Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

ÉSZAK-M AGY ARORSZ AG 4 1982. január 13., szerda A korszerű műemlékvédelem társadalmi és műszaki kérdései Hazánkban a műemléki jogszabályok 1881 óta fokoza­tosan testületi munkává fej­lesztették e fontos tevékeny­séget. A Kecskeméten meg­rendezett XI. tanácskozás mind az előkészítést, mind Báes-Kiskun megye felkészü­lését tekintve jelentős ered­ményeket hozott. Bács-Kis- kun megye külön kiadvány­ban mutatta be a műemlék- védelmi eredményeit. Dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök köszöntőjében el­mondta, hogy 1973-ban te­kintették át megyei szinten a feladatokat és ezt követően a célkitűzés „ne csak szemlél­jük, hanem használjuk” volt. Ez a gyakorlat a kecskeméti zsinagógából Technika Há­zát, a hajósi pincesorból nem­zetközileg is figyelemre mél­tó idegenforgalmi és vendég­látó központot, a kalocsai papneveldéből korszerű mű­velődési központot, Kiskörö­sön Petőfi szülőháza környe­zetében irodalmi emlékhelyet alakított ki. A felsoroltakon kívül számos más megvalósí­tott alkotás és tervek, prog­ramok bizonyítják, hogy az 1973. évi megyei határozatok a történelmünk során sokat szenvedett, műemlékileg sze­gényebb területen is újsze­rűt, sajátosat, embereknek a településekhez való fokozot­tabb kötődését, jó közérzetet eredményezett. Jantner Antal miniszterhe­lyettes előadása a magyar műemlékvédelem távlati és VI. ötéves tervének áttekin­tését adta. A helyzetértéke­léshez az 1980. február 12-én megtartott miniszteri értekez- let és az ennek nyomán ki­adott intézkedési terv ered­ményesen járult hozzá. Ered­mény, hogy a szervezeti, jo­gi, államigazgatási keretek kifejlődtek és gazdagodtak. A műemlékvédelem a település­politika részévé vált, ami az egyik legfontosabb ered­mény. A feladatok megoldá­sához felnőtt a tudományos kutatás szervezete és módsze­rei. Elterjedőben a közműve­lődési szerep és egyre inkább kötődik a műemlékvédelem feladata az épületfelújításhoz és -karbantartáshoz, amely különösen a VI. ötéves terv­ben vált az ágazat kiemelt feladatává. E munkát is az MSZMP KB 1978. évi határo­zatának szellemében kell el­végezni. A miniszterhelyettes zárómondatai az építészeti kultúra, az építészeti művelt­ség színvonalának növelését a kodályi módszereknek az építészetben való alkalmazá­sát sürgették. Erre éppen Kecskeméten — Kodály szü­lővárosában — utalni és hi­vatkozni nagyon is időszerű volt. A kecskeméti műemléki ta­nácskozás előre felkért elő­adásokból, hozzászólásokból és tanulmányúti látogatások­ból állt. Mendele Ferenc, az OMF igazgatója A műemlék- védelem új területei című előadásában nemzetközi ösz- szehasonlítást nyújtva — a történeti értéket minősítette elsődlegesnek és másodlago­san számításba veendők az esztétikai értékek. Napjaink­ban az újkori építészet idő­beli határai tágultak. A mű­emlékvédelem. kiterjeszti munkásságát az emlékhelyek, így a munkásmozgalom em­lékeinek védelmére is. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa osztályvezetője lírai hangvé­telű előadása a műemlékvé­delem — hazafiság és a szo­cialista hazafiságra való ne­velő munkában való együtt­működéssel foglalkozott. E fogalmak nemcsak a múlt­hoz, hanem a mához, a hol­naphoz és a jövőhöz kötnek. Az előadó véleménye sze­rint „a mű” mindig valami vá­lasztékos. tudományos alko­tómunka eredménye, művek csak alkotói igényesség ér­vényesülésével születnek. Emlékeztetett Leninre, aki már a forradalom kezdetén a kommunisták számára a mű­vek védelmét kötelezővé tet­te. A műemlékek védelme egyben a haza védelmét is jelenti, házak, tájak, a kör­nyezet védelmét. A műemlé­kek védelméért a társadalmi munkások teszik, tehetik a legtöbbet. Előadását Széchenyi szavaival zárta: „A múlt ki­esett hatalmunkból, de a jö­vőnek urai vagyunk”. A gyakorló építészek közűi Kerényi József tartott elő­adást, aki Bács-Kiskun me­gye több műemlék épületé­nek újszerű felhasználásának is alkotó építésze, tervezője. Az előadó kifejtette, hogy a végrehajtási lehetőségeket tekintve pesszimista, mert gyakori eset, hogy. sortataro­zás válik a rehabilitációból. Dr. Barcza Géza minisztériu­mi főtanácsos a mozgalom múltját, eredményeit és to­vábbi lehetőségeit tekintette át. — A közvéleménynek ki­emelt szerepe van. Az albi­zottságok tevékenysége a társadalmi aktivitást egész­séges irányba szélesítette ki. Szabolcs-Szatmár megye ta­nácselnöke megállapította, hogy a ma élő ember értékét növeli, ha a meglevő értéke­ket megőrzi, gyarapítja. Meg­hívta a jelenlevőket a Nyír­egyházán 1983-ban megtar­tandó XII. országos tanácsko­zásra, amelyre már hosz- szabb ideje készülnek. A ta­nácskozás kedves színfoltja volt az arra érdemes aktívák kitüntetése és a megemléke­zés Bondor Józsefről, a MUT elnökéről, nyugdíjas építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterről. A tanácskozás szerves ré­szét képezte az országos mű­emléki kiállítás megnyitása, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter közvetlen hangvé­telű előadása tett felejthetet­lenné. A miniszter hangsú­lyozta. hogy csak az emberre figyelő építészet felelhet meg történelmi feladatának. Van mit védenünk — mondta a miniszter köszönetének hang- súlyozása mellett, mindazok felé, akik tesznek is a hazai műeml ékvédelemért. A Hild-érmes Kőszeg városá­nak tanácselnöke, Reininger Ferenc bejelentette, hogy vá­rosában a műemlékvédelem a várospolitika szerves részévé vált. Felhívta azonban a fi­gyelmet újszerű tennivalók­ra. így műemléki épületek falszigetelésének megoldásá­ra, a gépkocsik terheléséből fakadó rongálódásokra, arra, hogy az építészeti hibák gyakran jóvátehetetlenek. Többet kell foglalkozni — a tanácselnök szerint — a be­tűkultúrával utcákon, tere­ken, a köztéri reklám és in­formáció színvonalának eme­lésével, hagyományok ápolá­sával. A tanácskozás zárszavában Mendele Ferenc, az OMF igazgatója nem is vállalkoz­hatott összegzésre, inkább a törekvésekről, a jó példákról és a gondok megszüntetésé­nek közelítési módjáról szól­hatott. A jelenlevő aktívák nemcsak magukat, hanem azokat is képviselték, akikre hatással lehetnek. Vélemény- cserét folytattak, tapasztala­tokat gyűjthettek, felvérte­zetten és új lelkesedéssel te­lítve távoztak Bács-Kiskun- ból, amit a vendéglátás ked­vessége, a megye vezetőinek és a műemléki szakemberek­nek őszinte, nyílt eszmecse­réje. közvetlen kapcsolata az építészeti és emberi környe­zet szolgálata erősített. Dr. Horváth Béla Ketten ugyanarról... Testvérek a pódiumon A két ördögfióka természe­tesen emlékszik ' a megálla­podásra. De hát beszélhet apa, itt nern tudnak csend­ben maradni... sőt, éppen hancúrozni akarnak, s erre a teremben levő pódium „szőnyege” kiválóan alkal­mas ... Egyébként is, apa már lejött arról a pódiumról; az meg, amiről a többiekkel beszélget, igencsak felnőtte- sen hangzik, olyan komoly­nak és távolinak tűnik a két emberpalánta lelkivilágától. Mindez hasonlóan történik családi otthonok baráti össze­jövetelein is, gondolom. Azt meg tapasztaltam a munkás- fiatalok országos versmondó­versenyének területi döntőjé­be bejutott borsodiak leg­utóbbi felkészülési találkozó­ján, hogy a „családias” jel­leg uralja havonkénti össze­jövetel ültet. Még az elmúlt évben rendezték meg a me­gyei válogatót, ahol kilenc lány és fiú szerzett jogot ar­ra, hogy a február végén Debrecenben rendezendő újabb akadályon is megpró­báljanak túljutni. Ezt szolgál­ják az említett havonkénti találkozások, az egymás mi­nél jobb felkészülését elősegí­tő „próbák”. Egy ilyen alka­lomra hozta magával fiait (lásd a bevezetőt) Richter Gábor; és hogy teljes legyen a családias légkör, ott volt bátyja, Richter István. De nem kísérőként, ugyanis mindketten sikeresen vették a megyei verseny-akadályt, s majd azon a debreceni terüle­ti döntőn Gábor és István is pódiumra lép a munkásfia­talok versmondóversenyén. Velük beszélgettünk versek­ről. versmondásról, a pódium nyújtotta közléslehetőség „varázsáról”. A bemutatko­zással kezdték: — Mindketten Kazincbar­cikán lakunk, én a Borsodi Vegyi Kombinátban dolgo­zom, rendszerkezelő vagyok. Már nyolc éve tagja vagyok a Theatrum színpadnak, ott ismerkedtem meg a felesé­gemmel, ő is nevezett erre a versenyre, sajnos, a megyein nem sikerült túljutni neki, így most értem drukkol . .. Van egy nyolchónapos kisfi­únk — ez röviden Richter .István „adatlapja”, öccse, Gábor ezeket tartotta fontos­nak elmondani: — Kazinc­barcikán dolgozom én is, a t városgazdálkodási vállalat­nál. A foglalkozásom ács ... Nős vagyok én is, a két fia­mat meg már láttad .. . Ko­rábban én is tagja voltam a Theatrum színpadnak, aztán kimaradt két év. most sze­retnék újra visszatérni . Az emlegetett felkészítőn mindketten az „erősebb” ver­sükkel álltak társaik, s a szakmai segítőik elé. Gábor Orbán Ottó versét, A terem­tés napja címűt választotta magának; István Ratkó-ver- set hozott, s visz majd Deb­recenbe, a címe: Az ének megmarad. Vajon miért éppen e verset választották elmon­dásra? Richter István: — Nagyon szeretem a köl- tőt,’ Ratkó Józsefet, köllésze- tét, lelkivilágát közel állónak érzem magamhoz. Ezt a ver­sét 1976-ban mondtam elő­ször; úgy érzem, hogy a köl­tő éneke, ami az embereknek, az emberek szívéhez, az em­berek fájdalmáról szól — olyan gondolatokat tartalmaz, ami mindenki számára fon­tos. Azért választottam tehát ezt a verset, mert hasonló gondolatok engem is foglal­koztatnak, s a költő szavai­val mások számára is meg tudom „fogalmazni”... Richter Gábor: — Ogy kerültem kapcso­latba Orbán Ottó költészeté­vel, hogy ezt a mostani ver­sét (A teremtés napja) még szín pados koromban kaptam elmondásra. Most. hogy ismét elővettem erre a versenyre, már más felfogásban értel­Ma este a képernyőn; i Éppen harminc éve esett meg mindaz. 1 ami a ma este 20 órakor az első műsor - i ban látható tévéfilmben történik. Déry Ti- i bor 1955-ben írta Vendéglátás című elbe- j szélését, amelyből most Makk Károly fil- i met készített. Makk szenvedélyes „tovább- folytatója” Déry műveinek, számos Déry- i elbeszélés az ő rendezésében lett százezrek, vagy milliók filmélménye. Gondoljunk i csak a Szerelem, a Philemon és Baucis, A 1 téglafal mögött című filmekre. Ebben az elbeszélésben Déry. illetve a filmben Makk i egy olyan harminc év előtti esetről szól. j ami a mai fiataloknak már elkénzelhetet- i len, vagy anekdotikus tréfának tűnik, de a i kortárs igazolhatja, hogy a keserű-gunyo- j ros történet bizony megeshetett. A nagy- 1 számú szereplőgárdát mozgató tévéfilm i legfőbb szerepeiben Garas Dezső, Pécsi II- | dikó, Törőcsik Mari és Jozef Kroner (őt látjuk a képen) látható. Három ii{ kinyir és sok folyamatos gond A megye szakszervezeti könyvtárainak számvetéséből „Több könyvtárunk műkö­dési feltételeinek rosszabbo­dása kedvezőtlenül hat a könyvtárak eredményeinek alakulására is. Legrosszabb a helyzet Özdon és Diósgyőr­ben. Mindkét nagyüzemi könyvtár városi feladatokat is ellát, de mindkettő helyi­ség- és személyi problémák­kal küzd. Jelenleg a két nagy könyvtár felújítása folyamat­ban van, de Ózd esetében ez nem jár alapterület-növeke- déssel.” — Ez a megállapítás a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Központi Könyvtárának jelentésében olvasható, amelyben az előző évi tevékenységről, és az idei feladatokról adnak számot. Bármilyen sok figyelmet ér­demlő részeredményről olva­sunk, az a tény, hogy a két nagy ipari bázisunkban rossz a könyvtárak helyzete, el­gondolkoztató, figyelmet ér­demlő és különösen az Óz- don, ahol más könyvtári há­lózat nincs is. Érdemes hát az SZMT Központi Könyvtár munkáját, illetve a hálózatá­hoz tartozó könyvtárak tevé­kenységét segítő intézkedése­it legalább vázlatosan megte­kinteni. Az elmúlt évben is kiemelt feladata volt e könyvtárhá­lózatnak, illetve a Központi Könyvtárnak, a közművelő­mezem: annak idején túlsá­gosan is komornak éreztem a képeket, elvontnak a gondo­latokat. Most már azt gondo­lom, hogy ez nem így van ... Ami különösen megfogott, az, hogy nem illúziót mond ez a vers az életről, hanem a kegyetlenségek és az életöröm együtteseként mutatja meg világunkat. Azzal a végigvo­nuló gondolattal, hogy élni bármilyen körülmények kö­zött szép és érdemes; nincs szebb a természetnél... Honnan származik vonzó­dásotok a versekhez, a költé­szethez? — Annak ellenére, hogy szegényen éltünk, könyvünk mindig volt otthon, anyám imádott olvasni ... A kará­csony nálunk mindig egyet jelentett a könyvvel. Egyéb­ként a nővérünk sem maradt ki ebből a „fertőzöttségből”, ö is „pódiumbolond” volt... — ezt együttesen állítják az emlékekről ... Most természetesen mind­ketten örülnek a sikernek, annak, hogy együtt vesznek részt a munkásfiatalok részé­re meghirdetett országos versmondóversenyen. Febru­ár 27-én mindketten ott áll­nak majd a pódiumon — Debrecenben, a területi dön­tőn ... Magam is drukkolok értük ... (t. n. j.) dési határozatok végrehajtá­sa, az azokból' adódó könyv­tári feladatok színvonalas tel­jesítése, a munkahelyi műve­lődés feltételeinek megterem­tése, a szolgáltatások színvo­nalának emelése, a szocialista emberre jellemző tulajdonsá­gok kialakításának a könyv­tári munka eszközeivel törté­nő segítése. A kiemelt felada­tok közé tartozott még a kü­lönböző típusú könyvtárak összehangolt működésének elősegítése, a könyvtárak közművelődési tevékenységé­nek erősítése. Részt vett a könyvtár kü­lönböző könyves akciókban, a könyvünnepeken, olvasótábo­rok munkájában vállalt részt, munkatársai különböző fóru­mokon fejlesztették felké­szültségüket. 1981-ben három új letéti könyvtárat létesítet­tek: a perecesi Áfor-kiren- deltségen, a miskolci 101. sz. Szakmunkásképző Intézet kollégiumában, valamint a Kazincbarcikai Költségvetési Üzemben. A már meglevők közül korszerűsítették a Le- ninvárosi Kézműipari Válla­lat könyvtárát. Ugyancsak megkezdődött az év során a borsodnádasdi, a diósgyőri és az ózdi könyvtár felújítása, valamint korszerűsítése. AzI. fél év sürgető feladata volt Ózd város könyvtárügyi helyzetének vizsgálata és a fejlesztésre vonatkozó javas­latok kidolgozása. Az SZMT Központi Könyvtár javaslatai alapján, az érdekelt szervek — SZMT, vasasszakszervezet, Ózd városi-járási Pártbizott­ság. Ózd város Tanácsa, Ózdi Kohászati Üzemek SzaK.szer­vezeti Bizottsága, Ózdi Nép­művelési Intézmények — májusban megállapodási írtak alá a közös fenntartási szer­ződés megújításáról, a könyv­tári hálózat fejlesztéséről és a könyvtárak működési feltéte­leinek javításáról. Az év vé­géig ebből megvalósult a ho- dóscsépányi könyvtári mun­ka újrakezdése, de az üzemi könyvtárhálózat fejlesztésére irányuló elképzelések sajnos nem. (Ismeretes, hogy Ózdon a könyvtár központjának he­lyet adó Liszt Ferenc Mű­velődési Központ több éves felújítás alatt áll.) Roglalkoz- tak a kórházi betegek könyv­tári ellátásának javításával, folyamatosan végezték a leté­ti könyvtárak új könyvekkel történő ellátását és rendszere­sebbé vált a módszertani munkában az ellenőrzés, s helyszíni tanácsadás. A könyvtárak fenntartóival és a szakmák megyebizottsá­gaival rendszeres a könyvtár kapcsolata, bár korántsem olyan, mint amilyet a közmű­velődési határozatok, irányéi vek feltételeznek. Épnek okát abban látják, hogy az alapel­vekben megfogalmazott köve­telmények. működési és lét­számnormák mée ma sem valósultak meg teljes egészé­ben. Különös gondot fordítot­tak a kis- és középüzemek­ben működő szakszervezeti és műszaki könyvtárak közös fenntartására és gazdaságos működtetésére, a iehér fol­tok és az átfedések felszámo­lására, valamint az elapró­zottság, az életképtelen könyvtári egységek megszün­tetésére. Az eddigi erőfeszíté­sek bár biztatóak, de koránt­sem megnyugtatóak. Sajnálatos módon a szak­szervezet-történeti kutatás, krónikaírás, amely néhány évvel ezelőtt igen nagy len­dülettel kezdődött, bizonyos törést szenvedett. A Szakszer­vezetek Elméleti Kutató In­tézete átszervezése során megszűnt e munka gazdája lenni, a hozzá beérkezett ta­nulmányokat az SZMT Köz­ponti Könyviárnak adta le, s az eddig elkészült tanulmá­nyok kiadása olyan gondot jelent, amely külön elemzést kíván, meghaladja e beszá­moló kereteit. A most kezdődött esztendő­ben a könyvtár feladatai is folyamatosak, az előző évihez hasonlóak, és bővülnek a ne­gyedik országos könyvtárügyi konferencia ajánlásaival. Alapvetően a munkásolvasók táborának növelése a legelső feladat, különös tekintettel a hátrányos helyzeíűekre, a nő- dolgozókra, a fiatalokra. To­vábbra is bekapcsolódnak a különböző olvasómozgalmak, könyvünnepek, nagyobb év­fordulók, olvasótáborok mun­kájába. A könyvtárhálózat fejlesztése, a könyvtári mun­ka hatékonyságának növelése érdekében a szakmák me- gyebizotlságaival együttmű­ködve szorgalmazzák új letéti könyvtárak létesítését, törek­szenek a .közös fenntartású könyvtárak létrehozására. Kiemelt gondot fordítanak ózd könyvtárügyének fejlesz­tésére az elmúlt évi állásfog­lalás alapján. A fentiekben természete­sen csak igen nagy vonások­ban lehetett felvázolni az .SZMT Központi Könyvtár munkájának legfőbb vonása­it. Nem eshetett szó egyik­másik könyvtáros kiemelkedő munkásságáról, vagy éppen jutalmazásáról, a bevezetőben említett rossz diósgyőri hely­zet javításának részleteiről, az idei munkaterv személyi, tárgyi vonatkozású feltételei­ről. A nagy múltú munkás- könyvtárak utódai talán ke­vesebb reflektorfényt kap­nak, mint korábban, de mun­kájukat változatlan lendület­tel végzik. Sok a több évti­zedes gyakorlattal rendelkező könyvtáros. aki megfelelő szakvizsgával ugyan nem ren­delkezik.1 de munkáját jól lát­ja el, ugyanakkor sok a fluk­tuáció is a kisebb könyvtá­rakban. Gondoktól nem men­tes az SZMT Központi Könyvtárának munkája.- de nélküle elképzelhessen nap­jainkban a mesve könyvtári élete, a megye dolgozóinak könyvtári ellátása (bm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom