Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-19 / 42. szám
ESZAK-WAGYARORS2AG 4 1982. február 19., péntek Események - képekben ötmillió forintos árukészlettel várta vásárlóit a tegnap megnyílt Elektron-alkatrész Kisáruház. A B'K új üzletének slágere volt az Akai lemezjátszó, Sony és Agfa gyártmányú orsós és kazettás magnószalag. A Szinva-Népkert építkezésen a 37-es jelű épület szerelése befejeződött. A lakóház belső szerelési munkálataihoz szükséges teherfelvonó szerelését tegnap kezdte meg a BÁEV gépjavító üzem szerelőbrigádja, Cregovszki Miklós irányításával. A Filmjáték Rejtvényfüzet főnyereményét, egy Videoton Super Color színes tv-t Bártfainé Gellért Mária miskolci óvónő nyerte. Tegnap u Füles főszerkesztője, Tiszai László adta át - a készüléket a boldog nyertesnek. Csütörtökön 12-féle újdonsággal szolgálhattak a Kazinczy Könyvesboltban. A tegnap érkezett könyvek közül sokan keresték a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából megjelent Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, valamint Palotai Boris: Bejöhetsz hozzám panaszkodni című könyvét. Fotó: Laczó József „...bányászat nélkül nincs műveltség..." (Christoph Polhem bányamérnök) Sopronban, a Központi Bányászati Múzeum egyik termében látható annak a 355 esztendővel ezelőtt készült bányabírósági jegyzőkönyvnek nagyított mása, miszerint: „1627. február 8-án si- bertározói üzem részesei és tisztviselői, valamint a sel- meci császári bányabíróság kiküldöttjei leszálltunk a Felsőst bertározóba megnézni Weindl Gáspár robbantását és azt, hogy vajon nem pusztulnak-e a lövéstől az 'ácso- latok?* A robbantás jól sikerült, semmi kár nem történt ...” Ez a táró Selmecbánya közelében volt. ott alkalmaztak tehát elsőnek a világon, 1627-ben lőport kőzetrobbantáshoz. Addig — mint a feljegyzések tanúsítják —, a kemény kőzetben kalapáccsal, ékkel évente 15 —20 métert előrehaladó, és 140—150 centiméter magas, 60—70 centiméter széles szelvényben kihajtott vágatok korlátozták a műszaki fejlődést. Mint a múzeumi katalógus ismerteti, a robbantásos jővesztéssel az előrehaladás sebessége megsokszorozódott, a vágatok magassága, szélessége megnövekedett, lehetővé téve jóval nagyobb csillék alkalmazását, jobb közlekedést és több levegő vezetését. A bányabeli robbantás Európa minden bányájában rendkívüli újítás volt, melyet jegyzőkönyvekbe foglaltak, így a Magyar- országról elindult robbantási eljárás nyomon követhető a többi ország bányászatának műszaki történetében. A Templom utca, ahol a múzeum található, zárt műemléki együttest alkot. Ahogy az egyik útikönyv összefoglalja, „Megtaláljuk itt a gímszarvas könyökcsontjából Bányász faszobor a XVII. századból készült őskori bányászcsákányt, a szarvasagancsból készült őskori bányászkalapácsot. ugyanakkor a középkor, majd az újkor legmodernebb bányagépeinek kismintáit. Igen gazdag a Brennbergre, az első magyar szénbányára, továbbá Tatabányára .... valamint az olajbányászatra vonatkozó anyag.” Egy díszes emlékkönyvben viszont megtaláltam az egykori ózdi bányaigazgatóság tisztviselőiről készült csoportképet, hasonlót Bánszállásról és Som- súlyról is. Ma már ezek a bányák nem működnek, miután szénvagyonuk kimerült, már régen bezárták. „Érdekesek a bányászati felsőoktatásra — írja a továbbiakban az útikönyv —, a bányászat úttörőire, nagyjai- ra, s ezek munkásságára vonatkozó dokumentumok. Bemutatásra kerülnek a bányászviselet hagyományos darabjai. valamint a bányászművészek alkotásai: egyszerű és színes edények, faszobrok, türelempalackok, stb.” A tárlatvezető jóvoltából megismerhetjük azt a legendát, miszerint az 1750-es évek elején egy pásztor a későbbi Brennbergbánya közelében tüzet gyújtott, és a felszínre kibújt szén sokáig égett. Az már viszont tény. högy egy Rideg Sándor nevezetű szegkovács használta munkájához először a kőszenet. Talán csak itt, a múzeum egyetlen I érmében érzékelhető és fogható át az a ícgikus ellentmondás, mely szerint a víz ellensége és barátja is az embernek. Ugyanis a víz ellen kezdetleges, emberi erővel, rendszerint foglyokkal hajtott szivattyúkkal védekeztek kezdetben, azután pedig a vizet használták különféle gépek, felvonók, sőt szivattyúk hajtására is. Az egykori Eszter- házy-palota 250 éves. restaurált parkettáján papucsban csoszogva eljutunk abba a terembe is. ahol napjaink legkorszerűbb fejtő-, biztosító- és szállítórendszereinek működő modelljeit is megtekinthet j ük. A múzeum nemcsak a szakembereknek nyújt sok mondanivalót, hanem tulajdonképpen mindenkinek, aki ezzel a nélkülözhetetlen, az emberrel szinte egyedülálló szakmával, annak jótékony, gazdagító, minden emberre kiterjedő hatásával mee akar ismerkedni. Oravec János Növekvő érdeklődés Garzonlakások Fiatal családok lakásgondjainak egyik megoldásaként egyre több helyen kerülnek szóba .mostanában a garzonlakások. Megyénkben több helyen megkezdték ezeknek a házaknak az építését. Miskolcon már jó néhány fiatal házaspár beköltözött a garzonba, de más városokban is nagy az érdeklődés. Sárospatakon például 19, ilyen jellegű lakás épül fel az Arany János és a Sallai utca közötti tömbben. Itt is fiatalok számára épülnek a kislakások, fiataloknak, akik megfelelő előtakarékosság után építési kölcsön igénybevételével öt év múlva majd szükségleteiknek megfelelő nagyságú lakást kapnak. A mostani, 30 négyzet- méteres alapterületű garzonok építését az OTP bonyolítja le. A pataki garzonok a tervek szerint jövőre elkészülnek. Mezőkövesden ugyancsak élnek ezzel a lehetőséggel. Itt a Tanácsköztársaság útján építenek 48 garzonlakást. melyek átadását ugyancsak- a jövő évre tervezik. m Újabb borsodi minikönyv Testvérmegyék Sáros András Miklós lapjai A Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja gondozásában újabb figyelmet érdemlő kis kötet jelent meg. A könyvecske, gerincén a 10-es sorszám olvasható, valamint a cím: Testvérmegyék. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye és Vologda megye testvéri kapcsolatainak tíz évét mutatja be a Kovács Mihály és Petra Józfeef írta könyv. Laczó József fotóival. Feledy Gyula grafikáival és nem utolsósorban dr. Havasi Bé- • Iának, a megyei pártbizottság titkárának előszavával. Mint a kötetből kitűnik, s mint dr. Havasi Béla is utal rá, tízéves az internacionalista kapcsolat a két megye között és ez a tíz év mindkét megye életében jelentős volt, különösen jelentős a tekintetben. hogy a megye vezetői, a pártszervek után mind több borsodi dolgozó ismerhette meg Vologda várost és Vologda megyét, az ott élő szovjet emberek életét. • A kötet szöveges része két nagyobb fejezetre oszlik. Az elsőben — Bemutatjuk Vologda megyét címmel — a Magyarországnál másfélszer nagyobb megye földrajzi, természeti adottságait mutatják be a szerzők, különböző táiegvségek szerint tagolva a területet, természetesen külön kiemelve a megye székhelyét. Érdekes é« értékes adatokat kapunk a fejezetből a hatalmas terület történelméről, fejlődéséről, napjaink gazdasági, társadalmi, kulturális életéről. A másik fejezet — Két megye testvéri kapcsolata a címe — tulajdonképpen ennek az évtizedes kapcsolatnak a mérlege. Nemcsak krónikáját adja a baráti, testvéri kapcsolatok nyomán létrejött cserelátogatásoknak, hanem elemzi azok eredményeit, az együttműködési megállapodások hasznát, részletesen beszámol Borsod és Miskolc közösségeinek Vologdá- val való kapcsolatot ápoló tevék eny ségéről. A kötetet rendkívül gazdag fényképanyag teszi teljesebbé. amelyek részben a két testvérmegyét mutatják be. részben a cserelátogatások, kapcsolatok ápolásának fontosabb mozzanatait örökítik meg. Nemcsak érdekes, értékes kis könyvecske ís született. Mind szöveges tartalma, mind képei megérnék a nagyobb formátumban való megjelentetést is. hogy ne csak a minikönyvgvűitők viszonylag szűk tábora ismerhesse meg a két megye kapcsolatát. Végül szólni kell az elismerés hangián a nyomdai munkát végzőkről: a kötetet Szmandrav Gvörgv Szász Szabolcs. Szegedi Im- réné és Péli Katalin készítette. (bm) Miskolcon, a József Attila Klubkönyvtár kiállítótermében tegnap, február 18-án, délután 5 órakor nyílt meg Sáros András Miklós grafikusművész kiállítása. Sáros pontos, jó megfigyelő, s a maga módján talán még egy fényképezőgép lencséjénél is valósághűbben adja vissza a világot. Valósúg- igazabban, a szónak József Attila-i értelmében, amit így fogalmazott meg: . .. „az igazat mondd, ne csak a valódit ...” Sáros András Miklóst pedig csakis az ember, az. emberi valóság érdekli, a maguk nyerseségében, őszinteségében. Nála a tárgyaknak is megvan a maguk emberi arca. gondolok itt a Reggelire. amely egy mikrovilág mik- rotanulmánya. azoké az embereké. akik a sz.erelöaknába szállnak le nap mint nap. Megdöbbentő ellentmondásai e világnak kapnak már-már lírai jellegű megfogalmazást a Memento és az Emlékpark képein. A kiállítási tárgy tankon játszó gyerekek, a magukkal hozott babakocsival, épp hihetőségükben megrázó- ak. Sáros András Miklós talán legnagyobb vállalkozása portrésorozata, amelyből 29-et láthatunk, köztük a sajátját is. E sorozat ékesen bizonyítja: a művész a valóság fel- fejtéséhez a legalkalmasabbnak magának az embernek a megfejtését tartja. Nincs érdektelen arc. minden ember sajátos, öntörvényű világot hoz létre magában, s ezeket a törvényeket „magán viseli”. Sáros András Miklós az emberi lelket akarja feltárni, megkeresni és megmutatni. Az arcokon keresztül emberi sorsokat mutat meg. s ebből következik, hogy szükségszerűen jellemra.jzokat is ad. Pontos és túlzó egyszerre, rögzíti vagy felnagyítja azokat a vonásokat, amelyek tanúskodhatnak az ember belső világáról S ugyanakkor, amikor szinte „hidegvérrel” meztelenül le az emberi arcot. sejtetni engedi, s seitetni tudja: nem a kívülálló hideg ohiektivitásával viseltetik irántuk. Sáros András Miklósban egy önmagával ízemben is magas követelményeket állító. igényes, az alkotást a nehezebb oldal felől közelítő grafikust ismerhettünk meg. Olyant, akire érdemes odafigyelnünk. ha a mai grafika állapotáról, törekvéseiről képet akarunk kapni. A kiállítást egyébként március 27- ig tekinthetik meg az érdeklődők. (cs. a.) Termelőszövetkezetek I 1982. Január 1—március 31-ig Állami gazdaságoki mezőgazdasági vas- és színesfém-gyűjtési akció! ÍMJEJH) Saját fuvareszközzel történő szállítás esetén fuvartérítési Telepeink Borsod, Heves és Nógrád megye egész területén I
