Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. február 26., péntek Hétköznapok és kultúra... Szoktuk mondani, hogy falusi emberek kitavaszodástól őszmúlásig nemigen érnek rá arra, hogy a művelődési intézményeket látogassák. Nos, úgy látszik, ez nem csupán a kifejezetten mezőgazdasági jellegű települések esetében forog fenn, hasonló „jelenségek” vannak a kifejezetten iparáról ismert-híres Sajóbá- bonyban is. Erre utal a Déryné Művelődési Ház igazgatójának, Kasza Sándornak néhány gondolata: — Külön nem kell ecsetelnem, hogy a vegyiművek dolgozói mennyire vágynak a friss, jó-tiszta levegőre, így hát tavasztól őszig, ha csak tehetik, szabad idejüket a kiskertekben töltik, gyümölcsösökben, szőlőkben. Nagyon jól megértjük mi is, hogy nem elsősorban terembe vágynak. Kicsit „magyarázkodás” íze is lehet persze a dolognak, hiszen a művelődési ház kiállítótermében nézelődünk, körülöttünk azonban nem festmények. grafikák vagy szobrok állnak; hanem kerti kis- géoek, vetőmagvak, növényvédő szerek ... A művelődési ház csinálja a reklámot a kereskedőknek ? — Lehet mondani, hogy reklám is ez, vállaljuk. Mert a kiindulópontunk a következő: nekünk abban a tevékenységben kell megfogni az embereket, amiben érdekeltek, amihez érdekük fűződik. Az pedig természetes vágyuk, hogy kertjeikben a legjobb szerszámokat használják, a legkorszerűbb módon műveljék meg földjüket. Mi tehát arra vállalkoztunk most, hogy ezzel a bemutatóval segítsük tevékenységüket. És itt nem csak bemutató' van. lehet vásárolni is, előjegyez- tetni igényeket, s vetítünk e témakörbe vágó programokat is. Az előzményekhez pedig hozzátartozik, hogv tavaly ősszel életre hívtuk a kertbarátok fórumát: mostani akciónk tehát raítnak >s felfogható, a későbbiekben rendszeres találkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani a szőlőműveléssel, kisállattenyésztéssel. kertészettel foglalkozóknak. Gondolunk arra is. hogy igénv szerint, látogatásokat szervezünk nagyüzemekbe .. . Egyelőre mi is taoogatózunk ... A lényeg az, hoev mindezzel hasznos információk. ismeretek birtokához juttassuk az itt élő és dolgozó embereket, ahhoz ugyanis közünk van, hogy a termelési kultúra hatékonyabb legyen. Ezért tervezzük egy információs központ kialakítását is a kiállítási épület egy részében, itt a mindennapi élettel kapcsolatos, az ahhoz szükséges tájékoztatást találná meg az érdeklődő. Amit eddig elmondtam, az természetesen nem jelenti azt, hogy most már „kisöpörjük” a hagyományos közművelődési formákat intézményünkből. Csak mindent a maga helyén akarunk csinálni; most tehát képmutatás lett volna, ha ezzel a mezőgazdasági kiállítással még Picassót is be akartuk volna csempészni az ide ellátogatok tudatába . .. Maga a művelődési házi épület egyre inkább kezdi megtalálni — hosszú hónapok szorgos munkája után — végleges arcát, lassan helyére kerül minden. Sokan meg is találták már itt „otthonukat”. így a bábosok, fotósok, irodalmi színpadosok s a többi, korábban is működő kiscsonort taaiai, a különböző tanfolyamok részesei. Üj elképzelésekről is hallhattunk Kasza Sándor igazgatótól : — A vegyiművekben dolgozókat, mindenekelőtt a műszaki értelmiségieket nagyon gazdag szakirodalom várja a vállalati könyvtárban, egy felmérés azonban kiderítette, hogv a külföldi folyóiratokat, szakkönyveket (nagy számban érkeznek ide) csak nagyon kevesen tudják használni, a nyelv ismeretének hiánya miatt. A mi dolgunk tehát adott, mégpedig abban, hogy nyelvtanfolyamok szervezésével. az azokhoz szükséges felszerelések biztosításával (van nyelvi laboratóriumunk is) lehetőséget teremtsünk, elsősorban az an-' goi és a német nyelv iránt érdeklődőknek, tanulásra. A nyelv gyakorlására pedig klubot, tudunk szervezni. S ha már a klub szóba került: jóval oldottabb formában, szeretnénk lehetőséget adni művelődési házunkban, az azonos érdeklődésűeknek arra. hogy a maguk által kialakított keretek között és oro^ramok alapján helyet kaojanak nálunk, saját maguk szórakozására, maguk és eevmás hasznára. Ezek az önművelő körök tennék teljessé tevékenységünket, s reméljük, hogy az efféle ..nyitási” szándékunk ló narfne- rekre is talál az itt élőkben. (t- n. ,U A szerencsi várkerita .* Sok csodójója akad ennek a kusza, tekervényes ágú fának Szerencsen a várkertben. Harmonikus „összevisszaság”. Fotó: laczó József Négy évtizedes, ji inaikéért zstef, a megyei tanács elnöke nyújtotta át Vala Mihály^ nak, s meleg szavakkal méltatta eddigi tevékenységét. Jelenlegi munkahelyén Vala Mihály 1965-től dolgozik — mondta a megyei tanács elnöke —, és tevékenysége során különös figyelmet fordított a bolthálózat korszerűsítésére, Ózd, a bányavidék és a vegyipari körzetek munkásainak kiemelt színvonalú 'ellátására. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vala Mihálynak — a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának kiemelkedő, több mint 4 'évtizedes munkásságát, a lakosság ellátása érdekében kifejtett munkáját, aktív politikai, közéleti tevékenységét, helytállását elismerve, a Munka Érdemrend arany «fokozatát adományozta^ A kitüntetést tegpap, február 25-én dr. Ladányi JóA Falusi filmnapok keretében ma, pénteken leste ünnepi bemutatón láthatják az ónodiak Fábri Zoltán Re^ _________________________fc— q uiem című filmjét. Vetítés után dr. Csorba Csaba levéltárigazgató és Horpácsi Sándor újságíró részvételével ankétot rendeznek. A közönség (megint) lemaradt Rendkívül önző dolog volna, ha nem tartanám lehangoló esetnek azt a február 16-án megtartott hangversenyt, melyet a Takács— Nagy-vonósnégyes adott a Zenepalota Bartók-termében. Eredetileg Ruha István hegedűestjét hirdették a plakátok, a hegedűművész váratlan betegsége miatt viszont az Országos Filharmónia kénytelen volt valami más, de rangban, művészi színvonalban hasonló programot megszervezni. Így került sor az egyre fényesebb nemzetközi tekintélynek örvendő, s szerte a világon sikerrel koncertező ., Takács— Nagy-vonósnégyes „ estjére, ami annál is inkább időszerű volt, mivel a kvartett még nem szerepelt Miskolcon. A váratlan beugrás zseniálisan sikerült, kiemelkedő művészi élményben részesült a maroknyi hallgatóság; mindazok, akik vállalták egy koncertélmény kockázatát. Kényszerűségből írom a kockázat kifejezést, ugyanis azt ketl hinnem — jó néhány szomorú példa nyomán —, hogy az élő zene ázsiója megcsappant az utóbbi időben. Mintha legalábbis nem volna aktuális művelődési forma a hangverseny-látogatás, illetve, csak kevesek számára jelentene kulturálódási, szórakozási célt és programot. Hogy még pontosabban fogalmazzak: főleg az inti- mebb, a „kevésbé” grandiózus és protokolláris kamarakoncertek lettek a közönA múzeum A Herman Ottó Múzeum Képtárában majd minden hónapban fültanúi lehetünk valamilyen zenei rendezvénynek. Hol vasárnap délelőtti matinén, hol egy délutáni hangversenyen, de mindig számos kedvező körülmény szerencsés egybeesésére apellál a múzeum, s valljuk be: sikerrel. Először is bátran kihasználták annak a lehetőségét, hogy ezen a helyszínen, s ebben az időpontban a viszonylag szerény befogadóképességű termet mindig megtöltik a képtár spontán, esetleg szervezett látogatói, vagy a környék lakói. Másodsorban pedig figyelemreméltó munkakapcsolatot alakítottak ki a miskolci művészekkel és a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatával, hiszen annak tanárai, hallgatói szíveség mostohagyerekei. Ezen meg a nagy nevek, a világhírű előadók (Jelena Obraz- cova, Dqpiel Safran stb.) sem segítenek. S a helyszínek körül is akadnak tipikus jelenségek, hiszen a Miskolci Nemzeti Színház nagyobb nézőterén mindig többen ülnek, mint például a Zenepalota Bartók-termében. (Nyáron pedig a várkoncertek nézőszáma viszi el a pálmát a muzsikáló udvar elöl.) A dolog úgy áll — a társművészetek területéről keresve hasonlatot —, mintha a kiállításokra csak a festészet és a szobrászat művelőitől fogadnánk el szívesen alkotásokat, a grafikusoktól már nem. Ráadásul a festményeket és a szobrokat is csak egy bizonyos kiállítóteremben tartjuk érdemesnek arra, hogy megnézzük, ha máshol állítják ki, már nem ugyanolyan értékesek. Mindezzel persze nem kívánok vészharangot kongatni egyetlen műfaj, vagy hangversenyforma (lehet, hogy nemcsak városunkban) megingott társadalmi presztízse ■fölött sem, mint ahogy lehetetlen volna kizárólag a közönséget elmarasztalni érte. A közönség végül is soha sem felelőse, hanem kárvallottja az üres nézőtérnek. Az igazi vesztes. Veszíteni persze sokféleképpen lehet, például úgy is, hogy passzivitásból, kényelemből, elfogultságból ... maradunk távol egy-egy koncertről. vasárnapjai sen látott, koncertező vendégek minden alkalommal. Így történt február 21-én is, mikor Apró László, Tőzsér Dániel (fuvola); Gál Károly, Lenkei Csaba (hegedű); Iván Klára (gordonka); Nemes Ferenc (fagott) és N. Welter Ilona (csembaló), valamint a főiskola kamarazenekarának közreműködésével Georg Philipp Telemannra, a hősz- szú életű és sokat alkotó későbarokk zenei tekintélyre emlékeztek. A háromszáz éve született komponista munkássága ma már kicsit árnyékba szorult a nagy pályatársak, Bach, Händel fénye mellett, éppen ezért nem csupán hangulatos, de fontos koncertet élvezhettünk végig alkotásainak társaságában. D. Szabó Ede Tanácsülés Mezőkövesden «* Cél: az alapellátás javítása D^ezőkövesd városának csütörtöki tanácsülésén az egyik fő téma az volt, hogy miből gazdálkodik a város ebben az évben. A tanácsi költség- vetési és fejlesztési alap gazdálkodásának feltételeit és követelményeit a mindenkori népgazdasági helyzet, valamint az állami költségvetés határozza meg mindenhol. Mezőkövesden sincs ez másként, éppen ezért — hangzott el — mindenképpen szükséges a rendelkezésre álló költségvetési és fejlesztési alap felhasználása, az alapellátást nyújtó egészségügyi, szociális és oktatási, valamint művelődési intézmények működési feltételeinek szintentartása, a lakosság életkörülményeit döntően befolyásoló társadalom- politikai programok végrehajtása, s a tervezett beruházások határidőben és jó minőségben való kivitelezése. Mezőkövesd idei költség- vetési és fejlesztési alapja összesen mintegy 165 millió forint. Ebből a pénzből gazdálkodik a város, ébből kell megoldani azokat a célkitűzéseket, amelyek végrehajtásával tovább javulhatnak az itt élők életkörülményei. Mire jut a 165 millió forintból ebben az évben? Nos, a gazdasági ágazaton, belül a tanácsi utak és hidak karbantartására és korszerűsítésére 8 millió forint áll rendelkezésre, amely 33 százalékkal magasabb az előző évi eredeti előirányzottnál. Az utak, hidak karbantartásaira, korszerűsítéseire fordítandó összeghez 1,8 millió forintot ad a megyei tanúéi amelyet az idei tervbd|| a hőfürdői utak építésére fordítanak majd. Az egészség- ügyi és szociális ágazatban a lakosság ellátására 28,8 millió forintot használnak fel. Ebből a pénzből tovább javítható a színvonalasan működő belgyógyászati osztály műszerezettsége, tovább fejleszthető a fekvő- és járóbeteg-ellátás. A helyi kórháznál kisebb korszerűsítéseket is terveznek, amelyek a betegek kényelmét, gyógyulását segítik elő. Szintén lényeges, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 153 ezer forinttal növekedik a szociális segélyezésre fordítható pénz. A kulturális ágazaton belül csaknem 45,5 millió forint ail rendelkezésre, ör- vende^as, hogy ebben az évben is tovább bővül a város kulturális intézményeinek hálózata. Január elsejével például 50 óvodai férőhely és egy általános iskolai tornaterem létrehozására kaptak lehetőséget a kövesdiek. Szeptember elsejétől 8 általános iskolai tanterem, egy iskolai tanulócsoport, 40 általános iskolai és 20 középiskolai menzaférőhely és egy gimnáziumi osztály bővítése történik majd meg. A városi tanács tervjavaslatában szerepel az I-es számú Óvoda rekonstrukciójára 1,3 millió forint s jóllehet, a bekerülési költség előreláthatólag 3,5 millió forint lesz, a hiányzó pénzösszeg a fejlesztési alapban rendelkezésre áll. Tovább folytatják az I-es számú Általános Iskola és a Zeneiskola felújítását, ugyancsak a tervekben szerepel a 3-as számú Általános Iskola homlokzatfelújítása, valamint a 3-as számú Óvoda vizesblokkjának kialakítása is. A felújítások és nagy karbantartások megvalósításához a megyei tanács 3,1 millió forintot biztosít. A városi tanács fejlesztési alapjának felhasználása döntően az eredeti VI. ötéves terv ez évre ütemezett feladatainak megoldását tartalmazza. A célcsoportos tanácsi keretből — 18,1'* millió forintból — ebben az évben a Tanácsköztársaság út K-szakaszán az 1983-ban átadásra kerülő 48 darab garzonlakás kiviteli tervének finanszírozását, valamint az alapozási és építési munkák költségeit fedezik. A település vízgazdálkodási feladataira 8,2 millió forintot fordítanak, amely kétszerese az előirányzott összegnek. Nem beruházás^ célok, feladatok között 3.7 millió forintot költ a tanács a Hóvirág utca térségében a családiházas telek kialakítására és a kisajátításokra. A kereskedelmi hálózat fejlesztése is nagy feladatot jelent Mezőkövesden. Ebben az évben kezdődik el egy ABC-áruház és egy iparcikkbolt építése, amelyek átadása után javul a város kereskedelmi ellátottsága. A városi tanács 1982. évi költségvetési és fejlesztési alaptervét a tanácsülés elfogadta. Pusztafalvi Tivadar SZERELVÉNYBOLTUNKBAN (Miskolc, Szeles u.-Madarász V. sarok) Fehér és színes komplett fürdőszoba-berendezések, csempék, horganyzott csövek, kötőidomolP, öntöttvas radiátorok, gázkazánok, gáztűzhelyek nagy n Díszítőelemként „VÜK" csempét ajánlunk
