Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

ÉSZAK -MAGYA20R5ZAG 4 19S2. február 9., kedd A képernyő előtt Omlet A könyvesboltban Merre mennek a tállyai gyerekek? Megrögzött hagyományok...? Shakespeare Macbeth-je szolnoki módra és a Hamlet, aho­gyan azt a jugoszláviai ALsó-Batusa járás Donja Mrdusa fa­lujának kupaktanácsa — legalábbis Ivó Bresan darabjában — harminc évvel ezelőtt elképzelte és el játszatta. Ekét előadás­nak tulajdonképpen semmi köze sincs egymáshoz. Csak míg Szolnok létezik és ott valóban bemutatták a Hamletet Csiszár Imre sajátos felfogásában, addig Donja Mrdusa nevű falu nincs Jugoszláviában, miért is ott nem mutathatták be a Ham­letet, vagy ahogy állítólag ott mondták, az Omlelet. Annyi kö­ze mégis van egymáshoz a két produkciónak, hogy az elmúlt szerdán este egy időben sugározta mindkettőt a Magyar Te­levízió. A Macbeth szolnoki előadásának felvételét a második, az Omlet című színmű tévéváltozatát az első műsoron. Ez utóbbiról kell most szólni. Még a játék elején, úgy rövid tíz perccel a kezdés után azt mondja a képzeletbeli falu szerencsétlen sorsú tanítója Simuri- nának, a helyi milicistának: Nagy szolgálatot tettél volna a kul­túrának, ha nem Zágrábba küldenek téged bort eladni. Ugyanis e derék milicista, miután teljesítette küldetését, a helybeliek biztatására elment a színházba, ahol falubelijeinek pechére ép­pen Shakespeare Hamlet című drámája volt műsoron. Igaz, ő Omletnek értette ám a látható meséjét jól megjegyezte és az otthoni kupaktanácsnak el is mesélte éppen akkor, amikor azon töprengtek sűrű evések és ivások közben, hogy kellene valami előadásfélét csinálni, hiszen már egy évnél több ideje, hogy utoljára valaki muzsikált nekik a művelődési otthonban. A milicista javaslatát, hogy játsszák el az Omletet, nagy lelkese­déssel elfogadják, aztán, mert a darab kicsit nehezen érthető számukra, meg meglehetősen reakciós is a királyok és ha­sonlók szerepeltetése, a jobb sorsra érdemes tanítóval átírat­ják a darabot a helyi viszonyoknak megfelelően. A falu ap- raja-nagyja érdekelt a játékban és mert éppen az ötvenes évek elején vagyunk, amikor a jugoszláv kis falvakban is megvoltak a helyi kiskirályok, meg akadtak törvénytelenségek, máris kész a párhuzam Helsingőr és Donja Mrdusa között, s míg ott Claudius király öleti meg Hamlet atyját, itt az Omletben Claudius szerepére vállalkozó Bukara, a kiskirály helyi vezető csukatja börtönbe Omlet, azaz Skoko apját, megvádolva őt nagy értékű szövetkezeti sikkasztással, holott éppen ő a sik­kasztó, s a tanúnak kell megsemmisülnie. A szatirikus alaphelyzet adott: részben a két szituáció pár­huzama, részben a falu kupaktanácsának korlátoltsága, mu- csai önállósága és önelégültsége, sőt harminc év előtti hazai életünk nem egy vonása is tükröződik benne. Ivó Bresan darabját ezért játsszák sokfelé és ezért sikeres. Ezt viszont a tévéfeldolgozásról nem lehet egyértelműen elmondani. Gát György rendező füst, köd és porfelhő homályában játszatta végig az egész darabot és rendezői szándéka is általában ho­mályban maradt. Nyolcvanöt percnyi kusza kavargás pergett le előttünk, amelyben — mint Shakespeare drámájában — fény derült titkolt, vétkekre és olykor nevethettünk volna a har­minc év előtti falusiak színjáíszási •' szánalmasságán, talmi „reakcióellenességén”, icuiturálatlanságán, az egész falu lehe­tetlenségén. Szirtes Adám, Horváth József, Pécsi Ildikó, Kálay Endre, Gáspár Sándor, Balleay Géza és még nagyon sokan tettek-vettek a játékban, s közülük kiemelten kell említeni Hunyadkürti Istvánt, aki nemcsak a baj elindítóját játszotta, mert'az ő Simurinája látta Zágrábban a Hamletet, hanem ta­lán a legegyenletesebb alakítást is tőle kaptuk. Ivó Bresan darabját Romhányi József és Rigó Béla fordította, Deme Gá­bor és a rendező írta televízióra. De nem akadt a környéken egy, a darabbelihez hasonló falusi tanító, aki figyelmeztette volna őket, mint az tette Simurinával, amikor arról szólt: nagy szolgálatot tett volna a kultúrának, ha nem találkozik a Ham- lettel. Ebben az esetben Ivó Bresan darabjának is jót tett vol­na a találkozás