Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
1982. március 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A beszámoló taggyűlések vitáiból Wisla toi Száma« pártalapszervezet tanácskozásán, a vállalati gazdálkodás problémáival összefüggésben felvetődött, hogy korszerűsítésre szorul a szocialista brigádmozgalom. Helytelenítették, hogy a termeléssel kapcsolatban gyakran a munkaköri kötelesség fogalmába tartozó felajánlások születnek. Nem tartják megfelelőnek az ösztönző rendszert sem, mivel a versenyben az anyagi lehetőségek miatt „behatárolt” a helyezések száma stb. A jobbító szándékkal elmondott kifogások mellett sokan hangsúlyozták: az elmúlt években a versenymozgalom rangjának megfelelő társadalmi elismerést kapott. De az is nyilvánvaló — ez a közelmúltban a párt- és a szakszervezeti szervek különböző tanácskozásain is hangsúlyt kapott —. hogy napjaink fő feladata a mozgalom pozitív vonásainak továbbfejlesztése, meg kell szabadulni a formális elemektől, mindenekelőtt a mennyiségi szemlélettől. A szocialista brigád- és versenymozgalomban is érvényesíteni kell a szigorúbb feltételeket, a minőségi követelményeket. Az elmúlt évek eredményei bizonyították, hogy a szocialista munkaverseny- mozgalom alapvető és legáltalánosabb formája a szocialista brigádmozgalom, amely a hármas jelszóban foglalt célkitűzések megvalósítása során számos további mozgalom, munknakció alapja és terjesztője volt. A munkabrigádok, az ifjúsági brigádok egyebek között egy-egy célfeladat színvonalas megoldására szakemberekből: kutatókból, tervezőkből, technológusokból, szakmunkásokból komplex brigádokat alakítottak. A brigádok kezdeményezésére munkahelyi szervezésfejlesztési mozgalmak bontakoztak ki. de sikeresek voltak a munka minőségének javítását szolgáló garanciavállalási mozgalmak is. Kiszélesedett és tartalmában gazdagodott az egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti szocialista szerződéskötések rendszere. A brigádok egyre nagyobb hányada részese az egy brigád — egy újítás mozgalomnak. A kommunista műszakok sikere bizonyítja, hogy a dolgozók a munkahelyi feladatokon túl is szívesen vállalkoznak társadalmi, lakóterületi célok megvalósítására, ha tevékenységüket kellően előkészítik és megszervezik. A szocialista munkaver- seny-mozgalom legfontosabb célja a gazdasági feladatok elősegítése. A kollektívák kezdeményezéseit, felajánlásait a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítására kell irányítani. Mindenütt el kell érni, hogy a résztvevők számára folyamatosan kijelöljék azokat a konkrét, reális feladatokat, amelyek a dolgozóktól képességeiknek, felkészültségüknek megfelelő tevékenységet kívánnak. Alapkövetelmény, hogy a vállalásoknak a munkaköri kötelességen túli feladatokra kell irányulniuk. Mindenütt arra kelj törekedni, hogy a versenymozgalom középpontjába — a gazdálkodás intenzív jellegének erősödése, a nehezebbé vált körülmények következtében — a termelés minőségi oldala, a hatékonyság növelésének feladatait állítsák. A termelési, gazdasági feladatok mellett növelni kell a szocialista brigádmozgalom követelményrendszerét. Tartalmasabbá és tudatosabbá kell tenni a brigádoknak az életmód és a műveltségi színvonal fejlesztésére irányuló vállalásait. Továbbra is ösztönözni kell a műveltség, az ismeretek gyarapítására irányuló törekvéseket. A szakismeretek növelését a termékszerkezet változtatásával összefüggő helyi igények alapján, azoknak megfelelően célszerű szorgalmazni. A taggyűléseken sokszor elhangzott: a továbblépés egyik fontos feltétele, hogy növekedjék az erkölcsi elismerés társadalmi súlya, javuljon az erkölcsi és az anyagi elismerés közötti összhang. A viszonylag szű- kebb bérfejlesztési lehetőségek is megkívánják, hogy csökkenjenek a formális vonások, legyen az eredményekkel arányosabb, differenciáltabb a jutalmazás és elismerés. A' vállalatoknál a béren felüli jövedelmek olyan elosztását kell megvalósítani, amely közvetlenül kapcsolódik a munkában és a munkaversenyben együttesen elért eredményhez. Az erkölcsi és az anyagi elismerés összhangja úgy (is) teremthető meg, hogy az adott erkölcsi elismerést kiérdemlő munkasiker legalább olyan anyagi elismeréssel jár együtt — hacsak a kitüntetés társadalmi rangja, vagy az azzal járó kedvezmények azt nem ellensúlyozzák —, mint az erkölcsileg el nem ismert, de anyagilag méltányolt más teljesítmény. Fontos, hogy a jutalmazásnál, az elismerésnél a lehetőség szerint érvényesüljön a demokratizmus, azaz a kollektíva véleménye fejeződjék ki a jutalmazotlak kiválasztásánál és a jutalmak nagyságának meghatározásánál. Fokozza az elismerések hatását, ha a jutalmak egy része azonnal követi a vállalt feladat teljesítését; ez még jobb munkára serkent és fokozza az elvégzett munka elismerésével járó megelégedettséget. A teljesség igénye nélkül utaltunk a mozgalom megújulásának, korszerűsítésének néhány feltételére. A szocialista brigád- és munkaver- seny-mozgalom kézbentartása továbbra is a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttes feladata — a brigádok önállóságát, kezdeményezőkészségét, a munkahelyi demokráciát betartva és továbbfejlesztve — a párt elvi, politikai irányításával. A pártszervezeteknek pedig továbbra is segíteniük kell a gazdasági vezétők és a mozgalmi szervek hatékony együttműködését. Petra József ai Önjáró-rakodó Az Országos Érc- és Ásványbányák Vasércmüvei rudabányai vasércbányájában januárban helyezték üzembe a GHH típusú önjáró, -rakodó, -ürítő gépet, mely az ércbányáknál a legkorszerűbb. A közel egyhónapos üzemelése után már eldőlt, hogy alkalmazásával további termelés- növekedés érhető el. Képünkön: a rakodógép útban a tárolóbunker felé. Fotó: K. I. Veszteséges év után HerÉivécsei StiítkeresÉs Az elnökhelyettes — akár az elnök, két nappal ezelőtt — nem nagyon örül a jövetelemnek. Érthető, hiszen a hernádvécsei Búzakalász Termelőszövetkezet, 28,8 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárta az elmúlt esztendőt. Mintegy betetőzéséül annak a négyéves sorozatnak, amelyből hármat eredménytelen gazdálkodással zártak. Így a nagyüzem jelenlegi adóssága meghaladja a 46 milliót! Ezért nem feszíti szét Czingula Sándor elnökhelyettest az öröm: — Az egész környék Így is rólunk beszél. Ha ez az írás megjelenik, akkor már a vonatokon is mi leszünk a téma. De — és keserűen legyintett —, meg is érdemeljük. A felelősség ezért a Manapság a nosztalgia korszakát éljük — a nosztalgia hullám hódit a vállalatoknál is. Vállalati vezetők beszélnek a letűnt, „régi szép időkről”, nagy nyereségekről, a sok millió forintos beruházásokról. Ezután rögvest hozzáfűzik: ma más szelek fújnak, okosan, megfontoltan kell lépniük, ha versenyképesek akarnak maradni. Ez a szemlélet érvényesül a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárában is. Szirbik Sándor gyárigazgatótól megtudtuk: A gyúr termelése 1970 és 1980 között jelentősen növekedett. Két évvel ezelőtti adat: az alsózsolcai gyár kollektívája egy esztendő alatt nyolcszázmillió forint termelési értéket állított elő. A következő esztendőben még tartották ezt a szintet, a tavalyi eredmény viszont már százmillió forinttal kevesebb. — Az állami beruházások számának csökkenése jelentősen megváltoztatta az építési igényeket — mondja Szirbik Sándor. — A mérföldkő a tavalyi esztendő volt. Kisebb termelés mellett kellett úgy gazdálkodnunk, hogy megteremthessük az egyensúlyt. Alapvetően a stratégiánkat kellett megváltoztatnunk. Az évek során kialakítottunk egv termék- struktúrát. amelv sajnos, ma már idejét múlta. Három fő termékcsoportot gyártottunk, termelésünk húsz százalékát a távvezeték- és lámpaoszlopok gvártása adta, Évente hatvanezer darabot szállítottunk ebből a Magvar Villamos Művek Tröszt részére. Most húszezer darabbal kevesebbet rendelnek. A másik Nosztalgia és valóság húsz százalékot a kislakásépítők számára készített födémgerenda adja. Ez az egyetlen termékünk, amelyből a korábbitól nagyobb mennyiséget kell előállítanunk. Az országos igények felét gyárunk elégíti ki. A magánház építési kedv növekedése miatt födémgerendából hihetetlenül sokat, mintegy 2 millió ötszázezer folyóméternyit állítottunk elő. Kevésbé kedvező a kép fő termékünk, az UN1VÁZ- szerkezet esetében. Ebből elsősorban kommunális létesítményeket építenek. Beruházásra kevesebb pénz jut, (gy tőlünk is kisebb mennyiséget rendelnek. Ennek ellenére ■ igyekeztünk úgy gazdálkodni, hogy nyereséges legyen az üzem. Főként a takarékossági intézkedések eredménye, hogy a tervezett nyolcvanegymillió forint nyereséggel szemben nvolc- vanbéím'lüó forintot könyvelhetünk el. Ez. tette lehetővé a bérek mintegy ötszázalékos emelését is. — Mit terveznek az idén? — A tavalyihoz hasonló igényekkel számolunk, többet leefe'iebb a lakosság részére értékesíthetünk. A nagyobb feladatot az idén a minőségi munka ielenti. Tervezzük az UNIVÁ^-szerkezet korszerűsítését. A program kidől «ozását tavaly kezdtük, célunk, bogv e terméket komplett énítési rend- s?er»*é alakítsuk. F.z azt ielenti, hogy egv építkezéshez szükséges valamennyi elemet mi állítanánk elő. A rendszex-gazda az alsózsolcai gyár lenne, rendszertervezőként pedig az ÉSZAKTERV kollektívájára számítunk. A tervező vállalat jó ütemben halad a vázszerkezet fejlesztési munkáival, várhatóan már az idén gyárthatjuk a rendszer egyes elemeit. A fejlesztés több évre szóló programot ad. Kísérletképpen az új, korszerű elemek közül néhányat már fel is használtunk a gyermekrehn- bilitációs központ építésénél. Az új módszer előnyét élvezik a kivitelezők: a helyszínen kevesebb munkát igényel ígv az építkezés. A korábbinál most jóval több lesz az előregyártott elemek száma. — Az alsózsolcai gyárban nagy fantáziát látnak a kislakásépítésben. A gyár dédelget egy tervet, amelynek jövője a napokban dől el... — Jelenleg a leggazdaságosabb építkezési mód a sor- házép'tés. Erre a házgyár mellett mi is kidolgoztunk egy tervet. Ennek lényege, hogy az építő számos variációs lehetőséget kan. Mi ren-* delkezésre bocsátjuk a meghatározott négyzetméteres alapterületű teret, amelvet a? énitő a tetszése szerint alakíthat. Az összehasonlító elemzést most végzik a szakemberek, ha a mi eljárásunk bizonyul gazdaságosabbnak, úgv rövidesen megkezdi ük ezeknek az elemeknek a készítését. — Milyen szervezési intézkedéseket követelt az ötnapos munkahét bevezetése? — Számításaink szerint három műszakos üzem esetén mintegy tíz százalékkal kell növelnünk a munka-intenzitását. A gépeket kell jobban karbantartanunk. Jelenleg minden szabad szombat a kai-bantarló csoporté. Munkájukkal már most elérték, hogy jelentősen csökkent a gyártósorokon az állásidő. Elvégeztük a moz- dulatelemzésen alapuló szervezést is, valamennyi üzemrészben. Ehhez saját berendezéseink vannak. Eredményeink ismeretében más gyárak is kérték ebben a segítségünket. Foglalkozunk értékelemzéssel is. s várhatóan az idén befeieződik az energiaracionalizálási beruházási program. Ennek hatására évente várhatóan egymillió forint értékű «őzt ta- karíthntunk meg. Két éve vezettük be üzemünkben a minőségi bérezést. Nemrégiben összegeztük a tapasztalatokat. s úgy döntöttünk, hogy változtatnunk kell a tormán. A minőségi prémium most a selejtszázalék alakulásától függ. tgv jobban igyekeznek a dolgozók, csupán a minőség javulása 1.5 millió forint megtakarítást eredményezett. Déváid Hedvig veszteségért, nagyrészt a miénk. A vezetőké. Ezt beismerni keserves dolog. És rövid hallgatás után, elkezdi sorolni az okokat. Szinte tőmondatokban: — Növénytermesztés, óriási költségek. Állattenyésztés, rablógazdálkodás. A legelők hét éve nincsenek gondozva. Melléküzemág, megalapozatlan döntések, veszteséges termelés. A tények így már ismertek, de a miértek nem. Pár évre vissza kell lapozni a szövetkezet történetében, hogy érthetővé váljon, miért választották ezt az utat, amely végül is a kudarchoz vezetett. Az első veszteséges év után az új vezetés a nehéz örökséggel nem tudott mit kezdeni. A ráfizetést nem tudták elkerülni, de már mutatkoztak jelei a javulásnak. A szakemberek abból indultak ki, hogy a kedvezőtlen északi adottság terméscsökkentő, s költségnövelő hatását legfeljebb mérsékelni lehet, hatékony termelést kialakítani nem. Ezért a gazdaság fejlődését az ipari és szolgáltató tevékenység gyors kiépítésében látták. Azok nagyobb jövedelmét, viszont a mezőgazdaság fejlesztésére kívánták fordítani. Az 1980-as esztendő, amikor elkerülték a veszteséget, ennek az elképzelésnek helyességét igazolta. Az elmúlt év pedig már a csődjét! Adatok az elnöki beszámolóból: építőrész.legeink ötmillió, a társulás keretében épült faüzem közel négymillió. a hélyben épített betonüzem több. mint kétmillió forint ráfizetéssel járult hozzá az eredménytelenséghez. Czingula Sándor: — Sokat akartunk markolni és keveset fogtunk. Mivel az előző kétévi szanálás első részletét — az állam hitellel egyenlítette ki a veszteség nagy részét —. idén kellene visszafizetni, arra törekedtünk. hogy nyereséges ipari üzemeink már termeljenek. Ezt a döntést, azt hiszem, nem kell magyarázni, hiszen hat éven át. amíg a Kapott milliókat vissza nem fizetjük, fejleszteni nem tudnánk, hacsak a melléküzemágaltból elő nem tudjuk teremteni az ehhez szükséges összeget. A fővárosi, a helyi építőrészlegek munkájához a folyamatos eszköz- és anvag- biztosftást csak hitelek felvé. telével tudták biztosítani. A vállalkozásokat nem előzte meg a közgazdasági elemző munka. Olvan szerződőseket kötöttek, amelyeket lehetetlen volt határidőre megvalósítani. Az alapszerződésben rögzített nyolcmillió forint helyett például 12 millióba került a vállalások teljesítése! A szövetkezet adminisztrációs csoportja nem tudta időben jelezni a veszteségképződést, így a vállalt munkák hyeresége nemhogy a bankkamatot fedezte volna, de kevésnek bizonyult az elhúzódott munkák finanszírozásához. Hasonló helyzet alakult ki a közelmúltban megalakult fafeldolgozó gazdasági társulás üzemének építésénél is. Tóth Géza elnök írja: Az építőanyagok árának emelkedése miatt a beruházás 6,5 millió forinttal került többe a vártnál. A szövetkezet fedezethiánya 2,5 millió forint — Az elmúlt évben 279 alkalmazott, s 18 vezető távozott a szövetkezetből. Mivel 369 alkalmazottunk van, katasztrofálisnak lehet nevezni a munkaerő-vándorlást. Eddig kevés szót ejtettünk a szövetkezet alaptevékenységéről. pedig ott találjuk a legtöbb pozitívumot. A napraforgó 1,7 tonnás, a kukorica 5 tonnás és a tavaszi árpa 3 tonnás termése ezen a vidéken kiemelkedő. A juhfartásban az elmúlt évek rablógazdálkodását lezáróan — amikor minden bárányt eladtak — selejtezték az anyaállományt, s 320 tenyészállatot vásároltak. A földek minősége ugrásszerűen javul, a következetes tarack elleni vegyszeres védelemnek köszönhetően. De sajnos a termelés — s főleg a melléküzemági terme, lés — fenntartására felvett 36 millió forintos hitel négymillió forintos kamata anv- nvira megemelte az üzemi általános költségeket, hogv a termelés még ilyen szinten is ráfizetésessé vált. A jövő mégis biztató Her- nádvécsén. A tapasztalatok ugvan keserűek, de hasznosak is. Erőforrás nélkül, megfelelő háttér hiányában nem szabad ilven sokat markolni. De végül is elérték. amit akartak. Jövőre a faüzem a megfelelő termékváltás után nvereséeet termelhet. A betonüzemben megoldódtak az értékesítési gondok. Az éoítőrészlegeket felszámolják, iev azok már veszteséget aligha termc'het. nek. A budapesti szoleáltaió ágazat pedie tdőn is hozott ötmillió forintot. — kármán —
