Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. február 6., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 F Mint ismeretes, ez év októ- ' terében tartja hatodik kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az országos fórumra már megkezdődött a felkészülés, hiszen ezekben a napokban az alapszerve- zetek tagjai már sorra tartják választó taggyűléseiket. Ezt követően a lakóhelyi és munkahelyi vezetőségek tartják meg küldöttválasztó ösz- szejöveteleiket, amelyeket május 7-e és június 6-a között a városi és járási szintű választó és küldöttgyűlé- •ek követnek majd. A megyei vezetőség küldöttgyűlésének időpontja 1982. augusztus 28-a, helye pedig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. Az ezzel kapcsolatos feladatokról, teendőkről tanácskoztak tegnap a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai is. A tanácskozáson a szervezeti, módszertani feladatok és káderelőkészítési teendők ismertetése után javaslatokat tettek a vöröskeresztes munkában kiemelkedő eredményt elértek jutalmazására és kitüntetésére. Az egészségügyi ellátás szerves része a fogászat, amely igen sokrétű feladatot foglal magába. így a szűrővizsgálatot, a góckutatást, a fogínykezelést, a fogkőeltá- volítást, a fogtömést, gyökérkezelést, foghúzást, pótlást és sorolhatnánk még tovább, mi mindent. A színvonalas ellátáshoz a jól felkészült, és a lakosság létszámának megfelelő szakemberek mellett elengedhetetlen a megfelelő gépi műszerpark, és a jó minőségű íogtechnikusi munka. Az 1980. évi adatok szerint országosan háromezer-négyszáz lakos ellátására jutott egy fogorvos. Özdon az ellátandó terület létszámát figyelembe véve tizenkét fogorvosi állás megszervezésére és betöltésére van lehetőség a kórház-rendelőintézeti egységben. Az utóbbi hat év során azonban mindössze hét állást töltöttek be a városban. Ennek alapján megállapítható, hogy az országos átlaggal szemben Ózdon tízezer lakos ellátására tartozik egy fogorvos, sőt, az utóbbi időben ez az arány tovább romlott. 1978—79-töl a fogorvosok munkaköri kötelessége az iskolafogászati ellátás, amely a jövő nemzedék egészségmegóvásának lényeges meghatározója. Az elmúlt esztendőtől új szervezési és szakmai irányelvek szerint működik Ózdon az is- kolafogászat. Ennek fontos része az a szűrővizsgálat, amelyet a város általános iskoláiban, a negyedik, ötödik és hatodik osztályos tanulók körében végeztek és amelynek tapasztalatai nagy segítséget jelentettek az éves munkaprogram összeállításában. Az ellátásban az ala- ' csony szakorvosi létszám mellett nehézséget jelent még a gépek karbantartása, amelyet a Röntgen Technikai Vállalat észak-magyarországi kirendeltségénél végeznek Egerben. A hosszú átfutási idő fennakadást okoz a folyamatos napi munkavégzésben, különösen a sürgős javítások idején. Ezzel ellentétben a kézi műszerellátottság viszont jónak mondható. A szülőföldek „pgfítása” Hegyalján Az igazi tokaji „hegyen” terem — tartották Tokaj - Hegyalján a régiek. Ezzel a megállapítással természetesen a mai gazdák, szőlészek, borászok is egyetértenek. Amíg ugyanis az alacsony fekvésű, úgynevezett „szoknyaföldek” inkább a nagyobb mennyiséget adják, addig a tüzes, zamatos minőségi desszert borokat a hegyoldalak terméséből szűrik. A történelmi borvidék 300—400 méter magas hegyeinek déli, délnyugati fekvésű oldalain terülnek el a szemnek is gyönyörű, kordo- nos szőlőtáblák. Különösen a 17 százalék feletti területek a legjobbak a világhírű tokajit termő furmint-, hárslevelű- és muskotályos-ül- tetvények létesítésére. Ezért a nagy múltú borvidék jelenleg is folyó rekonstrukciója során főképp ezeken a magas lejtőszögű parlagföldeken hoznak létre új szőlőtáblákat. A tokaji napjainkban igen keresett nemes ital a világpiacon. Érthető, hogy az állam támogatja azokat a gazdaságokat és egyéni termelőket, akik új ültetvények telepítésére vállalkoznak. S mennél magasabban fekvő területeket ültetnek be gyökeres oltvánnyal, annál nagyobb az állami támogatás. A szőlőtermesztés kedvező feltételeit a telepítés megkezdése előtt igyekeznek megteremteni. Ezt a célt szolgálja a komplex melioráció. Ezt elsősorban az teszi szükségessé, hogy Tokaj- Hegyalján igen nagy a talajpusztulás : átlagosan eléri hektáronként az évi *70 ton- Bát, sőt a 12 százalék feletti lejtőszög esetében még a 200 tonnát is. A teljes melioráció azt jelenti, hogy egyidejűleg elvégzik a területrendezési, talajvédelmi és víz- rendezési munkákat. Az eróziónak, vagyis az értékes termőtalaj lepusztulásának megakadályozására kisebb- nagyobb teraszokat építenek, a csapadékvizeket betoncsatornákon levezetik a hegyoldalakról, és ciszternákban, tározókban gyűjtik ösz- sze. S amikor erre szükség van, tavasszal és nyáron felhasználják öntözésre és per- metlé készítésére. A telepítés és a melioráció terén jó példával jár elöl Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlészeti-borászati nagyüzeme, a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Borkombinát, ahol külön meliorációs üzemág végzi ezt a munkát Stumpf Miklós üzemágvezető irányításával. Eddig összesen 300 hektárnyi ültetvény komplex rendezését, termő- és parlagföld „gyógyítását” végezték el. Erre 57 millió 898 ezer forintot költöttek. Most készültek el a módi Kakas- dűlő és a sátoraljaújhelyi Köves-hegy tábláinak rendezésével, meliorációjával. A borkombinát ezt a nagy jelentőségű korszerűsítési munkát a magas lejtőszögű területeken természetesen tovább folytatja. De nemcsak az új telepítések előtt, hanem ahol ez szükségesnek látszik, a régi szőlőtáblákon is végeznek ilyen jellegű munkákat. így kívánja ezt a tokaji bor világhírének megőrzése és további öregbítése. (h. j.) 1 Bükkzsérc különleges 0 időjárását emlegetik a faluban, szeretettel, a szomszédos községekben némi malíciával: „Ti napsütötte falu ...” Tény, hogy a zimankós, hófúvásos februárban is ragyogó napsütésben fogadott bennünket... Sokan járnak az utcákon. Atérve a Cseresznyés patakon, a harmadik házban a Budapesti Fehérnemű Szövetkezet bükkzsérci telepének nagyszalag részlegét találjuk. — Sokat: jelent nekünk ei a telep — mondja Molnár Piroska technikus. — Százunknak oldódott meg helyben a munkalehetőség. Az átlagkeresetünk háromezer forint, meg lehetünk elégedve. Egy másik épületben van a kismama-szalag, ott tizenöten termelnek, és van egy befejező részleg. Pillanatnyilag szovjet exportra ott- honkákat készítünk. Egyike a faluban végezhető munkának. Messze túlhaladva azt az időt, amikor a falubeliek, az asszonyok is summásnak mentek, vagy a nehezebb fald termeléshez. A falu egyik szép házában lakik Szántai Gyuláné, Borbála néni, aki 1928-tól nyolc évig dolgozott summások- kal, főzött száz emberre, sütött naponta 22 kenyeret. — Más, nehezebb világ volt — mondja. — Hathónapos szerződéssel mentünk el... A fiataloknak köny- nyebb, aki igyekszik, szépen gyarapodhat, mint itt a faluban legtöbben. Borbála néni igazát a faluban épült több szintes házak sorai bizonyítják. Letelepedtek a pedagógusok is. Egy utcában, kilencen peda- góguskölesönnel épített házakban. Itt maiadnak a faluban. — Mi az, ami itt tartja az embereket? — Nem kis dolog az, ha egy falut szeretnek a lakói ... — kezdi a beszélgetést Földes József iskola- igazgató. — A zsércieket feldúlta a tatár, adóztak a töröknek, volt hogy csak mész- égetésből éltek meg, vagy elmentek summásnak... Mégis szeretik a nehéz sorban élt családok leszármazottai a falut — Titkot keressünk? — Van ennek a falunak valami bája, ami megragadja az idegent is. Hangulata. Nyaranta nagyon sok a turista, a Bükki Nemzeti Park területén vagyunk, gyönyörű vidék... ■ Bükkzsérc Ahol mindig süt a nap Három embernek hat mészégető-kemence van. És persze akkor is, ha letelik a gyes és én is visz- i szamegyek dolgozni... Anitáéktól egy jókora i „macskaugrás” a faluban | Kovács Feri bácsi, akit a fa- ■ luban ezeregy mesterként | tartanak számon. Stílsze- ■ rüen a műhelyében találjuk. J Keze nyomán faragott pol- ’ , cok, tükrök, asztali órák, • zengő citerák bomlanak ki J a fehér faanyagból, « — Nem tanította ezt ne- ■ kém senki — világosit fel a 1 mesteri munkák készítője. — Kedvem volt a fával fog-" « lalkozni... Most meg nem | győzöm csinálni, vittek már ■ belőle Svédországba is. Sok zsércinek él rokona J külországban, elvándorlásuk ötven évre tehető vissza, > amikor annyira nem volt [ megélhetési lehetőség. i •— Hogy mennyire meg- i változott a körülményünk mára, azt igazolja, szép ősz- j szegű takarékbetétek van- ( nak a zsérciek nevén a va- » karékszövetkezetben — tájékoztat Földes József, mi- ■ közben a patakot kísérő főutcán haladunk végig. Ott, i ahol ABC, bolt, eszpresszó, iparcikkbolt és a „becsület- ■ süllyesztő” névvel becézett italbolt vannak sorban; van ( Gelka-kirendeltség is, és he- i tente szállítják az ivóvizet a J csecsemőknek. Két szép ló húzta szekér halad el mellettünk. ! — Már csak öt-hat fogat j van a faluban, de vagy har- • mine évvel ezelőtt 240 pár J ló is volt Bükkzsércen — i mondja Földes igazgató, aki — mint kiderült — a köz- i ség történetét dolgozza fel, tud tehát mindent a falu- ■ ról, amit illik. — Itt rögtön 1 a faluszélen még van három , mészégető, pillanatnyilag • ennyien foglalkoznak vele, J pedig szép pénzt hoz a kony- i hára. Az égetőkbe 200—300 má- > zsa mész fér. Nemsokára oe- ] gyújtják őket. A tulajdonos i Zsigulija kellő biztonságban, távol áll tőlük ... A falu monográfiájában említik, hogy néhány száz ' éve két bükkzsérci fiatalember járhatott messzi is- { kólába. Ma 165 általános js- i kolás van a faluban, járhat- J nak „oskolába és okulhat- i nak a tudományokból”. A kertekben, villanyoszlo- ' polcon sok kis odút, fészket J láttunk; ki- és beröppenő i madarakkal... ‘ Köpöczi Edit [ Fotó: Fojtán László Tíz eve - százan Kelemen Györgyné Fridel Julianna a kétéves Anitával gyesen van odahaza. — Amíg meg nem született a kislány, az egri Agria bútorgyárban dolgoztam — öleli magához az idegenektől kicsit megszeppent gyereket. — A férjem katona, így most ketten lakunk itt édesanyáméknál. Neki csőhálózat-szerelés a foglalkozása Mezőkeresztesen. Kétfelé dolgozunk, ha idehaza Anita májusban lesz kétéves A falu legfelső utcájának pereméről nagy területet lát be a szem. A Török utat, a Patkó-hegyet, az Ódor-he- gyet, a Paphegyesét... és a napfényben fürdő falut Megérkezik a déli busz Mezőkövesdről. Sokan dolgoznak a faluból Kövesden, Egerben, de van aki egészen a fővárosba ment munkát vál Iáink i- „A jó fa adja, ami benne van ...”
