Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A7 WSZ1WP BORSOD-A BAÜJ-ZEMPLÉN MTGTFT BTTOTTSAGAV AK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 64. szám Ara: 1.46 Ft Szerda, 1982. március 17. DIGÉP, ÉMV, BVK és az egyetem jrt ww 10 KNEB-vizsgálat az innovációról . Megnyílt a szsvlel szakszervezetek íresszusa Tavaly, az év végén elkészült az északi tehermentesítő út új szakasza Miskolcon, de még mindig korlátok „óvják" a for­galomtól. Kitavaszodott, de még nem festik az aszfaltra az útburkolati jeleket, a forgalomirányító lámpáknak üres lét­rák támaszkodnak. (Riport az 5. oldalon.) Operatív bizottság alakult Az újítások, a feltalálások halandóságáról többször hal­lunk, kesergünk is eleget en­nek a „demokratikus erőtar­taléknak” a sorsa fölött. Ar­ról már sokkal kevesebbet tudunk, hogy az innovációs lánc útvesztőiben mekkora szellemi értékek vesznek kár­ba egyik, vagy másik lánc­szem hiánya miatt. A károk okainak feltárása és az eddig még fel nem tárt eredmények felderítése érdekében indított országos vizsgálatot a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A vizsgálatba bekapcso­lódott a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is. Tegnap, kedden tartották a vizsgálatindító értekezletet Mérnökök, közgazdászok — népi ellenőrök —, valamint a területi KISZ-bizottságok ak­tivistái meghallgatták dr. Nagy Aladár egyetemi do­censnek, a Miskolci Akadé­miai Bizottság tagjának el­méleti útbaigazítását. A gazdasági fejlődés lehet­séges módjain belül napjaink­ban a gazdasági szerkezet változása kap fő szerepet. A mező- és mi kroszerkezet ala­kulása pedig attól függ, mennyire ép és egészséges az innovációs lánc, tehát attól, hogy az új ötletektől milyen út vezet a piacig. A láncolat a kutatásnál kezdődik, majd a műszaki fejlesztéssel, a ter­meléssel folytatódik és az ér­tékesítéssel fejeződik be. A láncszemek között nincs au­tomatikus összefüggés, csakis erőfeszítések vihetnek sikerre mindenfajta tudományos prognózist. Több feltétel együttléte szükséges annak az elméleti tételnek a realizálá­sához, mely szerint a tudo­mány kisebb vagy nagyobb mértékben, ám végérvényé­ben — általában termelőerővé válik. Meg kell teremteni hozza a műszaki, a gazdasági feltételeket — ez pénz függ­vénye. De meg kell hozzá te­remteni a vezetési-szervezési, a jogi és az emberi feltétele­ket, amely azonban már nem csupán a pénz függvénye. A KNEB és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­latának a célja, hogy megál­lapítsák: milyen hatásfokkal hasznosítják a — bevezetésre alkalmasnak minősített — műszaki-gazdasági kutatáso­kat az egyes vállalatok, szer­vezeti egységek. Megvizsgál­ják a népi ellenőrök, hogy célszerűen, tervszerűen foly­nak-e a népgazdasági és vál­lalati tervekben kiemelt cél­kitűzésekhez kapcsolódó ku­tató-fejlesztő munkák, A tegnap kezdődött vizs­gálat Borsodban a Diósgyőri Gépgyárra, az Északma­gyarországi Vegyiművekre és a Borsodi Vegyi Kombinátra terjed ki. Vizsgálati alany lesz továbbá a Nehézipari Műszaki Egyetem, ahonnan a kutatási eredmények több­sége ered. A magasan kép­zett népi ellenőrök munká­ját szakértők is segítik. Kedden délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában 5052 küldött és 300 külföldi ven­dég jelenlétében megkezdő­dött a szovjet szakszerveze­tek XVII. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitó ülésen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. A tanácskozáson átte­kintik a legutóbbi kongresz- szus óta eltelt időszak ese­ményeit, a szovjet szakszer­vezetek tevékenységét, s Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusán elmondott be­szédében a többi között tol­mácsolta a tanácskozásnak a Központi Bizottság üdvözle­tét Rámutatott: a kongresz- szus fontos esemény az or­szág politikai életében. A küldöttek az ország dolgozó népének legszélesebb réte­geit képviselik, azokat a ré­tegeket amelyeknek munká­ja teremti meg a Szovjet­unió nagyságának és erejé­nek alapjait. Az a tény, hogy a szakszervezeti mozgalom­ban egyként vesz részt a munkásosztály, a kolhozpa­rasztság és a dolgozó értel­miség, a szovjet nép növek­vő egységének mutatója. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos sze­repet töltenek be a szocia­lista társadalom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokrá­ciát bevonják a dolgozókat n kommunizmus építésébe. A szakszervezetek nagy szere­pet töltenek be e feladatok széles körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök áll­nak rendelkezésükre ahhoz, hogy befolyást gyakoroljanak a szociális folyamatokra, a gazdaság fejlesztésén* a tö­megek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyanakkor alá­húzta, hogy — a szakszerve­zeti tanácskozások tapaszta­latai szerint — ezeket az eszközöket még nem kellő hatékonysággal használják fel. A feladat az, hogy a szakszervezetek gyorsabban, energikusabban alakítsák át munkájukat, napjaink köve­telményeinek megfelelően. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a hatalmon levő pártnak gazdaságpolitikája megfelel a dolgozók létér­dekeinek. Amikor a szak- szervezetek bevonják a dol­gozókat a gazdasági mecha­nizmus korszerűsítésébe, azt is elősegítik, hogy kialakul­jon bennük a tudat: valóban gazdái üzemüknek, orszá­guknak. Az SZKP KB főtitkára alá­húzta, hogy a gazdaság fej­lődése és a dolgozók életkö­rülményeinek javítása elvá­laszthatatlan egymástól. Ez — mondotta — a szocialista életforma axiómája. Minél érettebbé válik a szovjet tár­sadalom, annál nagyobb fi­megvitatják a soron követke­ző feladatokat. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusát Sztye- pan Alekszejevics Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek megválasztották a kongresz- szus elnökségét. Az elnök­ségben foglal helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője is. A napirend és ügyrend el­fogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólás­tani a dolgozók mindennapi szükségleteire, a lakásra, az élelmezésre, a szolgáltatá­sokra, az egészségügyre, a közoktatásra, mindarra, ami meghatározza az embereit jólétét és hangulatát „Felmerülhet a kérdés, va­jon a dolgozóit államában, amely az egész nép érdekeit és akaratát juttatja kifeje­zésre, szükség van-e arra, hogy a szakszervezetek vé­delmezzék a dolgozók érde­keit és jogait? Erre változat­lanul szükség van. Természe­tesen. szakszervezeteink nem az állammal, nem a tulajdo­nossal szemben védelmezik a dolgozókat, ahogyan ez a tőkés államokban történik. A szakszervezetek az ellen nyújtanak védelmet, hogy egyes személyek vagy szer­vek megszegjék a szovjet Harminc évvel ezelőtt jött létre — két esztendővel az iskolák államosítása után — a miskolci városi zeneiskolá­ból a Zeneművészeti Szakis­kola és az I. kerületi zeneis­kola. Innen datálódik az Eg- ressy Béni Állami Zeneisko­la születésnapja. A harminc év történetét idézve mon­dotta el tegnap Barta Péter, az intézmény igazgatója: az első évek egyik eseménye Kodály Zoltán személyéhez kapcsolódott: . szolfézs-ver­seny volt a Mester jelenlété­ben ... Az egykori esemény fel­emlegetése nem volt vélet­len. A jubileum alkalmából ugyanis Kodály Zoltán zene- pedagógiai napok kezdődtek az Egressy Béni Állami Ze­neiskolában. Tanári hang­versennyel, a volt növendé­kek koncertjével, ének-zene­kari hangversennyel, a Mis­kolci Zongorás Trió és az Űj Miskolci Vonósnégyes fellé­pésével ünnepelnek: más­képpen szólva — zenével. Ez az, amivel a város zenesze­rető, zeneértő közönségének a.-amuk kedveskedni. S per­K hagyományoknak meg­felelően az idén is méltókép­pen ünnepeljük meg me­gyénkben május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. A fontos poli­tikai esemény megszervezé­sére tegnap operatív bizott­ságot alakítottak Miskolcon, a városi pártbizottság és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa vezetésével. A megyei kiemelt ünnep­séget ebben az évben Lenin- városban tartják meg, emel­lett, a korábbi évek gyakor­latához híven Miskolcon, a Csanyikban is szerveznek majálist. Mindkét városban zenével ébresztik a lakókat, sze, szó lesz a zenetanításról, a zenei nevelésről is. Kodály Zoltán születésének 100. év­fordulóján zenepedagógiájá­nak bel- és külföldi tapasz­talatairól tanácskoznak az itt tanító tanárok. A tanácsko­zás előadója Szőnyi Erzsébet, a Magyar Kodály Társaság társelnöke lesz ma délelőtt. A tegnapi ünnepi tantestü­leti ülés inkább az emléke­zésé volt. A harminc év alatt sok szállal kapcsolód­tak a városhoz — s nemcsak növendékeiken keresztül. Bár talán ez a legeltéphetetle- r.ebb szál. A városnak szinte valamennyi általános isko­lájából vannak növendéke­ik. Az Egressy Béni Állami Zeneiskola tanulói sok dicső­séget. sikert is hoztak a vá­rosnak, dr. Farbaky Gézáné vezette kórus nemcsak szá­mos érmet, elismerést hozott haza hazai és külföldi fellé­péseiről; országos sikert je­lentett Szőnyi Erzsébet Az aranyszárnyú méhecske cí­mű operájának bemutatása is. S hogy mást is említsünk: a zongoratanszak növendé­ke’ közül az elmúlt években hárman is szép sikerrel sze­majd Leninvárosban nagy­gyűlésre és egész napos vi­dám majálisra kerül sor. A csanyiki Majális-parkba húsz—huszonötezer részvevőt várnak a rendezők, a megye- székhely és a város környéki üzemekből. Délelőtt 10 óra­kor ünnepi köszöntő hangzik el, majd megkoszorúzzák a Munkásmozgalmi Emlékmű­vet. A nagyüzemek sátrakat, pavilonokat állítanak fel, s a kiváló munkasikerek méltó megünneplésére készülnek. Egész napos kulturális és sportprogram szórakoztatja a majális részvevőit, a jó han­gulatról a vendéglátó egysé­gek gondoskodnak. repeltek az országos verse­nyen és Csehszlovákiában az ifjú virtuózok nemzetközi zongoraversenyén. Közülük Krausz Adrienn a tegnapi megemlékezésen is részt vett; a volt növendékek nevében köszöntötte az iskolát... És persze szóltak a szülők is; olyanok, akiknek kapcsolata még a gyerekkorból datáló­dik, s olyanok, akik gyerme- keiker keresztül kapcsolód­nak hozzá. S köszöntötte az iskolát Csótai János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese is. A Kodály Zoltán zenepe­dagógiai napok megnyitása­ként és a harminc év törté­netét bemutató kiállítás ajánlásaként szólt arról, hogy a zeneiskola tanárai igen nagy részt vállalnak maguk­ra a város zenei életének szervezésében. Sok szép si­kert értek el. de a siker so­hasem bűvölte el őkét: min­dig a legfontosabbat, a zene szolgálatát tekintették fel- aoatuknak. S hogy a város ezt elismerte — bizonyltja, i.ogy tanárai közül hárman a Reményi Ede-dí jat is meg­kapták. A tekercselő A Gelko miskolci motortekercselő részlegében több mint negyvenen dolgoznak. A részleg elsősorban a villamos be­rendezések felújításával, javításával foglalkozik. Felvételün­kön Tóth Lajos éppen egy darumotoi tekercselését végzi. ra. Leonyid Brezsnyev felszólalása gyeimet lehet és kell fordi­(Folytatás a 2. oldaton) A szolfézs-versenyen a Mester is részt vett Zenepedagógiai napok a 30 éves Iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom