi szakcsoportot úgy szervezték, hogy a prémtermelés mellett ellátja tenyészanyaggal a megye közeljövőben alakuló, többi nutriatenyésztoö szakcsoportját is. Mielőtt a címben jelzett tervekről szót ejtenénk, mindenképpen említsük meg a legnagyobb újságot: hosszú hónapit után újra van főmezőgazdásza a telkibányai Béke Termelőszövetkezetnek. Tátray László, annak ellenére, hogy az Alföldről, Tisza- bercelről érkezett, mint a putnoki felsőfokú mezőgazdasági technikum egykori hallgatója, jó ismerője a hegyvidéki gazdálkodásnak. Ezt fontos kihangsúlyozni, hiszen az e vidéki gazdálkodás lényegesen eltér a sík vidéken alkalmazottól. Hogy mást ne említsek, mint az éppen aktuális témát, a kitavaszodást. Sok helyen már vetnek, végzik a tavaszi munkákat, itt viszont még a napokban is találkoztunk faggyal, hófoltokkal. Rozmárt/ László, az elnök mondta is: errefelé csak kéf hét múlva kezdődhetnek meg a tavaszi munkák. Feltéve, ha marad a napos, szeles idő, ellenkező esetben ugyanis még később Reprezentatív prospektust jelentetett meg a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet, valamint a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár. Bármelyik híres divat világcég is kiadhatta volna, az anyagok és a modellek egyaránt tetszetőseit. A prospektust eljuttatták a világ legtöbb olyan országába, amely mint megrendelő is számításba jöhet. — Milyen eredménnyel zárták a tervidőszak első évét? — kérdeztük Qsváth Islvánnétól, a szövetkezet néhány héttel ezelőtt megválasztott elnökétől. — Voltak kellemetlenségeink, a nyugatnémet márka leértékelése például 10 millió forinttal csökkentette a nyereségünket, Visszaesett év közben néhány bérmunkáltató 'cég igénye, a Macintosh és az Elvi igénye 20—30 százalékkal csökkent, a Móráin—Moracco és a Gol- dix pedig év közben esődbe jutott. A tőkés exportunkat mindössze 75 százalékra tudtuk teljesíteni, ám a szocialista export és a belkereskedelmi értékesítés árbevétele növekedett. Exporttervünket 109 százalékra teljesítettük, a belkereskedelmi árbevétel pedig 57 százalékkal magasabb a tavalyinál. Negyven- nyolcmillió 159 ezer forint nyereséget értünk el, 3.4 százalékkal kevesebbet, mint a múlt évben. — Végül is több termék került ki a szövetkezettől... — így van, tavaly 943 813 terméket gyártottunk, 200 000- rel többet, mint 1980-ban. A többlettermelést a termelőszövetkezeti kooperációk tették lehetővé. A tarcaüi, a bodrogolaszi, a hidasnémeti és legújabban a bodroghal- mi mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel kooperálunk. Szeretnénk tovább bővíteni a kooperációs tevékenységet. azt szeretnénk, ha 100—150 fővel tudnánk növelni a munkaerői átszámol, A legideálisabb az. volna, ha a bodrogközi asszonyok a mi vidéki üzemeinkben dolgoznának. — Milyen szempontból volna ez ideális? — A piaci helyzetünk Biteden nehézség, átmeneti gond ellenére jó. Azt hiszem, nem tűnhet ma már szerénytelenségnek. ha azt mondom, a Hegyalját jegyzik az eurókerül erre sor. Ezek után az sem csoda, hogy ma még, az őszi búzák teleléséről sem mondhatnak biztos véleményt. Igaz, a remény, no meg a látvány már ígéri, hogy a komolyabb tél ellenére sem történt különösebb károsodás. Persze, az elmondottak alapján ne higyjük, hogy a későbbi tavaszodás miatt errefelé mostanság tétlenkednek az emberek. Munka itt is, ott is akad. És itt most nemcsak a folyamatos üzemükre, a fafeldolgozásra gondolok. A legelőkön például most készítik a fix ka- rámrendszert,. Elkészültével már az idén megvalósítják mindenhol a szakaszos legeltetést. A Vörösréten pedig éppen tart egy patinás korú fenyves kitermelése. Az innen kikerült és építőanyagként értékesített fák magassága meghaladja a 30 métert. JDe térjünk vissza a tervekre... Ez a kis gazdaság — amely hosszú évek óta mindig szerényen, de mindig nyereséggel zárta gazdasági pai országokban és most már a kontinensen kívülre is kacsingatunk. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy mi végül is devizát, mégpedig nem is kevés devizát termelünk. Ez jó a mi kis 1700 fős közösségünknek és jó a népgazdaságnak. Sokunk szamára volna tehát ideális, ha minél többen, minél nagyobb mennyiségű árut tudnánk előállítani és jó piacokon, sikeresen értékesíteni. Felépült, a múlt évben a szövetkezet új, igen korszerű üzemépülete, az irodák is ott kaptak helyet. Ezek a kedvező körülmények az üzemszervezés szempontjából nagy jelentőségűek.