Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1932. február 18., csütörtök Piímlevél KABALA Jakab Zoltán (Facsiga) és Nyakó Juli (Kabala) Szakmai találkozók Talán megkönnyíti a beilleszkedést A Vasárnapi szülők utón két évvel ismét találkozunk Rózsa János új filmjében a szülő nélküli gyermekek problémáival. Itt ugyan nem állami intézetben nevelkedő gyermekek sorsát láthatjuk, bár az egyik átmenetileg nem is egyszer ilyen intézet lakója, hanem az elvált szü­lők gyermekeinek, a szétesett családban egymástól elvá­lasztott testvéreknek drámája pereg előttünk. Kabala tizen­hat éves középiskolás lány, öccse, Facsiga tizenegy éves kisiskolás, amikor a szülők elválnak, s a bíróság a lányt az apának, a kisfiút az anyá­nak ítéli, s a csonka csalá­dokban hamarosan megjele­nik az új társ, sőt a mamá­nál még a gólya is. A két testvér nem tud külön élni és a rendkívül határozott Kabala úgy dönt, hogy ma­ga veszi kézbe saját sorsá­nak irányítását, sőt az öcs- cséét is. Addigra azonban az öcs különböző kisebb-na- gyobb botrányokba kevere­dik, sőt egy áruházi betörés­be is, aminek eredményeként, mint veszélyeztetett környe­zetben élő gyermeket állami intézetben helyezik el, innen azonban nővére megszökteti, s ettől kezdve igen kalandos a két testvér útja. Kardos István forgatóköny­ve a tizenhat éves lányt és a tizenegy éves kisfiút igen sok megpróbáltatásnak teszi ki; albérlet, egy bolgár kerté­szeti telep lesz az otthonuk, sőt olykor egy kimustrált vasúti kocsi — ahol csövesek, szipókázók, általában a tár­Még nem egészen fél év­tizedes múltra tekint vissza, de már hagyománnyá neme­sedett a tél utolsó heteiben a Filmnapok falun sorozat megrendezése. Borsod megye negyedik alkalommal kapcso­lódik e programba, s mint a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat propagandacsoportjá­tól értesültünk — a Borsod megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Borsod megyei Termelőszö­vetkezetek Szövetsége közre­működésével — a vállalat sadalmon kívülre szorult fia­talok húzódnak meg — nyújt nekik átmeneti szállást. Ka­bala magával viszi öccsét egy valami szörnyű házibu­lira is, ahol ugyancsak szi­pókázók, szerelmeskedők ret­tentő társaságában tölti ide­jét az éretlen gyermek, mi­közben ugyancsak éretlen nő­vére egyre mélyebbre siily- lyed ebben az underground világban. Ez az életvitel szin­te. természetesen vezet a kis­fiú újabb intézetbe viteléhez, a lány csövezéséhez, megerő­szakolásához, majd a végső tragédiához, amelyben életét is veszti. Döbbenetes a kép, amit e film elénk fest, és ha talán nem is a legjellemzőbb a mai tizenévesek sorsával, a rendkívül gyakori válás és az ennek folytán otthonta­lan, szülőtlen gyermekek so­kasága. e fiatalok társra vá­gyása és társat kereső szen­vedélye nem ritkán juttat­hatja a gyermekeket olyan utakra, amelyek kisebb-na- gyobb tragédiákhoz vezethet­nek. Ez a Kabala mintha a Vasárnapi szülők főszereplő­jének a folytatása lenne, s nemcsak azért, mert ugyan­az a Nyakó Juli játssza, ha­nem mert a film alkotói ugyanazokkal a tulajdonsá­gokkal ruházták fel, ugyan­annyira vágyik a szebbre, a jobbra, s ugyanannyira nem tud megbékülni, összeférni a társadalom írott és íratlan iszabályaival. Nyakú Juli foly­tatja előző figuráját, s mert láthatóan kicsit őrá is írták ezt a szerepet, feladatát jól igen színes programot készí­tett elő. A Filrnnapok falun sorozat idei megnyitója Szentistván- ban lesz február 24-én, szer­dán este hat órakor.. Az ün­nepi nyitón Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se tart bevezetőt, majd be­mutatják Böszörményi Géza új filmjét, a Szívzűrt, ame­lyet most láthat először a közönség a pécsi szemle után. ahol a film díjat is nyert. A bemutató után ta­lálkozót szerveznek a film rendezőjével. Ezt követően négy helységben három fil­met mutatnak be ünnepi ke­retek között, találkozóval. oldja meg, ám bármennyire is rokonszenvezünk a magá­nak és kisöccsének teljes családot, meleg otthont te­remteni akaró lány törekvé­seivel. eszközeivel, amelyek bizony már igen sok esetben túllépik, nemcsak az illem, hanem a törvény korlátáit is. nagyon nehéz egyetérteni nehez Kabala cselekvéseit elfogadni. Nem biztos, hogy ez a rendkívül önálló gon­dolkodású és . mindinkább gátlástalanul, öntörvényei szerint élni akaró lány ren­dezettebb családi körülmé­nyek között jobban beillesz­kedne a társadalomba. A Kabala újabb figyelmez­tető társadalmi dráma. Tör­téneti fordulatai, meseszövése kiélezettek, helyzetei véglete­sek. Feltehetően azért, hogy még markánsabban intsenek arra a társadalmi veszélyez­tetettségre, amelyben a szét­esett családok gyermekei él­nek, figyelmeztessenek a szü­lői felelősségre. Annak elle­nére, hogy e téma művészi feldolgozása sajnos igencsak indokolt, és bizonyára az lesz még az elkövetkezendő évek­ben is, a történet kicsit konstruáltalak érződik, mint­ha az alkptók a korábbi Va­sárnapi szülők folytatásaként azt akarták volna elmonda­ni, hogy íme, nemcsak az intézetben nevelkedett és egy­szer már így-úgy megperzse- lődött fiatalkorúak élnek ve­szélyeztetetten, hanem a kon­szolidált környezetből más körülmények közé kerülők is. S így, mert ez a szándék fel- erösítetlen érződik, a film­mel szemben a néző elvárá­sai is felerősödnek. Nem ma­rad el ez a film a Vasárnapi szülők mögött, de mert nem is haladja meg, lényegében valami kevéssel halványabb folytatásnak tűnik. Megnéz­ni, sőt kisebb közösségekben megvitatni is feltétlenül ér­demes. Nyakó Juli, mint fentebb írtam, hitelesen jeleníti meg Kabalát, igen rokonszenves a kisfiú alakjában Jakab Zoltán szerepformálása, a szülőket alakító Esztergályos Cecília és Garas Dezső és más felnőtt szereplők — ta­lán mert rájuk kevesebb írói figyelem jutott — halvá­nyabbak. Kitűnő ismét Ra­gályi F,lemér fényképezése, és jól olvad a történetbe Szörényi Levente zenéje. Benedek Miklós gondolatcserével egybekötve: február 26-án Ónodon a Reguiemet, március 1-én Pulnokon a Kabalát, 3-án Mezőcsáton, 4-én Parasznyán a Rontás és reménység címűt, majd március 8-án, hétfőn este hat órakor Taktahar- kányban rendezik meg a so­rozat záróünnepségét, ame­lyen Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára mond ünnepi beszé­det, s bemutatják Bacsó Pé­ter új filmjét, a Tegnapelöt- töt, amelyet majd művész— közönség találkozó és vita követ. A fentieken kívül a megye további 43 helyén tar­tanak a Filmnapok falun so­rozat keretében bemutatókat 17 további filmből. A Fele sem igaz játék öt­lete kétségkívül a televízióból való, ám a kérdéseket már saját kútfejükből állították össze az 1ÍVIZIG KlSZ-fiatal- jai. Voltak közöttük tréfás fejtörők, szófejtések, és hát mi sem természetesebb, hogy azért „beloptak” néhány szakmai kérdést is; hogy például mi fán terem a gát­őrjárás ... Alighanem a sors iróniája, hogy a győztes kislány. Haj­dú Anna remekül kitalálta, hogy a hordóskáposzta a ró­maiaktól maradt ránk, a szakmába vágó kérdésre nem találta el a helyes választ. Mentségére legföljebb az szol­gál, hogy mindössze elsőéves a 3-as számú Szakközépisko­lában, s noha vizes szakmát választott magának, tanul­mányainak még ugyancsak az eleién jár .. És akkor most már azt is illik elárulni, hogy az emle­getett játékkal az ÉVIZIG KISZ-fiataljai a 3-as számú Szakközépiskola vizes-kollé­gistáinak rukkoltak elő ... A kollégiumban ugyanis szak­mai találkozót tartottak ... Nem is az elsőt... A KfM Közúti Igazgatósá­gának fiataljaival például már kétszer is találkoztak. Egyszer a kollégiumban, egy­szer a Közúti Igazgatóságon. Merthogy a találkozókra oda-vissza alapon kerül sor. A programról is lehetne so­kat beszélni, de a válasz alighanem érdekesebb a miért-re. Szabó János, a szakközép- iskola igazgatója: — Az iskola vezetése és a bázisvállalatok vezetői kö­zött már régtől adott volt az együttműködés. Dr. Kárpáti Béla kollégám ötlete volt, hogy ezeket a kapcsolatokat építsük ki a fiatalok között is. Dr. Kárpáti Béla: A televízió keddi Stúdió ’82 műsorában interjút láthat­tunk a Miskolcon élő és al­kotó Bárczy János íróval ab­ból az alkalomból, hogy a Vádindítvány és a Zuhanó­ugrás után megjelent a har­madik kötete, az Egy m. kir. százados bizalmas feljegyzé­sei című regénye. (E re­gényről lapunk már január 16-án közölt kritikai jegyze­tet.) Az interjút Szegvári Kata­lin készítette, s mintegy tíz percben igyekezett összefog­lalni — néha látható-érez­hető vágásokkal — egy na­gyon is fordulatos életet, meg­mutatni, miként lett író az egykori katonatisztből. Bár­czy válaszai szabatosak, tárgyszerűek, őszinték voltak. Azt bizonyították, hogy az ember le tud győzni olyan Az elmúlt évben szerveztek első ízben előadássorozatot kimondottan a Sátoraljaúj­helyen élő értelmiségiek ré­szére. Nyolc előadás hangzott el, a magyar történelem nagy személyiségeiről. A sorozat igazán élénk érdeklődést vál­tott ki, így a városban foly­tatni kívánják ezt az ismeret­— Az iskolában, a kollé­giumban igen sokféle módon teremthetünk és teremtünk is közösségeket. Ügy gondol­tuk, ezt a közösséghez 'arto- zást érdemes erősíteni az azonos képzésben részesülők között is. És tulajdonképpen ennek a kiteljesedése az is, hogy összehozzuk az iskola diákjait és a vállalatok ki- szeseit... Az utóbbiak kö­zött vannak volt diákjaink is, s a jelenlegi diákjaink közül soknak lesz a munka­helye majd a vállalat . .. A kezdeményezés, ahogyan azt Beregi Lajos, a KPM Közúti Igazgatósága K1SZ- bizottságának titkára mond­ta, nyitott „fülekre” talált. Hiszen az ifjúsági mozga­lomban egyfajtó elvárás is, hogy az üzemi KlSZ-szerve- zetek patronáljanak iskolai szervezeteket. A legkézenfek­vőbb, ha olyan iskolát ke­resnek, amellyel különben is kapcsolatuk van. S hogy túl ezen, miért jó ez a kölcsö­nös együttműködés? A Köz­úti Igazgatóság KISZ-titkára szerint azért is, mert egy kicsit a jövőjükbe is bepil­lanthatnak ... Amikor példá­ul a diákok voltak náluk, nemcsak az útépítés szépsé­geiről esett szó, nehézségei­ről is... De ez a kétféle dolog, egyazon dolognak a két oldala ... Jó, ha mind­kettőt ismerik ... Sass Tibor, az ÉVIZIG KISZ-bizottságának szervező titkára és Váci Gyula alap­szervezeti titkár arról beszél­tek, hogy ezek a találkozók talán megkönnyítik majd a fiatalok beilleszkedését is. Váci Gyula saját élményeit visszaidézve mondta: neki öt év kellett, amíg igazáh meg­találta helyét végzés után, s biztonsággal eligazodott a munkahelyén ... Ha a kap­csolatok már diákkorban kezdenek kiépülni, a beil­borzalmakat is, mint látásá­nak elvesztése, ha van ben­ne a tehetség mellett kellő akaraterő, s meg tudja ta­lálni az utat a mához, még ha messziről is indult. Ér­deklődéssel hallhattuk, hogy készül Bárczy új regénye, s az 1946-os témát dolgoz fel. Egy közléssel viszont adós maradt a Stúdió ’82-beli in­terjú, azt szeretnénk itt pó­tolni: az Egy m. kir, száza­dos bizalmas feljegyzései cí­mű regényből játékfilmet kí­ván készíteni a MAFILM Objektív Filmstúdió; a ren­dező Grunwalsky Ferenc lesz. a dramaturg pedig Szántó Erika, aki a Bárczy Vádin­dítványából készült és nem­régen bemutatott kétrészes tévéfilmnél is dramatu.gként működött közre. (b) terjeszlést. Ügy tervezik, hogy ebben az esztendőben természettudományos jellegű kérdésekről hangzanának el az előadások, amelyekre or­szágos rangú előadókat hív­nak meg. Jelenleg e sorozat­tal pótolják a városban a hiányzó értelmiségi klubot. leszkedés is könnyebb le­het ... A diákokkal való együttműködésből persze pro­fitálhatnak az üzemiek is ... A közvetlen kapcsolatok frissíthetik a mozgalmi mun­kát is ... A 3-as számú Szakközép- iskolában hatféle szakmát ta­nítanak, az igazgató szerint jó kapcsolatuk van a külön­böző bázisvállalatokkal. A nehezebb gazdasági körülmé­nyek között is segítik, támo­gatják az iskolát. Részben érdekük is, hiszen szakmai utánpótlásukat innen kapják. Ez az idén, az ifjúsági moz­galomban is megkezdődött együttműködés természetesen másfajta kapcsolódást jelent, ám nem kevésbé fontosat, mint ami vezetői szinten ki­alakult . .. A szakmai találkozók egyébként csak egy részét, ámbár igen fontos részét ké­pezik annak a sokirányú tevékenységnek, ami a tan­órákon kívül kibontakozott az iskolában, s főként a kol­légiumban. Példaként csak a klub néhány rendezvénytípu­sát érdemes megemlíteni. A tanév kezdetétől már volt három író—olvasó találkozó, zenei ismeretterjesztés. Ka­tedrán kívül pedig — ez kü­lönben egy sorozatcím is — tanárok beszéltek kedvenc foglalatosságukról. Olyanok­ról, ami a gyerekek érdeklő­désére is számot tarthat. De el ne feledkezzünk a honis­mereti, helytörténeti kutatás­ról 1... Ezen a bevezetőben említett szakmai találkozón például a 80-as nagy árvíz idején árvízkárt szenvedettek között végzett szociológiai felmérésükről számoltak be: dia- és magnófelvételek se­gítségével és természetesen szóbeli kiegészítéssel... És tulajdonképpen ez sem esik messze a szakmától... Csutorás Annámért» Iskola a művelődési házban Az edelényi járási-nagy­községi művelődési házban nyílt napot tartónak pénte­ken. Közérthetőbbre fordít­va: a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak rendhagyó történelem-, magyar iroda­lom- és földrajzórákat tarta­nak. Igazán rangos, neves elő­adókkal. A hetedikesek törté­nelemóráján például az euró­pai kapitalizmus kibontako­zásáról tart előadást Seresné dr, Szegőfi Anna. A nyolca­dikosok pedig dr. Karsai Elek óráját hallgathatják meg Ma­gyarország részvételéről a II. világháborúban. Á két évfo­lyam közös magyar irodalom­órájának tanára Sellei Zoltán előadóművész lesz. Befejezés­képpen pedig a naprendszer kialakulásáról, a csillagászat jelentőségéről hallhatnak a diákok Oth Előd csillagász­tól. A művelődési központ eb­ben a tanévben már tartott hasonló „tanórákat” — igen nagy sikerrel. Február 24-tóí március 8-ig: Filmnapok falun — Borsodban Miskolci író a Stúdió ’82-ben Előadások értelmiségieknek FIGYELEM! 1 kg műlépet adunk 1,15 kg viaszért vagy 3,45 kg sonkolyért munkanapokon: 8—14 óra között (postai és vasúti szállítás esetén is) Eger és Vidéke Körzeti Afész Viaszüzem 3300 Eger, Kistályai u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom