Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

ÉSZAK - MAG Y ARORSZAG 4 1982. január 7«, csütörtök Nézőtéri meditáció Kom édia és tandráma Egy kocka A macska rejtélyes halála című olasz filmből: középen Ugo Tognazzi, jobbszélen a női főszereplő: Mariangela Melato. r Két merőben ellentétes jel­legű új film pereg mától a premiermozikban, meg egy harmadik — ugyancsak más­fajta — a gyermekek számá­ra. Ez utóbbi a Mackó Misi és a csodabőrönd című len­gyel—francia, egész műsort betöltő bábfilm. A két előző film egyike olasz, a másik az NDK-ból való. Ha már a jegyzet címében jeleztük: ko­média és tandráma, aligha okoz nagy fejtörést, melyik honnan való. * A macska rejtélyes halála a címe az olasz Luigi Comen- cini rendezte komédiái ízű filmvígjátéknak, amelynek szereplőlistája már eleve csa­logató. A két legfőbb szerep­ben Ugo Tognazzi és Mari­angela Melato komédiázik fáradhatatlanul, de ott van a nagyon vonzó Dalila Di Laz­zaro, egy kisebb szerepben Philippe Leroy és sok más nálunk is ismerős filmszínész. A film végén sem tudjuk, ki ölte meg a szerencsétlen cím­beli macskát, de nem is ér­dekes különösebben, mert amíg a macska két gazdája, az egymással gyűlölködve együttélő felnőtt testvérpár — Amadeo és Ofélia (őket alakítja a két főszereplő) — macskájuk gyilkosa után nyo­moz, egy nagy római bérház lakóinak életéből igen sok minden feltárul, amin lehet nevetni, néha kacagni is, oly­kor enyhén felháborodni is. A két testvér ugyanis kö­zösen örökölt egy nagy bér­házat, s hogy azt pénzzé tud­ják tenni! így az örökségen megosztozva egymástól elvál­hassanak, előbb a lakóktól kell megszabadulniok. Kitki- szekíroznak, kit feljelentenek, kivel harcban állnak, s en­nek az akciónak egy része a macska gyilkosa utáni nyo­mozás is. Kábítószer-csempé­szés, maffiaügylet, titkos bor­délyház és sok egyéb csakúgy belekeveredik a macska-ügy­be, mint gyilkosság, meg egy szerencsétlen nyomozó soro­zatos balfogása. Egymásra torlódnak az események, Ró­ma háztetőinek amúgy is is­merős képeit már-már unjuk, s a fordulatok zsúfoltsága el­lenére a második felében már fárasztónak érezzük a törté­netet, de egészében jó száz percnyi időtöltést ad. Elsősor­ban a felnőtt nézőknek. * Ugyancsak a felnőtt nézők­höz szól az NDK-ból való Amíg a halál el nem választ című filmdráma, amely egy fiatal építőmunkás, meg egy áruházi eladónő esküvőjével kezdődik, majd felhőtlen első évük után, családi életük konfliktusain, gyilkossági kí­sérletig menő gyűlölködéssé fajuló ellenségeskedésükön és ezt követő kibékülésükön ke­resztül vezetgeti a nézőt és történetük tükrében olyan társadalmi témákat fejteget tantctel-szerűen mint a fele­ség munkavállalásának, vagy otthon, családanyaként mun­kálkodásának kérdése; a férj ura legyen-e a családnak; le­het-e élni hármas kapcsola­tokban, úgy, hogy a házastár- sához és a szeretőjéhez is ra­gaszkodik a férj, vagy a fele­ség; célravezető módszer-e a búfelejtésre az italozás; abor­tusz, vagy a rossz, szétesés­ben levő családban egy újabb gyerek és így tovább. Persze véleményt mondanak a bará­tok, ismerősök, rokonok, be­leszól a munkahely, a brigád, s mindenki lantételeket mond fel. De a házastársak kibé­külése, noha a férj a már említett emberölési kísérlet nyomát egész életén ót viseli — sosem tud beszélni, mert a hangszálai tönkrementek — azzal a végső következtetés­sel és tanítással szolgál, hogy a sok hercehurca után mégis csak egymás mellett a he­lyük. Legfeljebb a férjnek jobban kel! vigyázpi, nem töltött-e a felesége újra só­savat a sörösüvegébe. (benedek) Kulturális körkép KODÁLY-HANGVERSENY 0 A Miskolci Nemzeti Szín­házban január 11-én, hétfőn este fél 8-kor Kodály-hang- versenyre kerül sor, amelyen a Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus hangzik el a Miskolci Szimfonikus Zenekar, valamint a Debre­ceni Kodály-kórus közremű­ködésével. PAL-BÁL <S> A Veszprém megyei Ide­genforgalmi Hivatal a bala­tonfüredi Anna-bálok példá­jára egy újabb hagyományt keltett életre: január 23-án újból megrendezik Nagyv'ö- z.sonyban a híres Pál-bált. A Pál-bálra január 17-i.g lehet jelentkezni a Balaton Tourist Nord nagyvázsonyi kirendelt- j ségén. Kinizsi-vár, 8291 irá­nyítószámon. MIRŐL ÍR A SZPUTNYIK?. 9 Gyerekkora óta beszél franciául, 40 éves korában tanult meg angolul, szeretett röplabdázni, rajongott a csi­nos nőkért, sokat dohányzott, 35 éves koróban a Szovjet Tudományos Akadémia ren­des tagjává választották. Mindezt és még sok mást mesélnek el Keluis akadé­mikusról azok, akik szót kap­lak a folyóiratnak abban a publikációjában, amely A kortársak Keluis akadémikus- j ról címet viseli. A folyóirat januári számában olvasha- j tunk még az Olimpiai stadi-. on hétköznapjairól. Még kevesen tudják In f ormacio a megyei könyvtárban Nem különleges tudakozó... Látszatra nem sok a vál­tozás: mindössze egy íróasz­tal került a megyei könyvtár folyóiratolvasójába. A mel­lette ülő könyvtároá azonban nem felügyeletet lát el; nem­sokára már tábla is jelzi — ezzel kissé megkéstek! — in­formálás a feladata. De hát miről informálhat a szolgálatban levő könyvtá­ros? És egyáltalán, hogyan került sor e részleg kialakí­tására? Erről kérdeztük dr. Környei Lászlónét, a megyei, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgatónőjét. Az igazgatónő azzal kezd­te, ami olyannyira természe­tes, hogy már szinte banális. Már tudniillik az, hogy a könyvtárlátogatónak számta­lan kérdése van. Csak sok­szor nem tudja, kinek tegye fel? S könyvtári csúcsidőben, sokszor a könyvtárosnak sincs ideje válaszolgatni ... Vannak, akiknek a katalógus kezelése okoz gondot, mások pedig egy-egy bibliográfia összeállításában járatlanok ... De az információ segíthet ab­ban is, hogy megmondja: egy- egy új slágerkönyv kölcsö- nözihető-e már, sőt, előjegy­zést is felvesz... Szóval; ál­talános könyvtári felvilágosí­tásokkal szolgál, a nyitvatar- tástól egészen a bibliográfia kigyűjtéséig. Ami persze azt is jelenti, hogy egy-egy szak­kérdés esetében a témában legjáratosabb könyvtároshoz továbbítja a kérdést. S nem­csak a maguk dolgaiban ad­nak felvilágosítást, hanem a könyvtárhálózat teljes terü­letéről. Sőt, meg tudják mondani, hol lesz koncert, meglesz-e az aznapra hirde­tett irodalmi est... Jelenleg könyvtárügyi és a kulturális élet kérdéseiben készülnek a válaszadásra. Egyelőre csak személyesen, de a posta ígé­rete szerint január végétől telefonon is. S ezzel tulaj­donképpen egy hiányt akar­nak pótolni. Ma ugyanis nincs a városban olyan szerv, amely pontosan meg tudná mondani, mi és hol lesz a városban. A napi sajtó sem vállalkozhat például arra, hogy minden esetben hírül adja: elmarad X. Y. művész aznapra tervezett estje. (Ami például igen gyakran előfor­dul.) A könyvtár egy kicsit helyhez kötött — így többé- kevésbé természetesnek is tű­nik, hogy ők vállalkoztak egy ilyen általános tájékoztató szerepre. Amely azonban ter­mészetesen csak akkor mű­ködhet majd pontosan, ha a lehetőségen kapva kapnak a művelődési intézmények is. A színháztól a kiállítási helye­ken keresztül a művelődési házakig. Dr. Környei Lászlóné el­mondotta: nem a pesti kü­lönleges tudakozó szerepére áhítoznak. Egyelőre a kultu­rális élet lehetőségeiről sze­retnének tájékoztatással szol­gálni. Feltételezésük szerint, erre van is igény. Feltétele­zésről beszéltünk, mert most még járatlan utat próbálnak ki. S a tapasztalatok alapján alakítják majd ki végleges információs körüket. Ügy gondolják, később a közélet eseményeit is be lehet s kell majd vonniuk. Az információs részleg egyébként nyitástól zárásig működik. A kibővített folyó­iratolvasóban. Egyébként gondoltak azokra is, akik ke­vésbé szeretnek kérdezősköd­ni. Néhány napon belül be­szerelik azt a vetítőt, amelyet a látogatók maguk is kezel­hetnek. A városi művelődési intézményekről, a könyvtár- használat apró-cseprő tudni­valóiról tájékoztatnak majd a diafelvételek. («s. a.) Ratal utazók klubja Ifjúsági turizmus az NDK- ban címmel foglalkozást tar­tanak január 8-án Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban, a fiatal utazók klubja tagjai részére. Az elő­adást este 6 órakor kezdik. A Lányuk, Asszonyok januári számából A Lányok, Asszonyok ja­nuári számában közli J. Pro- kofjev tábornok visszaemlé­kezéseit a második világhá­ború egyik döntő fontosságú ütközetéről, a moszkvai csa­táról, amely 40 éve zajlott le. Közli a lap Bányász Bé­lának a Baikal—Amur vas­útvonal építkezésén készült cikke második részét, címe: Vonattal a Jakut Szénmező­kig. Jaroszlavltól 15 kilomé­ternyire, Karabihában van Nyikolaj Nyekraszovnak, a híres múlt századi orosz köl­tőnek az udvarháza, amely ma emlékmúzeum. Ezt mu­tatja be ez alkalommal az Országjárás című rovat cik­ke. Moszkvában működik a világ egyelőre egyetlen zenés gyermekszínháza, amely_ a legkisebbektől a serdülőkig minden gyerekkorosztály szá­mára tart előadásokat, gyö­nyörű épületében meseszoba és élő madarak várják az ifjú közönséget. A színházat be­mutató, sok fényképpel il­lusztrált írás címe: Vendég­ségben a kék madárnál. A Te meg én rovatban közér­dekű témát vizsgál Sz. Libin professzor, az orvostudomá­nyok doktora: Hibás-e az anyós? A Szovjetunió egyes tájegységeinek népművésze­tét bemutató sorozat ezúttal a poleszjei szalmafonással is­merteti meg az olvasókat. A palotási Május 1. Termelőszö­vetkezetben megalakult a Lá­nyok. Asszonyok klub. En­nek munkájával, a palotási lányok, asszonyok életével ismerteti meg az olvasókat V. Minajeva cikke. Mese és Di- vatroval, orosz nyelvlecke és egy talpraesett kisfiúról szóló elbeszélés teszi színe­sebbé a lapot, amely ebben a számában színes, falra akasztható 1982. évi naptár­ral is kedveskedik olvasói­nak. Emlékezés Darvas Józsefre Darvas József íróra, a népi írók mozgalmának egyik leg­jelentősebb, marxista szemlé­letű részvevőjére emlékeznek februárban, születésének 70. évfordulója alkalmából. A Mező Imre úti temető«.’ ben levő sírjánál koszorúzás! ünnepséget rendeznek. Az Irodalomtörténeti Társaság az évforduló alkalmából ván­dorülést rendez szülőhelyén, Orosházán. Protekció- Nincsen? Jaj, de kár! Ogy szerettem volna 1 A iiotalasszony kissé elkárn­picsorodik, de még nem adja fel a reményt. Van még egy ütőkártyája, hátha ez segít! A ruhájába kapaszkodó kisgye­rekéhez fordul, és most már — mintha csak neki mondaná,- hozzá beszéi. — Látod, kisgyerekem, nincs. Pedig mennyire szerettem vol­na, mármint hogy te mennyire szeretted volna! Éppen ezt kérted, de ha nincs, hát mit tegyek, majd elindulunk ennek a nagy városnak, hátha vala­hol kapunk ... Lejárjuk a lá­bunkat, elfáradsz majd te is nagyon, de megpróbáljuk! A pult mögött álló. idős hentes — talán csak kisegítő­ként tették ide néhány napra, i i talán neki is van otthon ilyen [ kis unokája — körbenéz, csend- t re intve emeli fel ujját, majd [ osonó léptekkel bemegy a há- , ta mögötti helyiségbe. Pár ■ percnyi szöszmötölés után ki- , jön, kezében egy szürke pa- ■ pírzacskóval, tehát ’ végképp J nem olyan fehér, zizegos-zöt- i gős papírral, amibe a húst 1 szokás csomagolni. A zacskót, , mármint a tartalmával, féltve, > óvatosan, nagy körültekintés- { sei és bizonyos cinkossággal i elrakott, ki tudja kitől elor- | zott tartalmával együtt leméri, ■ ráírja az árat: 11 forint és du- [ geszban átadja a fiatalasz- i szonynak, aki meghajol, kö- [ szőni, és elégedetten távozik. , Szatyrában a ritkasággal: i két darab malacfarkával. i (priska) | — Készítettem: emlékezte­tőül magam számára, nem publikálásra, de esetleges át­olvasásra megküldtem .'.. — így fejeződik be az a levél, melyet még az elmúlt év őszén kaptam egyik miskolci nyugdíjas olvasónktól. Akkortájt egyik járásunk közművelődési helyzetképét próbáltuk felvázolni nem tit­kolva a gondokat sem; isme­rős dolgokról esett szó: el­avult, korszerűtlen épületek­ről; szakemberhiányról j hal­ványan csordogáló anyagi tá­mogatásról: esetleges tervek­ről, a közművelődési munka folyamatosságának hiányai­ról ... Ezek indították olva­sónkat töprengésre, régi kér­dések újra megfogalmazására. És bár nem szánta publiká­lásra papírra vetett gondola­tait, egy-két megállapítását érdemes e helyen felidézni. Az egyik: „Manapság sok szó esik a falu lakosság-megtar­tó erejéről, és ha alapvetően ehhez gazdasági feltételek szükségesek (munkaalkalom, jobb megélhetés helyben, la­kás, a közművesítés minimu­mai stb.) — a közművelődés, a szórakozástól a könyvtári olvasásig és szakmai önkép­zésig. is a meatartó erők je­lentős tényezője! Valóban — sok szó esett az utóbbi években minderről Ehhez képest azonban nem sok változás történt a kiste­lepülések közművelődési éle­tében; sem az anyagi-tárgyi feltételek, sem a szubjekív feltételek területén. Pedig hát Emlék eztető(k)... senki nem azt kívánná, hogy e helyeken kis kultúrpaloták épüljenek. Az azonban elvár­ható. hogy ne gaz nője körül a meglevő épületeket, ne le­gyenek a köz művelődését szolgáló lerek-termek hide­gek, ridegek. Ez pedig azon is múlik, hogy van-e, jut-e gazdái figyelem helyben minderre. Ez akkor is szük­séges, ha egyet lehet érteni a megyei tanács legutóbbi ülésére készített, s az elmúlt öt esztendő közművelődési helyzetét összegző írásos anyag eme megállapításával: „. . . a kistelepülések nagy ré­sze a közművelődés alap in­tézményeit is nélkülözi, meg­felelő ellátottságuk így csak a középfokú és a körzeti köz­pont intézményeinek fejlesz­tésével biztosítható" ... Ilyen funkciója („ellátott­ság” biztosítása) bizonyos mértékben eddig is volt a já­rási művelődési központok­nak. Tudjuk azonban, hogy nagyon nehezen tudtak — s tudnak még ma is — megfe­lelni a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Olvasónk is úgy véli, hogy ..A települések ’helyett a járá nem oldhatja meg a felada­tokat ..s ezzel összefüg­gésben idézem most másik gondolatát: „Az erő és a vágy »az én falum« közműveltségi szintjének — «sajat magunk szórakoztató és önképző al­kalmainak — emelésére ma is él az adott helyeken élő­lakó emberekben, de vagy dacból, vagy kellő lelkesítő képességgel bíró helyi szer­vező hiánya miatt nem való­sulhat meg. Vagy: nem a kí­vánt módon jut kifejezésre.” Levélírónk ugyanakkor felál­lított egy. elméleti .felelőssé­gi sorrendet”, s a fentiek áU lítósa mellett is úgy véli. fe- learányban a településen élő lakosságon, múlik. milyen mértékben hanyagolódik el a közművelődés, ügye lakóhe­lyükön ., . Ogy véli továbbá, hasznos lenne egy-egy jel­lemző településről ..modellt” készíteni, azt kutatva, miben és milyen eltérések vagy ha­sonlóságok mutatkoznak; me­lyek a rosszabb és a jobb helyzetkép kialakulásának az összetevői ? Valóiában szükség lenne az eddigieknél konkrétabb helyzetelemzésre. Mert egvéb- ’ ként csak általánosságokban fogunk beszélni a kistolepü- lések közművelődéséről, s en­nek felelnek majd meg a cse­lekedetek is. Márpedig uavan csak sokat mondtuk és hal­lottuk az utóbbi években hogy ki keli törölni a szótár­ból az általánosságokat. s a valós igényekre építetten kell dolgozni. Ügy tűnik azonban, sokáig kell még ezt is ismé­telgetni. Íme, egy példa: az SZMT illetékes osztálya az év végén felmérést készített a vállalati művelődési bizottsá­gok tevékenységéről; az ösz- szegzésben olvashatjuk: „Igen sokszor lehet találkozni azzal a hibás gyakorlattal, hogy nem az emberi, közösségi problémák képezik az »lapot (ti. a tervezőmunkában., ha­nem egy szűk kör által értel­mezett magas kultúrából vá­lasztanak ki önkényesen ze­nés, képzőművészeti, irodalmi programokat és szerveznek azokra embereket. Ez a proe- ramközpontú tervezés nem il­leszkedik a gyár gazdasági- politikai elképzeléseibe, nincs tartalmi összefüggésben vele és nem képezi annak részét. Így a művelődés eoizód^erű lesz, nem értődik belőle a személyiség formálás, és az ar­ra való törekvés sem” .. Ügy gondolom, nem kell ehhez kommentár de ic len­ne emlékezni arra a, hétkö-z- naoi munkában, hc.gv e kel! már végi-e számolni a prog- ramközpontú közművelődési tervezéssel és munkával ... Lehetne még tovább sorol­ni azokat a témákat, melveic így. év eleién mindig előke­rülnek. mint ,.ernlékp''to,ók”; jó lenne egvszer már arra emlékezni, hogy csak voltak ezek témák ... (t n. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom