Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
1982. március 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az üzemcsarnokban kedvezőbbek a munkakörülmények, különösen télen. Sólymos László felvétele (Folytatás az 1. oldalról) a fejlődő országokba irányuló kivitetünk jelentősen, mintegy 17 százalékkal növekedett. Számos fejlődő országban, elsősorban Irakban, Iránban, Líbiában, Algériában sikerült megtartanunk a megszerzett piacokat, ami a kivitel dinamikus növekedése révén jelentősen hozzájárult az egyenleg javulásához. A miniszter rámutatott, hogy az említett eredmények egyes termelőágazatok javuló teljesítménye, a gazdaságszer(Folytatás az 1. oldalról) Néhány éve „felkapott”, divatos kifejezés — az innováció — szó szerinti fordításban megújulást, újítást jelent. A hazai és külföldi szakirodalom, az innováció alatt: új piacok, új technika, új irányítási módszerek, új nyersanyagok és új termékek alkalmazásának eredményét érti. Nem kétséges, hogy egy nyitott gazdaság — és ilyen hazánk is — az átlagosnál intenzívebb, erőteljesebb, fokozottabb innovációs tevékenységet igényel. A piaci versenyben csak az az ország tarthatja meg a helyét, amelyik — makro- és mik- roszinten — egyaránt képes megfelelő innovációs stratégia kidolgozására. Az innováció a műszaki fejlesztési tevékenység olyan speciális válfaja, amely egy „bűvös kocka”: a kutatás, a fejlesztés, a termelés, az értékesítés, valamint a műszaki, a gazdasági, a vezetési, a jogi, az emberi tényezők, továbbá az egyén, a vállalat és a társadalom által meghatározott térbeli koordináta- rendszer optimális „kockáját” jelenti. Éspedig attól függően, hogy az anyag- és energiatakarékosságra, a vező és -irányító munka, a takarékosság kézzelfogható eredményei, nem utolsósorban eredményesebb külkereskedelmi tevékenység együttes hatásaként jöttek létre. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalom egyensúlyának megteremtésében döntő része volt a mezőgazdaság és élelmiszeripar kiemelkedő exportteljesítményének. A tájékoztató jelentőségéhez mérten foglalkozott a szocialista országok kapcsolatával, együttműködésével. Entechnológia fejlesztésére, a konstrukció korszerűsítésére stb. irányul a vállalat innovációs tevékenysége. A fogalmakat jószerint mindenki ismeri, s a megfelelő irodalom is minden vállalat, illetve azok vezetőinek rendelkezésére áll. A vállalatok innovációs tevékenysége azonban ma még elmarad a helyzetünkből adódó sürgető igényektől. Az országos szervek törekvésein, erőfeszítésein kívül, megyénkben is egyre inkább megfigyelhetők azok a tendenciák, amelyek arra irányulnak, hogy felmérjék az innovációt) akadályozó tényezőket és meghatározzák, kijelöljék a kivezető utat. Az innovációt akadályozó tényezők témakörében tartanak március 3-án, 13 óra 30 porcos kezdettel, Miskolcon az MTESZ-székházban olyan vitát, amely a megyei vállalatok, és többek között — a Miskolci Akadémiai Bizottság Közgazdaságtudományi Szakbizottsága, a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság stb. — közreműködésével feltárják az e területen tapasztalható hiányosságokat* s amelynek eredménye remélhetően előre mutat majd. — buciiért — nek kapcsán a miniszter aláhúzta: a szocialista országok integrációja, együttműködése kiállta a nehezebb viszonyok próbáját is. Fontos szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság — növekvő gondjainkkal együtt — nagyobb megrázkódtatások nélkül viselte el 1981-ben a világgazdaság és a nemzetközi politika számunkra hátrányos fejleményeit. — Az eredmények mögött látnunk kell a gondokat is — folytatta a miniszter. — A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünk visszaesett, miközben behozatalunk tovább nőtt. Így például az előző éveknél kevesebb terméket tudtunk exportálni Olaszországba, Angliába és részben az NSZK- ba. Elhelyezési lehetőségeink a tőkés piacokon — az elhúzódó válság miatt — nem, vagy alig javulnak. A hideg- háborús hangulatkeltés gyengíti egyes nyugati országok üzleti és pénzügyi kőiéinek a gazdasági pangás miatt amúgy is elbizonytalanodott érdeklődését a szocialista országok, köztük hazánk iránt. Az 1982. évi külkereskedelmi feladatainkról szólva a miniszter hangsúlyozta: az előző évinél is nehezebb külső feltételek mellett — és ellenére — kell azokat végrehajtanunk. Ez minden eddiginél céltudatosabb irányító-szervező tevékenységet, együttműködést követe! meg az irányító szervektől és jobb minőségű fegyelmezett munkát a termelőktől és külkereskedőktől egyaránt. I- L. Tegnap Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében megyei munkavédelmi konferenciát tartottak. A tanácskozáson értékelték az 1981-es megyei munkavédelmi tevékenységet, s meghatározták az idei feladatokat. Borsod megyében a szak- szervezeti szervek, a munka- védelmi felügyelők aktívan közreműködtek a korszerű munkavédelmi rendelet'ek és határozatok megismertetésében, a végrehajtás megszervezésében — mondotta beszámolójában Csengeri Zoltán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztályvezetője. Az új és sokrétű munkához — tűnt ki a beszámolóból —• egyértelműen szükség volt tavaly is az aktív nevelő, meggyőző tevékenység, a széles körű agitációs és propaganda alkalmazására. A munkavédelem megyénk üzemeinél szinte állandóan napirenden volt. Ezt bizonyítandó; 1981-ben az üzemek, vállalatok 4304 brigádja, összesen több, mint 33 700 dolgozó vetélkedett a munkavédelmi versenyeken és a több, mint 3000 munkavédelmi rendezvényen 174 000 dolgozó vett részt. A dolgozók munkakörül- ■ ményeinek javítására, a biz. tonságosabb munkavégzésre több jelentősebb intézkedés is történt a megye üzemeinél, vállalatainál. Álljék itt néhány példa: Özdon a kohászati üzemekben a folyamatos acélöntőmű pódiumán megoldották a szellőzést. A MEZŐGÉP Vállalat négy egységében mérsékelték a nehéz fizikai munkát, a Lenin Kohászati Művek Siemens—martinacélművében csökkentették & zsúfoltságot, Folyópart, parkosított környezet, modern üzemcsarnokok, minősített szakmunkások, korszerű technológia; ez jellemzi az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Vízlépcső- és Hajójavító Üzemét. A főleg fiatalokból álló munkásgárda ehhez a környezethez méltó eredményességgel dolgozik. De nemcsak a termelésben, a társadalmi tevékenységben is jeleskednek. Mint Rácz Imre, üzemvezető elmondotta, múlt évi a Borsodi Szénbányáknál pedig növelték a gépi jövesz- tést és a rakodás mértékét. A környezetvédelmi feladatoknál a nagyobb jelentőségű intézkedések teljesültek, melyek során 1981-ben 600 millió 466 ezer forintot fordítottak a munkahelyek korszerűsítésére és 372 technológiánál megszüntették az ártalmas hatásokat. A /munkavédelmi feladatok társadalmasításában nagy szerepe van az aktívahálózatnak is. A munkavédelmi őrök létszáma megyénkben meghaladja a 12 ezer főt, ám ennél is többet mond, hogy az általuk megoldott lényegesebb veszélyforrások száma több, mint 30 ezer. Borsod-Abaúj-Zemplén megye üzemeinek, vállalatainak javuló munkavédelmi . helyzetét az is bizonyítja, j hogy az iparban, az állami j intézményekben és a mező- I gazdaságban az 1980. évi 24- ről 1981-ben 19-re csökkent a halálesetek száma. A borsodi szénbányákban, a vegy. ipari vállalatoknál, az élelmi- szeripari és közlekedési vállalatoknál tavaly egyáltalán nem történt halálos sérülés, ami, figyelembe véve, hogy ezeken a helyeken több a veszélyforrás, külön dicséretes. Emelkedett viszont a három napon túl gyógyuló balesetek, valamint a kiesett munkanapok száma, amelynek csökkentése érdekében az eddiginél is többet kell tenniük a munkavédelemmel foglalkozóknak. A tegnapi munkavédelmi konferencián kitüntették azokat a vállalatokat, amelyek legeredményesebben szerepeltek a megyei munkavédelmi versenyen. termelési tervüket 103 százalékra teljesítették, ugyanakkor — és ezt jelentősebbnek tartják — az előirányzott termelési költségelvből 4 százalékot takarítottak meg. Alaptevékenységük a vízlépcső, tehát a duzzasztómű és a hajózsilip karbantartása, üzemelése. Ezenkívül vízi járművek gyártásával, felújításával és korszerűsítésével is foglalkoznak saját és más vízügyi igazgatóságok megrendelése alapján. Itt készülnek — többelv között — a — kérdezi F. G. encsi olvasónk. 1982. január 1-én léptek hatályba azok a jogszabályok, amelyek módosították a szabadságolási rendszert. Az új szabadságrendszer növelte az alapszabadságot, 12-ről 15 napra. Egyenlő és igazságos feltételeket állapított meg; egyszerűsítette a korábbi rendszert és megszüntette a szabadnapoknak a szabadságba való beszámítását. A jogszabályok továbbra is megállapítanak különböző jogcímeken .járó pótszabadságokat. A munkaviszonyban töltött időtől függően három év után egy, de évenként legfeljebb 9 munkanap pót- szabadság jár a fiatalkorú- aknak, a gyermek gondozására. vezetőknek stb. Lényegeben a szabadság maximuma évi 24 munkanap lehet. A szabadság kiadását a rendelet úgy szabályozza, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, de ebben az esetben is egybefüggően kell biztosítani tíz munkanap szabadságot a munkaerő szükséges regenerálásához. A szabadság kiadásának időpontját — a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. Mi történik a ki nem adott szabadsággal? Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt, vagy munkaviszonya a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetve sorkatonai szolgálatra hívták be és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés »lói, a szabadságot — pénz300, illetve 200 tonnás uszáfs lyok, medertisztító szerhajók, vontatómotorosok, különböző úszótestele, kotró-, markológépek alá. Emellett számos vasszerkezeti, nehézvasszerkezeti munkát is elvállalnak. Kevesen tudják, hogy a paksi atomerőmű részére 13 millió forint értélvben olyan pontonhídsort gyártottak, amely az úgynevezett hideg- vízcsatornában az uszadékfo- gásra és terelésére szolgál. Ai leninvárosi Tiszai Erőmű részére 3,5 millió forint értékben készítettek különböző alkatrészeket. Most a Szolnok megyei Tanács részére a t.i- szaberceli átkeléshez 40 tonna teherbírású folyami kompot» gyártanak. Megyénk folyóin viszonylag sok komp közlekedik, az illetékeseknek bizonyára érdemes lenne felvenni a kapcsolatot ez irányban an Évíziggel. Az üzem idei termelési értékterve 30 millió forint. A sólyatéren most készül egy 300 tonna teherbírású uszály a Győri Vízügyi Igazgatóság részére. A bajaiak megrendelésére medertisztító szerhajót készítenek. Ilyenkor, télen, a sólyatéren nem könnyű a munka. A dolgozók azonban igyekeznek jó minőségben teljesíteni feladataikat. Egyébként is a minősített szakmunkásgárda, a jól működő szocialista versenymozgalom biztosíték arra. hogy — mint az elmúlt esztendőkben — az idei termelési tervet is maradéktalanul teljesítik. Emellett nagy gondot fordítanak a minőség javítására és a termelési költségek ésszerű csökkentésére. O. J. beni megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. Mi történik, ha több szabadság lett kivéve? Ha a dolgozó a munkaviszonya megszűnéséig (szüneteléséig) több szabadságot vett igénybe annál, ami a- munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetve járó átlagkeresetét a munkabéréből le kell vonni, illetve tartozását a „munka- vállalási igazolási lap”-ra fel kell jegyezni. A többletet csak akkor nem szabad levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be, vagy a dolgozó munka- viszonya nyugdíjazására való tekintettel szűnt meg, valamint halálozáskor. Mikor lehet a szabadságot átvinni? Ha a dolgozót év’ közben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új munkáltatótól járó szabadságba. A ki nem adott, illetve a többletszabadság mértékét a „munkavállalói igazolási lap”-ra fel kell jegyezni. Ha a dolgozó munkaviszonyának év közben történő megszűnéséig, illetve sorkatonai szolgálatra történő behívásáig a munkáltató a rendkívüli szabadságot nem adta ki, a ki nem adott rész — a kötelezően biztosítandó rendkívüli szabadság kivételével — nem igényelhető. Ilyen esetben a tanulmányi szabadságot — külön jogszabály szerint — a dolgozó az őt az év közben alkalmazó munkáltatóktól együttesen kaphatja meg. A szabadság tartania alatt a dolgozónak átlagkeresete jár. tehát a levonást is átlagkeresettel számolják. Dr. Sass Tibor A miskolci tűzoltó parancsnokság tűzoltói rendszeresen végeznek helyismereti gyakorlatokat a különböző középületeken. E gyakorlatok során megismerik a víznyerő helyeket, tanulmányozhatják a legmegfelelőbb tűzoltási módszert, gyakorolhatják a sebesültek mentését. Képünkön: gyakorlat a Júnó-sxálló épületénél. Fotó: K. L Vita az MTESZ-székházban Az iimoÉii és iÉM Munkavédelmi konferencia Miskolcon i m a paragrafus? Jogászunk válaszol MIKOR LEHET A SZABADSÁGOT PÉNZBEN MEGVÁLTANI?