-t- 1976-ban kezdődött nálunk a 3 M-es, a három mozdulatra épülő, korszerű munkaszervezési tudományos program. Egy üzemünk kivételével mindenütt bevezettük. Azóta 40 százalékkal növekedett a- termelékenység, tehát a leggyorsabban megtérülő beruházásunkként tartjuk számon. A Könnyűipari Szervező Intézetnek ezt az eredményét hamarosan közkánccsé tesszük, állami és szövetkezeti üzemeknek adjuk át tapasztalatainkat. Sokan érdeklődnek. — Befejeződött wir or <**- szervezés? — Sajnos, kimaradtak a programból a kiszolgáló egységek és kimaradt az irányító tevékenység reformja is. Feltétlenül utol kell érniük az alsó és felső szinteknek a középmezőnyt. Dolgozik már a programon az OKK5Z Szervező- és Számítástechnikai Vállalata, reméljük, a második fél évet már az új szisztémák, az újonnan kidolgozott tudományos ismeretek birtokában kezdhetjük meg. — Milyenek a szövetkezet termelési perspektívái? — Vagyunk már oíyem helyzetben, hogy megválogassuk, mégpedig alaposan — a gazdasági számítások alapján — a partnereinket. Megcéloztuk a 3(>0 millió forintos árbevételt Mi. illetve a szövetkezet régi tagjai ugyancsak megdolgoztak ezért a pozícióért. Nem adhatjuk lejjebb, nem mehetünk bele olyan üzletekbe, amelyek gazdaságtalan termékek gyártását kényszerítik ránk. Szép terveink vannak az idei évre. Erőteljesen nöéveft — ha nem is látványosan, de feltétlenül lépni akar, alkalmazkodva a gazdálkodás megváltozott feltételeihez. Mégpedig úgy kíván lépni,N hogy lehetőségeit, adottságait nem téveszti szem elöl. — Többek között szeretnénk a háztáji gazdálkodásunkat eredményesebbé, a tagjaink számára jövedelmezőbbé tenni. Éppen a napokban jönnek hozzánk a Hungarodrog képviselői. Velük tárgyalunk a gyógynövények háztájiban történő termesztéséről. Ugyancsak a háztájiban ad majd munkát az a kooperáció is, amelyet a budapesti kalapgyárral kívánunk megvalósítani. A gyárnak van egy technológiája. amellyel a korábban értékesnek kevésbé számító haslábgyapjút dolgozzák fonallá. Mi ezt a fonalat dolgoznánk tovább, felelevenítve ezzel a házi szövést. A régi szövőszékeken, telkibányai mintákkal díszített szőtteseket készítünk. véljük a tőkés bérmunka w- lu ménét és szép lassan, ám folyamatosan növeljük a magyar anyagos exportunkat. Az a tervünk, hogy az idén a belkereskedelmi és a szocialista országokba irányuló termelésünkből csípünk el egy keveset a tőkés piac javára. — ön, a szövetkezet elnöke — úgy is, mint nő — nem gondolja, hagy a hazai vá- sárlók megharagszanak emiatt a Hegyaljára? Főleg a szükebb pátriánkban élők vehetik rossz néven ezt a törekvést . . . — Nem olyan régen nyitottuk meg Miskolcon a butikunkat. bekapcsolódtunk az S-modell-hálózatba is, sóira ennyit nem termeltünk a belkereskedelem számára. Meg kell mondanom, igen sok sikerélményt adott nekünk a hazai vásárlók nagy- nagy érdeklődése. — És biztonságot is... — Valóban. Nem is akarjuk lényegesen csökkenteni a belföldi értékesítést, csupán annyira, amennyit a szövetkezet gazdaságossága még megenged. A miskolciak. a megyeiek pedig továbbra is privilégikns helyzetben maradnak... Lantos Miklós, a nagy hírű szövetkezet alapító tagja és harmincéves elnöke december végén nyugdíjba ment. Sokan ismerték itthon és külföldön, tekintélye volt a tőkés piacokon a „Lantos- cégnek”. Qsváth István né néhány éve dolgozik a szövetkezetnél és most elnöknek választották. — Lantos Miklós után nehéz az új vezető helyzete ... — Elnökünk a csúcson adta át a vezetést. Lapályról könnyebb lett volna indulnia az új vezetőnek, így meg szebb a feladat. Lantos Miklóstól azonban, szerencsére nem kellett megválnunk, ő továbbra is segíti a munkánkat. Nem tudom, mikor tudom elsajátítani azt a szintet, amelyet ő nap mint, nap produkált. A célom mindenesetre az, hogy a Hegyalja a tőle már elvárt szinten termeljen és tagjaink életszínvonala növekedjék. Szép program. Sikerüljön! A gazdálkodásukon belül a növénytermesztésben is vannak terveik. A vetésszerke-. zetükben például a jövőben szerepet kívánnak szánni az őszi árpának. Ez azért emelendő ki, mert minap az észak-magvarországi gabonatermesztési tanácskozáson, Egerben kutatók, gyakorlati szakemberek egyértelműen kimondták: az őszi árpa termesztése különösen az északmagyarországi vidéken rendkívül előnyös. Például azért; mert állóeszköz-növelést nem igényel, ami fontos szempont a gyengébb eszközellá- tottságú szövetkezeteknél. De nem elhanyagolható az a szempont sem, miszerint az őszi árpa eredményesen termeszthető, az őszi búza utáni. Sőt monokultúrában ugyancsak jó terméseredmény érhető el vele. Termesztése — különösen ott,’ ahol a kukorica a mostoha falai- és éghajlati adottságok miatt eredményesen nem termeszthető — indokolt. Nos. a telkibányai vezetők többek között ilyen megoko- lások alapján döntöttek úgy,' hogy idén ősszel a vetés- szerkezetükbe állftiák ezt a valamikor közkedvelt gabo-] nafélét. (ha) ! Lévay Györgyi Telkibányai tervek