elmaradása. * A feléig jutott az elmúlt héten a Nem kell mindig kaviár című NSZK tévéfilmsorozat, keddjeink egy esti órájának el­rablója. Hihetetlenül primitív fordulatai ellenére sem nagyon bosszantó, hiszen láthatóan nem is akarja a legkisebb mérték­ben sem a hihetőség látszatát kelteni, nem akar különösebb izgalmakat, három és fél évtizeddel a második világháború után nevetségesen könnyedre veszi az elhárító, és kémtevé­kenységet, s nagyon szép nőkkel szolgál, akiknek társaságában Lieven úrnak igazán nem nagy fáradság a nagyvonalú kalan­dor játszása. Benedek Miklós Már több éves múltra te­kint vissza az a kezdeménye­zés, ami a Mezőkövesd és Vi­déke Áfész könyvesboltjában született. Rendszeresen tarta­nak itt komoly zenei előadá­sokat, amelyeken természete­sen leforgatják a boltban megtalálható hanglemezeket Ebben az évben négy elő­adással emlékeznek Kodály Zoltán születésének 100. év­fordulójára. Az első alkalom­mal, február 3-án, a zene- szerző-tudós-zenepedagógus életművét dr. Lukács Gáspár ismertette; február 10-én, szerdán „A zenepedagógus és a zeneszerző” lesz a témája az előadásnak, s hangleme­zekről gyermek-, férfi- és ve­gyeskari müvekből mutatnak be részleteket. A következő két találkozó időpontja: feb­ruár 17. és február 24. A meg­jelentek között minden alka­lommal egy Kodály-hangle- mezt sorsolnak ki. A TIT sátoraljaújhelyi vá­rosi szervezete 1980-ban szervezett első ízben baráti kört — az általános iskolá­soknak. A tapasztalatokon felbuzdulva az elkövetkezők­ben tovább szeretnék erősí­teni a baráti köri mozgal­mat, a matematika és az idegennyelvek jobb elsajátí­tásához akarnak ezzel na­gyobb segítséget adni a ma­guk lehetőségei között Az idei terveik között egyéb­ként szerepel az idegennyel­vi tábor újbóli megrendezé­se is: orosz, angol és német nyelvből szerveztek — tavaly első ízb.en — idegennyelvi tábort, Kácsárdon. Az ismeretterjesztő tevé­kenységükben egyébként vál­tozatlanul nagy figyelemmel fordulnak a diákok felé — rendszeresen szerveznek pél­dául felvételi előkészítőket —, de egyre több előadást tartanak a helybeli üze­mekben is. A város 22 kü­lönböző vállalata, üzeme, in­tézménye közül 16-ban tar­tanak előadásokat, tanfolya­mokat. Az utóbbi időben egyébként Sátoraljaújhelyen is egyre népszerűbbek az úgynevezett közhasznú tan­folyamok. Űjabban sikerült a művelődési központtal közö­sen az értelmiség számára is vonzó előadássorozatot szer­vezniük. Főiskolai évkönvv Két nevezetes apropója is van a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola közel­múltban megjelent évköny­vének. Az egyik, hogy 450 évvel ezelőtt alapították a jogelőd református iskolát. A másik: az önálló tanítókép­zés 125. esztendejébe lépett. Ezek hát az apropók; mert manapság bizony megfogyat­koztak az évkönyvek. De a jubileum csak a körülménye­ket húzza alá — tartalmilag sokkal inkább meghatározó, hogy valamiféle szintézisét adják annak a tizenöt esz­tendőnek, amely legutóbbi évkönyvük megjelenése óta eltelt Ez a tizenöt év pedig mozgalmas volt a hazai pe­dagógusképzés, s a pataki is­kola életében is. Hogy mást ne mondjunk; 1976-ban emelték főiskolai rangra a ta­nítóképzőt. Tizenöt esztendőt áttekin­teni sem könnyű feladat — ráadásul, de hiszen ez hagyo­mányos „rovata” az iskolai évkönyveknek, ilyenkor szo­kás megjelentetni a pedagó­gusok és az oklevelet szer­zett hallgatók névsorát is —, főképpen nem akkor, amikor a fejlődés és a tevékenységi szint is szerteágazó. Az év­könyv szerzői mindenesetre a viszonylag szűkös terjedelmi „korlátozások” között is tö­rekedtek az alaposságra, s így valamelyest bepillantha­tunk nemcsak a tanszékek életébe, de a főiskolán folyó nevelési, kulturális tevé­kenységbe, a mozgalmi élet­be is. Mi több, külön fejezpt foglalkozik a gyakorló iskola mindennapjaival — s ez ért­hető, hiszen a pataki tanító- képzésnek mindig erőssége volt a gyakorlati munkára, a tanításra való felkészítés. Sok hasznos adat. alapos elemzőmunkából levont ta­nulságok — alighanem ez a főiskola legújabb évkönyvé­nek erőssége. S éppen ezért véljük úgy: nemcsak a hall­gatók figyelmére tarthat szá­mot az évkönyv, hanem min­denkiére. akik foglalkoznak pedagógusképzésünk helyze­tével. (cs. a.)- <t- A* Szünetben az iskolaudvaron. A régi épület tatarozását tavasszal folytatják. Itt van Magyarország! Földrajzóra - feleléssel. Fő a tapasztalás! A fizikaórán a közlekedőedényekről tanultak. Arrafelé nemcsak a tél tartja magát, hanem a hó is. Így azután egészen termé­szetesen hangzott az egyiK alsótagozatos tanítónő mon­data — Kiss Imre igazgató­val nézegettük a Major-kas- télybeü tantermeket —„test­nevelés óra lévén, indulnak szánkózni egyet”... A kas­tély belső termeit nemrégi­ben hozták helyre, most kí­vülről renoválják már hoz­zá is kezdtek, a. folytatással várják a tavaszt... Szünet volt. a hatalmas iskolaudvaron futkároztak a gyerekek ... Tehették ... Er­refelé bizony épp hogy érezhető a demográfiai hul­lám . . Mondja is Kiss Im­re; máig sem tudta meg­szokni. hogy kevés a gye­rek .. . Volt idő, amikor 660 tanulóju volt az iskolának, most alig 350. így azután bőven elférnek a termekben, délelőtt túl is jutnak a ta­nításon . . Délutánra marad­nak a szakkörök, az őrit órák, mindaz, ami hozzátar­tozik az iskolához .. . Mert a gyerekekkel nem vallanak szégyent. S nem­csak a sportban jeleskednek — a sportolásnak mindig is meg voltak a hagyományai a tállyai iskolában —. a to­vábbtanulók is helytáll­nak ... Igaz, a továbbtanu­lás azért nem minden gond nélküli. Valahogy még min­dig tartja magát a község­ben a nézet: csak az ipari szakmáké a jövő... Ez úgy a hatvanas években gyöke­rezett meg — mondja az igazgató —. s nehéz változ­tatni rajta. Ámbár... ám­bár most hárman is mező- gazdasági szakközépiskolába készülnek. a szomszédos Abaújszántóra. Évekig nem volt ilyen. Hogy melyek a divatos iskolák? A divatos szákmák? A lányok körében az óvónői, az egészségügyi szakközépiskola, fiúknál az ipari szakmák, no és persze az autószerelés!... S sok­szor bizony hiába mondják el: a túljelentkezések miatt könnyebben „kiesnek” a gye­rekek ... A fiúkkal egyéb­ként kevesebb a gond, a lá­nyokkal több ... Az igazgató és a községi tanácselnök, Pekó József nem szűkölködik tervekben. Kiss Imre úgy vélte: a tállyai gyerekek nincsenek hátrány­ban a városi tanulókkal szemben. Sőt, az állandó dél­előttös tanítás még előnyös is. Azután a szertárak is gazdagok, s hogy használják is az eszközöket, arról ma­gunk is meggyőződtünk. A lehetőségekhez képest a ta­nács is igyekszik segíteni ... Igaz, az óvodaépítés — „de arra nagy szükség volt!” mi­att mélyen nyúltak a „kö­zös-zsebbe”, de az elkövet­kező években nemcsak a ré­gi épületek tatarozását, a központi fűtés megoldását tervezik. Jut a figyelemből a pedagógusok lakáskörül­ményeinek javítására is A tanácselnök szerint minden­képpen rászolgáltak: van. aki 25 éve lakik méltatlan kö­rülmények között.. Néhány lakást már felújítottak, „ki­pofoztak” egy kicsit, az öt­éves tervben folytatni sze­retnék. Azután lenne még egy nagy álmuk: valahogy megoldani a művelődési in­tézmények helviséceond iá­it . . Van már rá elkópzelé- sük, s remélik a támoga­tást. . . Akkor egyébként — mondta Pekó József — a könyvtár is méltó helyre ke­rülhetne ... , Van azután még egy dé­delgetett tervük. Szeretnének egy szép tornatermet... De­ltát ez még csak terv. Ami valóság: társadalmi összefo­gásból sportpálya épült ... S mi van még? Hát bizony van elég sorolnivaló... A mű- helvterem. a rajzterem, s talán az is idetartozhat, hogy két díszítőművészeti szakkör is dolgozik... S, hogy a község is. meg a hegyközség és a kőbánya is, igyekszik segíteni a hétköz­napokat... Amelyek itt is ugvanúgv telnek, mint bár­hol másütt . • Csiitorás Annamária Fotó: Főj tán László ^PeLMl ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY A SZERSZÁM ÉS KISGÉP BOLTUNK ELKÖLTÖZÖTT, MISKOLC, PETNEHÁZY U. 6. SZ. ALÁ (a volt TVK-mintabo!t helyére). Telefon: 15-801. * Nyitva: hétfőn, kedden, szerdán, pénteken: 7.30-tól 16.30 óráig; csütörtökön; 7.30-tól 17.30 óráig; szombaton: zárva BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. EkügiemezÉ és ciiaáások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom