Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1982. február 27., szombat EbZAK-M AC? VARORSZAC? 3 Nemcsak ezer tonnákban számolnak r változások r A gondok nem újkeletűek, nagyon is régiek. A kohá­szati termékek iránt immár évek óta csökken a keres­let a külpiacokon, fokozato­san erősödik a recesszió. Ma­gyarán: nem kell annyi nyersvas, acél, hengereltáru, félkész és késztermék, mint mondjuk öt esztendővel ez­előtt; ha fel is veszi a piac, kevesebbet fizet a vevő. Csökken a kereslet, csökken az árszínvonal. Növekednek viszont a termelés költségei. Ez van külföldön. És itt­hon? Nem különben. A visszafogott beruházási ütem nem élénkíti a kohászati ter­mékek iránti keresletet a hazai piacokon sem. Válság­jelek ezek a javából, s ter­mészetesen nem kímélik ha­zai kohászati vállalatainkat, így az Ózdi Kohászati Üze­meket sem, ahol — úgymond •— a kedvezőtlen hatások - ellensúlyozására nagyon is konkrét feladatok fogalma­zódtak meg. Nyomós oka ram annak például, hogy a vállalati te­vékenység középpontjába — a korábbi éveket meghaladó­an — mindinkább a haté­konyság növelése került, s ezen belül is alapvető cél­ként: a piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazko­dás, a gazdálkodás haté­konyságának javítása, a vál­lalati jövedelmezőség növe­lése. Ezt a célt szolgálják az elhatározott közép- és hosz- szú távra szóló fejlesztési el­képzelések is. E fejlesztések alapvető célja, hogy a gyár­tási költségek csökkentése mellett lehetőség nyíljék a nagyobb nyereséget biztosí­tó, a piacokon jobban érté­kesíthető nagyobb értékű termékek gyártására. Ami pedig a termelést il­leti, kitapintható jelei van­nak, hogy a megváltozott gazdasági körülmények ha­tására e téren 'is igencsak alapos változás következett be Ózdon. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy a ter­melésben mindinkább figye­lembe veszik a piac, a meg­rendelő partner igényeit. Ha megrendelőről, vásárlóról van szó. manapság nemcsak ezer, vagy tízezer tonnákban számolnak, hanem ötven, vagy esetleg száz tonnában is, mondván: meg kell ra­gadnunk a kisebb, de meg­felelő hasznot hozó lehetősé­geket. Bizony, ez az alapál­lás meglehetősen szokatlan egy olyan vállalatnál, ahol az elmúlt évtizedekben meg­lehetősen nagy tételekben szá­moltak. Most: a kis üzlet is üzlet, s ha megéri, akkor szál­lítani kell. Csakhogy ehhez áz alapálláshoz, ehhez az új követelményrendszerhez al­kalmazkodni kellett a tö­megtermeléshez szokott üze­mekben, gyáregységekben. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a termelő munka­helyeken sikerrel alkalmaz­kodtak az imént említett kö­vetelményekhez. — Az OKÜ-ben tulajdon­képpen három gyáregységet érintett az új követelmény- rendszer — mondja Mura Imre,' a hengermű gyáregy­ség vezetője. — Elsősorban az acélművet, ahol soha any- nyiféle acélminőséget nem gyártottak, mint az elmúlt egy-két évben. Ez érthető is, hiszen az egész vállalati koncepció a minőségi tö­megacél gyártására irányul, illetve azt szorgalmazza. Ezért történnek az új fej­lesztések, eljárások. A köve­telményekhez való igazodás, vagy ha úgy tetszik, felnö­vés, érzékelhető a rúd-drót- hengermúben és itt, nálunk is; hiszen a két utóbbi ter­melőegységben készül a ter­mék, ami végül a piacra, a felhasználókhoz kerül. Több új termék is bizonyítja, hogy tudjuk azt gyártani, amit a vevő kér. Persze ko­rábban is tudtuk volna, csakhogy nem volt rá szük­ség, vagy inkább helyesebb úgy mondani: nem figyel­tünk oda az úgynevezett kis megrendelőkre. Egyszerűen azért nem, mert nem érte meg. A korábbi évek gya­korlata tele van idevonatko­zó konkrét példákkal. _ ... ? — Ha engem a hengermű­ben vagy más termelő mun­kahelyen öt vagy hat évvel ezelőtt megkeresett egy ki­sebb vállalat, vagy szövet­kezet illetékes szakembere, és megkérdezte: tudunk-e ilyen vagy olyan terméket, profilt gyártani; vagyis igényt jelentett be, akkor én, mint kísérletező kedvű szak­ember, természetesen lelke­sedtem. Rajzoltam, számol­tam, mérlegeltem a gyártás lehetőségeit. Aztán, amikor biztos voltam abban, hogy meg tudom csinálni, akkor felmentem az ilyen ügyek­ben illetékes osztályra, ahol rendszerint megkérdezték: és mennyi kell belőle? Csak száz tonna? Ugyan... Kér­jen ötezret. Akkor majd szállítjuk. Egyszóval, a kis üzlet nem volt üzlet. — És most? — Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy mindent gyárt­sunk, amit vesznek. Most úgy mondjuk, hogy ezek olyan kis lehetőségek, de számos példa van arra, hogy ezek a lehetőségek jelentős hasznot eredményeznek. Jó példa erre a teherautók, ka­mionok, tartálykocsik gyár­tásához szükséges, úgyneve­zett extrakerékpánt. Egy ré­gi szelvény korszerűsített változatát kezdjük gyártani. Most hengereljük az első hatszáz tonnát. Jugoszláviá­ban, Olaszországban és itt­hon is van piaca. Egy má­sik új termék, a talajmaró kés, vagy a hengerműben használatos kifejezéssel: a pengeprofil. A Győri Va­gon- és Gépgyár kérésére alakítottuk ki ezt az új hen­gerelt szelvényt oly módon, hogy a további feldolgozás során már nem szükséges marózni, feldarabolni és for­gácsolni. Tulajdonképpen egy félkész terméket szállítunk Győrbe, s mert a további megmunkálás elkerülhető, így a készterméken is na­gyobb a nyereség. — A mezőkövesdi AUTÓ- VILL. kérésére kezdtünk fog­lalkozni a különleges mére­tű és minőségű laposacélok gyártásával — folytatja a gyárvezető. — Igaz, a kísér­letek meglehetősen sokáig tartottak, de végül is a na­pokban már megkezdtük az üzemszerű gyártást. Egye­lőre csak mintegy ezer ton­nára van piac, de a termék kiváló minősége, úgy vé­lem, további lehetőségeket kí­nál. — Nem titok, az ÓKÜ ez­zel az új termékkel az idén BNV-díjra pályázik, de sem minőségben, sem pedig a kí­sérletekre fordított szellemi energiában nem marad el et­től az úgynevezett „Nógrádi E”-profil, amelynek történe­téről a következőket mondja a gyárvezető. — Nógrád megyéből —in­nen a Nógrádi E-profil el­nevezés — egy kaparószalag tagokat is készítő bányagép­gyártó vállalattól kaptuk a megrendelést. Szükségük van — mondták — olyan kapa­rószalag tagokra, amelyeknek importvásárlása meglehetősen körülményes és persze, drá­ga. Elmondták, lerajzolták, milyen szelvényre van szük­ség. A szelvény egy nyom­tatott E betűre hasonlít. Eléggé fogas feladat elé ál­lított bennünket a hengerlés megoldása. A kísérleteket másfél évvel ezelőtt kezd­tük, s most már ózdi profil­ból készülnek a nógrádi ka­parótagok. Ide kívánkozik, hogy a hazai bányagépgyár­tás örvendetesen sok kérés­sel fordult hozzánk, s ezek­nek kielégítését fontos fel­adatunknak tartjuk. Szarvas Dni Fiatalok és idősebbek gondja r _________ S egít az ETK Alig telik el nap mostaná­ban, hogy ne olvasnánk, hal­lanánk a fiatalok és kevésbé fiatalok egyik legégetőbb gondjáról — a lakásról. Akik 'nem jutnak hozzá — az álla­mi erőforrások korlátái miatt, azok számára sovány vigasz, hogy a megyében — Miskol­con kívül — csak az idén 1100 állami és OTP-lakást adnak át. Hasonló „érték” körül mo­zog a Miskolcon felépítésre kerülő lakások száma E tények ismeretében is egyértelmű, hogy a lakáskér­dés még sokáig napirenden lesz, hiszen az állami lakás­építés nem képes követni az újratermelődő igényeket. A megoldás egyik módja ezért a magánerős-építés és annak fokozott támogatása lehet. Az építkezés azonban nem kis vállalkozás, ezt tudják azok is akik legfeljebb lát­ták mások építkezését. Nem könnyű, azért seni, mert az építészet csakúgy, mint a vv lágon minden, mozog, válto­zik. Az építészetnek gazdasá­gi-műszaki. sőt, művészeti oldala van, és még nem is szóltunk a különböző előírá­sokról, rendeletekről. Az ezekhez szükséges infor­mációs bázis alapjait az épí­tésügyi ágazat mintegy 30 éve vetette meg, amikor meg­alakította az Építésügyi Tá­jékoztatási Központot. az ÉTK-t. Ez a szervezet az el­múlt évtizedek és évek so­rán jelentős változáson, fej­lődésen ment keresztül. Szer­vezete korszerűsödött, s ma mar az egész országban ki­alakult az ÉTK irodahálózata. A szervezeti változások mellett, bővült tevékenységi köre is. S ma már olyan szol­gáltatásokkal ál! a felhaszná­lók — tervezők, kivitelezők, építtetők — rendelkezésére, amelyek jelentősen megköny- nyítik az igénybevevők dol­gát. Az ÉTK műszaki könyv­tára, filmlaboratóriuma. filmkölcsönző szolgálata, ki­adványai, stb. jelentős mun­kát, utánjárást, anyagi ki­adást takarítanak meg, fő­ként a „kezdő” építőknek. Borsod megye ETK-irodája — Miskolcon, a Petőfi utcán — az azonos feladatokból adó­dóan, nemcsak közvetíti az ÉTK szolgáltatásait, hanem helyben tanácsot is ad a ma­gánépítők számára. Emellett itt olyan ajánlott tervek meg­vásárlására is mód van, ame­lyekre — az engedélyezés után — az OTP nagyobb összegű hitelt is nyújt. Az z ryagellátás is kedvezőbb, mert az ajánlott tervek szer­kezetei és anyagai méretkoor­dináltak szabványosak. A be­lőlük készült lakások viszont tetszetősek, külsejükben is kifejezik az épület tartalmát, hangsúlyozzák belső funk­cióját — a lakás, otthon ál­lapotát. —buche rt— A papírgyárban Automata gépen készülnek a cukrásztálcák a Diósgyőri Papírgyárban i » ; > I i í i i i i i i Fotó: laczó József J Brigádvezetők tanácskozása (Tolytatás az 1. oldalról) Az értekezlet négy olyan brigádnak ítélte oda az Igazgatóság Kiváló Brigádja címet, amely ez idáig leg­alább ötször érte el az aranykoszorús szintet. Kiváló kollektíva lett a Kő- és Vízi Szállítási Üzem Csapágy ne­vet viselő, Palumbi János által vezetett brigádja, az I. szakaszmérnökség Szemén Kálmán által vezetett Gor­kij, a műszaki-biztonsági szolgálat Münnich Ferenc ne­vét viselő kollektívája, ame­lyet Kovács Lajos vezet, va­lamint a környezet- és víz­minőség-laboratórium Vá­sárhelyi Pál nevet viselő brigádja, Urszin Lajos veze- téséveL Növekvő követelmények Kilencszázhatvan brigád­tag képviseletében, hatvan­hat brigádvezető vett részt tegnap délelőtt az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci szállítási üzemegységében megtartott brigádvezetői ta­nácskozáson, amelyen dr. Lénárt József igazgató szá­molt be az elmúlt évben végzett munkáról, a soron következő feladatokról. El­mondta: — A kiváló egység címért folyó szocialista munkaverseny valamennyi feltételét teljesítette a kol­lektíva; összességében ja­vultak a termelékenységi mutatók értékei. így például az egy fuvarórára jutó áru­tonna-tervet 3.5 százalékkal teljesítették túl, a munka termelékenysége 2 százalék­kal növekedett, míg a 100 kilométerre jutó üzemanyag­megtakarításban az 1 száza­lékos csökkenéssel szemben 4 százalék valósult meg. Ke­vesebb volt a balesetek szá­ma. halálos kimenetelű bal­eset nem következett be az elmúlt esztendőben. Az igaz­gató hangsúlyozta, hogy az eredményekben nagy részük van a szocialista brigádok­nak, a munkáskollektívák kezdeményezte szocialista munkaversenynek, hiszen hathatósan segítették a ter­melési célok megvalósulását, munkájuk révén javult a költséggazdálkodás, az üzem­egység nveresége. Erősödött a szocialista munkaerkölcs, minden szinten emelkedett a szakmai színvonal a miskol­ci üzemegységnél. A továbbiakban arról szólt hogy a növekvő követeimé nyék. a feladatok teljesíté­séhez jó alapul szolgál az eddig végzett munka, a bri­gádokba tömörült munkás­kollektívák kezdeményező­készsége, s a vállalások tel­jesítéséhez a gazdasági veze­tés minden tekintetben biz­tosítja a feltételeket- Fő fel­adat — mondotta — a ter­melékenység további növelé. se, a takarékos gazdálkodás, az eredmény gyarapítása, hi­szen csakis ezek biztosíthat­ják a személyi jövedelem to­Megyénk 77 ipari szövet­kezetében 5200 fiatal, az összlétszám 51,6 százaléka dolgozik. Ez az arány azt mutatja, hogy a fiatalok sze­repe ipari szövetkezeteink­ben meghatározó, nagy ré­szük van azokban az ered­ményekben, amelyeket az el­múlt tervidőszak során elér­tek. Jelentősen nőtt az ipari termelés, emelkedett a kül­kereskedelmi értékesítés, ezen belül 170,5 százalékkal növekedett öt év alatt a nem rubel elszámolású értékesí­tés. Az ipari szövetkezetek ugyanezen idő alatt 86,9 mil­lió forinttal több nyereséget realizáltak, mint az előző tervidőszakban. Számos szö­vetkezeti' kitüntetés bizonyít­ja, hogy az ipari szövetkeze­tek többsége rugalmasan al. kalmazkodik a piaci változá­sokhoz, az igényeknek meg­felelően korszerűsíti termék- struktúráját; hogy a szocia­lista munkaverseny sikerek­re serkenti a közösségeket. A szövetkezetekben lezaj­lott ifjúsági parlamentek után tegnap, pénteken került sor az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségé­nek ifjúsági parlamentjére. Kovács György, a szövetség megyei ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte az 59 küldöttet és vendégeiket, köztük Mészáros Vilmost, az OKISZ elnökhelyettesét. Az előzőleg kézhez kapott írásos beszámolóhoz Kolláth Sándor, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az 1976 novemberében megrendezett szövetségi ifjúsági parlament intézkedési tervében foglal, takból sok minden megvaló­sult az évek során, ám — mint az ipari szövetkezetek ifjúsági parlamentiéin is ki­derült — sok a „továbbélő” igény, s ez azt jelenti, hosv nem mindenben sikerül* végrehajtani a terveket. To­vábbra is sok helvütt gondot okoz a fiatalok lakáshelyze­te, a szakmunkás-utánpótlás vábbi növekedését a tniskoW ci üzemegységben is. Az igazgató beszámolóját követő hozzászólások után a tanácskozás állást foglalt ab­ban, hogy az elmúlt évben végzett munka, a gazdasági eredmények alapján megpá­lyázzák a Kiváló Üzemegy­ség címet ügye, a pályakezdők támo­gatásának kérdése és a klub­élet hiánya. Javult a fiatalok részará­nya a szövetkezeti testüle­tekben, de sajnos, sok he­lyütt csak a statisztikát szé­pítik a részvételi szamok. Még mindig sok a munká­ban a formalitás, kevés az olyan fiatal, aki kellő is­meretekkel felvértezve, fia­talos hévvel harcol e testü­letekben fiatal szaktársai ér­dekeiért. Elmondta a KI­SZÖV elnöke, hogy elsősor­ban a fiatalok vétkesek ab­ban, hogy ilyen nagy rész­arány ellenére túlságosan kevés ipari szövetkezeteink­ben a kitüntetett fiatal. Nem hallatják hangjukat, nem sürgetik a régi, megcsonto­sodott formák, szervezeti ke­retek megváltoztatását, bele­nyugszanak azokba a dol­gokba is, amelyeket pedig éppen az ő korosztályuknak kellene megváltoztatni Kol­láth Sándor végezetül arra biztatta a küldötteket hogy a jövőben bátrabban éljenek a józan. okos. felelős bírá­lat eszközével, ily módon se­gítsék szövetkezetük fejlő­dését. A vitában szót kérő fiata­lok beszámoltak eredmé­nyeikről « közülük jő n^há- nvan — azonnal élve a KI­SZÖV elnökének tanácsával — bíráltak néhánv szövetke­zeti gyakorlatot felhívták az érdekvédelmi szerv vezetői­nek figyelmét néhánv hiá­nyosságra A vitában el­hangzottak olvan tapasztala- tok is. amelyekből vala­mennyi ipari szövetkezet fia­talsága profitálhat. A KISZÖV ifjúság* parla­mentiének küldöttei választ kaptak kérdéseikre maid téváhagvtáv az 198*3 íg ér­vényes ifjúságpolitikai p+°z- kedési tervet Végül m >*vá- ’asztntták azokat a kü'dötte­ket. akik felsőbb szinté par­lamenteken képviselik Bor2 sód movve ioari sző . etkeze- teinek fiatalságát. Bátrabban, kezdeményezőbben! Ifjúsági parlament a KlSZŐf-h

Next

/
Oldalképek
Tartalom