Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
T982. március 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mire és mennyit köithetünk? Egyensúlyi helyzet és hitelpolitika — Hogyan alakult megyénkben a beruházásokra fordított vállalati források aránya? — A vállalati saját erő részaránya az lí)80. évi öü százalékról 80 százalékra emelkedett, míg a hitelek aránya 26 százalékról 18 százalékra csökkent. A kialakult helyzet azt mutatja, hogy a szabályozórendszer adta ke- reteken beiül igen jelentős és évről évre nő a fejlesztési forrásokon belül a saját források mértéke. Ennélfogva, a korlátozott hitellehetőségek ellenére előfordullak olyan esetek, amikor nép- gazdasági szemponttól nem a legfontosabb — egyedileg ugyan szükségesnek vélt — fejlesztésekre biztosítottak lehetőséget a meglevő pénzeszközök. — Szólni kell még arról — folytatta Körössy József —, hogy a múlt évben engedélyezett hitelek 88 százaléka — 2,7 milliárd forint — konvertálható exportfejlesztési célokat szolgált Borsodban. — Ezen belül is kiemelkedőnek számít az import helyettesítését célzó fejlesztések támogatása, mint például az Ózdi Kohászati Üzemekben létesítendő salakhányó feldolgozáshoz, s egyes vegyipari beruházásokhoz nyújtott hitel. Ez utóbbi fejlesztések megvalósítása már előrehaladott stádiumban van. Megemlíthetem, hogy mind több gazdálkodó egység érdeklődik az energiaracionalizálási és hulladékfeldolgozási célokat szolgáló beruházások iránt is, jóllehet az elmúlt évben engedélyezett 27 millió forint nem számít jelentős tételnek. Ha azonban figyelembe vész- szüle, hogy az Állami Fejlesztési Bank részéről több jelentős kezdeményezés látott napvilágot, elmondhatjuk: ezen a területen is léptünk előre. — Az egyensúlyi követelmények indokolttá tették a gazdasági szabályozók egyes elemei körében a mértékek kisebb változtatását, a gazdálkodás feltételeinek további szigorítását. Ezzel összefüggésben a hitelpolitika feltételrendszerében is szükségessé vált néhány kiegészítés és módosítás. Hallhatnánk ezekről a változásokról? — A hitelpolitikának az előző évihez hasonlóan a népgazdasági terv fő célkitűzéseinek valóra váltását, vagyis az egyensúly és a hatékonyság javítását kell segíteni. A korlátozott lehetőségek miatt azonban a mérce lényegesen szigorúbb lesz. Így például egy százalékponttal emelkedik a jövedelmezőségi minimumkövetelmény. A múlt évi tapasztalatokból levonható tanulság az is, hogy a jóváhagyott hiteleknél — különféle okok miatt — csökkent a saját erő részaránya. Az 1982. évi hitelpolitikai előírások ugyan nem tartalmaznak százalékban meghatározott sajáterős követelményt, azonban számolni kell azzal, hogy a korlátozott beruházási lehetőségekre való tekintettel csak azok a vállalatok remélhetik kérelmük kedvező elbírálását, amelyek az egyébként előírt célok és mutatók mellett nagyobb önrészesedést vállalnak. — Szükségessé vált a feltételek szigorítása a konvertálható export-árualapok növelését célzó beruházások finanszírozásában is — hangsúlyozta Körössy József. — Ennek azért tulajdonítunk a korábbinál nagyobb jelentőséget, mert a fokozott szelekció alkalmazásával a legjobb célok hiteligényeit tudja a bank kielégíteni. Figyelembe véve az 1982. évi szűk beruházási lehetőséget, szigorítás- ra volt szükség a nettó devizahozamból való megtérülés követelményét illetően is. Ennek lényege, hogy a jövőben a kivitelezés és a megtérülés ideje együttesen legfeljebb négy év lehet, az eddigi hároméves kivitelezés és hároméves megtérülés időtar- tartam helyett — mondotta végezetül az osztályvezető. Lovas Lajos A keretfűrésszel mór „feldarabolt" rönkökből, kis fűrészgépekkel, betanított munkások készítik a bútorléc alapanyagát. A tmk-üzemben Varga Béla élezőmester „reszelő” géppel varázsolja ismét „munkaképessé" c gatterfűrész lapjait. c is < ■ r ÜSIÖS ill! Az utóbbi néhány esztendőben létesült encsi „iparnegyed” jelenleg még legszélső üzeme a járás domb vidéki termelőszövetkezeteinek gazdasági társulásával létrehozott, korszerű fafeldolgozó üzem. Tágas, kettéosztott, 72- szer 18 méteres üzemcsarnokban az idén már több, mint 50 milliós termelési értéket állítanak elő a fűrészüzem és a hozzá csatlakozó aszlalosüzem dolgozói. A közös gazdaságok saját, zömmel sajnos, „rontott" erdeinek rönkjeit, évi 10—12 ezer' köbméter' nyersanyagot dolgoznék fel értékes, részben külföldön is értékesíthető faáruvá. Jelenleg például bútorlécet és szerszámnyelet exportálnak. Az üzem udvarán a feldolgozásra váró nyersanyag. A téli hónapokban a fagyos erdei utakat kihasználva, feltöltötiék a rönktár áfát. (F. L-P. S.) A Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádjai már számtalanszor bebizonyították, hogy önzetlen segítségükre mindig lehet számítani. A Gomba „hét hullámban Az istálló és a gomba látszólag egymástól olyan mesz- sze eső íogalmak, akár Makó gyakran emlegetett távolsága Jeruzsálemtől. Elvégre az istállóhoz tehenet, lovat, baromfit, vagy másféle jószágot képzel az ember. A vattai példa viszont teljesen megcáfolja az előbbi gondolatmenetet. Ugyanis gomba terem a hajdan baromfitartásra épített istállókban. A miértre Ludányi Zoltán, a bükkábrányi Béke Tsz főága- zat-vezetője azt válaszolta: Tulajdonképpen ez nem a tsz „bűne". Mármint az, hogy az istálló nem az eredeti célnak, vagyis nem a baromfinak ad otthont. Az ok az, hogy a baromfira nem tudnak szerződést kölni az állami vállalatokkal, pontosabban, a szóban forgó cégek nem kötnek velük. Így a baromfit helyettesítő gomba tulajdonképpen szükségmegoldásnak is nevezhető. — A csepeli Duna Tsz-szel kötöttünk úgynevezett társasági együttműködési szerződést — tájékoztat a föága- zat-vezető. — Tőlük kapjuk az alapanyagot, a zsákos be- csíráztatott komposztot. Ebben már a szemcsíra is benne van. Az oltóanyag két hét alatt átszövi a komposztot, ekkor a zsákok felszínére sterilizált homok—kőpor keveréket szórunk, s gyakorlatilag egy hónap múlva már szedhető is a csiperke. A frissen szedett csiperke műanyag rekeszekbe rakva várja az elszállítást Az egyik istállóban, ahol körülbelül 600 négyzetméter az így hasznosított felület, január 10-én került be a zsákos alapanyag, összesen 2600 zsáknyi becsíráztatott kom- poszt- Ottjártunk napjáig 74 mázsa termést szedett le róluk a felügyeletet, illetve valamennyi velejáró munkát elvégző három dolgozó: Bi- lánszki Belemé, Krémen Sán- dorné és Görömbölyi Erzsébet. Hét turnusban, ahogy ők nevezik „hét hullámban” szedik a termést. Az istálló termésterve 96 mázsa csiperke, mely tervet április közepéig — akkorára fejeződik be itt a termelés — minden bizonnyal teljesítenek. Utána pedig? Nos, az elmúlt héten pedig megtörtént a másik istálló betelepítése is, s egy hónap múlva termelésben ez váltja fel az elsőt. A csiperkegomba ffläeg ilyenkor; kora tavasszal keresett csemege. Hol találkozhatnak ,a vásárlók a vattai gombával? — kérdeztük végezetül Ludányi Zoltántól. — A termés zömét a Zöldért veszi meg: az I. osztályút 56, a II. osztályút 45 forintos áron. Ezenkívül kapcsolatban állunk két magánkereskedővel is, nekik kiskereskedelmi áron, 70 forintért adjuk kilóját. Ezenkívül a vattai és a bükkábrányi boltokban találkozhatnak még vele a vevők, ugyancsak 70 forintos áron kapható. (ha) Fotó: L. J. kollektívák az elmúlt évben 31200 óra társadalmi munka végzésére tettek felajánlást, s ezzel szemben 33 310 órát teljesítettek. Kivették részüket a „Miskolc városért” elnevezésű társadalmi munkaakcióból, s a városi tanáccsal egyeztetett program alapján elsősorban bölcsődéket, óvodákat, iskolákat patronáltak. Az év során a DI- GÉP-esek két kommunista műszakot tartottak, s a több mint lő millió forintot kitevő munkabér nagyobb .részét átutalták a megyei gyer- mekrehnbilitácios központ építésének számlájára, továbbá egyéb gyermekintézmények fejlesztését segítették ebből a pénzből. A dolgozók természetesen a saját munkaterületüket is szépítették, csinosították szabad idejükben, ellenszolgáltatás nélkül. A gépgyár szocialista brigádjai az idén a korábbinál is több. összesen 32 100 óra társadalmi munka terresíté- sére tettek felajánlást. A „Miskolc városért” akció keretében 15 500 munkaóra teljesítésével szándékoznak hozzájárulni a kollektívák megyeszékhelyünk gazdagodásához. Az elképzeléseket ezúttal is a városi tanács koordinálja, illetve a testület 'szolgál iránymutatással a társadalmi munka végzésére. A feladatok közül kiemelkedik a város gyermekjátszóterei részére készítendő esőbeállók, valamint gyermekjátékelemek gyártása és telepítése. A megyei gyermek- rehabilitációs központ építését a közösségek 6000 óra társadalmi munka végzésével akarják előmozdítani. A vállalt munkaórák fennmaradó részét, egészen pontosan: 10 600 munkaórát a vállalat környezetének és belső rendjének javítására, parkosításra használják fel majd a brigádok. Növelik az öntvénygyIrtási Borsodnádasioíi Beruházásra kereken 28 millió forintot fordítanak az idén a Borsodnádasdi Lemezgyárban. A fejlesztések közül kiemelkedik az új formázási technológia bevezetése, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A vízüveges formázási módszer berendezéseit a hengermű IV sorának helyére telepítik, s üzembe helyezésükkel az eddiginél olcsóbb lesz az öntvénygyártás. Mivel az ez évben erre a célra ütemezett 4 millió forint kevésnek bizonyul, a beruházás befejezése csak a jövő évben várható. Az idén egyébként közel 183 millió forint értékben gyártanak öntvényeket és öntecseket a Borsodnádasdi Lemezgyárban. öntecsből 2300, öntvényből 2850 tonnát szándékoznak előállítani. Az öntvénygyártás növelése 25 millió forint több’etbevétel- ‘ hez juttatja a nagy múltú gyárat, s ez a második fél évben bevezetésre kerülő új, vízüveges formázásnak köszönhető. Előreláthatóan a hat hónap folyamán 500 tonna öntvényt gyártanak. Az új gépi berendezések kapacitása ennél persze jóval nagyobb, eléri éves szinten a 2000 tonnát A múlt év kedvezőtlen jelenségei sorába tartozik, hogy a magyar gazdaság növekedése elmaradt az előirányzott értéktől, s a nemzeti jövedelem sem érte el a tervezettet Mindez azt eredményezte, hogy az előirányzottnál kevesebb elosztásra felhasználható pénzösszeg áll a népgazdaság rendelkezésére. Tetézte még gondjainkat, bogy belső felhasználásban országossal tervbe vett kétszázalékos csökkenést nem sikerült biztosítani. Ebben a helyzetben milyen kivezető út lehetséges? Az ugyanis nyilvánvaló, ha a nemzeti jövedelem nem éri el a tervezett szintet, a felhalmozási célú felhasználást, ezen belül a beruházásokra fordítható összeget sem lehet növelni, általában szerényebb lehetőség nyílik fejlesztésekre. — Nem marad más választás, arányosan csökkente- nünk kell a felhasználást. — mondta kérdésünkre Körössry József, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságának osztályvezetője. — Eközben természetesen vigyáznunk kell arra, hogy beruházásainkat olyan ésszerű keretek között tartsuk, ami még biztosítékul szolgál a későbbi évek növekedéséhez. Erre az évre, de jórészt 1983- ra is csökkentek a lehetőségek az ágazati keretekből történő újabb beruházási hitel folyósítására. Ez vonatkozik a konvertálható hitelekre is. A legfontosabbnak tartott energiaracionalizálási célokra és hulladék-feldolgozásra 1982-ben néhány milliárd forint hitelnyújtásra nyílik lehetőség országos szinten. Az elmondottakból következik, hogy a banknak fokozottan figyelnie kell a már folyamatban levő beruházások tervszerű megvalósítására, hogy az a hitelfeltételek; maradéktalan betartásával menjen végbe. Az ellenőrzésen túl, a fő hangsúlyt a fejlesztési célok jo megválasztására kell helyezni, ugyanakkor igen lényeges feladat az is, hogy a tervbe vett beruházásokat az eddiginél hatékonyabb előkészítő munka előzze meg. — Megyénk gazdálkodásában miként tükröződnek a népgazdasági szinten érvényesülő főbb folyamatok? — A felhalmozási célú pénzeszközök felhasználásának növekedési üteme lényegesen eltér az országosan kialakult — és a viszonylag alacsony növekedés ellenére kedvezőtlennek tartott — növekedési ütemtől. Megyénkben a beruházási fel- használás 11,2 százalékkal, ezen belül a vállalati beruházási felhasználás 15,2 százalékkal emelkedett 1981-ben, ugyanakkor a készletek növekedési üteme is meghaladja az országosan mért értéket. — A megye ipari beruházásainak 66 százaléka, míg az összberuházásoknak a 37 százaléka tavaly a vegyiparban valósult meg — jegyezte meg az osztályvezető. — Nagyobb részük a már korábban elfogadott fejlesztési koncepciók eredményeként jött létre. A beruházások döntő hányada országosan kiemelt célokhoz kapcsolódóan a vegyipari továbbfeldolgozó kapacitások bővítésére irányult, s fúlnyomóan exportnövelő, illetve import-megtakarítási célokat szolgált. Ide sorolható a műanyagfeldolgozás, valamint a növényvédőszer- gyártás fejlesztése. A vegyipari ágazaton kívül megvalósított beruházások jelentős hányada — főként a saját erőből végrehajtott fejlesztések — általában szinten tartási célokat és géppótlást szolgált, továbbá új telephelyek létrehozását, illetve a meglevő telephelyek bővítő •él eredményezte.
