Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. február 9., kedd A szovjet segítséggel épült atomreaktor vezérlőterme. Atomerőművek somsaiban Az atomenergia-ipar fej­lesztése a KGST-országok hosszú távú energia-, tü­zelőanyag- és nyersanyag­gazdálkodási programjának fő iránya. A Szovjetunió műszaki közreműködésével az európai KGST-országok- ban és Kubában összesen több, mint 30 000 millió watt kapacitású atomerő­mű épül. A Szovjetunióban pillanatnyilag 25 atomerő­mű működik és további 10 épül. Szovjet közreműkö­déssel épültek, illetve épül­nek atomerőművek Bulgá­riában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Lengyelország­ban, Kubában, sőt még a KGST-hez nem tartozó Finnországban is. 1990-re várhatóan az atomenergia , biztosítja a testvéri országokban fel­használt villamos energia majdnem 25 százalékát, évente 75 millió tonna, tü­zelőanyag megtakarítását téve lehetővé. Ezenkívül óriási előny az is, hogy a hőerőművektől eltérően nem fogyasztják az oxigént, nem szennyezik az atmosz­férát. További előnyük, hogy megoldják a helyi tüzelőanyag-források hiá­nyát, szerves nyersanyago­kat takarítanak meg, és enyhítik a szállítási gondo­kat. Csupán egyetlen egy­millió kilowatt kapacitású energiablokk évente több tízezer vagon szenet taka­rít meg. A KGST-országok atom­erőmű-építésének új voná­sa a gyártási szakosodás. Csehszlovákiában például reaktoregységeket gyárta­nak nagy sorozatban. Bul­gária, Magyarország és Lengyelország további rész­egységek gyártására szako­sodott Ünnepi egyséiyüés a BIGEP-bei A Diósgyőri Gépgyár két munkásőr-százada tegnap dél­után tartotta évzáró-évnyitó, jubileumi ünnepi egységgyű­lését a vállalat kultúrtermé­ben. Az ünnepi egységgyűlé­sen, amelyen részt vettek a vállalat politikai és gazdasági vezetői — Begyik János, a nagyüzemi pártbizottság tit­kára köszöntötte a munkás- őröket, méltatta az elmúlt időszakban végzett eredmé­nyes munkájukat Az egység­gyűlésen a vállalati pártbi­zottság titkára és Molnár Miklós, a Miskolc városi munkásőr-zászlóalj parancs­noka egyéni és kollektív ki­tüntetéseket adtak át. Számo­sán vették át a Jubileumi Emlékjelvényt és egyéb ki­tüntetéseket. A Kiváló Század címet a Berényi András ve­zette 4. század munkásőrei nyerték el. A MAGTAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: iss2. február 9-töl Közép Eladási Devizanem Vértell árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 441,06 6 447,51 S 453,96 Ausztrál dollár 3 800,59 3 804,39 3 808,19 Belga frank 86,74 86,83 86,92 Dán korona 451,13 451,58 452,03 Francia frank 580,76 581,34 581,92 Hollandi forint 1 347,50 1 348,85 1 350,20 Japán yen (l(H)0) 149,10 1 149,25 149,40 Kanadai dollár 2 880,44 2 883,32 2-886,20 Kuwaiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK márka 1 477,31 1 478,79 1 480,27 Olasz líra (1000) 27,58 27,61 27,64 Osztrák shilling 210,72 210,93 211,14 Portugál escudo 50,92 50.97 51,02 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1 850,30 1 852,15 1 854,00 Svéd korona G05,84 60C.45 607.06 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 458,23 3 461,69 3 465,15 VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 9-TÖL Vásárolható legmagasabb Pénznem bankjegy­címletek Vételi árfolyam. Eladási 100 egységre. Ft-ban Angol font 50 6 254,08 6 640,94 Ausztrál dollár 50 3 690,26 3 918,52 Belga frank 5 000 84,23 89,43 Dán korona 1 000 438,03 465,13 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank 500 563,90 598,78 Oörög drachma 500 53,17 56,45 Hollandi forint 1 000 1 308,38 l 389,32 Japán yen (1000) 10 000 144,77 153,73 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2 796,82 2 969,82 Kuwaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvég korona 1 000 566,04 601.06 NSZK márka l 000 1 434,43 1 523,15 Olasz líra (1000) 50 000 26,78 28,44 Osztrák schilling 1 000 204,60 217,26 Portugál escudo 5 000 49,44 52,50 Spanyol peseta 5 000 33,74 35,82 Svájci frank 1 000 1 796,59 1 907,71 Svéd korona 100 588,26 624,64 Török líra 1 000 25,25 26,81 USA dollár 100 3 257,84 3 56SJ4 Eseményekről röviden A Francia Kommunista Párt va­sárnap befejeződött XXIV. kong­resszusán ismét Georges Mar- chais-t választották meg főtit­kárrá (középen). A képen: Mar- chais a kormányban részt vevő négy kommunista miniszierrei. JELENTÉS HELSINKIBŐL © A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága 1982. május 14—15-re össze­hívta a párt rendkívüli kong­Tájékoztatási EfSSZ-ínfmn Hétfőn Budapesten az ENSZ szervezésében nem­zetközi tömegtájékoztatási kerekasztal-konferencia kez­dődött a Hilton-szállóban. Ez az első ilyen rendezvény, amelyet az ENSZ-titkárság tájékoztatási főosztályának kezdeményezésére szocialista ország fővárosában tartanak. A program szerint a több na­pos találkozón a szocialista országok tömegtájékoztatási eszközeinek képviselői és az ENSZ magas szintű szakér­tői eszmecserét folytatnak, a világszervezet szerepéről a béke megőrzésében, a lesze­relésben, s ilyen összefüggés­ben foglalkoznak dél-afrikai problémákkal, az emberiség gondjai közé tartozó energia­kérdésekkel és élelmezési té­mákkal, a nemzetközi keres­kedelmi, gazdasági együtt­működéssel. Akasi Jaszusi, tájékoztatá­si ügyekkel megbízott ENSZ- főtitkárhelyettes a konferen­ciát megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Magyarország több mint egy évezredet átfogó államiságának történelme bi­zonyítja a világ dolgozói, s a gazdasági, kulturális és po­litikai hatások bő választéka iránti nyitottságát és érzé­kenységét. Földrajzi fekvésé­nél fogva is érdekelt a vi­lág békéjének és biztonságá­nak megóvásában. Ezért is hívták össze Budapesten ezt a kerékasztal-találkozót. Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató­ja köszöntötte ezután a kon­ferencia házigazdái nevében a résztvevőket. Hangsúlyoz­ta: nagy fontosságú és előre­vivő, hogy az ENSZ ilyen eszmecseréket rendez a vi­lág különböző térségeiben. Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság sokoldalú, aktív kapcsolato­kat tart fenn az Egyesült Nemzetek Szervezetével. X mostani tanácskozás is — összhangban a magyar kor­mány külpolitikai irányel­veivel és gyakorlatával — jól szolgálja az ENSZ-szel együttműködésünk fejleszté­sét. E rendezvényre olyan szakemberek jöttek össze — mondta —, akik mint a köz­vélemény informálói és for­málói, nagyban segíthetik a népek és nemzetek békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért folytatott küzdelmet A szocialista országot: tömegtájékoztatási vezetői és az ENSZ szak­értői kerékasztal-tanácskozást tartanak Budapesten. A képen (bal­ról jobbra): Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Akasi Jaszusi, ENSZ-főtitkár-helyettes és Lakatos Ernő, az MTI vezérigazgatója. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban üdvözölte Truong-Chinh-t, a Viet­nami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökét 75. szü­letésnapja alkalmából. Marjai HM látogatása Tataüp resszusát. A tanácskozás fel­adata mindenekelőtt az, hogy hozzájáruljon a pártegység erősítéséhez és a párt tö­megbefolyásának fokozásá­hoz. SZÉTVERTÉK © Vasárnap napvilágot lá­tott a „Vörös brigádok” ter­rorszervezet VL számú köz­leménye a decemberben el­rabolt és januárban kisza­badított Dozier, amerikai dandártábornok, NATO-ío- parancsnok-helyettes ügyé­ben. A közlemény beismeri, hogy a tábornok kiszabadí­tása a legkomolyabb csapást mérte az olasz szervezetre és az olasz nyomozó szervek szétverték Venetoi „hadosz­lopukat”. ROSSZABBODNAK @ Rosszabbodnak India és az USA kapcsolatai — állapí­totta meg egy amerikai heti­lapnak adott interjújában Indira Gandhi, indiai minisz­terelnök. A kormányfő sze­mére vetette Washington­nak, hogy az nem érti meg India délkelet-ázsiai helyze­tét és gondjait. LUMP PB-ÜLÉS 9 A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­sága az ország társadalmi, politikai és gazdasági hely­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hét­főn látogatást tett a Tatabá­nyai Szénbányáknál. Kapo- lyi László, ipari minisztériu­mi államtitkár és Kovács László, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete főtitká­rának kíséretében a csorda­kúti bányában megtekintet­te az akna nyugati frontfej­tését, ahol hazánkban eddig még nem alkalmazott új mű­velési és biztosítási mód­szerrel fejtik a szenet. A tö­megtermelő fejtésben felsze­relt különleges, rendkívül nagy teherbírású biztosító szerkezetek magyar—NSZK kooperációban készültek. A bányalátogatás után a Tatabányai Szénbányák köz­ponti székházában Fekete Lajos vezérigazgató és Sóly­mos András ■ vezérigazgató­helyettes tájékoztatta a kor­mány elnökhelyettesét az eocénprogram jelenlegi hely­zetéről. A vállalati tájékoztató után a különböző szénmeden­cékből érkezett szocialista brigádvezetőkkel találkozott a miniszterelnök-helyettes. A kötetlen eszmecserén szó esett az iparág helyzetéről, felada­tairól, így arról, hogy 1982- ben az eddiginél nehezebb feltételek között 26 millió tonna szén felszínre hozása vár a bányászokra. A kor­mány azt várja az iparág­ban dolgozóktól, hogy nö­veljék a minőségi szén ará­nyát, s ebben különösen nagy feladat hárul a szocialista brigádokra. Román vámtörvény Külföldiek részére megtil­tották a következő élelmi­szertermékek kivitelét az or­szágból: hús, étolaj, búza- és kukoricaliszt, cukor, rizs, ká­vé, kakaó, méz, olajbogyó, tiszta szesz, zöldség, gyü­mölcs, bors és egyéb import­fűszerek. Százszázalékos vám­illeték valutában való meg­fizetésével a következő mennyiségben vihetők ki élelmiszertermékek: 15 deka húskészítmény és konzerv. 15 deka cukorka, csokoládé. 5 deka importtea, 1 liter 22 fokot meghaladó tömény sze­szes ital, 2 liter bor, sör. Ezektől eltérő élelmiszerter­mékek csak 50 lejig terjedő értékhatáron belül vihetők ki az országból, ugyancsak vámilleték megfizetésével. Kiutazáskor a turisták vámilletékmentesen vihetik ki behozott javaikat, továb­bá a valutáért vásárolt tár­gyaikat és 1000 lejig aján­dékaikat. Vámilleték megfi­zetésével ugyancsak kivihe­tik az 500 lei összértékig vá­sárolt javakat, továbbá száz százalékkal emelt vámmal az 5000 lej összértéket nem meghaladó javakat. Vietnami látogatása során N. V. Ogarkov marsall, a Szovjetunió vezérkari főnöke Tien Phongnál meglátogatta a vietnami néphad­sereg egyik alakulatát. zetéről tanácskozott. Rámu­tatott a Politikai Bizottság, hogy a munkahelyi pártszer­veknek és szervezeteknek ak­tívan részt kell venniök a konkrét gazdasági problémák megoldásában. Az ülésen foglalkoztak a Központi Bi­zottság VII. plenáris ülésére tett előkészületekkel is. Romániában új vámtör­vényt adtak ki, amely módo­sítja és nagyrészt hatályon kívül helyezi a korábbi ren­delkezéseket. A vámügyi sza­bályzat jóváhagyásáról szóló államtanácsi rendeletet a hi­vatalos közlönyben tették közzé, s az új szabályozások már életbe léptek. UÉstafc Hétfőn megnyílt Hévizet»» KGST gépipari együttműkö­dési állandó bizottságának 87. ülése. A megnyitón Mé­hes Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter üdvözölte a részt­vevőket — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vi­etnam és Jugoszlávia dele­gációját. „Alice csodaországbao’* A Fehér Ház költségveté­si előterjesztését az amerikai képviselőház­ban afféle „Alice csodaor­szágban” szemlélet jellemzi. Ez a cím nem éppen hízel­gő a Reagen-tervezetre, tud­niillik „Alice csodaország­ban” éppen 150 esztendeje jelent meg. Ez egy klasszikus mesekönyv-bestseller, amely irreális elemekre épül. A Reagen-tervezetben is bőven előfordulnak irreális elemek, ezért kapta ezt a nem ép­pen hízelgő hasonlatot. Az elnöki tervezet az új pénzügyi esztendőre 91,5 mil­liárdos hiánnyal számol. De valószínűleg ennél is több lesz a deficit. Még jól em­lékszünk, hogy Reagen mennyire támadta a Carter- kabinetet költségvetésük ki­egyensúlyozatlansága miatt. Mindenesetre — állapítják meg az amerikai lapok — az új költségvetési évben gaz­dasági csoda helyett várha­tóan 135 milliárdos hiánnyal kell számolni. Ráadásul úgy, hogy az amerikai kormány folytatja a katonai kiadások emelését és a szociális ki­adásokat lefaragják. Ezt az arányt a kormány csak úgy tudia fenntartani, ha fenn­tartja a háborús pszichózist. Hogy mindez nagyon sokba kerül Amerikának és a vi­lágnak. nem számít. Miköz­ben egyre kevesebb iut szo­ciális célokra, egészségügyre, nyugdíjra, oktatásra. De mt anvahaióra. fegyverre, több mint 257 milliárd dollár S ehhez még veevíik hozzá, hogv júliustól ismét csök­kentik a leggazdagabb- k adóiát. Talán felesleges meg­kérdezni: kik fizetik meg a fegyverkezés újabb mammut- terheit az USA-ban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom