Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

1982. február T9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nemcsak gazdasági feladat » „Idegenlégiósok is segítenek j j Kis- és nagyvállalatok ve­zetői, kisebb-nagyobb kol­lektívák tagjai — a változó körülmények között végre­hajtott napi munka között — több-kevesebb sikerrel azon törik a fejüket, hogyan le­hetne a gazdálkodás ered­ményességét növelni? Egysé­ges, mindenhol egyformán alkalmazható „recept” erre nincs, hiszen a vállalatok adottságai, műszaki színvo­nal, pénzügyi helyzet, érté­kesítési lehetőség stb. elté­rőek. A fordulat éve A Miskolci Építőipari Vállalat (MIÉP) eltérő hely­zetét, „specialitását” az okoz­za, hogy a mintegy három évtizede történt alapításakor elsődleges tevékenységi kö­rének a meglevő épületek tatarozási, javítási, felújítá­si feladatait szánták. E mun­kákon kívül ugyan számos új létesítmény — gyermek- intézmény, orvosi rendelő stb. — megépítését is elvé­gezték, de az igazi fordulat az 1970-es évek derekára tehető. Ekkor a Miskolci Építőipari Vállalatot is kije­lölték — részben a beruhá­zási túlfűtöttség, részben az akkor új típusnak számító mcmkáslakás-építési igény következtében — lakásépí­tésre. Az elmúlt években, a ke­véssé korszerű blokkos tech­nológia alkalmazásával He- jőcsabán 96, Komlóstetőn 287, Berekalján 96 lakást építet­tek fel. Ezzel a technológiá­val az idén épít utoljára la­kásokat a M1ÉP — s a la­kásépítésben betöltött szere­püket., helyüket átveszi a magasabb technológiai fel- szereltségű BÁÉV és a Bor­sod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat. Ezáltal a vállalat egy je­lentős veszteségforrástól „sza­badul meg”. A lakásépítés ugyanis a vállalat számára mintegy 10—15 százalékos ráfizetéssel járt és jár, s emellett az amúgy is szűkös kőmüveskapaeitást, a blok­kos technológia nagy vako­lási igénye túlzottan leterhel­te. Létszám­stabiiizálás A vakolás azonban nem tartozik a legkönnyebb és legkedveltebb munkálj közé és ezért az emberek szívesen elmentek oda, ahol nagyobb pénzért esetleg kevesebbet kellett dolgozni. Az állandó létszámcsökkenésnek azon­ban csak részben volt oka a nehéz fizikai munka és a la­kóhelytől távoli, viszonylag tartós „külszolgálati” — pél­dául Szabolcs megyei — te­vékenység. A leszámolási „hullámok” fontos tényezői között meg­található a vállalat jövőjébe vetett bizalom — esetenkénti — megrendülése is. A lakás­építés vesztesége, a lakásfel­újítás szerény nyeresége, il­letve az ezekből adódó vál­lalati lehetőségek: a műsza­ki fejlesztéstől — a jövede­lemfejlesztésig mind-mind hozzájárultak a létszámcsök­kenéshez. A vállalati feladatokat azonban teljesíteni kellett és kell, s mivel a vállalati tel­jesítményt annak szűk ke­resztmetszete határozza meg, ezért a létszám stabilizálása elkerülhetetlenné vált. Üj, a körülményekhez iga­zodó útra lépett a MIÉP ak­kor, amikor az úgynevezett „idegenlégiósokkal” — az or­szág számos helységéből ér­kező szakemberekkel — ira­ki építési munkára vállalko­zott, illetve abban részt vál­lalt. Ezek a dolgozók — azonkívül, hogy maguk is jól járnak — megtermelik azt az árbevételt is, amely lehető­séget nyújt az eredménye­sebb gazdálkodásra, a tech­nológia fejlesztésére, a dol­gozók megtartására. Talán érzékelteti e tevékenység mértékét és értékét, ha el­mondjuk: az elmúlt évi nye­reség közel 50 százalékát az „idegenlégiósok” hozták. „Unalomig” ismételt? A MIÉP-nek, a lakásépítés befejezésén és átadásán kí­vül 222 lakás felújítását, kor­szerűsítését is el kell végez­nie. S itt szembe kell nézni a lakóház-felújítások régi időkre visszanyúló nehézsé­geivel, akadályaival. Egye­bek között azzal, hogy még mindig nem megoldott az át­meneti lakások kérdése. Sze­ged, Pécs, Debrecen sokkal kedvezőbb helyzetben van e tekintetben. „Unalomig” ismételték már a hozzáértők, hogy kellő számú átmeneti lakás igény- bevételével a felújítás átfu­tási ideje a felére csökkent­hető. Nehezebb gazdasági kö­rülményeink között talán nem is tűnik időszerűnek ezt a témát emlegetni. Az azonban biztos, hogy a fo­lyamatos és így lényegesen jobb minőségű, valamint a hatékonyabb, jól szervezett, programozott munka fontos feltétele — az üres lakás. És akkor még nem is „értékel­tük”, elemeztük a lakók szél­sőséges, de várható reagálá­sát. Például azokét, akik szinte „kiutálják” az építő­ket, s azokét, akik etetik és főleg itatják, s így akadá­lyozzák a dolgozókat. Munka­közösségben A felújítások egy része Miskolc belvárosának reha­bilitációjához kapcsolódik. Ahol lehet — Győri kapu — ott emeletráépítést, másutt,;— Kommün utca X—2., Széche­nyi utca 107. — tetőtér­beépítést is végrehajtanak. Így új lakások kialakítását is elvégzik. De dolgoznak még — többek között — ebben az évben — a Szabadság té­ren, az MTA Miskolci Aka­démiai Bizottsága székházá­nak —, a Palóczy utcán a megyei tanács Költségvetési és Elszámoló Hivatalának ki­alakításán. Feladat tehát van elég és a vállalat, éppen nyeresége növelése érdekében még több munkára is vállalkozna. Eh­hez persze szükséges a szűk kapacitások, keresztmetsze­tek feloldása, a különböző szakmák létszám-, illetve munkaidőalapjának növelé­se. Ezt biztosíthatja az az első vállalati-gazdasági mun­kaközösség, amelynek során már az első lépcsőben — egye­bek között — kőművesek, ácsok, villanyszerelők stb. számára teremtik meg a törvényes munkaidő utáni munkavégzés feltételeit. Ez nemcsak az egyén szá­mára előnyös, hanem a vál­lalat számára is, mert több. jól fizető munkával nagyobb nyereséget realizálhatnak, így az egyén is többet ke­res és többet is lehet szét­osztani, s felhalmozni. Buchet! MikMa ül lakossági szén Lyukébányáré! Ütemesen növeli termelé­sét hazánk legnagyobb mély- művelésű aknája, a Miskolc melletti Lyukóbánya. A munkáskollektívának az idén már 1 millió 255 ezer tonna szenet kell a tervek szerint felszínre küldenie. Hatalmas mennyiség ez, a Borsodi Szénbányák Vállalat ez évi feladatának csaknem az egynegyedével egyenlő, de teljesíthető. Legalábbis az ed­digi eredmények erre enged­nek következtetni. Mint azt az egyaknás Miskolci Bánya­üzem főmérnöke, Szőcs Ele­mér elmondta, február 15-ig Lyukóbánya 107 százalékra teljesítette időarányos tervét és 12 ezer 688 tonnával ter­melt. több szenet a vártnál. Igaz, hogy az aknában az idén hétszer kell átszerelni a gépi berendezéseket a frontokon, ennek ellenére a lyukói bányászok szeretnék túlszárnyalni a terveit. A lyukói szenet köztudot­tan kedveli és keresi a la­kosság, az igény jócskán meghaladja a lehetőséget. Tudják ezt az akna vezetői is, s a lehetőségekhez képest mindent elkövetnek a lakos­sági igények mind teljesebb kielégítése érdekében. Az idén 240 ezer tonna szén szállítására kötött szerződést az akna a TÜZÉP-pel, ez azonban csak keretszám, melyet valószínűleg túltelje­sítenek majd, amennyiben zavartalan lesz a termelés. A lakosságnak szánt darabos szén mennyisége egyébként ez évben több mint 20 ezer tonnával haladja meg az el­múlt érit, s közel duplája a tavalyelőttinek. Mivel ennyi szenet egy műszakban kép­telenség kiszállítani, ezért megszervezték a folyamatos fuvarozást. Közvetlenül a lakosságnak este 6 óráig szállítják a szenet az akná­tól, míg éjszaka a TÜZÉP- telepek fogadják a lyukói tennelvényt. fFolytatás az-1. oldahrát) Ugyancsak 1982-ben kez­dik meg a hidasnémeti Her- nád-híd építését. Ezenkívül a KPM Közúti Igazgatósága kilenc olyan hidat épít át. amelyik jelenleg súly-, se­besség-, vagy szélességkorlá­tozásokkal vehető igénybe. Szerepe! az átépítésre kerü­lők között a 37-es úton le­vő Hernád-híd is. Folytatódnak az elmúlt években megkezdett csomó­pont-átépítési munkák is a jelenleg még „éles”, derék­szögű kereszteződésekben, így a 3-as főút halmaji, aba- újszántói leágazásánál, ahol új lekanyafodó sávok ké­szülnek. Egy-egy ilyen cso­mópont átépítése 2—4 millió forintba kerül. Közlekedés- biztonsági jelentősége azon­ban felmérhetetlen, ezért eb­ben az évben hét csomópon­tot korszerűsítenek Borsod­ban. Nem kevesebb, mint 48 ki­lométer hosszúságban végez­nek az idén aszfaltszőnyeges út megerősítést, t öbbek kö­zött a 27-es, a 37-es főút egy-egy szakaszán, valamint a Sárospatak—Zemplénagárd közötti úton. Ezeknél a mun­káknál az új technológiák is mind nagyobb szerephez jut­nak. A 3-as főúton. Felsőzsolca és Aszaló között drain asz­falt kerül az útra, amelyik érdesebb a hagyományosnál, biztonságosabb esős időben. A másik, az emulziós felú­A naptár szerint tél van. Február közepén mi más is lennel? És mintegy alátá­masztva a naptár igazát, errefelé a házak tetejét, az utakat még vastagon borít­ja a hó. Körben, a falut ölelő hegyeken ugyancsak fehér a ruha. E nap azért valahogy mégiscsak más. Híre-hamva nincs a korábbi hetek kény- szerűségből megszokott nyo­masztó ködének, a téli ka­báton is — mint itatós pa­píron — átivódó nyirkos­ságnak, vagy fület, orrot már-már lilára dermesztő mínuszoknak. Ellenben süt a nap. Szik­rázva, nevetve, s ahogy a hóval találkozik, oly fé­nyesen, hogy az ember kénytelen szemét szűkre szűkíteni. A gépkocsi ablak­üvegén keresztül pedig már a tüzét is érezzük. Persze ez még csak az üveg jó­voltának köszönhető — jön a gondolat. De nicsak! Amott egy tócsa a havas úton, benne totyogó kacsák. Ezek szerint mégsem az üveg? Csak nem? De bi­zony! Ahogy kiszállunk a let alkalmazása: Borsodban ebből 290 kilométer hosszú­ságban készül az utakra meg­bízható záróréteg. Ez az energiatakarékos eljárás ki­iktatja a hígított bitumen felhasználását, és előnye, hogy nyáron nem „izzad fel”, nem zsírosodik és nem hagy nyomot forró napokon a gépkocsik karosszériáján. Az új technológiáknak az ál­lagmegóvási munkáknál ko­moly szerep jut. Varga Jó­zsef, a KPM Közúti Igaz­gatóságának vezetője a ter­vek ismertetése során el­mondta, hogy Borsodban 2500 kilométert tesz ki a KPM kezelésében levő utak hosszúsága és ebből még csaknem 500 kilométer a négy méternél keskenyebb, vagyis egy nyomsávos utak hossza. Az anyagi lehetősé­geknek megfelelően ezek kö­zül a fontosabbak szélesíté­sét fokozatosan végzik. Ami szinte egész évben munkát ad. az a kátyúzás. Ehhez az idén várhatóan 20 ezer ton­na hideg- és melegaszfaltot használnak fel. Márciustól augusztusig tart majd a Miskolc—Lillafüred— Eger közötti útnak a Marx tér és a Táncsics tér közötti szakasza déli oldalának át­építése. Az út északi fele ta­valy készült el. A korszerű­sítésekre, átépítésekre, új utak építésére, az utak kar­bantartására az idén félmil- liárd forintot fordit a KPM Közúti Igazgatósága. N. 1. gépkocsiból, megcsap egy furcsa — mi tagadás, el­szoktunk tőle — tavaszér­zet. Bámuljuk a fényben v nagyra nőtt árnyékunkat, mintahogy a fák, a keríté­sek is teszik körös-körül a hótükörben. Bevallom jól­esik ez a kabátgomboltató kellem, ez a fény- és leve­gőüzenet. Ragadjuk hát meg az alkalmat, keressük a többi tavaszjelet itt Pusz­tafaluban, hova — lehet hogy még csupán erre az egy napra — beszökött a tavasz. Lám csöpög az eresz! Veszti erejét, s tömegét a jégcsap — kárörvend egy pillanatig a látványt rög­zítő tekintet, de nyomban fordul is másfelé. Amott lovasfogat jön, gőzölgő sze­kérderékkal, abba szűrt vil­lákkal. Az istállótrágyát földre szállító embernél akad-e hitelesebb tavaszjel? Talán a naposcsibe. Amit Nagy Jánosi lé ott a szélső házban említ. Mert azok is itt lesznek néhány nap múl­va, ahogy azt a kqrábbi években megszokták a pusz- tafaluiak. A boltosuk Czók A VI. ötéves terv idősza­kára kötött együttműködési megállapodás alapján Le- ninvárosban a vállalatok je­lentős összeggel járulnak hozzá a gyermek intézményi férőhelyek fenntartásához. Az elmúlt évben közel két­millió forintot biztosítottak e célra. A városi tanácsnak az el­múlt év során szorosabbá és rendszeresebbé vált a kap­csolata a nem tanácsi szer­vekkel. A párt-, állami és társadalmi szervek, a nagy- vállalatok vezetői a megol­dásra váró feladatokat, idő­szerű kérdéseket, azoknak A vállalatok eszközállo­mányában mind fontosabb szerepet töltenek be az úgy­nevezett nehézgépek. Ezeket a többnyire drága berende­zéseket akárki nem kezelhe­ti. külön tanfolyam elvégzé­se szükséges hozzá. Igaz. megéri, mert a nehézgépke­zelők jól keresnek ... A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek Miskolci Gyárá­ban most fejeződött be az a több hónapos tanfolyam, amelynek mintegy félszáz résztvevője több miskolci és Miskolc környéki vállalattól került ki. A tanfolyamot azért a miskolci vállalatnál rendezték, mert jól felké­szült műszaki szakembereik adták az előadókat, s itt s Imre hozatja, mint máskor. S mint máskor, ők most is száz darabot rendeltek. Ha már a jószág szóba került. Hutkai Zoltánéit is­tállójában a két tehénke is tavasszal ellik. A szárazon álló már márciusban, míg a másik, amit még fejnek, áprilisban elli utódját. Itt mondja a nagymama, a sok telet, tavaszt megért, 82 esztendős Hutkai Ferencné: — Bizony elég volt már az idei tél sok havából, ideje, hogy tavasz legyen ... És nemcsak ő, hanem minden pusztafalui várja, nagyon várja ennek a mai. télbe beszökő szép tavaszi napnak tartós folytatását. Ifjú Harcsánk Istvánéknál például a meleget egyelőre még a kályhától nyerő konyhában „elővarázsolták” a tavasz virághírnökét. Az ablakban, vázában barka selymít. S ha már selymít a barka, már kitakarta, néhány hét múlva, a kör­nyező erdőkben sárga virá­gát bontja a som is! De ek­kor már nem lesz hó, jég­csap, február. Csak ezeket az utolsó be­teket, napokat ne lenne olyan nehéz kivárni! (Iwú Fotó: Laczó József megoldásait beszélték meg. A gyermekintézményi férőhe­lyek támogatása mellett se­gítséget nyújtanak az egész­ségügyi feladatok megoldá­sában is. A Szőke Tisza Termelőszövetkezet anyagi és társadalmi munka támo­gatást biztosít a szederkényi városrész orvosi rendelőjé­nek megépítéséhez. A kereskedelmi, szolgálta­tó, tervező, kivitelező válla­latok által végzett munkák értékelése is megtörtént, és a szervek meghatározták a további feladatokat. megfelelő géppark is rendel­kezésre állt. A tanfolyam résztvevői február 23-án, kedden tesznek vizsgát, ek­kor dől el, ki kérheti ma­gát ezután nehézgépre keze­lőnek. A miskolciakkal együtt vizsgázik harminc olyan ne­hézgépkezelő is, akik a tan­folyamot Szolnokon végez­ték, s a sikeres vizsga után ottani vállalatoknál haszno­sítják majd a tanfolyamon tanultakat. A miskolci ne­hézgépkezelői tanfolyamon minden előadásra munkaidő után került sor, így a részt­vevőket nem kellett kivonni a munkából a tanfolyam idejére. Korszerűsödik megyénk úthálózata Vállalatok a gyermekintézményekért Vizsgáznak a nehézgépkezelők

Next

/
Oldalképek
Tartalom